Miért nincs nemzetközi aktív klímavédelem Európában?
(2025 november)
Az aktív klímavédelem a hosszútávú időjárás befolyásolása, szabályozása geomérnöki eszközökkel, a legismertebb a mesterséges eső. Jelenleg nincs olyan központi európai szervezet, amely a geomérnöki tevékenységet koordinálná, a jövőbeli tevékenységét megtervezné, képviselné az aktív klímavédekezést a megfelelő fórumokon. Magyarország élére állhatna a leendő szervezetnek, megvannak a szükséges szakembereink, a Kék bolygó alapítvány felvállalhatná (https://kekbolygoalapitvany.hu/), hogy létrehoz és koordinál egy nemzetközi szervezetet, legalább a D-Európai országokban.
A 2050-re érvényes előrejelzés szerint: a kőolaj iránti kereslet 2050-ig várhatóan 13%-al nőni fog. 2024 ben a forgatókönyvek stagnáló vagy csökkenő keresletet vetítettek előre, a mostani (2025) becslés szerint 2050-ben a napi olajfogyasztás átlagosan 93-96 millió hordó között lesz, ami magasabb a korábban becsült 93,1 millió hordónál. A forgatókönyv* szerint a globális olajfogyasztás a jelenlegi napi 100 millió hordóról 2050-re 113 millióra nőhet, aminek az oka, hogy az elektromos autók piaci részesedése 2035 után várhatóan megtorpan.
A forgatókönyv* szerint a globális átlaghőmérséklet a század végére közel 3 Celsius-fokkal emelkedhet az iparosodás előtti szinthez képest, 2050-re 2 fokkal, egy másik forgatókönyv 2,5 Celsius-fokos globális növekedést valószínűsít, és Európára legalább egy fokkal többet. Az aktív klímavédelmi technológiák, a mesterséges eső, (https://bencsik.rs3.hu/egyiptomi-hajoepites-toertenete-i-e-1200-ig/544-mesterseges-felho-a-joevo-olcso-technologiaja-a-klimavaltozas-ellen/496-mesterseges-felhok.html), és talán a magasba telepített napernyő -az utóbbit Teller Ede és Elon Musk is javasolta- technológiák alig fejlődnek, a tudományos tájékoztatás hiánya, a politikai tétovázás, az etikai aggályok és a nemzetközi összefogás hiánya miatt.
1. A felszín albedójának növelése, 2. a tengeri felhők albedó növelése, 3. A sztratoszférába aeroszol részecskék feljuttatása
5. a cirruszfelhők mennyiségének csökkentése (https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_radiation_modification)
A veszélyeztetett területek a helyi igényekhez igazított ellenálló képességi stratégiákat dolgoznak ki – például árvízvédelmet, aszálytűrő gazdálkodást vagy korai jégeső figyelmeztető rendszereket, és a közösségek megújulóenergia berendezésekbe, napelemekbe és mikro-hálózatokba fektetnek be a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében. Európa a túlszabályozott, tiltásokra épülő gazdaságpolitikával saját magát szorította a sarokba, miközben az innovációt és a technológiai fejlődést háttérbe szorította. Az Európai Bizottság zöld megállapodása (Green Deal) politikailag és kommunikációsan is kudarcot vallott, mert téves elképzelés volt, hogy az ökológiai átmenet sikeres lehet a gazdasági racionalitás figyelmen kívül hagyásával.
A globális átlaghőmérséklet 2050-re egy-másfél Celsius-fokkal emelkedhet 2025-höz viszonyítva Európában. 2050-re Európa kiszáradna aktív klímavédekezés nélkül. Tudományos, technikai kihívások persze léteznek, és nehezen becsülhető mellékhatások is: a sztratoszférikus aeroszol befecskendezés megzavarhatja az időjárási mintákat, csökkenthetik a csapadékmennyiséget egyes régiókban: de az a cél, hogy megváltoztassuk a csapadékmennyiség eloszlását a nemzetközi összefogásban résztvevő országok javára, és a ma még nem létező összefogás nyitott.
