ABSTRACT
A kutatók szerint az állattenyésztés és egyes gabonafajták Anatóliából származnak, és a megalitokat építő népek is, sőt a legújabb kutatások szerint Európa népei is: (https://www.bbc.com/news/science-environment-47938188). I.e. 6300 körül és után bevándorlók hozták ezeket az állatokat és növényeket: azt vizsgáljuk, hogy hol történhetett? Azt találtuk, hogy a bevándorlás biztosan i.e. 5150 előtt és a Boszporusz felől, Macedoniából a Vardar folyó völgyén történt É felé. De a bevándorlók a Balkánon már olyan halászfalukat, farmergazdaságokat találtak, melyek kovakő, obszidián, csont és bőreszközöket készítettek, állatokat fogtak be és tenyésztettek tereléses módszerrel. Az Anatólia- Ebla-Mári-Mezopotámia-Iráni-fennsík, a Kura-Araxes-Gobusztán területek, Egyiptom fémmegmunkálásával párhuzamosan alakult ki a Balkán fémművessége. Volt egy későbbi bevándorlás is az 5. évezredben a Fekete-tengertől északra fekvő területekről. / ARE THE PEOPLES OF EUROPE FROM ANATOLIA? According to researchers, livestock and some cereals originated in Anatolia, as did the people who built megaliths. More recent research suggests that they are also the peoples of Europe: (https://www.bbc.com/news/science-environment-47938188). Around 6300 BC and after, immigrants brought these animals and plants: we are investigating where this might have happened? We have found that immigration was certainly before 5150 BC and from the Bosporus, from Macedonia along the Vardar river valley to the north. But the immigrants in the Balkans already had fishing villages and farming farms that produced flint, obsidian, bone and leather implements, trapped animals and bred them by herding. The metalworking of the Balkans developed in parallel with the metalworking of Anatolia-Ebla-Mari-Mesopotamia-Iranian plateau, the Kura-Araxes-Gobustan areas and Egypt. There was also a later immigration in the 5th millennium from areas north of the Black Sea.
BEVEZETÉS
Az idézett cikk szerint a bevándorlás két csoportban történt: "az egyik csoport szigetről szigetre, még a másik a partokat követve hajózott. A vizsgált csontokból kinyert DNS alapján kiderült, hogy az egyik csoportot sötét bőrű, kék szemű, míg a másikat barna vagy fekete szemű, sötét barna hajú emberek alkották."
Európában nem alakultak ki nagy öntözéses kultúrák, mert nem volt szükség az öntözésre, az esőzéses műveléssel sok kisebb termőterületen, csak összességében nagy területen megtermelték a szükséges gabonát, így erős társadalmi központok sem jöttek létre. Európa kb. tízezer éve - ha az időjárás megengedte- lakott, ezt bizonyítják a többé-kevésbé (http://www.origo.hu/tudomany/20180227-delkelet-europa-volt-az-oskor-egyik-genetikai-es-kulturalis-csomopontja.html) területileg egyenletesen eloszló idol leletek és barlangi rajzok:
Idolok: sok ezer évesek, minden kultúrában készítették, többségük embert, ezen belül nőket ábrázolnak, a sziklarajzok pedig vadállatokat. (4)
Az anatóliai eredetű gazdálkodás a kutatók által elfogadott területi terjedése időben:
Az agrárgazdálkodás terjedése i.e. 6300-tól Európában (4)
A terjedés elnagyolt útvonala és módja az alábbi térkép szerinti, később részletesen megvizsgáljuk az útvonalat:
Az agrárgazdálkodás terjedése i.e. 6300-tól Európában (4)
Az agrárgazdálkodás terjedése i.e. 6300-tól a Balkánon (4)
A bevándorlás mellett erős érv az európai nyelvek – összehasonlító nyelvészettel kapott- eredete: az egyik hipotézis szerint Anatóliából származnak (https://en.wikipedia.org/wiki/Anatolian_hypothesis).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Indoeur%C3%B3pai_alapnyelv
Volt több és későbbi -i.e. 4000 utáni- bevándorlás is, a Fekete-tengertől ÉK-re lévő sztyeppei népek indultak el az un. „kurgán hipotézis” szerint (https://en.wikipedia.org/wiki/Kurgan_hypothesis). Ez a tágabb értelemben vett É-Kaukázusból (a Dnyeszter-Ural folyóközből) történt: „Mintegy 4800 évvel ezelőtt nagy tömegben érkeztek emberek Európába a mai Oroszország és Ukrajna területéről, az eurázsiai sztyeppéről. Ezeknek az embereknek a genomjában megtalálható egy megkülönböztető – a szibériai és az amerikai őslakosokra is jellemző – genetikai összetevő, amely a késő újkőkor előtt nem volt jelen Európában. A pestis legkorábbi jeleinek megjelenése Európában egybeesik a „sztyeppei ág” megjelenésével az Európában.”
