Brit meteorológia: 2026 volt a legmelegebb,
legnaposabb év, és a felmelegedés gyorsul
(2026 január)
A Brit Meteorológiai Intézet* pénteki beszámolója szerint kettős rekordot döntött a tavalyi év: 2025 volt a legmelegebb és a legnaposabb esztendő a rendszeres feljegyzések 182 ével ezelőtti, 1884-es kezdete óta: előzetes adatai alapján az országos átlaghőmérséklet 10,09 fok volt, vagyis megdöntötte a 2022-ben feljegyzett 10,03 fokos előző rekordot (https://www.bumm.sk/turmix/2026/01/02/brit-meteorologia-a-legmelegebb-es-a-legnaposabb-ev-volt-2025).
Az adatsorból kiderül, hogy az 1884 óta mért, éves átlagos négy legmagasabb középhőmérsékletet a legutóbbi öt évben jegyezték fel, és a tíz legmelegebb év mindegyike az elmúlt két évtizedben volt.
A XXI. század kezdete óta hat éves melegrekordot mértek: az éves középhőmérséklet alapján 2002, 2003, 2006, 2014, 2022 és immár 2025 is megdöntötte az addigi rekordokat. Az intézet kiemelte: tavaly március és augusztus között mindegyik hónapban legalább 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2020 közötti időszak azonos hónapjaiban. 2025. június 1. és augusztus 31. között 16,1 fok volt a középhőmérséklet az országban, 1,51 fokkal magasabb a hosszú távú meteorológiai átlagnál, amivel megdőlt az előző rekord, amelyet 2018 nyarán mértek, 15,76 fokos középhőmérséklettel. A
rendszeres mérések óta feljegyzett öt eddigi legforróbb brit nyár mindegyike a 2000 utáni időszakra esett. A tavalyi rekordnyár előtt az első ötben szerepelt még 1976 hírhedten meleg és aszályos nyara is 15,7 fokos középhőmérséklettel, ez azonban a 2025-ben elért új nyári rekorddal már kiesett.
A tavaly nyári hónapokban mért legmagasabb napi hőmérséklet 35,8 fok volt, ami elmaradt az eddigi rekordtól, amelyet 2022 júliusában jegyeztek fel 40,3 fokkal, de a kánikula tartóssága miatt összességében mégis 2025 nyara volt a legmelegebb a modern brit meteorológia történetében. 2025 a legnaposabb év rekordját is megdöntötte: tavaly összesen 1648,5 napfényes órát észleltek a meteorológiai szolgálat műszerei, 61,4 órával többet, mint a 2003-as előző rekordévben.
Magyarországon az OMSZ mérések 1901-es kezdete óta az alábbi öt év volt a legmelegebb az országos évi középhőmérsékletek alapján (a 2026 eleji adatok szerint):
2024: A mért legmelegebb év, 12,91 °C-os középhőmérséklettel.
2023: A második legmelegebb év (12,23 °C), amelyet a 2024-es rekord jelentősen, 0,7 fokkal múlt felül.
2019: Korábbi rekordév, jelenleg a harmadik helyen áll (12,03 °C körüli értékkel).
2018: A negyedik legmelegebb év, 11,99 °C-os átlaggal.
2022: Az ötödik legmelegebb esztendő (11,83 °C).
Az adatok jól mutatják a felmelegedés gyorsulását: a tíz legmelegebb év közül nyolc a 2000-es évek után fordult elő. A HungaroMet (korábban OMSZ) elemzései szerint a 2024-es év kiemelkedően aszályos és forró volt, az országos átlag 2,1 fokkal haladta meg az 1991–2020-as normálértéket.
2024: A mért legmelegebb év, 12,91 °C-os középhőmérséklettel.
2023: A második legmelegebb év (12,23 °C), amelyet a 2024-es rekord jelentősen, 0,7 fokkal múlt felül.
2019: Korábbi rekordév, jelenleg a harmadik helyen áll (12,03 °C körüli értékkel).
2018: A negyedik legmelegebb év, 11,99 °C-os átlaggal.
2022: Az ötödik legmelegebb esztendő (11,83 °C).
Az adatok jól mutatják a felmelegedés gyorsulását: a tíz legmelegebb év közül nyolc a 2000-es évek után fordult elő. A HungaroMet (korábban OMSZ) elemzései szerint a 2024-es év kiemelkedően aszályos és forró volt, az országos átlag 2,1 fokkal haladta meg az 1991–2020-as normálértéket.
