Erdőtüzek mindig is voltak
(2025 szeptember)
Ha másért nem, akkor azért, mert az ághajlat változásokkal a száraz területek vándoroltak, ahogy ma is vándorolnak. Pl. 2023 -ban az erdőtüzek Kanada teljes (https://www.portfolio.hu/uzlet/20250911/vilagmeretu-kozegeszsegugyi-problemat-azonositottak-a-tudosok-785372) területét érintették, 2023 májusa és szeptembere között mintegy 17,3 millió hektárnyi növényzet égett le. A tanulmány szerint a füst és a szálló por az Egyesült Államokat érintette inkább, ahol 4100 ember halálához járult hozzá, míg Kanadában 1300 emberéhez. A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le – ez akkora, mint egész Ausztrália. Az elmúlt 20 évben több mint kétszeresére nőtt a legpusztítóbb erdőtüzek száma, egyes térségekben – például Észak-Amerikában és Oroszországban 11-szeresére is emelkedett a nagy erejű tüzek gyakorisága. A kutatás módja az internetes keresés volt, MI-vel is, célja az ismeretterjesztés.
A szálló por (angolul: particulate matter) a levegőben lebegő finom szemcséjű szilárd vagy folyékony részecskék gyűjtőneve, amelyek mérete jellemzően 10 mikrométer alatti. A részecskék különböző forrásokból származhatnak, például: vulkánkitörések, erdőtüzek, mezőgazdasági égetések, erdőirtások vagy sivatagi porviharokból. Méret szerinti csoportosításuk:
| Típus | Méret | Hatás |
|---|---|---|
| PM10 | ≤10 µm | Belélegezhető, de főként a felső légutakban akad el |
| PM2.5 | ≤2.5 µm | Mélyen a tüdőbe jut, nehezen ürül ki |
| PM0.1 | ≤0.1 µm | Áthatolhat a sejtfalon, vérkeringésbe is bekerülhet |
Erdőtüzek mindig is voltak, természetes ökológiai jelenségként már az emberi tevékenység előtt is előfordultak, ma gondatlanság és gyújtogatás is okoznak tüzeket. A természetes eredetű tüzek: a villámcsapások, száraz időszakok, magas hőmérséklet és alacsony páratartalom hozzájárulhattak a spontán tüzek kialakulásához. Egyes ökoszisztémák – például fenyvesek, szavannák – kifejezetten tűztűrőek, sőt, a tűz segíti ezek megújulásukat. A tűz például:
Felszabadítja a talajba a tápanyagokat.
Segíti egyes növények csírázását (pl. Banksia fenyő).
Megtisztítja az erdőt a beteg vagy invazív fajoktól, (és elpusztítja az egészségeseket is).
Új élőhelyeket teremt a specializált állatfajoknak.
Az erdőtüzek intenzitása és gyakorisága is világszerte növekvő tendenciát mutat. A 2025-ös év különösen súlyosnak bizonyult: az Egyesült Államok több régiójában az utóbbi évek legrosszabb tűzszezonját élték át, 1,3 millió hektárnyi terület égett le, és egyszerre akár 15 nagyobb tűzfészek is aktív volt. Okai a klímaváltozás, a hőmérséklet emelkedése és a páratartalom csökkenése kedvez a tüzek terjedésének. A szélsőséges időjárás miatt gyakoribbak a hőhullámok, aszályok, és erős szelek, amelyek gyorsítják a lángok terjedését. A felmelegedéssel nő az erdőtüzek intenzitása és gyakorisága világszerte növekszik. Hosszabbak a tűzszezonok, a melegebb hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség miatt a száraz évszakok elnyúlnak, ami jó körülményeket teremt az erdőtüzek kialakulásához. Gyorsabban terjednek a tüzek, a száraz növényzet – például fű és fatörzsek – rendkívül gyúlékonyak, így a tűz gyorsabban és intenzívebben terjed. De léteznek tűzadaptációs stratégiák:
Szerotinia: A tűz által kiváltott késleltetett magkibocsátás.
Vastag kéreg: védi a létfontosságú szöveteket a hőtől.
Epikormikus újrahajtás: képesség a kéreg alatti rügyekből való újranövekedésre.
Terpentin termelés: a tűlevelekben bekövetkező kémiai változás, amelyek befolyásolják a gyúlékonyságot és a tűzreakciót.
