EGYIPTOMI FÁRAÓNŐK
 
 
(2025 február)
 
 
A legkorábbi fáraónők
A Sínaii-félszigeten talált hatvan sziklarajz és hieroglifikus felirat tanúsága szerint évezredekkel a két legnevesebb uralkodónő, Hatsepszut és Kleopátra előtt, i. e. 3000 táján két nő is ült Egyiptom trónján. A régészek szerint a sziklarajzokat és a hieroglifákat bányászati expedíciók során vésték a sziklákba, amelyeket a Nílus menti birodalom korai uralkodói küldték a Sínaii-félsziget gazdag malachit- (szép zöld színű ásvány, rézérc) és türkizlelőhelyeinek kiaknázására.
A legkorábbi felíratok 5200 éve készültek, a legutolsó feliratok 4800 éve, amikor a bányászati expedíciók útvonala megváltozhatott, mert nem találtak a helyszínen későbbi feliratokat. "A felíratok valószínűleg azt voltak hivatottak demonstrálni, hogy Egyiptom kiterjesztette uralmát az adott területre".
 
Hosszú időn át úgy vélték, hogy Neithhotep a legkorábbi királyné, akinek fennmaradt a neve, és aki Narmer fáraó, az egyesített Felső- és Alsó-Egyiptom első uralkodójának a felesége volt. Egy Sínaii-félszigeti "feljegyzés" viszont arról tudósít, hogy Merneith 5000 évvel ezelőtt régensként uralkodott, mint Den fáraó anyja. (https://m.mult-kor.hu/mar-otezer-evvel-ezelott-is-no-ult-egyiptom-tronjan-20160120, https://en.wikipedia.org/wiki/Merneith ).
 
Merneith (más néven Merit-neith és Meryt-Neith; meghalt i. e. 2950 körül) az ókori Egyiptom régense volt az első dinasztia idején. Több hivatalos feljegyzés alapján saját jogán Egyiptom uralkodója lehetett. Merneith lehetett az első női fáraó és a legkorábbi uralkodó királynő a feljegyzett történelemben.  Az  egyesült Egyiptom első fáraójának, Narmernek a dédunokája lehetett. és Den édesanyja is, aki az utódja volt. Merneith fia, Den sírjában talált agyagpecsétre a "Király anyja, Merneith" feliratot vésték. A nevét egy pecsétre írták egy serekh belsejében, ahogy a királyok nevét írták. Ez azt jelenti, hogy Merneith valójában a második nő volt Egyiptom első dinasztiájában, aki fáraóként uralkodott. Sírjában a régészek egy temetkezési csónakot is felfedeztek. A sziklarajzok között több hajóábrázolást is felfedeztek. Közülük három véseten felfedezték a királyi szereh-et (szerekh), ami Felső-Egyiptom uralkodóinak korai, piktografikus jelölése,  a fáraó nevét körülvevő, palotahomlokzatot imitáló keret.  
 
Dia1
 
 
 

Az alábbi lista Egyiptom uralkodónőit tartalmazza (https://hu.wikipedia.org/wiki/Uralkod%C3%B3n%C5%91k_list%C3%A1ja):

 

