Olvadnak az É-n a grönlandi nagy gleccserek,
gleccsermalmok
(2025 augusztus)
Északkelet-Grönlandon hatalmas, olvadékvízből álló tó alakult ki, amely veszélybe sodorja az Északi-sark legnagyobb gleccserét, a 79N-t. A jelenség felgyorsíthatja a tengerszint-emelkedést, ami fenyegetést jelent Európa partjaira is. Európában különösen Hamburg, Bréma és Amszterdam lehet veszélyeztetett, ahol sürgősen fejleszteni kellene a védműveket. A németországi Sylt-sziget partjai pedig minden egyes centiméter vízszint-emelkedéssel értékes területeket veszítenek. A folyamat már megállíthatatlan hatást indított el, mert a legnagyobb gleccser végveszélybe került.
Északkelet-Grönlandon 1990 óta folyamatosan melegszik a levegő, és ekkorra tehető az első olvadékvízből álló tavak megjelenése a 79N felszínén. A legnagyobb ilyen tó 1995-ben jött létre, ma közel 21 négyzetkilométer kiterjedésű. 2015-ben 123 millió köbméter víz gyűlt össze benne, ami egy milliós nagyváros ellátására is bőven elegendő lenne. A víz azonban nem marad a felszínen: a repedéseken keresztül a mélybe zúdul, és egészen a gleccser aljáig hatol, folyót alkot, felgyorsítja a jég tenger irányába történő mozgását.
Animáció: Grönland várható légi fényképe tízen-egynéhány év múlva
Hogyan válik instabillá Grönland legnagyobb gleccsere? A tó nem egyenletesen, hanem hirtelen, és egyre rövidebb időközönként nő. Az első esetet 2005-ben figyelték meg, majd 2012-ben és 2015-ben is megtörtént. Az utóbbi időszakban már szinte rendszeressé vált: az elmúlt öt évben négy ilyen eseményt is rögzítettek. A kiürülések után hatalmas repedésrendszerek maradnak vissza, egyes hasadékok a 200 méteres hosszúságot is elérik. A csatornák, amelyeken keresztül a víz eltávozik, évekig a jégben maradnak. A víz eltűnésével a dráma nem ér véget: a jég alatt hatalmas üreg, barlang képződik, amely felfelé nyomja a fölötte lévő gleccsert.
A jég a törésvonalaknál akár egy métert is elmozdulhat, ami tartósan instabillá teszi a 79N-t. A globális tengerszint-emelkedés tovább gyorsul; jelenleg évente nagyjából 4 milliméterrel nő a vízszint, ami hosszú távon óriási fenyegetést jelent az alacsonyan fekvő partvidékekre. Grönland legnagyobb gleccserének ( https://www.origo.hu/tudomany/2025/08/gleccser-gronland-destabilizalodas-europa-varosok-viz) olvadása miatt európai városok kerülhetnek víz alá.
Leszakadt egy hatalmas jégdarab az Északi-sarkról: levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjegéből, amely Grönland északkeleti részén terül el.(https://www.origo.hu/tudomany/2020/09/letort-egy-hatalmas-darab-az-eszakisark-legnagyobb-selfjegebol)
A mintegy 110 négyzetkilométernyi jégdarab a műholdfelvételek szerint kisebb darabokra törött. A jelenség újabb bizonyíték a Grünald térségében végbemenő gyors klímaváltozásra. "A térségben a légkör hőmérséklete mintegy 3 Celsius-fokkal nőtt 1980 óta" (BBC News). "2019-ben és 2020-ban a térségben rekordhőmérsékleteket mértek nyáron". A Nioghalvfjerdsfjorden selfjég mintegy 80 kilométer hosszú és 20 kilométer széles és az Északkelet-grönlandi Jégfolyam nyúlványa az Északi-sarki-óceánba. A selfjég egyik darabja, a Spalte-gleccser törött most darabokra. A gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, az idei nyári meleg azonban megadta neki a kegyelemdöfést, és jéghegyek flottává változtak.
A selfjég darabokra törik (https://www.tripgrab.com/city/Greenland/-/Ilulissat.htm)
A 79N selfjégnek az a jelentősége, hogy kapcsolódik Grönland belső jégmezőihez, ami azt jelenti, hogy egy napon, ha növekszik a hőmérséklet, ez a térség lehet az egyik központja a jég eltűnésének Grönlandon". A kutatók dominóhatásra figyelmeztetnek.