Megvizsgáljuk D-n, az anatóliai útvonal speciális feltételeit is, pl. azt is, hogy a Fekete-tenger feltöltődése hogyan befolyásolhatta e vándorlást: mert kb. i.e. 5150-ban alakult ki a Boszporusz szoros, csak eddig volt megközelíthető szárazföldön Anatólia irányából a Balkán félsziget. A Dardanellák feltöltés előtti nagyságára, mélységére vonatkozóan nincsenek adatok. (Függelék I.) Így nagytestű domesztikált állatok terelése k.b. i.e. 5150-ig volt lehetséges, ami megfelel a Starcevo, Sesklo és Körös kultúrák (https://en.wikipedia.org/wiki/Star%C4%8Devo_culture, https://en.wikipedia.org/wiki/Sesklo , Argissa Magoula-ban, Thesszáliában, https://en.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6r%C3%B6s_culture) idejének.
A Boszporusz közelében és attól Ny-ra léteztek régi indoeurópai nyelvek: Mysia-i nyelv Trója mellett és Trákiában a trák, Hérodotosz a trákokat a világ második legnagyobb népének ismerte-, továbbá Paeonian-i nyelv, amit Macedóniától É-ra Dárdániában – a Vardar folyó forrásánál, később fontos ónlelőhely volt- beszéltek, később pedig DNy-Trákiában is.
Starcevo kultúra területe i.e. 6200-tól (4).
Az anatóliai bevándorlás a Boszporusznál történhetett volna i.e. 5150 előtt a part mentén É-ra, majd a Duna mentén, de nem ez történt: találtunk bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy Macedonián keresztül történt a bevándorlás kb. az alábbi -térkép szerinti -útvonalon:
Fontos térkép: a megtalált Boszporusz- Thesszaloniki-i útvonal (4)
Thesszaloniki mellett van, eredeti nevén Braniata, az egyik legkorábbi (a szénizotópos vizsgálatok szerint i.e. 6650-5530 között valószínűleg működött és i.e. 6190-6150 között biztosan, az izotópos kor- meghatározás sajátosságainak megfelelően) neolitikus település, amely bizonyítja a macedóniai bevándorlás helyét és idejét, (a Duna deltában nincsenek hasonló korú települések). (https://en.wikipedia.org/wiki/Nea_Nikomedeia : Macedonia’s strategic location as the „gateway to Europe”, Európa kapuja.). Macedóniából a Vardar és Morava folyók mentén vándoroltak É-ra, ez is belátható a korabeli obszidián bányák alapján, e tárgyak több száz km-re is elkerültek. Bizonyítjuk, hogy ismerték a Macedoniából az É-Balkánra vezető utat. Továbbá kialakult az egyik első neolitikus európai, a Sesklo kultúra is Macedóniában még a bevándorlás előtt, a legrégebbi proto-seskloi leletek (https://en.wikipedia.org/wiki/Sesklo ) i.e.7510-6190 közöttiek. Agrártermelés folyt kerámia használattal. Szarvasmarha tenyésztés volt már az akeramikus korszakban, gabonatermelés is. Kecskéket, juhokat, sertéseket és kutyát is tartottak.