Ellenérvek: Korlátozottan lehetséges tesztelés való körülmények között: a legtöbb geoengineering ötlet elméleti jellegű, csak kis léptékű kísérletekben tesztelik. (https://bencsik.rs3.hu/hajok-toertenete-egei-tengeri-muekenei-es-minoszi-hajoepites/687-egy-orias-napernyo-megmenthetne-az-emberiseget/617-egy-orias-napernyo-megmenthetne-az-emberiseget.html). A nagy léptékű telepítés kockázatos, még matematikai modellekkel is. Az MI már lehetővé teszi a modellek hozzáférhetőségét minden érdekelt intézet számára.
A Föld éghajlata összefüggő, összetett rendszer: egy helyi beavatkozás (pl. a napfény visszaverése magasba felvitt ernyőkkel) olyan hatásokkal járhat máshol, amelyeket nehéz megjósolni vagy kontrollálni. A 2.5 - 3 C fokot még nehezebb lesz kontrollálni. Bonyolult eljárások, de erre találták ki a nagygépes matematikai klímamodelleket.
Politikai és jogszabályi akadályok: nemzetközi összefogás lenne szükséges a geoengineering szabályozására és végrehajtására. A kormányok aggódnak a kockázat miatt: a geomérnökségbe való befektetés csökkentheti a kibocsátások csökkentésére irányuló nyomást, lehetővé téve a szennyezők számára, hogy késleltessék az érdemi klímavédelmi fellépést. A kibocsátások csökkentése nagy üzlet, és ha sikerül a felmelegedést csökkenteni, akkor már csak kis üzlet lesz. A geomérnöki tevékenység szabályozott, kisebb kockázatú.
Gazdasági és finanszírozási korlátok is léteznek, mert a nagy magasságú reflektorokhoz vagy mesterséges esőhöz hasonló technológiák fejlesztése és telepítése komoly beruházásokat igényel, amelyeket a kormányok és a magánszektor vonakodnak vállalni.
Távoli gazdasági előnyök: a megújuló energiával ellentétben, amely egyértelmű gyors piaci ösztönzőkkel rendelkezik, a geomérnökség nem rendelkezik azonnali kereskedelmi vonzerővel.
Etikai és társadalmi aggályok: a közvélemény-szkepticizmus: sokan természetellenesnek vagy veszélyesnek tartják ezeket a technológiákat, ami ellenállásba ütközik a közösségek és a környezetvédelmi csoportok részéről. Az aszály, az erdőtüzek és a ivóvízhiány még veszélyesebb. Egyes régiók többet profitálhatnak belőle, míg mások nem szándékolt következményekkel szembesülnek. A mesterséges esőt használják az Egyesült Államokban, Kaliforniában, és Kínában, az eredmények nagymértékben függenek a helyi légköri viszonyoktól. A vízjogokkal, az ökológiai hatásokkal és a hosszú távú hatékonysággal kapcsolatos aggodalmak korlátozzák a szélesebb körű elterjedését.
*
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA, https: //www.iea.org/reports/world-energy-outlook-2025/current-policies-scenario) 2050-re vonatkozó jelenlegi politikai forgatókönyvében (CPS) a globális olaj- és gázfogyasztás továbbra is növekszik, elsősorban a feltörekvő gazdaságoknak köszönhetően, és az Egyesült Államok továbbra is a legnagyobb termelő. A forgatókönyv a teljes energia- és olajkereslet napi 113 millió hordóra való növekedését vetíti előre 2050-re, míg a globális földgázkereslet eléri az 5600 milliárd köbmétert. A forgatókönyv azt feltételezi, hogy a meglévő politikák folytatódnak, de nem erősítik meg őket, ami számos régióban az elektromos járművek lassabb elterjedéséhez és a kibocsátások kevésbé agresszív csökkenéséhez vezet, ami várhatóan 2100-ra közel 3°C-os felmelegedést okoz.
