Ha Medárd napon napon megfürdetünk egy kakast,
nyomban megnyílik az ég
(2025 április)
Június 8.-án van Medárd napja (https://www.eumet.hu/erdekessegek/medard-napja/). A legismertebb időjóslás szerint, ha Medárd napján esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor 40 napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), és a flandriaiak hittérítője volt. Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a társaságra hirtelen lezúduló, és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának. Sőt, ha a hagyomány szerint ha Medárd napon napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat.
Júniusra a szárazföld belső területei már fölmelegednek annyira, hogy felettük a meleg levegő felfelé áramlik, és helyére súlyosabb párás tengeri légtömegek érkeznek, melyek esőket, zivatarokat hoznak. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami nem köthető egyetlen naphoz.
A népi időjóslás teszt alapján többnyire (56%) beválik a Medárd napi esőjóslat.
A kérdés az, hogy tudunk-e mesterségesen segíteni a Medárd napi esőjóslatnak, ha pl. kakasfürdetés nem bitonyul elég hatásosnak, és a párás tengeri légtömegek nem érkeznek meg? Tudunk-e Medárd napi esőt csinálni? Sok ország foglalkozik "esőcsinálással", és az ellenzők száma már csökken.
Kínában rakétákkal, Dubajban drónokkal csinálnak esőt. Mesterséges esőcsinálásban kisebb-nagyobb eredményeket csak az 1960-as évek közepétől tudtak felmutatni, főként Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Izraelben. (https://www.agroinform.hu/szantofold/valoban-lehetseges-esot-generalni-ha-igen-hogyan-80058-001?utm_source=hirlista&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=80058 és https://en.wikipedia.org/wiki/Cloud_seeding). A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A FELHŐHIÁNY
2020-as évek időjárása száraz és melegszik. Megfigyelés: ma az albedó csökken, a légkör kiszárad, a párolgás (ami hűtő hatású) nem nő, mert a folyamatosan képződő többlet energia 91 %-át az óceánok nyelik el, 3%-a a jég felolvasztására és 5%-a a szárazföldek melegítésére fordítódik, mindössze 1%-a fűti közvetlenül a légkört, mégis a kelleténél jobban melegszik. Ezért a nagy pontossággal mérhető globális tengerszint lett a Földünk „hőmérője”, emelkedése a bolygó felmelegedését mutatja.
Az elmúlt két évtizedben tapasztalható tényleges felmelegedést kétharmad részben a felhőzet globális csökkenése okozta, és csak egyharmad részben a megnövekedett üvegházhatás. A felhőzet globális csökkenésére kézenfekvő fizikai magyarázat létezik: a melegedő légkör a hőmérséklettel exponenciális függvény szerint növekvő mennyiségű vízgőz megtartására képes (1 °C melegedés esetén +7 %-kal nő a vízgőz mennyisége), a párolgás sebessége ugyanakkor kb. csak lineárisan nő a hőmérséklettel, ezért a felhőképződéshez szükséges fizikai feltételek a légkörben nem mindig teljesülnek (Gelencsér András: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240502/gelencser-andras-a-zold-atallas-latszattevekenyseg-683909). A páratartalom a globális hőmérséklet emelkedésével nőne, mert a melegebb levegő több nedvességet képes tárolni. A levegőben tárolható vízgőz mennyisége exponenciálisan növekszik a hőmérséklettel, ami azt jelenti, hogy a Föld éghajlatváltozás miatti felmelegedésével a légkörnek több vízgőzt kéne tartalmaznia, de lehetséges, hogy kevesebb felhő képződik, az elégtelen párolgás miatt. A tudósok mérik, hogy a globális hőmérséklet emelkedésével mind az abszolút páratartalom (a levegőben lévő vízgőz teljes mennyisége), mind a relatív páratartalom (a levegő nedvességtartalmának százalékos aránya az adott hőmérsékleten a maximumhoz viszonyítva) mekkora változást mutat a helytől és az éghajlati viszonyoktól függően a párolgás erősségének függvényében, mégsem állítják egyértelműen az frissen keletkező, alacsony szintű felhőzet hiányát!