Az időjárási feltételek megváltozása
Hőmérséklet: „Climatic optimum” -nak nevezett tartomány (0=jelen idő, ezeréves skála): az utolsó 10 ezer évben alakult ki az új európai kultúra, i.e. 6000-től:
A monszunokról: a sok jég elolvadásakor az árvízveszélyt fokozó másik tényező az időszakban az északi féltekén a megnövekedett monszuntevékenység volt. Az északi féltekén i.e. 10 000 és 7 000 között kiszélesedett a monszunzóna, kiterjedt a mai száraz övezetre is és 30%-kal erősebb volt a monszuntevékenység, mint ma, a mai monszunövezetben. Ezt mutatja a lefolyástalan tavak üledékrétegeinek vizsgálata. Európa nagyon mocsaras terület volt, de i.e. 7000 körül megszünt az erős monszun..
Tengerszint a jégkorszak után (4)
Tengerszint: I.e. 5150-től a Fekete-Tenger feltöltődik, a tengerek szintje akkor 10m-el alacsonyabb volt és, mint ma, folyamatosan emelkedett a szint a jégolvadás és az monszun esők miatt. I.e. 5150 után a Fekete Tenger feltöltődésének következményei: Az átszakadás után a Fekete-tengerszint legalább egy-kétszáz éven át folyamatosan emelkedett, babonás félelemet és elvándorlási kényszert okozott, mert nem lehetett tudni, mikor fejeződik be az víz emelkedése.
I.e. 5150 után a Kaukázus-ból minden írányú -teljesen érthető- eláramlás történt, a főleg a hegyvidékekre: A D-Kaukázusból D-re és Ny-ra, az É-Kaukázusból Ény-ra a Volga mentén, K-re. Nem tudjuk, hogy eredetileg hogyan népesült be Anatólia a hattikkal– itt is az áramlás minden irányban történt- az őslakóival. (Fűtés hiányában a hőforrások kedvelt és forgalmas helyek lehettek, a térképen T-vel jelölve.) Az időjárás a korban csapadékos volt, és amikor szárazabbra fordul a monszunos időjárás, leáll a földművelés Anatóliában (!), aminek nyoma van (Roaf, 48.o.), a kerámia készítés is. Az elvándorlók Európában már létező halászfalukat találtak a monszunesők miatt, a leletek szerint, Pl a Lepenski-Virben. I.e. 5150 után már csak hajóút volt Trákiába. A vándorlás tehát a neolitikus korban az i.e. 6300 körül kezdődött, ami az európai akeramikus kor vége, a keramikus kor eleje és i.e. 5150 körül hirtelen megszakadt.
A Számarra kultúra idején, Mezopotámiában, Babilon környékén (Csoga-Mami, 1. 48.o.) öntözőcsatorna maradványokat találtak az időszakból, ami jelzi a nagy monszunesők elmaradását, továbbá az Eufrátesz a növénytermesztés szempontjából nem is a megfelelő időben árad, mint a Nílus. A vályogtáglából készült házakban megjelennek a tároló helységek, ezek léte azt jelenti, hogy tárolni kellett az élelmiszerhiányos időszakokra. Búzát, két és hatsoros árpát, lecsét termeltek.
Sokan elvándoroltak a Földközi-Tenger környékéről minden irányban: a terjeszkedés Anatóliából ÉNy felé, Trákia felé is történt a balkáni Starčevo kultúra területére- a fenti térképnek megfelelően-, ami a későbbi Vinca-Körös kultúrával határos. A folyók nem csak útvonalak voltak– melyek a térképeket helyettesítették ebben az időben-, hanem sok hal is volt a folyókban, a hal volt az alapélelemiszer Európában. Csak példaként tekintsük a Kárpát Medence vízrajzi térképét, a medence lecsapolás előtti állapotában:
Európa nagyobb folyóinak árterülete is hasonló volt a nagy monszunesők idején (4), mint egy nagy mocsaras halastó, vissza fogjuk sírni a Tisza és a Duna mocsarait.