NévÉltUralkodottIdeigMegjegyzések
Neithiqret egyiptomi királynő ? – i. e. 2181 i. e. 2184 – i. e. 2181 3 évig
Szobeknoferuré egyiptomi királynő ? – i. e. 1802 i. e. 1806 – i. e. 1802 4 évig
Hatsepszut egyiptomi királynő i. e. 1509 – i. e. 1458 i. e. 1479 – i. e. 1458 21 évig
Tauszert egyiptomi királynő ? – i. e. 1190 körül i. e. 1193 körül – i. e. 1190 körül 3 évig
 Merithneith
i. e. 29-30. század i.. e. 29-30. század   ? Den fáraó anyja, volt temploma
 Neithhotep i. e. 3000 körül   i. e. 3000 körül  ? Narmer felesége
 I. Hentkauesz i. e. 2500 körül   i. e. 2500 körül  ? Menkauré fáraó leánya, bizonytalan
VII. Kleopátra egyiptomi királynő i. e. 69 januárja – i. e. 30augusztus 12. i. e. 51 – i. e. 30 21 évig
Neithiqret (i. e. 2184 – Kr. e. 2181) az egyiptomi Óbirodalom VI. dinasztiájának hetedik fáraója. II. Pepi leányaként született, és valószínűleg fivérének a felesége volt. Fivére halála után, mint Egyiptom első női fáraója örökölte a hatalmat, de hamarosan meghalt (https://hu.wikipedia.org/wiki/Neithiqret). 
Sobeknoferu-ról is kevés emlék maradt fenn, az azonban biztos, hogy az ő alakja is jelentős, az ő uralkodását már írásos emlékek is bizonyítják. Sobeknoferu volt az első olyan nő, aki bizonyíthatóan (és nem csak feltételezhetően) fáraói címet viselt, és ténylegesen uralkodott Egyiptomban – nem régensként, vagy társuralkodóként. 
Tauszert i. e.1193-1190 között uralkodott, bár uralkodásának ideje bizonytalan. Édesapja talán Merenptah fáraó volt, ez esetben féltestvére volt a férje II. Széthi néven. Férje halála után régensként uralkodott nevelt fia, Sziptah mellett. Amikor a fiatal fáraó meghalt, kivégeztette a másik régenst, és magát fáraónak kiáltotta ki. Sziptah nevét elkezdte kitörölni a krónikákból, falakról, magának fáraóhoz méltó sírhelyet építtetett, illetve expedíciókat indított bányászati céllal. Rövid uralkodásának egy polgárháború vetett véget.
I. Hentkauesz ókori egyiptomi királyné, Menkauré ( i. e. 2532 - 2503) leánya. sírja a gízai piramismezőn áll. Szerkezetében lépcsős piramisra hasonlít, de eredetileg valószínűleg egy kissé aszimmetrikus, kétlépcsős masztaba volt, amelynek alsó lépcsője egy hatalmas sziklatömb.
 
Hatsepszut és VII. Kleopátra
 
Francis Frith Egypt and Palestine granite obelisk built by the pharoah Tutmosis I and the quee MeisterDrucke 964909
 
Hatsepszut i. e.1479-1458 között uralkodott. Édesapja I.Thotmesz volt, apja nem vér szerinti fáraó volt, valószínűleg házasságai révén lett fáraó. Hatsepszutnak a saját féltestvére lett a férje, II.Thotmesz fáraó. Férje uralkodása alatt, azaz több mint 10 évig hagyományos női szerepe volt, ami ellen nem lázadt, elégedett volt. Férje halála után régensként uralkodott a mostohafia, III.Thotmesz mellett, magához vette a hatalmat, 22 éven át uralkodott. Az eltelt  első 10 év végére már Fáraó volt. Erősen támogatta mostohafia katonai karrierjét, aki társuralkodója volt. Mostoha fia korának legnagyobb harcosa volt uralkodásának második felében. Hatsepszut ügyes politikus és kereskedelem szervező volt, minden korabeli fáraót túlszárnyalt építkezéseivel, sok templomot, szentélyt és más épületeket is építtetett, és virágzott a távolsági kereskedelem (https://hu.wikipedia.org/wiki/Punt) is az uralkodása alatt.
 
 
 
Punt Ship Queen Hatshepsut copy
 
H
 
 Hatsepszut (i.e. 1479-1458) faliképe Punt-iexpedíció berakodásáról 

kötéllll

Hatsepszut (i.e. 1479-1458) Punt-i (Eritrea környékén) expedíciós hajója, az árboc tetején a négyszögletes kötélvezető emelő-kerettel, két kormányevezővel

 
Az udvari főépítésze, Szenenmut, kiemelkedően tehetséges építész és a fáraónővel szerelmi kapcsolata is volt. Hatsepszut idején tértek át a piramisépítésről a Királyok Völgyében ásott földalatti folyosósírok építésére (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lyok_v%C3%B6lgye).
A fáraónő 50 éves kora után halt meg csontrákban, fáraóhoz méltó temetést kapott. Nevelt fia uralkodása alatt, 20 évvel később elkezdte mostohája nevét kitörölni a feliratokból, mert az akkori szemléletnek nem felelt meg egy erőskezű, nagyhatalmú női fáraó, aki gyengítette a képet a férfi fáraókról. 
 