Grönland gleccserei összetörnek, ami veszélyt jelent Európa partjaira. Pl. egy 21 négyzetkilométeres olvadékvíz-tó a grönlandi 79°N gleccseren felemeli a jeget és megváltoztatja annak szerkezetét. A hatalmas olvadékvíz-tó töri fel a 79°N gleccsert Grönlandon. Megfigyelhető hogyan válik instabillá a jég – amelynek következményei messze túlmutatnak az Arktiszon: Európa partjait a gyorsabb tengerszint-emelkedés fenyegeti. A dominóhatás már elkezdődött.
Egy olvadékvíz-tó alakult ki Grönland északkeleti részén, széthasítva a jeget. Néhány órán belül többször is kiürült, a víz repedéseken keresztül a mélybe zúdult, kiemelve az északi 79° gleccsert, és olyan hasadékokat hagyva maga után, amelyek évekkel később is láthatók. A tó területe körülbelül 21 négyzetkilométer – ez Németország egyik legnagyobb gátjának méretével egyenértékű terület. A hirtelen kiürülések véglegesen megváltoztatják a gleccser szerkezetét és felgyorsítják a jégveszteséget. Amikor a gleccserek az olvadékvíz miatt instabillá válnak, a tengerbe való áramlásuk felgyorsul – és ezzel együtt a tengerszint globális emelkedése, ami közvetlenül érinti Európa part menti régióit.
Egy olvadékvíz-tó alakult ki Grönland északkeleti részén, széthasítva a jeget. Néhány órán belül többször is kiürült, a víz repedéseken keresztül a mélybe zúdult, kiemelve az északi 79° gleccsert, és olyan hasadékokat hagyva maga után, amelyek évekkel később is láthatók. A tó területe körülbelül 21 négyzetkilométer – ez Németország egyik legnagyobb gátjának méretével egyenértékű terület. A hirtelen kiürülések véglegesen megváltoztatják a gleccser szerkezetét és felgyorsítják a jégveszteséget. Amikor a gleccserek az olvadékvíz miatt instabillá válnak, a tengerbe való áramlásuk felgyorsul – és ezzel együtt a tengerszint globális emelkedése, ami közvetlenül érinti Európa part menti régióit.
Az 1990-es évek közepe óta Grönland északkeleti részén a levegő mérhetően melegszik. Pontosan ekkor jelentek meg először tavak az északi 79° gleccser felszínén. Ma a legnagyobb közülük körülbelül 21 négyzetkilométeres. 2015 nyarán akár 123 millió köbméter vízzel is megtelt – ez elég volt ahhoz, hogy hetekig könnyedén ellásson egy egymilliós várost. De a víz nem marad a felszínen. Mélyebbre jut, felszakítja a jeget, és behatol a gleccser aljára. Ott kenőfilmként működik, lehetővé téve, hogy a jég gyorsabban a tenger felé csússzon. Amikor a gleccserek az olvadékvíz miatt instabillá válnak, a tengerszint világszerte emelkedik. A tó lefolyása nem egyenletesen, hanem hirtelen és egyre rövidebb időközönként történik. A víz először 2005-ben tört ki, majd további események következtek 2012-ben, 2015-ben, és ezt követően szinte évente. Csak az elmúlt öt évben négy kifolyás volt.
Kis repedésekkel kezdődik az üregek, a gleccsermalmok képződése
Gleccsermalmok
„Minden lefolyási évben jellegzetes repedésmintázatok figyelhetők meg a moulin-ok (gleccsermalmok) körül. Függőleges mély lyukak, vízesések alakulnak ki. A repedések gyakran a mechanikai feszültség fő irányai mentén futnak”. Az újonnan kialakult hasadékok néha háromszög alakúak, éleik meghaladják a 200 méter széleset. A víz lefelé zúdul ezeken a nyílásokon, amelyeket a szakértők moulin-oknak neveznek – a jégben lévő szerkezet gyakran évekig érintetlen marad. A vízbuborékok felemelik a gleccsert.