Az i.e 6300 körül már Európában halászfaluk voltak. A Vaskapunál Lepenski Vir a legismertebb, ami a legfejlettebb szintjét később, i. e. 5300 és 4800 között érte el. A környező barlangokban i. e. 20.000 körüli emberi nyomokat is találtak. Lepenski Vir alacsony platóján az első település i. e. 7000 körül jelent meg, a jégkorszak utáni jelentős felmelegedés idején. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Lepenski_Vir ). A mezőgazdasági termelés beindulásával aztán a település szerkezete is megváltozott. Hasonló halászközösségek a Duna szélesebb völgyében sokfelé ismertek a korból. A halászat módja lényegesen különbözött a maitól: a hálós, varsás halászaton túlmenően az „elrekesztéses” halászatot alkalmazták, holtágakba terelték a halakat, ágból font sövényekkel vagy ha lehetett fonott ösvénnyel elrekesztették a patakokat és csak egy rést hagytak a halak kiemelésére. (Ma már tíltott módszer.) Érdekesség, hogy É-n, Észt országban is sok halat ettek a mezolitikumban: ”a lakosság fő élelemforrását mindig a halászat jelentette. Kicsiny stabil csónakjaikkal igen messze kieveztek, s a fő fogást a lepényhal, a tőkehal, a nagy rombuszhal és a lazac (!) adták. (Hogy milyen gyakori előfordulású volt valamikor a Balti tengeren a lazac: a régi könyvek tanúsága szerint a cselédek követelték, hogy hetente kettőnél többször ne kelljen lazacot enniük.) Az Európában sok volt hal és a vad, de könnyebb volt vadászni, mint gátakat építeni és könnyebb volt halászni, mint vadászni: legkönnyebb sövénnyel elzárni a halak, néha a vadakat útját (tereléses vadászat), tehát halászfalukban éltek és állatokat tenyésztettek, de nem első sorban a húsukért, hanem a tejért, zsírért, csontért, bőrért, öltözködésükért, majd az állatok húzóerejéért. A tereléses állattenyésztés téli-nyári legeltető területeken történt már akkor is.
(Ide kívánkozik egy kitérő megjegyzés: A társadalmak mindig a legkönnyebb megoldást választották, elvándoroltak az állatok után, a folyók mentén, ha az életfeltételek romlottak. Csak szükséghelyzetben születtek nagy találmányok, gátak: ezért a fejlődés impulzus szerű, hektikus volt mindig és ma is az. A kultusz és a techológiai alapú civilizációk megkülönböztetésével: a politeizmus idején csak rablóháborúk voltak. A kulturák fejlődését kultuszok, babonák szakaszolták, a fejlődés célja nem a technológiák tökéletesítése vagy feltalálása volt, ezeket az időjárás és a hadi helyzet kényszerítette ki. A korai gondolkodás fejlődése mintha véletlen szerű lenne Heron gőzsípjától Watt gőzgépéig vagy a nádhajóktól a gőzhajókig. Ma már a technológiai fölény okán is indítanak rablóháborúkat, a mai vallásháborúk még ezeknél is rosszabbak.)
OBSZÍDIÁN BÁNYÁK ÉS KULTÚRÁI
Az Anatóliából történt kivándorlás mellett erős érv az európai nyelvek – összehasonlító nyelvészettel kapott- eredete: a hipotézis szerint az európai nyelvek Anatóliából származnak (https://en.wikipedia.org/wiki/Anatolian_hypothesis). A jégkorszak utáni nagy olvadás okozta nagy monszunesők elmaradása lehetett a kivándorlás indító oka i.e. 6300 körül. A kivándorlás útvonala a Boszporuszon keresztül vezetett Macedóniába, a korábbi elemzésünk szerint. Trákia-Macedónia elég nagy terület, hosszú idő benépesíteni. Azt is láttuk, hogy Macedóniától É-ra Európában léteztek korai kultúrák: a Starcevo, Sesklo, majd a Vinca-Kőrös-Tisza kultúrák a nevesebbek. A Zemplén hegységben voltak a Balkán legnagyobb obszidián bányái (szlovák és magyar területeken), innen szállították D-re, a mai Bulgária területére is a vulkáni üveget, ahol a Rodope hegységben találtak kovakövet.