A Met Office, régen Meteorológiai Hivatal néven az Egyesült Királyság nemzeti időjárási és éghajlati szolgálata. A Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztérium ügynöksége, amely meteorológiai előrejelzéseket készít minden időskálán, az időjárás-előrejelzésektől az éghajlatváltozásig. Bár az Egyesült Királyság kormányának ügynöksége, a Met Office támogatja a skót kormányt, a walesi kormányt és az Észak-Írországi végrehajtó hatalmat az időjárásra való felkészülésükben, és a szélsőséges időjárási riasztások tervezésében. A Met Office információit minden kormány felhasználhatja tervezési és döntéshozatali folyamatainak tájékoztatására. A Met Office egyik irodája a skót fővárosban, Edinburgh-ban, valamint egy előrejelző központja Aberdeenben, Skócia északkeleti részén található, amelyek a skót kormányt segítik.
A Meteorológiai Hivatalt 1854. augusztus 1-jén hozták létre, a Kereskedelmi Tanács egy kis részlegeként Robert FitzRoy altengernagy irányításával, a tengerészet szolgálatára. Egy utasszállító hajó, a Royal Charta és 459 ember halála Anglesey partjainál, egy heves viharban, 1859 októberében vezetett az első szélvihar-riasztó szolgálat elindításához. FitzRoy 15 part menti állomásból álló hálózatot hozott létre, ahonnan vizuális szélvihar-riasztásokat lehetett küldeni a tengeren tartózkodó hajóknak.
Az elektromos távíró lehetővé tette a figyelmeztetések gyors terjesztését, és egy megfigyelőhálózat kifejlesztéséhez vezetett, amelyet aztán szinoptikus elemzésre lehetett használni. A Meteorológiai Hivatal 1861-ben kezdte el időjárás-előrejelzéseket szolgáltatni az újságoknak. FitzRoy elkérte a Kew Obszervatóriumban feltalált fotóbarográf napi görbéit, hogy segítsék a feladatot, és hasonló barográfokat, valamint más meteorológiai paraméterek folyamatos rögzítésére szolgáló eszközöket is.
A HungaroMet, azaz a Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egy 100%-os állami tulajdonú cég, amely a korábbi Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) központi költségvetési szerv átalakulásával jött létre 2024. január 1-jén, de annak nem jogutódja.[?] A cég meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytat.
1968–1970-ben alakult az Országos Meteorológiai Intézet (1950–1970), aminek jogelődje az 1870-ben alapított Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet (később Földmágnesességi) volt, és első igazgatójának Schenzl Guidó (1823–1890) bencés rendi szerzetest, meteorológust választották. Az OMSZ időjárás-jelentéseket, országos előrejelzéseket, figyelmeztető előrejelzéseket készít. A hivatalos weboldalukon olvashatunk Magyarország éghajlatáról, időjárási visszatekintőben tájékozódhatunk az éghajlati változásokról, a külföldre utazóknak naprakész friss információk állnak rendelkezésre a célországok időjárásáról.
A szolgálat székháza a Budapest II. Kitaibel Pál u. 1. szám alatt található. 2007 és 2009 között ebben az épületben működött az akkor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó Magyar Űrkutatási Iroda is.
Az Az OMSZ története: Az első meteorológiai megfigyelések a népi bölcsesség, a szájhagyomány útján terjedtek hazánkban is. A kollektív bölcsesség sok évszázados tapasztalatainak végkövetkeztetései azonban nem tartoznak a tudományos időjárás megfigyelések kategóriájába, igaz sok évszázadon keresztül eligazította a parasztgazdálkodókat hazánkban is. Mikor ideális, milyen növényt vetni, és nagyjából milyen időjárási körülmények, mikor várhatóak meg más hasonló népi bölcsességek voltak. Szélsőséges időjárási anomáliákat a területi krónikások is jeleztek írásban, nyomtatásban a középkortól fogva, amikor a nagyon nagy esőzéseket, áradások követtek, vagy amikor súlyos fagykárt szenvedett a gyümölcsös azon a vidéken, vagy amikor igen szokatlanul nagy jegek estek az égből...
A tudományos rendszerességgel és műszerekkel történő időjárás mérés 1780-ban kezdődött Európában, és egyben a világon először. A Mannheimer Meteorologische Gesellschaft, Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem támogatásával létesült a Mannheimi Tudományos Akadémia III. osztályaként Németországban, és egész Európára kiterjedő hálózat kiépítése kezdődött meg, és ennek a rendszernek az egyik legkeletibb ága pedig Budán létesült.