A tulajdonságok évezredek alatt fejlődtek ki a Földközi-tenger forró, száraz nyaraira és a gyakori erdőtüzekre adott válaszként. A tűztűrő (szárazságtűrő) fafajták, cserjék és bokrok ismerete fontos a klímaváltozás miatt, mert egyre gyakoribbak az aszályos időszakok és a hőhullámok. A mediterrán fafajok, bokrok, cserjék természetes módon alkalmazkodtak a tűzhöz, sok őshonos növény olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek tűzállóvá váltak vagy a bozóttüzek utáni gyors regenerálódásra képesek. Íme egy válogatott lista a mediterrán éghajlaton gyakran előforduló tűzálló vagy tűzhöz alkalmazkodott fajokról. A fák gyakran vastag kéreggel, alacsony gyantatartalommal rendelkeznek, vagy képesek tűz után újra sarjadni:
Paratölgy (Quercus suber), vastag, szigetelő kéregének köszönhetően rendkívül tűzálló,
Magyaltölgy (Quercus ilex), örökzöld bőrszerű levelekkel és jó tűz utáni regenerációval,
Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua), szárazságtűrő, csak viszonylag tűzálló,
Olajfa (Olea europaea), lassan gyullad és képes újra sarjadni,
Körfenyő (Pinus pinea), vastag kérge miatt némi tűzállósággal rendelkezik,
Ciprus (Cupressus sempervirens), gyakran használják tűzvédelmi gátakban függőleges növekedése és alacsony gyúlékonysága miatt.
Számos mediterrán fenyőfaj figyelemre méltóan alkalmazkodott a tűzhöz, ellenállóvá lett, pl. a tenerifei fenyő. Néhány tűzálló mediterrán fenyő és tulajdonságaik:
Pinus halepensis (Aleppo fenyő), a tobozai zárva maradnak, amíg tűznek nem teszik ki őket, utána pedig magokat kiejtik. A hajtásokban és az avarban magas a gyúlékonyság, ami paradox módon segít a regeneráció elősegítésében. A tűleveleiben megnövekedett terpéntartalom jön létre a tűz után, ami fokozza tűzadaptációs stratégiáját,
Pinus brutia (Törökfenyő). tobozai tűz után ejtik ki a magokat, és a gyors palántanövekedés miatt hatékonyan regenerálódik.
Pinus pinaster (Tengerparti fenyő), vastag kéreggel rendelkezik, amely szigeteli a hőt. Képes újra sarjadni az epikormikus rügyekből tűzkár után.
Pinus nigra (európai feketefenyő), kevésbé gyúlékony, mint más mediterrán fenyőfajták. Kéreg- és lombkoronaszerkezete miatt mérsékelt tűzállósággal rendelkezik.
Pinus sylvestris (erdei fenyő), amely a mediterrán övezetekben, például Dél-Franciaországban található. A tűzesetek előzményeitől függően változó gyúlékonyságot mutat, egyes populációk alkalmazkodnak a gyakoribb tűzesetekhez.
Pisztácia fa, mérsékelten tűzálló, szárazságtűrő
Tűzálló cserjék és bokrok általában alacsony illóolaj-tartalommal rendelkeznek, vagy újra sarjadnak gyorsan tűz után:
Mirtusz (Myrtus communis), sűrű lombozat, mérsékelt tűzállóság,
Lencsés pisztácia (Pistacia lentiscus), tűrőképes és tűz után jól újra sarjazik,
Fahangér (Erica arborea), tűri a tüzet és gyökereiből regenerálódik,
Mediterrán homoktövis (Rhamnus alaternus), alacsony gyúlékonyságú és jó újranövekedésű,
Spanyolseprű (Spartium junceum), tűzhöz alkalmazkodó és gyorsan növő növény,
Boróka (Juniperus spp.), egyes fajok tűztűrőek.
Szárazságtűrő fafajták:
Fehér akác (Robinia pseudoacacia), gyorsan növő, hosszú életű fa, jól bírja a homokos és szikes talajt is.
Gömbkőris (Fraxinus ornus 'Globosa'), kistermetű, várostűrő fa, jól viseli a tűző napot és a szennyezett levegőt.
Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), igénytelen, pionír faj, jól alkalmazkodik a száraz, tápanyagszegény talajhoz.
Szárazságtűrő cserjék és bokrok:
Cserszömörce (Cotinus coggygria), díszes, színes lombú cserje, kiválóan tűri a szárazságot és a napos fekvést,
Cserszömörce (Cotinus coggygria), díszes, színes lombú cserje, kiválóan tűri a szárazságot és a napos fekvést,
Gyöngyvessző (Spiraea fajok), virágzó, igénytelen cserjék, jól viselik a szárazságot, több fajtájuk is elérhető (pl. japán gyöngyvessző, pompás gyöngyvessző),
Barátcserje (Vitex agnus-castus), mutatós, nyáron virágzó cserje, jól fejlődik tűző napon is.
Boglárkacserje (Kerria japonica), tavasszal virágzó, betegségekre nem érzékeny cserje.
Kanadai fanyarka (Amelanchier canadensis), kistermetű fa vagy nagyobb cserje, virágai és termése is díszítő,
Kínai lilabogyó (Callicarpa dichotoma), lila terméseivel díszít, jól tűri a napos és félárnyékos helyeket.
Korai tamariska (Tamarix tetrandra), gyorsan növő, várostűrő cserje, rózsaszín virágai tavasszal nyílnak.
Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), jól alakítható, sövénynek is alkalmas, szárazságtűrő.