Anatóliai bányák, Ian Mladov kíváló térképe nyomán
K-Anatóliában nincs obszídián bánya, (ld. ROAF, 33-34.o.), a bánya Catal Hüyüktől 150km-re ÉK-re fekvő Acigölben van (ROAF,46.o.), és Catal Hüyüktől (Anatólia) ÉK-re a Hasal Dag-ban és a Chikiani hegyen a Paravani tónál (Grúzia) volt felszíni bánya, továbbá:
Balkáni neolitikus obszidián bányák (4)
A görög vulkanikus szigeteken is találtak obszídiánt: a legrégibb és legnevezetesebb obszídián bánya a település nélküli Melosz szigeten (https://en.wikipedia.org/wiki/Milos ) van, i.e. 13000-ben már létezett. Az időpont igen korai, de i.e. 6300-előtt már működő bánya volt. Ez azért fontos, mert így ismert volt a Macedóniába vezető útvonal is. Egy további obszídián bánya a szigeteken van Gyalin is, a Kos és Nisyros szigetek között, így jutottak el talán Thérára és Krétára Anatóliából i.e. 3700 körül, az obszídián bánya keresése fontos feladat volt abban a korban. (https://en.wikipedia.org/wiki/Dodecanese). Neutronaktívációs módszerrel az obszidián tárgyak eredetét vizsgálni és bizonyítani lehet.
Következtetés: a macedoniai bevándorlók i.e. 6300 körül vagy D-ről, Melosz szigetéről vagy É-ról, a Kárpátokból jutottak cserekereskedelem útján obszidiánhoz, így a Tesszáliából É-ra, a Kárpátokba vezető Vardar völgyi utat ismeretét átvehették az obszidián szállítóitól az obszídiánnal együtt. É-n a Sümeg és Erdőbénye, Tolcsva (Tisza kultúra) környékén ismertek lelőhelyek és az obszídián több száz kilométerre is eljutott. Az erősen kovásodott kőzetek (hidrokvarcit és limnokvarcit) sokszor előfordulnak, számos olyan helyet ismerünk, ahol az ősember eszközöket készített ezekből a kőzetekből, pl. Arka közelében található egy obszidián feldolgozó műhely, a macedón területtől kb. 900km-re légvonalban. A D-Balkánon a D-i. Melosz szigeti obszidián kereskedelme a reális.
A Starcevo, i.e. 6200, majd Vinca-Körös kultúra területe, D-n a Vardar folyó torkolata: csak a folyók mentén közlekedtek! (4)
A legkorábbi Vinca kultúra leleteket a 6. évezredre datálják: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vin%C4%8Da%E2%80%93tordosi_kult%C3%BAra. Mi csak annyiban használjuk ki ezt az idő intervallumot, hogy már a 6. évezredben jártak obszidiánért a Zempléni hegységbe D-ről, azaz a Tisza-Morava és a Morava- Vardar útvonalakat ismerték. Az állítás nem mond ellent az „Öreg Európa” elméletnek: https://en.wikipedia.org/wiki/Old_Europe_(archaeology). Az állítást alátámasztja az is, hogy a Balkánon nincsenek fiatal vulkánikus hegyek és obszídián bányák, mint pl az É-Balatoni Sümegen, ahol volt egy másik obszidián bánya is.
