Az előző állapotba történő
visszaállítás váratlan eseményeknél
(2025 szeptember)
Az előre nem látható és kiszámíthatatlan nagy hatású kellemetlen eseményt, meghibásodást nevezi a szakirodalom „fekete hattyú"-nak, a hálózati kapcsolatok meghibásodását, a hálózati hibát jelöli. A kérdés nem az, hogy bekövetkezik-e, mert bekövetkezik. Fogadjuk el, hogy a ritka, váratlan események is bekövetkeznek. Van lehetőség a működtetésre: a rendszer egy előző állapotába történő visszaállítása.
(https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250906/a-fekete-hattyu-arnyekaban-amikor-a-valsag-eroforrassa-valik-783792)
Minden hattyú fehér, állította a nyugati világ évszázadokon keresztül. Aztán 1697-ben holland felfedezők partra szálltak Ausztráliában, és szembe találták magukat egy fekete hattyúval. Véletlen, váratlan esemény. Ettől sem a fehér, sem a fekete hattyúk élete nem változott meg, de az emberi tudás határai ismét tágultak. A váratlan fekete hattyú felfedezést használják metaforaként azokra az olyan ritka, váratlan eseményekre, amelyekre senki sem számít, mégis erős hatásuk van, alapjaiban változtatják meg a világunkat. Tehát nem a Murphy törvényről (1949) lesz szó, miszerint „Ami el tud romlani, az el is romlik”', a törvény műszaki berendezések szokásos meghibásodásaira alkalmazzák (https://hu.wikipedia.org/wiki/Murphy_t%C3%B6rv%C3%A9nye), melyek exponenciális eloszlásnak tesznek eleget, és a javítás módja alkatrész vagy a részegység cseréje.
Gondoljunk az internet, a számítógép-hálózatok megjelenésére, vagy egy jelenségére számítógépeknél, a "kék halál"-ra. A fekete hattyú jelenségre játszanak egyes tőzsdei spekulánsok, a technológiai startupok, sőt a szerencsejátékok megszállottjai is. Arra fogadnak, hogy történik valami váratlan esemény, amire senki sem számít, és ők nyertesei lesznek a váratlan fordulatnak. Vagy a vesztesei. A fekete hattyú jelenség lényege a váratlanság, ezért minden azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek kezelni a meglepő helyzeteket (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250906/a-fekete-hattyu-arnyekaban-amikor-a-valsag-eroforrassa-valik-783792). Nem csak hálózatoknál, nagyobb közösségeknél, de óriáscégeknél is előfordul hálózati hiba.
A fekete hattyú jelenség elleni védekezést be kéne építeni a mai stratégiáinkba. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy vannak meglepő események -mint a földrengések, járványok ..., -amelyek bekövetkezhetnek. Bár az előre megírt válságkezelési szabályzat hasznos eszköz, de a "reset", a rendszer, a szervezet visszatérése az előző állapotba, -szabványosítani kéne-, vagy az alapállapotba* egy olyan lehetőség, amivel gyorsan alkalmazkodhatunk a váratlan helyzetekhez. Bonyolult rendszerek mindig autonóm alrendszerekből állnak, gyakran csak a tervezője tudja megmondani, hogy melyik alrendszer nem működik megfelelően, vagy melyik kapcsolat a hibás (https://en.m.wikipedia.org/wiki/Fatal_system_error). A visszaállítható rendszereket reverzibilis rendszereknek nevezik a kutatók. Ha elfogadjuk a bizonytalanságot, és beépítjük a visszaállíthatóságot, már ahol ez lehetséges, akkor a következő fekete hattyú nem a végzet, hanem egy lehetőség a működésre, egy néha ismeretlen probléma áthidalására. A rendelkezésre állás valószínűsége a mértéke***.
A spanyol villamoshálózat váratlan túlterheléses leállása* jellemző fekete hattyú jelenség volt, nem műszaki meghibásodás volt az oka. A napenergia változó teljesítményű betáplálása és a terhelésingadozás egyenetlen elosztása nagy területen költséges áramhiányt okozott. A hírközlésben is igaz, hogy egy váratlan leállás, esetleg teljesítménycsökkenés nemcsak működési fennakadást okoz, hanem hatalmas költségekkel is jár. Friss adatok szerint az adatbankok 90%-ánál egyetlen órányi hálózatkimaradás meghaladja a 300 000 dolláros kárt, míg 41%-uk esetén akár 1–5 millió dollár veszteséget is jelenthet óránként. A folyamatos rendelkezésre állás mellett a sebesség is kritikus tényező: a lassú adatközlés pl. rontja a felhasználói élményt és a hatékonyságot, ami közvetlen bevételkiesést is okoz. A digitális gazdaságban az adatbiztonság is alapvető elvárás, mert még egy kisebb adatvesztés is zavarokat és komoly reputációs károkat eredményez. 2023-ban az adatközpontok globálisan mintegy 340 TWh energiát használtak fel, ami a világ teljes villamosenergia-fogyasztásának 1,3%-át jelentette. A becslések szerint 2030-ra ez az érték akár 945 TWh-ra is emelkedhet, vagyis a globális áramfelhasználás 3%-át is kiteheti, ami komoly (https://hirek.prim.hu/cikk/adatrobbanas_a_lathataron_igy_keszulnek_fel_az_adatkozpontok_a_jovo_kihivasaira) üzemeltetésikockázat az energiaszolgáltatók számára.
