Magyarországon miért nincs nagy geotermikus erőmű?
 
 
(2025 december)
 
 
 
 
 
 
Ha egy alagutat ásnánk a lábunk alatt a Föld átmérője mentén,  valahol a Csendes-óceán közepén találnánk magunkat. Kína nemrég egy 10 ezer méter mély lyukat fúrt a földkéregbe. A mérnökök tíz kőzetrétegen terveznek áthatolni, hogy elérjék a krétarendszernek nevezett réteget – ezek a kőzetek 145 millió évesek, és a kutatók reményei szerint választ adhatnak a bolygó geológiai múltjára. A csúcstartó továbbra is a legendás Kola-félszigeti mélyfúrás. Az 1970-ben kezdődött szovjet projekt során a szakembereknek sikerült 12 263 méterig lejutniuk. A fúrás a fizika határai miatt állt le: a mélyben uralkodó, vártnál jóval magasabb hőmérséklet (kb. 180 °C) miatt a fúrófejek egyszerűen használhatatlanná váltak, írja az IFL Science (https://index.hu/tudomany/2025/12/22/fold-atfuras-itt-kotne-ki-terkep/).
 
A Kola-félszigetnél végzett kutatások három megdöbbentő felfedezést hoztak:
Vízet találtak mélyen is, a tudósok úgy vélték, a víz nem szivároghat le ilyen mélyre, mégis nedves kőzeteket találtak 12 kilométeren.
Gránitot találtak várt bazaltréteg helyett. A kontinentális kéreg gránitból állt, ami más szerkezetet mutatott, mint az óceáni aljzat.
A talált kőzetminták megerősítették a kontinensvándorlásról szóló elméletet, ami az 1970-es években még nem volt olyan elfogadott, mint ma.
Legnagyobb ellenségük nem a hőmérséklet, hanem a nagy nyomás volt. A geofizika szerint a lefelé haladva minden három méteren egy atmoszférával (1013 hPa -al) nő a nyomás.
 
A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, amely a Föld felszíne alatt tárolt hőt használja fel, ami felhasználható villamosenergia-termelésre vagy közvetlen fűtésre (https://en.wikipedia.org/wiki/Geothermal_energy, https://en.wikipedia.org/wiki/Thermal_energy_storage)
A geotermikus távfűtést, amely a melegvízű források vizét használja, a paleolitikum óta használják fürdésre, a római kortól pedig helyiségek fűtésére. A geotermikus energiát (villamosenergia-termelés geotermikus energiából) a 20. század óta használt. A geotermikus erőművek állandó ütemben termelnek energiát, függetlenül az időjárási viszonyoktól. A geotermikus erőforrások elméletileg több mint elegendőek az emberiség energiaszükségletének kielégítésére. A kitermelés nagy része a tektonikus lemezek határai közelében lévő területeken történik. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma 2021-ben becslése szerint egy újonnan épült erőműből származó energia ára körülbelül 0,05 USD/kWh.
 
Magyarországon jól ismertek a termálkutak, a Széchenyi fürdő vize több mint 70 °C fokos, de van ahol gőz jön fel, ami egy generátorhoz csatlakoztatott gőzturbinát forgat. A melegvizet közvetlenül épületekben, üvegházakban vagy geotermikus hőszivattyúkon keresztül is felhasználják. A lehűlt vizet visszaszivattyúzzák a föld alá, szigorúak az előírások. A visszasajtolás megakadályozza a föld alatti vízkészlet kimerülését és fenntartja a rétegnyomást, így a forrás hosszú távon (akár évtizedekig) használható marad. Vannak kétkutas és koaxiális rendszerek. A termálvizek sok sót (forralásnál vízkőként marad vissza) tartalmaznak, még a csöveket is le tudják tömni. a bináris ciklusú erőművekben kisebb hőmérsékletű vizet használnak egy alacsonyabb forráspontú folyadék melegítésére. A geotermikus energia fő előnye, hogy nem időjárásfüggő, de drága a beruházás.Sok helyen (Izland, Indonézia, a Fülöp-szigetek, az Egyesült Államok és Új-Zéland) széles körben használják a geotermikus energiát. Magyarországon átlagosan 30°C/km, nálunk akár 60°C/km is lehet, az ország területének 70%-án van legalább 30°C-os termálvíz). Távfűtés (pl. Győr, Szeged), üvegházak fűtése, állattartás, ipari szárítás (gyümölcs, gyógynövény) a jellemző felhasználások, nagy erőmű nincs, technikai okokból.
 