Energia és kereslet olaj és gáz esetén: Az olaj és a földgáz iránti kereslet várhatóan 2050-ig növekedni fog, elsősorban a fejlődő gazdaságokban a közlekedés, a petrolkémia és a repülés területén megnövekedett felhasználás miatt.Olajkereslet: A globális olajfogyasztás várhatóan eléri a napi 113 millió hordót az évszázad közepére, szemben a 2024-es körülbelül 100 millió hordóval.
Földgázkereslet: A globális földgázkereslet várhatóan 2050-re eléri az 5600 milliárd köbmétert, a növekedés legnagyobb forrásai pedig Ázsia fejlődő gazdaságaiból származnak.
Elektromos járművek, EV: Az EV-k elterjedése várhatóan lassabb lesz azokban a régiókban, ahol nincs erős politikai támogatás, ami az EV-k globális részesedésének stagnálásához vezet 2035 után.
Politika és kibocsátások Szakpolitikai feltételezések: A CPS azt feltételezi, hogy a jelenlegi politikák és szabályozások érvényben maradnak, de nem szigorítják őket.
Kibocsátási pálya: A forgatókönyv kibocsátási pályája összhangban van a század végére közel 3 C fokos felmelegedéssel, amit a tudósok rendkívül rombolónak tartanak.
Energiahatékonyság: E forgatókönyv szerint az energiahatékonyság szerény növekedését prognosztizálják.
Termelés és árak Termelés: Az Egyesült Államok várhatóan továbbra is a világ legnagyobb olaj- és gáztermelője marad.Földgázellátás: Az Oroszországból Kínába vezető új csővezetékek és a megnövekedett LNG-áramlás segít majd kielégíteni a növekvő ázsiai keresletet.
Árak: Az olaj- és gázárak várhatóan 2050-ig emelkednek ebben a forgatókönyvben. Beruházás: A várható kereslet kielégítése jelentős új beruházásokat igényel.
**A rendelkezésre állás valószínűsége egy (pl. számítógép) rendszer azon képességét jelzi, hogy adott időpontban működőképes állapotban van. Kifejezhető annak valószínűségével, (https://home.mit.bme.hu/~micskeiz/education/onlab/medgyesi_zoltan/medgyesi-zoltan-diploma.pdf), hogy a rendszer nem hibásodik meg, vagy nem esik ki a működésből, vagyis a rendszer elérhető és használható. Rendelkezésre állás kiszámítása:
A rendelkezésre állás (A) kiszámításának képlete:
A = MTBF / (MTBF + MÜ),
ahol MTBF: Mean Time Between Failures, azaz az átlagos meghibásodások közötti idő.
MÜ: Mean Up Time, azaz az átlagos javítási idő.
MÜ: Mean Up Time, azaz az átlagos javítási idő.
A rendelkezésre állás (https://www.zts.hu/blog/mi-a-kulonbseg-99-9-es-99-99-os-rendelkezesre-allas-kozott-es-mennyit-er-meg-ez-nekunk/): magasabb szintű rendelkezésre állás költségesebb, mint az alacsonyabb szintű rendelkezésre állás. A szükségleteit és a szolgáltatásokat ki kell egyensúlyoznia a rendelkezésre állási megoldások megvalósításának és fenntartásának teljes költségével. kevesebb, mint 90% – állásidő évi 36 nap.
90 - 95% – állásidő évi 438 - 876 óra
95 - 99% – állásidő évi 88 - 438 óra
99.1 - 99.9% – állásidő évi 8,8 - 88 óra
99.99% – állásidő évi kb. 50 perc
99.999% – állásidő évi kb. 5 perc
Az X tengely a költség, Y pedig a költségért kapott rendelkezésre állási minőség
(https://www.zts.hu/blog/mi-a-kulonbseg-99-9-es-99-99-os-rendelkezesre-allas-kozott-es-mennyit-er-meg-ez-nekunk/)
Ha az X tengely a költség, Y pedig a költségért kapott rendelkezésre állási minőség, akkor az ábra szerint egységnyi befektetett pénzzel jobb rendelkezésre állásnál kevesebb javulást érünk el. A rendelkezésre állási fontossága:
Üzleti szempontból: Magas rendelkezésre állású rendszerek csökkentik az üzleti veszteségeket és növelik a termelékenységet.