*AI válasz: A "reset" kifejezés általában egy elektronikai eszköz, például számítógép vagy okostelefon újraindítását, kiindulási állapotba állítását jelenti, amikor az nem működik megfelelően, vagy ha egy program hibás működést tapasztal. A "resetelés" vagy "reszetelés" egy olyan folyamat, amely a rendszert egy meghatározott alaphelyzetbe juttatja, ha a hibaelhárítás egyéb módszerei sikertelenek. Kiindulási állapotba állítás: az eszköz vagy szoftver viselkedésének helyreállítása a kezdeti, meghatározott állapotba, ami a rendeltetésszerű működéshez szükséges.
Számítógépek: A legtöbb számítógépen található egy fizikai reset gomb, vagy a szoftveres resetelési funkció a Beállítások menüben érhető el. Programozott resetelés: egyes szoftverek és rendszerek a meghibásodások vagy sikertelen parancsok után automatikusan végrehajtanak egy resetet, hogy a hibás állapotból ki tudjanak lábalni.
Egyéb elektronikai eszközök: sok más elektronikai eszközön is van "reset" gomb vagy funkció, például routereken, okostelefonokon, és sok más eszközön, amelyek a működésük során lefagyhatnak vagy hibásan működhetnek.
Számítógépek: A legtöbb számítógépen található egy fizikai reset gomb, vagy a szoftveres resetelési funkció a Beállítások menüben érhető el. Programozott resetelés: egyes szoftverek és rendszerek a meghibásodások vagy sikertelen parancsok után automatikusan végrehajtanak egy resetet, hogy a hibás állapotból ki tudjanak lábalni.
Egyéb elektronikai eszközök: sok más elektronikai eszközön is van "reset" gomb vagy funkció, például routereken, okostelefonokon, és sok más eszközön, amelyek a működésük során lefagyhatnak vagy hibásan működhetnek.
**AI válasz: A spanyol hálózat 2025. április 28-án omlott össze, miután egy hirtelen frekvencia-zavar okozott technikai problémákat az ibériai villamosenergia-hálózatban, ami az egész félszigeten áramszünethez vezetett. Az esemény az internetes forgalom drasztikus csökkenéséhez is hozzájárult, ami a Netblocks adatai szerint 100%-ról 17%-ra esett vissza. Bár a hivatalos vizsgálat még tart, a hatóságok kizárták a kibertámadás lehetőségét.
2025. április 28-án egy kiterjedt áramszünet következett be Spanyolországban és Portugáliában. A probléma egy „nagyon erős oszcilláció” volt az elektromos hálózatban, amely miatt a spanyol rendszer lekapcsolódott az európai hálózatról. A probléma oka lehetett a megújuló energiaforrások nagymértékű betáplálása is, ami csökkentheti a hálózat „tehetetlenségét”.
2025. április 28-án egy kiterjedt áramszünet következett be Spanyolországban és Portugáliában. A probléma egy „nagyon erős oszcilláció” volt az elektromos hálózatban, amely miatt a spanyol rendszer lekapcsolódott az európai hálózatról. A probléma oka lehetett a megújuló energiaforrások nagymértékű betáplálása is, ami csökkentheti a hálózat „tehetetlenségét”.
***
Adatközpontok megbízhatósága: hogy egy elem meghibásodása ne okozza az egész adatközpont kiesését, a rendszer minden elemét megkettőzik, beleértve a tartalékrendszereket is. A kritikus fontosságú szervereket mindkét áramforráshoz csatlakoztatni kell. Az amerikai szabványügyi hivatal (ANSI) által elfogadott szabvány írja le az adatközpontok elfogadható szolgálatkiesési idejeit perc/év egységben. A dokumentum 4 szintet határoz meg, a legegyszerűbb szint (Tier 1) ta szerverszoba, amely a számítógépes rendszerek telepítésének és üzemeltetésének alapvető irányelveit követi. A legszigorúbb elvárásokat a negyedik szintű (Tier 4) adatközpontok kapták, amely kritikus fontosságú számítógépes rendszereket üzemeltet redundáns alrendszerekkel és zárt biztonsági zónákkal. A magyar Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetség által elfogadott rendelkezésreállasi szintek: a Tier 1 nevű szinthez 99,67%, a Tier 2 szinthez 99,75%, a Tier 3-hoz 99,98% és a Tier 4-hez 99,99% rendelkezésre állást követel meg, azaz például a Tier 4-hez kétszer annyi kiesést engedélyez, mint a Santa Fé-i (USA) Uptime Institute definíciója. Bár a 99,671%, a 99,741%, a 99,982% és a 99,995% látszólag nem sokban térnek el egymástól, lényeges különbséget jelent.
A Santa Fé-i Uptime Institute az alábbiak szerint határozta meg a 4 megbízhatósági, meghibásodási szintjét:
|
Szint |
Elvárások |
|---|---|
|
Első szint (Tier 1) |
|
|
Második szint (Tier 2) |
|
|
Harmadik szint (Tier 3) |
|
|
Negyedik szint (Tier 4) |
|
A Santa Fé-i Uptime Institute az alábbi megengedett mennyiségű szolgáltatáskiesést engedélyezi a különböző szintek egy év (525600 perc) alatt:
-
Az első réteg 99,671% elérhetősége 1729,224 perc (~28 óra 49 perc) szolgáltatáskiesést engedélyez évente
-
A második réteg 99,741% elérhetősége 1361,304 perc (~22 óra 41 perc) kiesést engedélyez
-
A harmadik réteg 99,982% elérhetősége 94,608 perc (~1 óra 34 perc) kiesést engedélyez
-
A negyedik réteg 99,995% elérhetősége 26,28 perc kiesést engedélyez.