Felhők szerepét vizsgálva (https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2026290118) a kutatók azt találták, hogy az esetenként 1940-ig visszamenő adatok alapján, még soha nem volt ilyen alacsony a Föld albedója, mint napjainkban. A friss hó albedója 80-90 százalékos, tehát lényeges tényező lehet a sarki régiók olvadása és a hó- és jég borította terület zsugorodása, mégis csak a teljes visszaverő képesség mintegy 15 százalékát jelentik. A fő gond tehát máshol, talán a felhők hiányában keresendő. Bolygónk körülbelül kétharmadát felhők borítják, hűtik és melegíthetik is a Földet. A felhők árnyékolják a Nap fényét és hőjét, így a Föld hőmérséklete hűvösebb lesz. Éjszaka, amikor nincs napfény, a felhők csapdába ejtik a a Föld hősugárzását. Kérdés: a felhők jobban felmelegítenek, mint lehűlnek? Attól függ, hol vannak a felhők a Föld légkörében, de a hiányuk biztosan melegítő hatású. A Föld felszínétől egy mérföldön magasságig a felhők hajlamosak jobban lehűlni, mint felmelegedni. Ezek az alacsony szintű, vastagabb felhők a Nap melegét visszatükrözik, ami hűti a Föld felszínét. A magas légkörben lévő felhők ellenkező hatást fejtenek ki: hajlamosak jobban felmelegíteni a Földet, mint lehűteni. A magas, vékony felhők csapdába ejtik a Nap melegének egy részét, ami melegíti a Föld felszínét (https://climatekids.nasa.gov/cloud-climate/, https://isccp.giss.nasa.gov/role.html).
Általában a a világos felhők visszaverik a napsugárzást az űrbe, hatásuk az éghajlatra „mérhető és jelentős”. Amikor csökken a világos -általában magas szintű- felhőzet, a bolygó albedója csökken, és több sugárzás éri a felszínt, ami magasabb hőmérsékletet okoz. Ezért az elmúlt 24 év felmelegedését teljes mértékben a Föld albedójának megfigyelt csökkenése okozhatta a kutatók szerint, és nem az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja, ahogyan azt az IPCC állítja.
Az alacsony szintű felhőzet hiánya árnyékhiányt is, (https://index.hu/techtud/2024/12/12/fold-legkor-klima-globalis-felmelegedes-aeroszol-felhok-albedo-wegener-ecmfw/) és meleg szárazságot is okoz, csökkenti az alacsony szintű felhőzetet. A trópusok felett és a közepes északi szélességi körök mentén csökkent az alacsonyan képződő felhők mennyisége. Az alacsony felhők fontosak, mert bár a felhők minden magasságban visszaverik a fényt, az alacsony szintű felhők a felszín felől kisugárzó energiát alig tartják vissza a légkörben. (A német kutatók szerint az alacsony szintű felhők fokozott eltűnésében az aeroszolok csökkenése és a nemzetközi hajózás által használt tisztább üzemanyag lehet az egyik tényező, ha nem is a legfontosabb, ami a felmelegedés és a kevesebb árnyék. A légszennyező részecskék a légköri nedvesség kicsapódását elindító magokként felhőképződést idéznek elő, azonban ez is csak a jelenség harmadát magyarázza.)
A helyi kipárolgásból, amit a felhők hiánya fokoz, keletkeznek az alacsony szintű sötét felhők. A vízfelhők sűrűek és sötétek, jellemző sajátosságuk a bennük lévő vízcseppek nagysága és az adott térfogatban lévő száma. A cseppek sugara 0,005-0,05 mm között változhat, számuk köbcentiméterenként száztól több ezerig terjed. A jégfelhők ritkás, finom szerkezetű, világos képződmények, a napfényt alig tompítják. A bennük lévő jégkristályok jóval nagyobbak, mint a vízfelhőben lévő cseppek, számuk köbcentiméterenként mindössze egy. A vegyes halmazállapotú felhőkben vízcseppek, túlhűlt cseppek, jégkristályok és amorf jég található. A vegyes halmazállapotú felhők mindig sötétek, sűrűek, a cseppek és a kristályok száma a fejlődési fázistól függ. Azzal magyarázzák a kevesebb alacsony szintű felhőt, hogy a kiszáradás következtében (szántóföldi mezőgazdaság, vizenyős területek lecsapolása, urbanizáció), kevesebb a vízpára a környezetben, kisebb a helyi párolgás: ez az a ciklus, amikor a helyi kipárolgásból keletkeznek felhők, és onnan a csapadék helyben esik le. A helyi felhők hiányoznak, és a táj elindul a sivatagosodás útján. A kevesebb helyi esőt egy ideig pótolja ezt a nagy vízciklusból (azaz a tengerek felől érkező) csapadék, amely jóval ritkábban (akár hónapos késéssel) érkezik, igaz akkor nagyon sok esőt hoz, néha villámárvizeket is okoz. A kevesebb helyi esőt mesterséges esővel próbálják pótolni a kutatók.