Néhány későbbi balkáni neolitikus kultúra: Butmir (i.e. 5000, Sarajevónál), Vinča-Tordos, (Belgrádnál, sok idolt találtak, i.e. 5700, https://hu.wikipedia.org/wiki/Vin%C4%8Da%E2%80%93tordosi_kult%C3%BAra ), Varna (i.e. 4560), Varna culture,), Solnitsata (Bulgária), ahol sóbánya volt, Európa legrégibb sóbányájának vélik, i.e. 4700-4200 -ben művelték. Karanovo, (i.e. 6200, Trákia, Bulgaria), Hamangia (i.e. 5200, Duna-menti, Transilvania és a Fekete Tenger között). Vinca kultúrában rézművesség is megjelent már (https://vieilleeurope.wordpress.com/2015/01/07/an-introduction-to-archeometallurgy-wietenberg-santana-ethnogenesis-of-the-celts-geto-dacians-and-greco-thracians/)
A termésréz terjedése i.e. 5800-tól, újabb eredmények szerint lehet helyi eredetű, a Szerb- Érchegységben és Erdélyben sok bánya volt. (4)
Balkáni rézbányák (4)
A legfontosabbak rézbányákról, a fémekről: A legkorábban megmunkált fémek termésfémek voltak (arany, réz, ezüst, arzénbronz). Abban a korban (is) az emberek szerették a színes és különleges köveket kavicsokat, amulettként, talizmánként viselték a nyakukban, ahogy ma a díszgyöngyöket és nagyon babonásak voltak. A rézművesség nem úgy kezdődött, hogy faszenet készítettek és rézércet kerestek, megolvasztották egy kb. 5-6 literes tégelyben, ez csak majd úgy 3-4000 évvel később történt. Balkáni kovakő és réz lelőhelyekre vonatkozóan ld.: https://www.penn.museum/documents/publications/expedition/PDFs/21-1/Jovanovic.pdf dolgozatot. A réztárgyak készítésének korai időpontjai, Mezopotámiával is párhuzamosságot mutatnak: Sumérban, az Iráni- Fennsíkon és a D-Kaukázusban, Gobusztánban. (A legkorábbi fém leleteket helyesebb az aranyékszerekkel keresni, azt hidegen munkálták meg.) A helyszínekhez hozzá kell venni a jövőben a szerbiai-erdélyi-bulgáriai helyszíneket is, mert egyidejűek a fémművességek.
A zempléni obszidián korán feltűnik Dzhulyunitsa-ban, majd Ohoden, Dzherman és Várna helységekben, a szlovákiai obszídián i.e. 5900-tól Bulgáriában. A Mandalo-i (Macedonia) ásatásoknál zempléni obszidiánt találtak, csak egy db. Demenegaki-it, Meloszról. A Zempléni-hegység obszidiánja cserekereskedelem útján távolabbi területekre is eljutott, pl. szakócák, kések és más szerszámok. Az őskori bányászat a szerszámmal történt művelését mutatták ki, pl. Gyöngyösnél vagy Sümeg közelében lévő Mogyorósdomb nagy kiterjedésű bányájában. Tata területén is, ahol 5-6000 éves bányagödröt tártak fel tűzkő, kovakő kitermelésének nyomaival.
Következtetés: Az obszidián bányák figyelembe vételével bizonyítja a Macedóniai Sesklo és a korai Starcevo- későbbi Vinca-Tisza-Körös kultúrák és a Mezopotámia-i, Kaukázus-i kultúrák párhuzamos létezését: Európában a Boszporoszból kezdődő Vadar-Morava-Tisza útvonal ismeretét.
Az indoklás része, hogy hogy a görög vulkanikus szigeteken vannak további, de csak hajóval megközelíthető obszidián bányák, a legnagyobb közöttük Melosz szigetén, a fenti térképen Nychia néven, és i.e. 13000-től művelték és ismert volt. A D-Balkánt – igaz kisebb mértékben- innen látták el, ezért ismerték a Vardar folyó völgyi útvonalat is.