 
NesjavellirPowerPlant edit2
 
 
Magyarországon miért nincs nagy geotermikus erőmű?
Magyarország kiváló geotermikus hőpotenciállal rendelkezik, hő van bőségesen, de feltételek a gazdaságos villamos energiatermeléshez hiányoznak, aminek okai (MI válasz):
1. Alacsony vízhőmérséklet, mert Magyarország a Pannon-medencében fekszik, ahol ugyan vékony a földkéreg, tehát közel vannak a meleg talajrétegek, de nem érik el a 180–250 °C-ot, ami a hatékony áramtermeléshez kellene. Tipikusan 60–130 °C-os termálvizek vannak, ami fűtésre, távhőre, üvegházakra kiváló, de áramtermelésre csak drága, alacsony hatásfokú bináris technológiával alkalmas.
2. Villamosenergia-termelés drága és kockázatos lenne, mert egy nagy geotermikus erőmű több 3–5 km mély fúrást igényel, milliárdos költségekkel, a megtérülés 10–20 év, bizonytalan hozammal. magyarországon az áram ára elég alacsony, azaz a geotermikus energia drága.
3. A víz visszasajtolása probléma, mert a fenntartható működéshez a kitermelt termálvizet vissza kell sajtolni a mélybe. a magyarországi vizek gyakran sósak, gázosak, oldott ásványokkal telítettek, és eltömítik a kutakat, ezért a visszasajtolás műszakilag nehéz és drága.
4. A hőhasznosítás a geotermikus fűtés: Szeged, Győr, Miskolc, Veresegyház, és mezőgazdasági fűtés, fürdők, melyek jobb energetikai hatásfokúak, mint az áramtermelés.
5. Szerencsére nálunk nincs vulkanikus aktivitás, a nagy geotermikus erőművek többsége ott van, ahol aktív vulkanizmus van (Izland, Olaszország), nagyon magas a vízhőmérséklet kis mélységben. Magyarország geológiailag nyugodt, ami szerncsés, kicsik a földrengések.
jó dolog – de nem az áramtermelésnek.
Elméletileg kisméretű–közepes teljesítményű geotermikus erőművek működhetnének Magyarországon, izlandi típusú nagy erőművek nem. Reálisan elérhető teljesítmény Magyarországon
1. Egyetlen geotermikus erőmű esetén a magyar adottságok mellett (90–150 °C termálvíz, bináris technológia):
1–5 MW villamos teljesítmény → reálisan
10 MW felett → már nagyon nehéz és ritka
20+ MW → nem reális
Összehasonlítás: Paks 1 blokk: 500 MW, egy magyar geotermikus erőmű: kb. 1–2% -a lenne egy paksi blokknak.
2. Országos potenciál (összesen): optimista forgatókönyv szerint 10–20 darab, egyenként 2–5 MW-os erőmű, azaz összesen kb. 30–60 MW villamos energia, ami a magyar áramfogyasztás <1%-a.
Alacsony hőmérséklet → alacsony hatásfok, azaz 100–120 °C víznél az elektromos hatásfok: 5–8%, míg 200–250 °C-nál 15–20% (Izland esetén), tehát ugyanannyi fúrásból 3–4× kevesebb áramtermelés lehetséges.
Kutankénti teljesítmény, hozam: egy jó magyar termálkút ~50–100 liter/s és ~100–130 °C, ami 0,5–1 MW elektromos teljesítményt jelent. 5–10 MW hő nyerhető, ezért éri meg inkább távhőre használni. 
Gazdaságossági korlát: kb. 1 MW geotermikus áramhoz 2–4 milliárd Ft beruházás szükséges, megtérülése
csak állami átvételi garanciával lehetséges, mint az olaszoknál.
Mi lenne az „ideális” magyar modell? Szakmailag legjobb megoldás a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, tehát termálvíz → 1–3 MW áram, a lehűlt vízzel → távfűtés, üvegház, ipar, és visszasajtolás. A teljes hatásfok 70–80%, ha nem csak az áramot néztük.
Összefoglalva erőművenként a reális teljesítmény 1–5 MW, országosan összesen 30–60 MW, így jobb felhasználás a távhő + kevés áramfejlesztés.