A GLECCSEREK VÉSZESEN OLVADNAK
(2024 szeptember)
ABSTRACT
Az 1550 és 1850 között lezajlott kis jégkorszak során a Föld átlaghőmérséklete valamivel alacsonyabb volt a későbbi korok átlaghőmérsékleténél. Az ezt követő enyhülés idején, 1850 és 1940 között is a gleccserek visszahúzódtak, vastagságuk csökkent, ez a folyamat azonban az 1950–1980 közötti globális lehűlés idején lelassult, sőt helyenként megállt, azóta pedig gyorsulva melegszik az éghajlat. A 2020-as évek felmelegedése már meghaladja az egy évszázaddal korábbi felmelegedést, ami mérhető a nagyobb erdőtüzek és a nagy árvizek gyakoriságával. // THE GLACIERS ARE MELTING RAPIDLY:
During the Little Ice Age between 1550 and 1850, the average temperature of the Earth was slightly lower than the average temperature of later periods. Glaciers also retreated and decreased in thickness during the subsequent easing between 1850 and 1940, but this process slowed and even stopped in places during the global cooling of 1950-1980, and the climate has been warming at an accelerating rate since then. The warming in the 2020s will already exceed that of a century ago, as measured by the frequency of major forest fires and floods.
1980 óta a globális felmelegedés hatására a gleccserek erőteljes olvadásnak indultak a Föld minden táján, sok gleccser el is tűnt. A lényeges a növekvő negatív tendencia 1995 óta, amióta fontos gleccserek Grönlandon és Antarktiszon egyaránt a tengerbe omlottak (pl. a Larsen B, https://hu.wikipedia.org/wiki/Visszah%C3%BAz%C3%B3d%C3%B3_gleccserek). A 2020-as évek felmelegedése meghaladja az egy évszázaddal korábbi felmelegedést, ami mérhető az nagy erdőtüzek, árvizek gyakoriságával és az árvizek vízszintjeivel.
GRÖNLANDI GLECCSEREK
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert húzódik vissza, jelenleg ez az érték 25 méter. A grönlandi partokon és a jégsapkákon lévő gleccserek visszahúzódása különösen súlyos. Grönland mintegy 22 ezer gleccseréből több mint ezret vizsgáltak meg a kutatók. Az elemzéshez a műholdfelvételeken kívül 200 ezer fotót és légi felvételt is kiértékeltek, amelyek az elmúlt 130 évben készültek (https://www.nature.com/articles/s41558-023-01855-6).
Több mint 1000 parti gleccser hossz-ingadozásainak dokumentálására régi légifelvételeket és műholdfelvételeket használták, több mint egy évszázadot ölel fel a vizsgált időszak. Azt találták, hogy az elmúlt két évtizedben a visszahúzódás aránya kétszerese a huszadik századinak. A grönlandi parti gleccserek és jégsapkák Grönland a jeges területének 4%-át teszik ki, de a sziget jelenlegi jégveszteségének aránytalanul nagy részét, körülbelül 14% adják. A huszonegyedik század első két évtizedében grönlandi gleccserek és jégsapkák 35,5 ± 5,8 Gtonna/év ütemben veszítettek tömegükből, ezt az ütemet csak az alaszkai gleccserek veszteségei múlták felül. A műholdkorszak előtt ritkábbak a mérések. Az 1930-as évektől kezdve Dánia kiterjedt grönlandi térképészeti erőfeszítései több mint 200 000 légifelvételt gyűjtöttek össze a sziget partjairól, valamint az Egyesült Államok hadserege által a második világháború és a hidegháború időszakában rögzített fényképek a műholdképeiből, néhány további forrás felhasználásával, így ~130 év hosszúságú idősorhoz jutottak (https://www.nature.com/articles/s41558-023-01855-6), ami már megalapozott következtetéseket tett lehetővé.
A grönlandi parti jég olvadása gyorsul (4-5 szörös a gleccserek visszahúzódásával mérve, https://www.nature.com/articles/s41558-023-01855-6)
SVÁJCI GLECCSEREK
Gyorsuló ütemben olvadnak a svájci gleccserek is (https://www.economx.hu/kulfold/olvadas-gleccser-svajc-klimavaltozas-katasztrofa.778067.html), két év alatt (2021-2023) a térfogatuk tíz százaléka tűnt el. Az adatok szerint a szokatlan olvadás okai az alacsony hómennyiség és a magas hőmérséklet.
