Vitruvius
(2026 január)
Több mint 2000 éven át Marcus Vitruvius Pollio (https://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Vitruvius_Pollio) mítoszként létezett az építészet és az építőmérnökség történetében. Vitruvius -az „építészet atyja”- az egyetlen klasszikus korból fennmaradt építészeti értekezés szerzője, és akinek az arányfogalma Leonardo da Vinci híres "Vitruvius-tanulmány" ábráját ihlette. Érdekesség, hogy egyetlen téglát, vagy oszlopot sem találtak, amiről bizonyosan állíthatnák, hogy ő épített. De az itáliai Fano tengerpartján egy olyan felfedezést tettek, amit az olasz tisztviselők „az évszázad felfedezésének” neveztek, feltárták egy 2000 éves bazilika maradványait, melyet bizonyosan Vitruvius tervezett.
Marcus Vitruvius Pollio (https://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Vitruvius_Pollio)
Marcus Vitruvius Pollio, általánosan elterjedt nevén Vitruvius (i. e. 80-70 körül – i. e. 15 után), római építész, hadmérnök és szakíró. Újabb feltételezés szerint Julius Caesar hadmérnökével, Mamurrával azonos. Vízvezetéket, hajítófegyvereket is tervezett, a Fanoban épített bazilikáját saját leírásából ismerjük. Hírnevét a De architectura libri decem című, az Az építészetről írt, és Augustus császárnak ajánlott munkájának köszönheti, melyet tankönyvnek szánt. A könyvet 1414-ben egy svájci kolostorban fedezték fel, a reneszánsz építészetre is nagy hatással volt. A mű tíz kötetre oszlik, az ókori építészet történetének egyik legbiztosabb forrása. Az arányokról való megfigyeléseit az emberi testre is kiterjesztette, elgondolásai adták az alapot Leonardo Vitruvius-tanulmányához és ebben a híressé vált rajzhoz, amin az emberi test körökbe és négyzetekbe illeszkedik.
A Leonardo da Vinci által 1490 körül rajzolt Vitruvius-tanulmány (https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Vitruvian.jpg)
A régészek feltártak egy pompás oszlopok által határolt téglalap alakú területet. Az oszlopok 5 római láb, azaz 150 centiméter átmérőjűek és valószínűleg 15 méter magasak voltak. (https://www.origo.hu/tudomany/2026/01/vitruvius-altal-epitett-bazilika)Az oszlopos épület elrendezése pontosan téglalap, nyolc oszlop a hosszabb oldalak mentén és négy a rövidebb oldalak mentén fut végig. Az elrendezést szerepel Vitruvius „De Architectura” című fő értekezésében (Tíz könyv az építészetről). Az i. 1. században írt Ötödik könyvében Iulius Caesar gyarmatán, Fanoban épült bazilikára utal, leírja az oszlopcsarnokok és oszlopok konkrét méreteit. A Fanoban feltárt bazilika romjai tökéletesen megegyeznek a könyvben leírtakkal, Vitruvius az i. e. 1. században működött, Caesar és Augustus mérnöke és építésze volt.
A „De Architectura” című munkája a szilárdság, hasznosság, és szépség együtteséről szól. Szerinte a jó építészetnek három alapelvnek kell megfelelnie:
Firmitas (szilárdság): az épületnek tartósnak kell lennie.
Utilitas (hasznosság): meg kell felelnie a funkciójának.
Venustas (szépség): esztétikai élményt kell nyújtania.
Arányosság és az emberi test kapcsolata: Vitruvius hitt abban, hogy az építészetnek az emberi test tökéletes arányait kell leképeznie.
Mérnöki munka: Műve nemcsak házakról, hanem várostervezésről, vízmérnöki munkákról (aqueductusok), csillagászatról és ostromgépekről is részletes leírásokat tartalmaz.
Firmitas (szilárdság): az épületnek tartósnak kell lennie.
Utilitas (hasznosság): meg kell felelnie a funkciójának.
Venustas (szépség): esztétikai élményt kell nyújtania.
Arányosság és az emberi test kapcsolata: Vitruvius hitt abban, hogy az építészetnek az emberi test tökéletes arányait kell leképeznie.
Mérnöki munka: Műve nemcsak házakról, hanem várostervezésről, vízmérnöki munkákról (aqueductusok), csillagászatról és ostromgépekről is részletes leírásokat tartalmaz.
Vitruvius messze túlmutat Vitruvius saját korán, a reneszánsz idején írásait újra felfedezték és tanulmányozták, pl. Mariano di Jacopo és Francesco di Giorgio Martini. Leonardo da Vinci az 1490 körül készült Vitruvius-tanulmány című műve az emberi test arányainak rajzi megjelenítése (https://www.zmescience.com/).