Amikor a víz eltűnik, a dráma nem ér véget. Egyfajta buborék alakul ki a jég alatt, amely felfelé nyomja a felette lévő gleccsert. A műholdfelvételek azt mutatják, hogy a jég a repedések szélein akár egy méterrel is elmozdulhat. „Miután a tó lecsapol, egy buborék alakul ki a tó felszíne alatt. Ez a buborék csak néhány hét alatt oldódik fel” – magyarázzák a kutatók. Az ilyen folyamatok véglegesen megváltoztatják a gleccser stabilitását.
Gleccsermalom (Moulin_on_Snowbird_Glacier_below_the_Snowbird_Glacier_Hut._Talkeetna_Mountains_Alaska)
Gleccsermalom (https://glacier-tours.com/what-is-a-moulin-in-ice/)
Gleccsermalom (https://glacier-tours.com/what-is-a-moulin-in-ice/)
Gleccser folyó, malom (https://iceland-photo-tours.com/trips-and-experiences/winter-workshops-in-iceland/4-day-winter-photo-workshop-in-iceland)
Gleccser tó sarki fénnyel (https://iceland-photo-tours.com/trips-and-experiences/winter-workshops-in-iceland/4-day-winter-photo-workshop-in-iceland)
Gleccsertó (https://iceland-photo-tours.com/trips-and-experiences/winter-workshops-in-iceland/4-day-winter-photo-workshop-in-iceland)
Radarmérés azt mutatja, hogy Grönland három legnagyobb gleccsere közül az egyiket állandó instabilitás fenyegeti. A 79°N gleccser az utolsó három nagy grönlandi gleccser egyike, amely úszó nyelvvel rendelkezik. Grönland már most is több milliárd tonna jeget veszít évente. Ha ez a gleccser instabillá válik, a kiáramlás jelentősen felgyorsul.
Gleccser (https://www.antarcticglaciers.org/wp-content/uploads/2024/05/20190412_6D_MG_1502-1-scaled.jpg)
A következmény: A globális tengerszint gyorsabban emelkedik. Már most is körülbelül négy milliméterrel nő évente, ami hosszú távú kockázatot jelent. Már néhány további centiméter is számít, amikor a viharhullámok sűrűn beépített partokat érnek el.
A rendszer új állapotba billen: aggasztó, hogy milyen gyorsan változott a rendszer. Tíz éven belül ismétlődő vízfolyási mintázatok alakultak ki. A döntő kérdés most az, hogy vajon a gleccser egyáltalán visszatérhet-e stabil állapotába? Vagy már belépett egy új fázisba.
Július végén a forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.
DEMO (https://hvg.hu/tudomany/20240913_globalis-felmelegedes-hegycsucs-gronland-cunami-gleccser-olvadasa) Összeomlott egy 1200 méteres hegycsúcs Grönlandon, kilenc napig vibrált tőle a Föld, Grönland keleti részén egy olvadó gleccser miatt roppant meg és omlott össze egy hegycsúcs. A hatását az egész világon érezni lehetett. Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. szeptemberben különös esemény történt Grönlandnál: beleomlott egy 1200 méter magas hegycsúcs a Dickson-fjordba, mert a felmelegedés miatt olvadásnak indult gleccser már nem tudta tovább megtartani a sziklafalat.
Az esemény óriási cunamit eredményezett, a hullámok kezdetben 200 méter magasak voltak. A hullámok több mint egy héten át csapkodtak a kanyargós fjordban, és mint kiderült, ennek hatását nemcsak helyben, hanem az egész bolygón érezni lehetett. A tudósok a világ számos pontján érzékelték a földmozgást, ez azonban annyira szokatlan volt, hogy kezdetben nem tudták, hogy mi okozhatja. Az esemény kilenc napon át tartott, hatását pedig Alaszkában, Norvégiában, Kanadában és Chilében is mérték. A Dániai és Grönlandi Geológiai Szolgálat tudósai szerint a globális felmelegedés bolygóra gyakorolt hatása eddig is érezhető volt, a 2023-as esemény azonban megmutatta, pusztítóbb lehet a Föld számára a változás, mint azt eddig gondolták.
Az eseményről és annak hatásairól a Science folyóiratban jelent meg a tudományos publikáció.
A sziklafal leomlása utáni rengés-jelek sokkal hosszabbak és egyszerűbbek voltak, mint a földrengés után mérhető mozgások, amelyek általában percekig, vagy legfeljebb órákig tartanak. A kutatók ezért azonosítatlan szeizmikus objektumként (unidentified seismic object) jelölték a méréseket.
