Az átlaghőmérséklet csökkent az utolsó jégkorszak óta, ma visszamelegszik, volt már hasonló
A Holocén klímaoptimumig (8 - 6 ezer évvel ezelőtt volt): a legutóbbi jégkorszak kb. 10 ezer éve ért véget, és a jégtakaró (akkor kb. a Kárpátokig ért D-n) visszahúzódott a mai helyére. A holocén korban általános felmelegedés történt. A csillagászati pályaelemek változásaival csak részben magyarázható ingadozás. A kb. hatezer évvel ezelőtti legmelegebb időszakban, a klímaoptimumban a Föld átlaghőmérséklete mintegy 1°C-kal lehetett magasabb, mint napjainkban. Lassan úgy igaz az állítás, hogy ma azonos, sőt több. Meleg, párás, esős időjárást okozott Egyiptom területén is. aA Nílus mentén mocsarakat, nádasokat gazdag élővilággal, a Szahara K-i részén szavannákkal.
Egy másik forrás szerint a hőmérséklet története hasonló, de nagyobb kilengésekkel
(https://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/foldtorteneti_korok_eghajlata/)
A globális átlaghőmérséklet növekedése 1970-től ≈ 0.2 °C dekádonként,
a bázisidőszak az 1951-1980-as évek átlaga.
Piros színnel az 5 éves mozgó átlag, és egy értékesebb előrejelzés az 5 éves mozgó átlagtól való eltérést jósolná
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s, https://climate.copernicus.eu/global-climate-highlights-2024)
Ha ≈ 0.2 °C / 10 év hőmérséklet emelkedéssel számolunk 2025-től, - amikor 1.4 foknál tartunk-, akkor 0.7 °C-os , összesen 1.4 + 0.7 = 2.1 °C-os melegedést kapunk 2060-ra, Európában a globális értéknél egy fokkal több a felmelegedés, már ma is több. Tehát Newtonnak igaza lehet a 2060-ra vonatkozó jóslatában, mert a több mint két fokos felmelegedés ellen csak általános békében és szervezetten tudunk védekezni, ha "nép nem emel kardot nép ellen”. ( Érdekes módon a háborúk környezetszennyezéséről hallgatnak az érdekeltek!) Aktív védekezésre kell gondolnunk, mert a passzív védekezés eszközei: erdők, napelemek, szélturbinák, széndioxidcsökkentés... nem bizonyúltak elég hatásosnak! A "széndioxidcsökkentés" még nagy gazdasági kárt is okozott Európának, versenyhátrányba kerültünk sok országgal szemben, amit aligha lehet behozni.
AKTÍV VÉDEKEZÉS
Mesterséges felhők létrehozásával, és a felhők fehérítésével, a "felhőfényesítéssel" kísérleteznek számos országban, a cél az árnyékos, csapadékos területek létrehozásán túlmenően a fény-visszaverő képesség növelése (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/607-megallithato-a-felmelegedes.html?Itemid=101). A kísérleti megoldások valamennyire működnek is, de viszonylag kis méretű területen, lokális hatásúak. (A kísérletnövelés egy mérnöki szakma: ha valamit kicsiben sikerül megvalósítani, nagyban nem egyszerűen a méretek növelésével valósítható meg, ha egyáltalán lehetséges megvalósítani.) Az mesterséges felhőgyártás alapanyagai fém halogének, pl. alkáli jodidok, soroljuk ide az egyszerűség kedvéért a tengervizet is. Sok repülőgéppel, sok tonna tengervizet kell a magasban elporlasztani egy felhő létrehozásához, és eső akkor is kell, ha az eljárás környezetszennyezéssel jár. A naiv tudósok, akik tiltakoznak a mesterséges felhők ellen, 40 fok környékén el fognak csendesedni: szükségszerűség, általános társadalmi igény lesz az éghajlat-módosítás.
A kérdés az, hogy léteznek-e olyan módszerek, amelyek legalább kontinensnyi méretekben alkalmazhatóak? Az új, nagy hatású mesterséges módszerek mellett szól, hogy a széndioxid-csökkentés hatástalannak bizonyult, több kárt okozott, mint hasznot. Két módszer gyorsan adódik, az egyik a mesterséges vulkánkitörés, a másik az irányított aszteroida becsapódás, itt a Hold is szóba jöhet, 2032-ben lesz egy közeli aszteroida. Az irányított aszteroidás változat hatását még becsülni is csak pontatlanul tudjuk, nem ismerjük pontosan a folyamatokat, és a folyamatok sebességét, mértékét, amit kiváltana egy x tonnás irányított aszteroida becsapódása a Holdon, vagy a Föld egy megcélzott helyén.
A mesterséges vulkánkitörések hatásait elég pontosan ismerjük. Közel 6-os (VEI) vulkánkitörési indexű kitörésre lesz szükség. Példa a kitörésre: (https://hu.wikipedia.org/wiki/Pinatubo) a Pinatubo aktív rétegvulkán a Fülöp-szigetek egyikén. A vulkán a Luzon-sziget nyugati partját a központi fennsíktól elválasztó hegyláncban helyezkedik el. Az ősi Pinatubo kőzetei andezitból és dacitból álltak. 1991 előtt a hegyet sűrű erdő borította, amikor kitört. A kitörés 1.5-2 évre megváltoztatta, lehűtötte a Föld éghajlatát 1-2 fokkal. A magasba lövellt kéndioxid részecskék okolhatóak a lehűlésért. A környezetszennyezés ellen tiltakozóknak tudomásul kell venni, hogy vulkánkitörések voltak és lesznek, és esetleg mi, emberek is kezdeményezhetünk robbantásokkal kitöréseket, persze némi nehézségek árán, ez már a NASA feladata. A vulkán 1991-es ultraplíniuszi (= a Vezúvéhoz hasonló, https://hu.wikipedia.org/wiki/Vulk%C3%A1nkit%C3%B6r%C3%A9si_index#Oszt%C3%A1lyoz%C3%A1s ) kitörése a 20. század második legnagyobb kitörése volt (a Novarupta* 1912-es kitörése után), és legnagyobb azok közül, amelyek sűrűn lakott területet érintettek, a lakosságot a kitörés előtt kitelepítették, a vulkánkitörési indexe (VEI) 6-os értéket ért el. (A korábbi kitörés indexe 5-ös volt, mely a Mount Saint Helens 1980-as kitörésének felel meg. A vulkánnak ezt megelőzően mintegy 1000 évvel korábban volt 6-os erősségű kitörése is). A kitörés sikeres előrejelzése ellenére a terület súlyos károkat szenvedett a piroklaszt árak, (= a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár), hamulerakódások következtében, melyet később a lefolyó esővíz által elindított földcsuszamlás, ami több ezer lakóházat és épületet semmisített meg.
*A Novarupta (jelentése új kitörés) aktív rétegvulkán az Alaszkai-félszigeten, mintegy 470 kilométerre Anchorage-tól. Itt történt a 20. század legnagyobb vulkánkitörése, melynek során Novarupta kialakult, 1912. június 6–8. között került sor; a vulkánkitörési indexe 6-os volt. A 60 órás kitörés során 13–15 km³ láva került a felszínre, ami harmincszor több, mint az 1980-as Mount Saint Helens-i vulkánkitörés esetében volt.
Novarupta (jelentése új kitörés) aktív rétegvulkán az Alaszkai-félszigeten
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Novarupta)