Obszidián út a Dunától Macedóniába és -ból (4)
A MELOSZI OBSZIDIÁN BÁNYA
A görög szigeteken lévő obszidián bányák – olyan fontosak, mint a Kárpát medencéban lévők- felvetnek egy kérdést: Hogyan navigáltak az evezős nádcsónakokat Európába vagy Krétára? Szükséges egy jó térkép:
Égei_tengeri szigetek, Melosz Santorínitől ÉNy-ra Milo néven
(http://www.mykonos-accommodation.com/images/logo-background/maps/Aegean-Sea-map-bathymetry-fr.jpg )
Macedónia (MAC) a térkép ÉNy- sarkában található. Igen intenzív kutatások folytak és folynak – mai építésű nádcsónakkal sikerült szigetről-szigetre, Meloszról a szárazföldre kijutni, öt szigeten keresztül, hét nap alatt Athénig- arra vonatkozóan, hogy milyen módon működhetett az obszidián szállítása ennyire távoli helyről – a Melosz-Macedónia távolság légvonalban 400km-, ma ezt kereskedelemnek hívjuk: a szállítás szigetről szigetre történ és a part mentén. („A régészek már korábban is találtak obszidián tárgyakat a peloponészoszi Franchi barlangban, Mélosz szigetétől nagy távolságra, de ezek korát csupán i.e. 8500 körülre datálták. A tárgyak eredetét most egy új kísérleti eljárással határozták meg: Laszkarisz és társai az obszidián-hidrációs keltezést (OHD: obsidian hydration dating), valamint egy másik új tömegspektrometrikus technikát (SIM-SS: secondary ion mass spectrometry of surface saturation) alkalmaztak, melyek segítségével megállapították, hogy egyes leleteket jóval korábban készíthettek. A kutatás eredményeiből és az obszidián lelőhelyéből következően a korban már hajózniuk kellett a térség lakóinak. A kutatócsoport tanulmányát a Journal of Archaeological Science szeptemberi számában jelenteti meg.)
A tengeri hajózás evezős nagy (8-12 evezős) nád halászcsónakokkal történt, sziklarajzok bizonyítják, pl. érdekességként említendő a Gobusztáni (Kászpi-Tenger parti kultúra, tehát É-Mezopotámiában is ismerték a nádhajót i.e 10000 körül) rajz, ami van olyan régi, mint a megfelelő nagadai egyiptomi szikla rajzok. (Megjegyzés: A Paravani tónál neves obszídián bánya is volt, Grúziában, ami a a bortermelés őshazája, i.e. 6500 körül, nem kellően vizsgált terület, a Kura-Araxes kultúrával együtt. Ilyen pl. a Felső Mezopotámiában a Pre-Proto-Hassuna kultúra a Felső-Kabur völgyben. A Balikh River folyó környéki fazekasság, pl. Tell Sabi Abyad). A török o. Eufrátesz területén van Mezraa Teleilat és Akarcay Tepe, i.e. 6800 BC-ból származó agyagedényekkel. Szíria területén Tell Halula és a Rouj basin, Idlib. E területen hasonlóak a kerámiák, a D-Kaukázusnak e része ma háborús övezet: proto-Ubaid (5900BC) terület is. Az azeri Gobusztán (Bakunál van) több ezer évvel régebbi:
Shengavit a rézmegmunkálásáról nevezetes Kura-Araxes kultúra elődje, Kvatshelebi a Gobusztáni kultúra örököse (4)
Gobusztáni sziklarajz (Kora lehet i.e. 5. évezredből), (4)
Egyiptomi hajó-sziklarajz az i.e. 4. évezredből (4)
Egyiptomi hajó-sziklarajz az i.e. 4. évezredből (4)
A Tana -Tó mellett (Ethiópia) ma is építenek hasonló hajókat, vékony kötelekkel „varrják” össze a keskeny nádkötegeket, igen rugalmas szerkezet, éjszakára mindig kihúzták a partra, ami nagyon fontos, mert használat közben megszívja magát vízzel:
„Varrott” egyszemélyes nádcsónak, a mai Tana-tavi evezős halászhajó, nagy változatának hossza 10m körüli lehetett (4)