Következtetés: lehetséges, hogy a felhők eltűnése öngerjesztő folyamat, és az alacsony szintű felhők eltűnése nemcsak az oka, de következménye is a felmelegedésnek, akkor pedig a legnagyobb bajban vagyunk! A jó kérdés az, hogy hova tűntek a felhők? A társadalmunk elkerülhetetlenül és egyre nagyobb sebességgel sodródik a globális ökológiai krízis fenyegető következményei felé, amint arra Ferenc pápa is figyelmeztetett Laudato si enciklikájában: a megoldást is már lassan csak "odafent" érdemes keresni…
MESTERSÉGES FELHŐK A TENGEREK FELETT?
A tengeri -esetleg tavak feletti- felhők mesterséges létrehozása, a felhőfejlesztés egyik célja, hogy több napfényt visszaverve az űrbe - azaz az albedót növelve- , a globális felmelegedést csökkentsük. Egyike annak a két módszernek, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak az éghajlatra, és az alacsony légkörben, (a sztratoszférikus aeroszol befecskendezés igen magasan történik). A módszerrel lehetséges a helyi területeket megóvása a túlmelegedéstől. Amennyiben nagy léptékben használnák, csökkentheti a Föld albedóját; korlátozhatja az éghajlatváltozást. A hűtőhatás gyorsan érezhető, és rövid időn belül visszafordítható. Továbbra is technikai akadályok állnak a tengeri felhők nagymértékű létrehozása előtt. Nagyon kis tengervízcseppeket permeteznek a levegőbe, hogy növeljék a felhő albedóját, ami javítja a felhő kondenzációs magjait, megváltoztatva a felhőcseppek méreteloszlását, hogy jobban tükrözzenek.
A Csendes-óceánon a hajók a fényes felhőösvények sokaságát hagyják a légkörben. A keskeny felhők, az úgynevezett hajónyomok akkor keletkeznek, amikor a vízgőz lecsapódik apró szennyező részecskék körül, amelyeket a hajók közvetlenül kipufogógázzal bocsátanak ki. A tengeri felhők albedó módosítása megfigyelhető jelenségeken alapul. Ma az emissziós részecskék, például a korom keverednek a légkörben lévő felhőkkel, és növelik az általuk visszavert napfény mennyiségét, csökkentve a felmelegedést. A hűtőhatást 0,5 és 1,5 °C közé becsülik, és az egyik legfontosabb ismeretlen az éghajlatkutatásban. A tengeri felhők albedójának növeléséhez hasonló hatás létrehozását javasolják jóindulatú anyagok, például tengeri só felhasználásával, amire a tengeri rétegfelhők a legalkalmasabbak. Gyakoriak a szubtrópusi és a középső szélességi óceánok hűvösebb vidékein, ahol lefedettségük átlagosan 50%-ot is meghaladhat egy év alatt. A felhőkondenzációs magokként alkalmas a tengervízből származó só, bár vannak más anyagok is is. (https://en.wikipedia.org/wiki/Marine_cloud_brightening)
MESTERSÉGES ESŐ?
A kutatók gondolkodnak a mesterséges "esőcsináláson". Vegyszereket, leggyakrabban ezüst-jodidot, sókristályokat vagy újabban titán-dioxid részecskéket juttatnak a felhőkbe. Javaslatunk a "felhőcsinálásra": egy aeroszolokkal, esőmagokkal szennyezett, vízpermetes Heller-Forgó-féle hűtőtorony, amely esetleg egy tó, valamilyen víz feletti páradús levegőt mozgat. A működtetés célja nagy mennyiségű felszálló és páradús levegő előállítása, ami -ha túlhűl- alacsony szintű esőfelhőt alkothat. Magyarországon Visontán és Inotán vannak Heller féle hűtőtornyok. Olcsón kivitelezhető kísérlet lenne a hütőtornyok felszálló meleg levegőjét párásítani, aeroszolokkal szennyezni, és megfigyelni, hogyan befolyásolják a helyi felhőképződést.
Máshol vegyszereket, leggyakrabban ezüst-jodidot, sókristályokat vagy újabban titán-dioxid részecskéket juttatnak a felhőkbe, melyek mint kondenzációs magok elősegítik a felhőben lévő nedvesség kicsapódását, ekkor esőcseppek vagy jégkristályok alakulnak ki, és csapadék formájában a földre hullanak. A feljuttatás repülőgépekkel, rakétákkal, földi generátorokkal, sőt, napjainkban drónokkal is történik. Újabban csapadékot serkentő elektromos töltéseket szállító drónokkal vagy a részecskeképződést előidéző infravörös lézerimpulzusokkal is kísérleteznek. A cél az, hogy megindítsák, növeljék egy adott felhőből lehulló csapadék mennyiségét. Például az Egyesült Államok nyugati államaiban a módszert főként hóképzésre használják, hogy ezzel biztosítsák a nyári időszakra szükséges vízkészletek utánpótlását a tározókban. Gazdasági szempontból a technológia kedvezőbb, mint a tengervíz sótalanítása vagy a víz távoli helyekre történő vízszállítása. A fő költségtényezőt a repülőgépek üzemanyag-felhasználása és az eszközök működtetésének költségei jelentik. Környezetvédelmi szempontból az ezüst-jodid kijuttatott anyagmennyisége elenyésző, nem okoz kimutatható környezeti károkat.
