A hőmérséklet napi ingadozása hőhullámok idején
(2025 április)
A definíció szerint hőhullám-ról akkor beszélünk, (https://en.wikipedia.org/wiki/Heat_wave, Heat Wave Duration Index), ha a napi maximum hőmérséklet több mint öt egymást követő napon meghaladja az átlagos maximum hőmérsékletet 5 °C-kal (9 °F), a viszonyítási időszak 1961–1990, ezt a meghatározást használja a Meteorológiai Világszervezet is. A napi ingadozás az ugyanazon a napon bekövetkező magas és alacsony hőmérséklet közötti különbség, Magyarországon, nyáron kb. 10-12 °C hőhullámok idején, ami kevés. A hőhullámok az 1990-es évek óta gyakoribbá és melegebbé váltak a Föld szinte minden területén, a gyakoriság és az időtartam növekedését az éghajlatváltozás okozza. Hőhullámok akkor alakulnak ki, amikor a felső légkörben egy magas nyomású terület megerősödik, és több napig, de esetleg több hétig a terület felett marad, és megtartja a hőt a földfelszín közelében. Lehetséges a hőhullámok előrejelzése, így a hatóságok előzetes figyelmeztetést adhatnak ki. A súlyos hőhullámok katasztrofális termelés-, terméskiesést és több ezer halálesetet okoztak a hipertermia (=túlmelegedés) miatt, növelik az erdőtüzek kockázatát az aszályos területeken. Áramkimaradásokhoz vezetnek, mert több klímaberendezést használnak, a hőhullám extrém időjárásnak számít. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A felszini hőmérséklet változása
(https://en.wikipedia.org/wiki/File:1940-2024_Global_surface_temperature_-_stacked_-_Copernicus.jpg)
Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, és szokatlan a különbség Nyugat- és Kelet-Európa között is: nyugaton inkább nedves és felhős idő, keleten meleg és száraz időjárás uralkodott. A folyók vízhozama Nyugaton átlag felett, Keleten átlag alatt volt. Több hónapban a Temze és a Loire is rekordmagas vízállást mutatott az elmúlt 33 év adatai alapján. Európa lett a leggyorsabban melegedő kontinens: a tavalyi év (2024) volt az eddigi legmelegebb Európában a mérések kezdete óta. A kontinens országainak csaknem felében rekordmagas éves átlaghőmérsékletet jegyeztek fel. Az EU Kopernikusz szolgálatának legfrissebb, az éghajlat- jelentése szerint a tavalyi év napjainak 45 százaléka az átlagosnál melegebb volt, (https://wmo.int/news/media-centre/european-state-of-climate-extreme-events-warmest-year-record, 2024-es jelentés), 12 százalékuk pedig a valaha mért legmelegebb.
Napi hőingadozás (https://en.wikipedia.org/wiki/Diurnal_temperature_variation)
A meteorológiában a napi hőmérséklet ingadozás az ugyanazon a napon bekövetkező magas és alacsony hőmérséklet közötti különbség, Magyarországon, nyáron kb. 12 °C a hőhullámok idején, ami egészségtelenül kevés (https://en.wikipedia.org/wiki/Diurnal_temperature_variation). Az éjszakai lehűlés valamennyire kiegyenlíti a nappali felmelegedést, a napi csúcshőmérséklet általában délután következik be, mivel a levegő egy ideig reggeltől délig és egy ideig azután is melegszik. A napi hőmérséklet minimum általában lényegesen éjfél után következik be, a kora hajnal körüli órákban, az éjszakai hőveszteség miatt. A napi hőmérséklet-ingadozások a Föld felszínének közelében a legnagyobbak. Egy meleg nyári napon például a levegő hőmérséklete 16,5 °C-kal (30 °F) változhat a föld felszíntől a mellkas magasságáig. A sivatagi régiókban jellemzően a legnagyobb a napi hőmérséklet-ingadozás, míg a tengerpartokhoz közeli alacsonyan fekvő nedves területeken (trópusi, óceáni és sarkvidéki) jellemzően a legkevesebb. A nagyvárosokban (városi hőszigetek) kicsi, kevesebb a napi hőmérséklet-ingadozás, mint a környező területeken. Pl- Hongkong városának napi hőmérséklet ingadozása alig haladja meg a 4 °C-ot (7,2 °F).