A Svájci Tudományos Akadémia Krioszféra-megfigyelő Bizottságának adatai szerint idén az ország gleccserei össztérfogatuk 4 százalékát veszítik el. Az idei olvadás a második legsúlyosabb a 2022-es rekord után, amikor a gleccserek 6 százaléka tűnt el. Az éves térfogat csökkenés megfelel az 1960 és 1990 között elolvadt jégmennyiségnek, ennyivel zsugorodtak az ország gleccserei korábban, három évtízed alatt. .
Matthias Huss, a Svájci Tudományos Akadémiával együttműködő, gleccser adatokat gyűjtő és kiértékelő svájci gleccserfigyelő hálózat (GLAMOS) vezetője szerint a mostani veszteségek minden eddigi tapasztalatot felülmúlnak. A szélsőséges mértékű olvadás miatt több kisebb gleccser eltűnt Svájcban, többek között a közép-svájci Uri kantonban található Szent Annafirn-gleccser. A bajor környezetvédelmi minisztérium tavalyi jelentésében arról számolt be, hogy az éghajlatváltozás miatt Németország még ebben az évtizedben elveszítheti utolsó gleccsereit is.
A jégveszteséget nagy magasságokban is regisztrálták, ahol általában nem tapasztalható nagy mértékű csökkenés. A GLAMOS szerint több méternyi jég tűnt el a déli Wallisban és az Engadin völgyében is, több mint 3200 méteres magasságban. A szakértők szerint a jelentős mértékű olvadás átalakítja a magashegyi tájat, és sziklaomlásokat okoz. Csak átmeneti előnye az olvadásnak, hogy az olvadékvíz enyhítette az országot sújtó aszályt és segített feltölteni a víztározókat. A szakértők szerint ez az előny rövid életű, mert ahogy a gleccserek zsugorodnak, a szerepük csökken a vízellátásban, ami a jövőbeli hőhullámok idején súlyosbítani fogja a vízhiányt.
A Grinnell-gleccser 1938 -ban (https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Grinnell_Glacier_1938.jpg)
A Grinnell-gleccser 2005 -ben (https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Grinnell_Glacier_2005.jpg)
ANTARKTISZI GLECCSEREK
A tudósok rekonstruálták az Antarktisz-i „Végítélet- gleccser" (Thwaites-gleccser) múltját. A gleccser azért kapta a becenevét, mert összeomlása katasztrofális tengerszint-emelkedést okozhat (https://index.hu/techtud/2024/09/21/thwaites-gleccser-olvadas-vizszint-emelkedes-globalis-felmelegedes-vilagvege/). Egy új tanulmány szerint a gleccser az 1940-es években kezdett drasztikusan csökkenni. A nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccser a világ legszélesebb gleccsere, nagyjából akkora, mint Florida. A tudósok tudták, hogy az 1970-es évek óta gyorsuló ütemben veszít jeget, de mivel a műholdas adatok csak néhány évtizedre nyúlnak vissza, nem tudták pontosan, mikor kezdődött a jelentős olvadás. (https://index.hu/tudomany/2024/02/27/gleccser-olvadas-globalis-felmelegedes-tengerszint-emelkedes/).
A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban hétfőn közzétett tanulmány szerint a kutatók az óceánfenék alól kinyert tengeri üledékmagok elemzésével megállapították, hogy a gleccser az 1940-es években kezdett visszahúzódni, amit valószínűleg egy nagyon erős El Niño esemény, egy természetes, melegítő hatású éghajlati ingadozás indított el. A jelentés szerint a gleccser azóta sem tudott helyreállni, a felmelegedés hatását tükrözi.
Sarkvidéki kutatók 2018 a tartó felmérések során folyamatosan figyelemmel kísérték a Thwaites-t, hat év alatt azonban folyamatosan gyorsult az ütem, amelyben jeget vesztett az „Antarktisz dugója”. Nemrég víz alatti robotokat küldtek a Thwaites-gleccser alá, hogy megvizsgálják, hogy áll a „Világvége-gleccsernek” keresztelt jéghegy olvadása – és nem szolgáltak jó hírekkel.