A jelenség önmagában is különleges, ez volt Kelet-Grönland első földcsuszamlása, ilyesmire ott eddig nem volt megfigyelt példa. Mivel a hullámok elpusztítottak egy 200 éve lakatlan inuit területet, így úgy vélik, legalább 200 éve kellett, hogy az utolsó ilyen esemény megtörténjen. A szóban forgó helyszín az Elle-szigeten található, ami az eseménytől mintegy 70 kilométerre helyezkedik el. Egykor vadászok és felfedezők alapították, jelenleg a dán katonaság használja, de a szökőár idején szerencsére üresen állt a terület. A Dickson-fjordban gyakran közlekednek turistahajók. Egy 200 embert szállító hajó például a közelben feneklett meg, és nem sokkal azelőtt sikerült csak kiszabadítani, hogy az esemény bekövetkezett. A hajót 4-6 méteres hullámok kapták volna telibe.
15 ország 40 intézményének 68 tudósára volt szükség, hogy megfejtsék a jelenséget, ami kiváltotta a globálisan érzékelhető furcsa szeizmikus jeleket. A vizsgálat során méréseket végeztek, műholdképeket elemeztek, valamint számítógépes szimulációt futtattak a cunami hatását vizsgálva. A tudományos publikáció szerint 25 millió köbméter jég és szikla csapódott a fjordba. A földcsuszamlás iránya a fjordra merőleges volt, így ez, valamint a fjord alakja is hozzájárult ahhoz, hogy a földcsuszamlás energiájának nagy része a fjordon belül maradjon, és sokáig rezonáljon. A kutatók úgy vélik, a jövőben az ilyen események gyakoribbak lesznek, és előbb-utóbb áldozatokat is szednek.
Grönland jégtakarója olvad (Nat.Geo. https://ng/fold/2024/01/23/gronland-jegvesztesege/ ), a mértékéről egy újonnan, a Nature hasábjain közzé tett NASA-kutatás az eddiginél is sötétebb képet rajzol. Az elmúlt 4 évtizedben több mint ötödével (21 százalékkal) több jég olvadt el, mint a számítások szerint. A legtöbb gleccser gyorsan hátrál, és több jéghegy borjadzik belőlük a tengerbe. Elsődlegesen nem a tengerszint-emelkedés miatt jelent veszélyt, hanem a tengeri áramlatok viselkedését befolyásolja kedvezőtlenül.
A kutatók 1985-2022 közti időszakra vonatkozóan 207 gleccsert bemutató 236 ezer műholdfelvételt elemeztek. Most először végeztek olyan vizsgálatot, amelyben együttesen nézték az összes gleccsert, és nem csupán egyes régiók jégfolyóit mérték fel. A 207 gleccser közül 179 jelentősen zsugorodott, 27 tartotta a méretét, egy pedig kissé növekedett is. A legnagyobb veszteséget a tengerbe lógó self-jégen, Grönland partjai körül tapasztalták, ma az egykori gleccservölgyek sokaságát teljesen tengervíz tölti ki. Bár ettől még összességében nem sokat emelkedett a tengerszint, ám a hátrálás miatt a jégfolyamok szárazföldi részei felgyorsulnak, és a szárazföldi részek már növelik a tengerszintet.
A korábbi számítások alapján a jégveszteség 1992 és 2020 között 4890 milliárd tonna volt, a friss adatok ezt megnövelték még 1034 milliárd tonnával, ami pedig jelentős mértékben befolyásolhatja a víz körforgását az Atlanti-óceán medencéjében, a tengerbe jutó édesvíz miatt. A mérések alapján a legnagyobb veszteséget a Zachariæ Isstrøm nevű, északkelet-grönlandi gleccser könyvelheti el: 160 milliárd tonnával zsugorodott (évente átlag 5 millió tonnát veszít). Az egyetlen növekvő gleccser a sziget déli részén lévő Qajuuttap Sermia volt, ám az össz gyarapodása mindössze félmillió tonna volt, elhanyagolható a többi gleccser veszteségével szemben. Azok a gleccserek a legnagyobb vesztesek, amelyek évszakos ingadozása is a legnagyobb. A nyaranta legtöbbet olvadó gleccserekre leselkedik a következő évtizedekben a legnagyobb veszély.