Deir el Bahri
 
 
                                                                                                                                                         Hatsepszut Deir el-Bahari-i temploma
                                                                               (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatsepszut)
 
VII. Kleopátra (https://hu.wikipedia.org/wiki/VII._Kleop%C3%A1tra)
Kleopátra, i. e. 69. – i. e. 30,  XII. Ptolemaiosz fáraó és V. Kleopátra (valószínűleg testvére vagy unokatestvére) leánya volt I. e. 51-től haláláig Egyiptom fáraója, a Ptolemaida-dinasztia utolsó uralkodója. Számos más egyiptomi királynő uralkodott e néven. Hagyományosan őt tartják az utolsó fáraónak. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Sándor tábornokának, I. Ptolemaiosz fáraónak. Előbb édesapja, XII. Ptolemaiosz, később fivérei (és egyben férjei), XIII. Ptolemaiosz és XIV. Ptolemaiosz, majd fia, XV. Ptolemaiosz társuralkodója volt. Túlélt egy államcsínyt fivére, XIII. Ptolemaiosz és hívei idején.
Egyes források szerint Kleopátra legalább kilenc nyelven beszélt, a görög mellett egyiptomi nyelven, ezeken felül a méd, a pártus, a héber, az arab, az amhara nyelvet, valamint a szírek, a trogloditák (barlanglakó törzs a Vörös-tenger afrikai partján) és az etiópok nyelvét beszélte. Csak ritkán, távoli népek követeinek érkezésekor volt szüksége tolmácsra.
Szerelmi viszonyt folytatott Caius Iulius Caesarral*, átvette és megszilárdította hatalmát a trónon. A Caesar elleni merénylet után alkalmazkodott a megváltozott erőviszonyokhoz: feleségül ment Marcus Antoniushoz. Gyermekei közül egy Caesartól, három pedig Antoniustól született. Fivéreivel kötött érdekházasságai gyermektelenek voltak. Marcus Antonius riválisa és Caesar törvényes örököse, Octavianus (a későbbi Augustus császár) Róma tengeri flottáját Egyiptom ellen fordította. Az actiumi vereség i. e. 30 -ban véget vetett Kleopátra birodalmának, öngyilkos lett. Az egész emberiség történetének egyik legismertebb személyisége. 
 
Cleopatras Needle London 2016
 
 
 
 
Kleopátra tűje (Cleopatra’s Needle) London legrégibb építészeti emléke amit emberi kéz alkotott. Közel 3 500 éves
 
Kleopátra halála: Antonius sikertelen öngyilkosságot követett el, amikor tudtára adták neki Kleopátra hamis halálhírét. Később Kleopátra valóban önkezétől halt meg. Az ókori feljegyzések általában egybevágnak abban, hogy vesztét egy áspiskígyó (Naja haje) marása okozta. Kleopátra fiát, Caesariont kiáltották ki Egyiptom fáraójának, de Caesariont elfogták és kivégezték. Sorsát Octavianus híres szavai pecsételték meg: „Túl sok Caesar”. Ezzel nemcsak a hellenisztikus kor egyiptomi fáraóinak uralkodása, hanem az összes egyiptomi fáraó uralkodása is véget ért. Antoniustól született három gyermekét megkímélték és Rómába vitték, ahol Antonius özvegye, Octavia nevelte fel őket.
Antonius és Kleopátra sírja: feltételezik, hogy Alexandriában, Egyiptomban található. Suetonius és Plutarkhosz történészek szerint a későbbi római császár,  Octavianus, miután legyőzte őket, engedélyezte a közös temetést (https://en.wikipedia.org/wiki/Tomb_of_Antony_and_Cleopatra). Plutarkhosz a sírt Ízisz temploma közelében írta.  Plutarkhosz  és Cassius Dio leírja, hogy VII. Kleopátra utolsó napjaiban a palotája és a sírja között mozgott. Strabo és János püspök (Nikiu püspöke) Antirhodos szigetén helyezik el palotát. Plutarkhosz  és Suetonius azt állítják, hogy Augustus befejezte a sírt, és királyi módon együtt temette el VII. Kleopátrát és Marc Antoniust. Cassius Dio megemlíti a mauzóleumról, hogy „a tető melletti felső része még nem készült el teljesen” Kleopátra halálakor, és Kleopátrát és Antiniust „ bebalzsamozták, és ugyanabban a sírban temették el”.
 