(A Thwaites-gleccser kétszáz éven belül teljesen összeomolhat, ami alapjaiban változtatná meg a világot. A jéghegy elegendő vizet tárol ahhoz, hogy hatvan centivel megemelje a föld óceánjainak szintjét, viszont ez a képződmény tartja vissza a Déli sark jégmezőit, amelyek ha megindulnak, akár 3 méterrel is magasabbá tehetik a globális vízállást. Ez a mértékű növekedés már több nagyvárost maga alá temetne, többek között Londont, Miamit és Bangladesht, valamint rengeteg csendes-óceáni szigetet is veszélyeztetne.)
Egy tengeralatti drónt küldtek arra a pontra, ahol a gleccser elválik a talajtól, és a jég lebegni kezd, azt észlelték, hogy különböző repedésekből és jéglépcsőkön át relatíve meleg tengervíz ömlik a jéghegyre. Ez nagyban meggyorsítja az olvadást, így akár a 23. századra teljesen eltűnhet a képződmény.
(A Thwaites-gleccser kétszáz éven belül teljesen összeomolhat, ami alapjaiban változtatná meg a világot. A jéghegy elegendő vizet tárol ahhoz, hogy hatvan centivel megemelje a föld óceánjainak szintjét, viszont ez a képződmény tartja vissza a Déli sark jégmezőit, amelyek ha megindulnak, akár 3 méterrel is magasabbá tehetik a globális vízállást. Ez a mértékű növekedés már több nagyvárost maga alá temetne, többek között Londont, Miamit és Bangladesht, valamint rengeteg csendes-óceáni szigetet is veszélyeztetne.)
Egy tengeralatti drónt küldtek arra a pontra, ahol a gleccser elválik a talajtól, és a jég lebegni kezd, azt észlelték, hogy különböző repedésekből és jéglépcsőkön át relatíve meleg tengervíz ömlik a jéghegyre. Ez nagyban meggyorsítja az olvadást, így akár a 23. századra teljesen eltűnhet a képződmény.
Egy, az apály-dagály ciklust figyelő műholdas és GPS-es mérés során azt fedezték fel, hogy a tenger mozgása majdnem 10 kilométerrel a jégsapkák alá szintén meleg tengervizet tolt a Thwaites alá, ami szintén rohamosan gyorsítja annak elpusztulását.
TIBETI GLECCSEREK
2007 óta dokumentálják pl. a Rongbuk-gleccser gyors eltűnését a globális éghajlatváltozás miatt, a jégtömeg jelentős csökkenését a nyugati, a fő- és a keleti Rongbuk-gleccseren. 80 év alatt a Rongbuk több mint 300 függőleges lábnyira zsugorodott a teljes gleccserben, ami körülbelül a Szabadság-szobor magasságának felel meg (https://en.wikipedia.org/wiki/Rongbuk_Glacier).
AZ ANDOK GLECCSEREI
Gleccser a Fitz Roy hegységben a Los Glaciares Nemzeti Parkban, Argentínában
A nagyterületű vizes élőhelyek, vízgyüjtő területek eltolódása népvándorlásokat, a kultúrák összeütközéseit okozza. A visszahúzódó gleccserekből származó olvadékvíz csökkenése és az emelkedő tengerekből eredő sós víz beáramlása miatt az olyan nagy folyók, mint a Magdalena és a Gangesz népeket elpusztító vízhozamcsökkenést fognak elszenvedni, ami azt eredményezi, hogy egész közösségek lesznek kénytelen víz után vándorolni. Ázsiában a Himalája térségében ered a tíz nagyobb folyó, amelyek 1,3 milliárd embert látnak el édesvízzel, akik a folyók vízgyűjtő területén élnek.
A trópusi gleccserek az előrejelzéseknél gyorsabban olvadnak (https://www.science.org/doi/10.1126/science.adg7546), télen pedig kevesebb a hó. Az Andok régiójában rekordokat döntött a szárazság és a vízhiány, ugyanakkor végzetes árvizek is előfordulnak, amikor az olvadékmedencék „kiszakadnak” az azokat visszatartó jégből. A folyamat gyorsul, nem lesz időnk alkalmazkodni az új körülményekhez, már a jelenlegi szárazságok, árvizek kezelése is válsághelyzeteket okoz.