Technikai szempontból: Magasabb megbízhatóságot és jobb teljesítményt eredményeznek.
Jogi szempontból: Bizonyos esetekben a rendelkezésre állás a munkavállalók kötelezettsége.
Jogi szempontból: Bizonyos esetekben a rendelkezésre állás a munkavállalók kötelezettsége.
Kulcsfontosságú infrastruktúrák, például adatközpontok, közlekedési rendszerek, nagy vegyipari vagy energiatermelő egységek magas rendelkezésre állása követelmény.
Szoftverrendszerek: fontos, hogy a szoftverrendszerek a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhetőek legyenek.
A rendelkezésre állás növelése érdekében a rendszerek tervezésekor szempontok: redundancia, a hibatűrés és a gyors javíthatóság.
A rendelkezésre állás növelése érdekében a rendszerek tervezésekor szempontok: redundancia, a hibatűrés és a gyors javíthatóság.
Adatközpontok megbízhatósága: azért, hogy egy elem meghibásodása ne okozza az egész adatközpont kiesését, a rendszer minden elemét megkettőzik, beleértve a tartalékrendszereket is. A kritikus fontosságú szervereket mindkét áramforráshoz csatlakoztatni kell.
Az amerikai szabványügyi hivatal (ANSI) által elfogadott szabvány szerint az adatközpontok elfogadható szolgálatkiesési idejei perc/év egységben adják meg. A dokumentum 4 szintet határoz meg, a legegyszerűbb szint (Tier 1) ta szerverszoba, amely a számítógépes rendszerek telepítésének és üzemeltetésének alapvető irányelveit követi. A legszigorúbb elvárásokat a negyedik szintű (Tier 4) adatközpontok kapták, amely kritikus fontosságú számítógépes rendszereket üzemeltet redundáns alrendszerekkel és zárt biztonsági zónákkal.
A magyar Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetség által elfogadott rendelkezésreállasi szintek: a Tier 1 nevű szinthez 99,67%, a Tier 2 szinthez 99,75%, a Tier 3-hoz 99,98% és a Tier 4-hez 99,99% rendelkezésre állást követel meg, azaz például a Tier 4-hez kétszer annyi kiesést engedélyez, mint a Santa Fé-i (USA) Uptime Institute definíciója. Bár a 99,671%, a 99,741%, a 99,982% és a 99,995% látszólag nem sokban térnek el egymástól, lényeges különbséget jelent.
A Santa Fé-i Uptime Institute az alábbiak szerint határozta meg a 4 (nagy) megbízhatósági, meghibásodási szintjét:
|
Szint |
Elvárások |
|---|---|
|
Első szint (Tier 1) |
|
|
Második szint (Tier 2) |
|
|
Harmadik szint (Tier 3) |
|
|
Negyedik szint (Tier 4) |
|
A Santa Fé-i Uptime Institute az alábbi megengedett mennyiségű szolgáltatás kiesést engedélyezi a különböző szintek és egy év (525600 perc) alatt:
-
Az első réteg 99,671% elérhetősége 1729,224 perc (~28 óra 49 perc) szolgáltatáskiesést engedélyez évente
-
A második réteg 99,741% elérhetősége 1361,304 perc (~22 óra 41 perc) kiesést engedélyez
-
A harmadik réteg 99,982% elérhetősége 94,608 perc (~1 óra 34 perc) kiesést engedélyez
-
A negyedik réteg 99,995% elérhetősége 26,28 perc kiesést engedélyez.