Franck Goddio régész 25 évet töltött az Alexandriai-öböl geofizikai felmérésével, és számos ptolemaioszi építményt tárt fel, amelyek legalább 16 láb víz alatt vannak, némelyik további 16 láb vagy annál több üledék alatt találhatóak. Meghatározta az elsüllyedt Antirhodos szigetet, egy palota maradványaival együtt, amelyek VII. Kleopátra uralkodásának emlékeit és egy Ízisz-templomot tartalmaznak. Jelenleg csak Ízisznek ez a temploma található Alexandriában. Goddio azt feltételezi, hogy VII. Kleopátra mauzóleuma az elsüllyedt Antirhodos-szigeten található, a palota és az Ízisz-templom között. Valószínű, hogy a sír az emberi maradványokon kívül semmit nem tartalmaz. (Megj.: két erős érv a Kéeopátra sír helyére: Nagy Sándor sírjának a közelsége, és az Ízisz-templom, mert Kleopátra Ízisz papnője volt.)
 
Amikor Octavianus Alexandriához közeledett, VII. Kleopátra visszavonult a sírjához:
...egy síremléket és emlékművet építtetett kimagaslóan magasra és gyönyörűre, amelyet Ízisz temploma közelében emeltetett, ott gyűjtötte össze a legértékesebb királyi kincseket, aranyat, ezüstöt, smaragdot, gyöngyöt, ébenfát, elefántcsontot és fahéjat; és mindezek mellett nagy mennyiségű fáklyafát és kócot tett oda, hogy Caesar [Octavianus] aggódjon amiatt, attól félt, hogy az asszony kétségbeesik, megég, és elpusztítja ezt a gazdagságot...
(Plutarkhosz, Antonius élete). A rómaiak hozzáfértek a sírhoz (Plutarkhosz, Cassius Dio), Octavianus pedig megszerezte a kincseket a római templomok számára.
 