Az 1901–1930 közötti harminc évben átlagosan 11 olyan nap fordult elő évente, amikor a napi középhőmérséklet ≥ 25 °C, addig 1991–2020 között már 26 napon ≥ 25 °C hőmérséklet volt Budapesten. Azoknak a hőhullámoknak, amikor legalább 3 napig 25 °C-ot elérő napi középhőmérséklet volt, az átlagos évi száma 1961–1990-re megduplázódott, 1991–2020-ra pedig megháromszorozódott a múlt század első három évtizedéhez képest. A legalább 3 napig 27 °C vagy annál magasabb a napi középhőmérsékletes hőhullámok számának kiugró növekedését látjuk a fővárosban 1991-től. Még az 1961–1990-es éveket is csak két 27 °C feletti nap jellemezte, addig ma már 7 nap van átlagosan 27 °C felett Budapesten. A legtöbb 27 °C felett nap, 27 a 2015-ös évben volt.
Hőhullámok nappal és éjszaka: a legmelegebb nappalok és trópusi éjszakák száma nő Európában – 2024-ben a legmelegebb nappalok és trópusi éjszakák száma a második legtöbb volt a feljegyzésekben, ami Európa átlagában közel egy hónapnyi „erős hőhullámot” és körülbelül 12 trópusi éjszakát jelentett, rekordot döntött mindkettő. A hőérzetet elsősorban a szél és a páratartalom is befolyásolja. A magas éjszakai hőmérséklet szerepével kevesen foglalkoznak. A magas éjszakai hőmérsékletnek csak az egyik hatása, hogy rossz pihenést okoz, de mert nem hűlnek le a házak, a lakások, a nappali meleg hatását még kellemetlenebbé teszik, különösen a városi hőszigetekben lehetetlenné teszik a szellőztetést, az éjszakai hűtést, mert kicsi a hőingás. Az afrikai sivatagokban is az átlagos éjszakai hőmérséklet 20°C körül van, a Közép-Európai nagyvárosokban ennél 4-5 fokkal több, ami ellen a lakosság éjszaka is járatja a klímákat, ami egészségtelen, túlélés jellegű. A hőhullámok megterhelhetik az egészségügyi és sürgősségi szolgálatokat, valamint növelhetik az infrastruktúrára, a vízre, az energiatermelésre, átvitelre, és a közlekedésre nehezedő terhelést, ami áramhiányhoz vagy akár áramkimaradáshoz is vezethet.
Van egy további kellemetlen jelenség is: a globális kereskedelem és a felmelegedés együtt hozzájárulnak új, eddig ismeretlen rovarfajok terjedéséhez. A globális felmelegedés megváltoztathatja a kártevők tulajdonságait is, nagyobbak, színesebbek, aktívabbak és szaporábbak lehetnek a jövőben. célszerű lehet egy nemzetközi monitoring rendszer összehangolása, adott esetben karantén alkalmazása; Európában 2000 és 2007 között évente sok idegen faj megjelenéséről tudunk.
Következmények: A magas nyári hőmérséklet növeli a hűtéshez szükséges villamosenergia-igényt, ami megbízhatósági problémákhoz vezethet, például a hőhullámok, zivatarok alatti áramszünetekhez, és a meleg növeli a teljes energiafelhasználást. Az erőműveknek be kell tartaniuk a folyók-tavak hűtővíz hőmérsékletére vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, és nehéz üzemvitelhez vezet. A hőhullámok jelentős változásokat idéznek elő a víz rendelkezésre állásában, hatással vannak a talajvízre, a lefolyásra és a csapadékra, a víz hozzáférhetőségére. A hőhullámok alatt és után kevesebb víz tárolódik a föld alatt, a talaj kiszárad, és kevesebb nedvesség párolog el a levegőben. Gyakran megnövekszik a felszíni lefolyás sebessége, ami növeli az árvizek kockázatát, csökkenti a talajvíz tárolását, a talaj nedvességtartalmát és a párolgást. A hőhullámok megnövekedett árvízkockázathoz vezethetnek, jelentősen megváltoztathatják a víz körforgását, ami hatással van a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra és az árvízmegelőzésre. A jelentés szerint az európai folyók 30 százalékán volt magas árvíz, és 12 százaléka súlyos árvízszintet ért el. Két különösen pusztító esemény történt: a szeptemberi közép-európai áradásnak és az októberi kelet-spanyolországi özönvíznek több száz halálos áldozata volt.