Navigálás a görög szigeteken: Athén környékéről, Ephezoszból, Miletoszból hajókkal első sorban Meloszra (obszidiánért jártak i.e. 13000-től), volt nádhajó 11500 éve a mezolitikumban, falikép alapján, majd i.e. 3700-tól Krétára, Thérára. Szigetről-szigetre eveztek, napi 15-20km-t. Pl. Giali szigetre is jártak obszídiánért (Melosz, ami Théra mellett van a térképeken Phylakopi néven, ez település É-Meloszon, a bánya i.e. 13000-ben kezdett működni), Gyali, ami a malomköveiről is nevezetes ( https://en.wikipedia.org/wiki/Nisyros), a Niszirosz és Kos szigetek között található. Az áramlatok csak Trója irányából segítették a hajózást:
Áramlatok a Földközi-Tengeren (4)
A navigálási módszer már megfogalmazható: a görög szigeteken vannak hegyek (a látótávolság km-ben L= 3.57 SQRT h, ahol h a hegy magassága m-ben, egy 1.7m magas ember estén 4.5km a tengerszinten), így 10-20 km-re elláttak. A nagy ókori találmány a gúzsköteles kormánylapát volt a nádhajós halászat korában, addig arccal előre eveztek, a kormánylapát lehetővé tette a háttal menetirányú evezést is.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az i.e 6300 körüli, Anatóliából Euróába történt bevándorlás legvalószínűbb útvonala a Boszporuszon keresztül vezetett i.e. 5150 előtt Macedoniába a Földközi-Tenger partja mentén.
Az Anatóliából történt elvándorlás közvetlen oka a jégolvadás utáni nagy monszunesők megszünése volt, ami kikényszerítette a víztározó gátak építését, a folyók elterelését a Thorosz- Zagrosz hegységektól D-re, É-n nem építettek gátakat.
Macedoniából a É-ra, a Balkánra vezetett a Melosz-szigeti obszidiánút, ami több mint 12000 éves, a vándorlók így tudtak a létezéséről és a Vadar folyó völgyén terjeszkedtek É-felé.
A Balkánon kevés volt az obszidián- K-Anatóliában nincs is (1), a görög vulkanikus szigetek nehezen megközelíthetők, az É- Kárpátokból kellett szállítani.
Korán, a sumér, iráni, kaukázusi rézművességgel egyidőben alakult ki a balkáni termésfém-művességgel.
A Balkánon és Európa területén sok volt a hal a sok mocsár következtében, így elrekesztéses halászattal volt a legkönnyebb élelemhez jutni, a hal volt az alap-élelmiszer, halászfaluk alakultak ki.
IRODALOMJEGYZÉK
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai világ atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosi, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Világtörténelmi Enciklopédia: Őstörténet és a korai civilizációk. Kossuth Kiadó, Budapest, 2007.
(4) WIKIPEDIA, a képek eredetét nem midig sikerül kideríteni, a NET-s kutatás sajátsága, hogy egy nagy összegyűjtött, összeolvasott agyag mennyiségileg kis része egy dolgozat és utólag nem tudni a képek, térképek eredetét.
FÜGGELÉK I.
A Márvány-Tenger a Fekete és az Égei-Tengert köti össze, azaz a Boszporuszt a Dardanellák (Canakkale)-Szorossal A Dardanellák-Szorosban is 5150BC körül nőtt meg a vízhozam, mert a folyódelták 5000-6000 évesek. Más vizsgálatok is alátámasztják az időpontot. Valamennyi átfolyás lehetett, de a Márvány tenger i.e.5150-ig beltenger volt. A Márvány tenger sziklaágyának törmelékét valószínűleg még nem mérték, elemezték a Fekete-Tengerben. A Dardanellák, azaz Canakkale-i Szoros vízmélysége:
Problémát okoz, hogy egy törésvonalon alakult ki az átfolyás. A sziklaágy mélysége 83-90m, azaz az utolsó jégkorszak utáni 120-150m-es tengerszint emelkedéssel összhangban van, hogy volt átjárás Európa és Anatólia között. Pontosabb becslés nem lesz lehetséges, mert a vízáttörés mindent elmosott.