Kleo
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
*Kleopátra férjével, egyben öccsével, XIII. Ptolemaiosszal közösen örökölte a trónt, amikor i. e. 51 márciusában XII. Ptolemaiosz meghalt. Kleopátra 18 évesen, XIII. Ptolemaiosz 12 évesen lettek Egyiptom közös uralkodói. Uralkodásuk első három évét gazdasági nehézségek, éhínség, a Nílus elégtelen áradásai, és politikai konfliktusok jellemezték. Bár Kleopátra összeházasodott testvérével, nem volt szándékában megosztani a hatalmat.
I. e. 51 augusztusában a társuralkodók közötti viszony teljesen elmérgesedett. Kleopátra ekkortól elhagyta a Ptolemaiosz nevet a hivatalos iratokból, és az ezután vert érméken egyedül jelent meg arca. Ennek következménye udvaroncainak összeesküvése, melyet Pothinus eunuch vezetett, elmozdította Kleopátrát a hatalomból, és Ptolemaioszt egyedüli uralkodóvá tette. Ez i. e. 48 körül történt. Kleopátra felkelést próbált szítani Pelusium környékén a Deltában, de rövidesen elhagyni kényszerült Egyiptomot egyetlen életben maradt lánytestvérével.
Kleopátra és Caesar, Pompeius meggyilkolása: Amíg Kleopátra száműzetésben volt, Ptolemaiosz belekeveredett a római polgárháborúba. I. e. 48 őszén Pompeius elmenekült Caesar csapatai elől és Alexandriában keresett menedéket. Ptolemaiosz csak 15 éves volt, és egymaga ült a trónon. Kr. e. 48. szeptember 29-én a kikötőből éppen láthatta, amint Pompeiust meggyilkolta korábbi tisztjeinek egyike, aki most már Ptolemaiosz szolgálatában állt. Úgy gondolják, Ptolemaiosz ítélte halálra, hogy Caesar kedvében járjon, ezáltal Róma szövetségesévé váljon, aminek Egyiptom adósa volt. Ez katasztrofális melléfogás volt Ptolemaiosz részéről. Amikor Caesar megérkezett Egyiptomba, két nap elteltével Ptolemaiosz átnyújtotta Pompeius levágott fejét. Caesar haragra gerjedt és elfoglalta az egyiptomi fővárost; kötelességének érezte, hogy döntőbíró legyen a rivális Ptolemaiosz és Kleopátra követelései között.
Plutarkhosz feljegyzi, hogy Kleopátra buzgón próbált Caesar hasznára és Ptolemaiosz bosszantására lenni. A királynő a palotába vitette magát egy perzsa szőnyegben szolgái által, és így mutatkozott be Caesarnak. Ennél a pontnál Caesar elállt terveitől, Egyiptom bekebelezésétől, helyette támogatta Kleopátra igényét Egyiptom trónjára. Caesar vissza is ültette a trónra Kleopátrát, fiatalabbik öccsével XIV. Ptolemaiosszal, egy új társuralkodóval.
A harmincéves korkülönbség ellenére Kleopátra és Caesar szeretők lettek. I. e. 48 és i. e. 47 között Caesar Egyiptomban maradt, közös gyermekük a Caesarion (jelentése „kis Caesar”) nevet kapta. Kleopátra követelte Caesartól, hogy fiának adja nevét és tegye örökösévé. I. e. 46 és i. e. 44 között Kleopátra és Caesarion Rómában tartózkodott, amikor a Caesar elleni merényletet elkövették i. e. 44. március 15-én. A merénylet előtt vagy nem sokkal utána visszatért Egyiptomba. Amikor XIV. Ptolemaiosz rejtélyes körülmények között meghalt (valószínűleg Kleopátra mérgezte meg),  Kleopátra Caesariont
társuralkodójává és örökösévé tette.
Kleopátra és Marcus Antonius: Ie. 42-ben Kleopátra erős szövetségesre lelt Antoniusban, és elbűvölte Antoniust, akinek i. e. 40 -ben ikreket szült. Négy évvel később felújította kapcsolatát Kleopátrával, ekkortól Alexandriát tekintette otthonának. Házasságot kötött Kleopátrával egyiptomi szertartás szerint, bár  házas volt Octaviával, Octavianus nővérével. Megszületett Antonius és Kleopátra következő gyereke is, Kleopátrát és Caesariont Egyiptom és Ciprus társuralkodójaként megkoronázták. Antonius viselkedése ellenséges volt a rómaiak szemében, és Octavianus meggyőzte a Szenátust seregek toborzásáról egy Egyiptom elleni háborúhoz.
Antonius kész lett volna római területeket átadni Kleopátrának, amelyen Kleopátra egy Egyiptom központú birodalmat alapíthat, de a területek, mint Ciprus a fontos rézbányákkal, vagy a mai Líbia termékeny területeivel nélkülözhetetlenek voltak a Római Köztársaság számára. I. e. 31- ben Antonius erői szembekerültek a római flottával a görög Actium partjánál és csatát vesztett, pedig Kleopátra is jelen volt az egyiptomi flottával. Az actiumi csata után Octavianus betört Egyiptomba. Alexandria felé menetelt és i. e. 30-ban Antonius serege megfutamodott Octavianus elől.