Okai: A hőhullámok kialakulását gyakran nagynyomású rendszerek okozzák, amelyek csökkentik a felhőtakarót és növelik a napsugárzást. 1983 és 2016 között megháromszorozódott a 30 Celsius fok feletti nedves extrém hőterhelés, a kitettség további 50%-kal nőtt. Az időjárási minták általában lassabban változnak nyáron, mint télen, a felső szintű magas nyomás is lassan mozog. Nagy nyomás alatt a levegő a felszín felé süllyed, melegít és szárít, ami gátolja a konvekciót és megakadályozza a felhők képződését. A felhőzet csökkenése növeli a felszínt érő rövidhullámú sugárzást. Az alacsony nyomású terület a felszínen az alacsonyabb szélességi fokokról felszíni szélhez vezet, amely meleg levegőt hoz, fokozva a felmelegedést. Lényeges jelenség a légkör csökkent párolgású hűtése. Amikor a víz elpárolog, energiát fogyaszt, csökkenti a környező hőmérsékletet. Ha a talaj nagyon száraz, akkor a beérkező napsugárzás felmelegíti a levegőt. De a talajból elpárolgó nedvességnek alig vagy egyáltalán nem lesz hűtő hatása, ha kiszáradt. A globális felmelegedés kezdete előtt tízévente egyszer előforduló hőhullám, most 2,8-szor ilyen gyakran fordul elő, erdőtüzeket, árvizeket okoz. 2024-ben a Földön a legmagasabb átlagos éves felszíni levegő hőmérséklet meghaladta 2023-at. 2024. június közepe óta Görögországban kánikula volt, Európa első hőhulláma ebben az évben. Az előrejelzések szerint Görögországban a hőmérséklet elérte a 43 °C-ot (109 °F). Törökországot is érintette a 44 °C-os (111 °F) hőmérséklet. A 2024-es nyári olimpia idején a házigazda Párizs, valamint Dél-Franciaország és Anglia egyes részei hőhullámot éltek át.
[https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_heat_waves). Magyarország országos átlaghőmérséklete az elmúlt 120 év mérései alapján már több mint 2 Celsius-fokot emelkedett. Az összes évszak melegszik, nő a hőhullámos napok száma.
A hőösszeg számítása során, ha a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 10 Celsius fokot, akkor az átlaghőmérséklet 10 fokkal csökkentett értékét naponta összegezik. A térképeken az aktuális 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től csökkentett hőösszegek láthatóak
(https://masfelfok.hu/2023/04/21/magyar-mezogazdasag-invaziv-fajok-idegenhonos-kartevok-globalis-felme legedes/)
Magyarországi (https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_hazai_valtozasok/homerseklet_es_csapadektrendek/kozephomerseklet/index.php) adatok:
| Nap | Minimum °C | Emelkedés az előző rekordhoz képest | Helyszín | Év |
|---|---|---|---|---|
| 30. | +24,7 | +0,8 | Lágymányos | 2018[23] |
| 31. | +24,4 | +0,4 | Lágymányos | 201 |
| Nap | Minimum °C | Emelkedés az előző rekordhoz képest | Helyszín | Év |
|---|---|---|---|---|
| 01. | +24,5 | +0,2 | Lágymányos | 2018[27] |
| 03. | +25,1 | -- | János-hegy, Budapest | 2017 |
| Nap | Maximum °C | Helyszín | Év |
|---|---|---|---|
| 01. | +37,3 | Újpest | 2017 |
| 03. | +38,7 | Újpest | 2017 |
| 04. | +39,8 | Újpest | 2017[26] |
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9kleti_rekordjainak_list%C3%A1ja)