A képen egy vegyszert – ezüst jodidot vagy szárazjeget – a felhőbe juttatnak.
A jobb felső sarokban látható folyamat az, ami a felhőben történik, a kondenzáció folyamata.
Az Egyesült Államokban már az 1940-es évek óta folynak a kísérletek, különösen a nyugati és délnyugati államokban. Kína is élen jár a módszer fejlesztésében és alkalmazásában – ott az 1950-es évek óta létezik mesterséges eső, és céljuk, hogy 2025-re az ország területének felét lefedjék a rendszerekkel. A kínaiak a technológiát nemcsak mezőgazdasági célokra használják, hanem a légszennyezés csökkentésére is: eső segítségével tisztítják meg a levegőt a szmogtól. Az Arab-félsziget gazdag országaiban, Dubajban speciális, titán-dioxiddal bevont nanorészecskéket alkalmaznak, repülőgépekről és drónokról juttatják a felhőkbe. Dubajban az esővíz elvezetésére szolgáló rendszerek nincsenek kellően kiépítve, így egy kisebb eső is villámárvizet okozhat.
JAVASLAT: HELLER-FORGÓ FÉLE HŰTŐTORONY PÁRÁSÍTÁSSAL, AEROSZOLOKKAL
Az eredeti torony működési paraméterei: a levegő mennyisége, a hűtendő víz mennyisége, a folyadék állapotban maradt, lehűlt víz kilépő mennyisége; a vízből elpárolgott gőz mennyisége; az anyag hőtartalma a belépő vagy kilépő pontban.
A vízből a pára az adott nyomáson a levegőbe diffundál, akárcsak az adiabatikus szárításnál, de a hűtőtorony tetején kilépve, relatív nedvességtartalma a telítési állapot fölé kerül, ezért a gőz azonnal, messziről látható pára formájában kicsapódik. Nagy mennyiségű, ipari víz lehűtését végzik a hűtőtoronyban áramló levegő segítségével. Toronyszerű berendezések, amelyekben a vizet áramló levegővel szemben permetezik. A torony kialakítása áramlástani megfontolásokra vezethető vissza. A Venturi-cső alakú tölcsérben csökken a nyomás, és emiatt a víz egy része párologni kezd. A párolgáshoz szükséges hőt elvonja a víz el nem párolgó részétől, ami a nagy tömegű víz lehűlését okozza.
(Leírások: https://inno-anno.blog.hu/2018/09/28/a_heller_forgo-fele_hutorendszer, https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/mozgokepek-a-magyar-technika-tortenetebol/1958-heller-laszlo-es-0, https://mvmegi.mvm.hu/hu-HU/TermekekEsSzolgaltatasok/SzarazhutoRendszerek/HellerIndirectDryCoolingSystems)
Főbb alkotó elemei a vízhűtésű kondenzátor (felületi vagy keverő kondenzátor), a száraz hűtőtorony Forgó-típusú apró bordás léghűtőkkel, valamint az ezeket zárt hűtővízkörbe foglaló csövek a keringető vízgépekkel. A turbinából kilépő fáradt gőz hűtése a feladat, ami a kondenzátorban a hideg hűtővíz segítségével kondenzálódig, majd az így felmelegedett hűtővíz a száraz hűtőtorony léghűtőiben hűl vissza, ezzel alkalmassá válva a kondenzátor újbóli hűtésére. A Heller hűtés alkalmazható változatos környezeti viszonyok között.
Tehát javasolt a Heller-Forgó-féle hűtőtorony finom, apró szemcséjű porral szennyezett, párásított működtetése:
1. tavakon a működtetés célja nagy mennyiségű felszálló páradús levegő előállítása, és kondenzációs mag (aeroszol) feljuttatása.
2. szárazföldön a felszálló és meleg levegőt erősen párásítani, aeroszollal szennyezni.
Működési elv (https://mvmegi.mvm.hu/hu-HU/TermekekEsSzolgaltatasok/SzarazhutoRendszerek/HellerIndirectDryCoolingSystems)
Az egyik kép a szabadalmi kérelemből
