AZ ELSŐ, A LÉPCSŐS PIRAMISNÁL IS KORÁBBI
EGYIPTOMI PIRAMISSZERŰ
ÉPÍTMÉNY
(2024 április)
ABSTRACT
Haszehemui fáraó egyik nevezetessége, hogy egyesítette Egyiptomot i.e. 2680 körül, egy 47 ezer áldozatot követelő háborúban. Épített egy erős falakkal bekerített templomerődöt. A piramis szerű négyzet alakú építmény lapos, finom mészkőtörmelékből készült, a vályogtéglákkal fedett, négy lépcsős épület, korábbi mint Dzsószer fáraó első lépcsős piramisa. Haszehemui fáraó két kőszobrát is megtalálták, ezek a legrégebbi fáraószobrok. / THE EGYPTIAN PYRAMID-LIKE STRUCTURE THAT PREDATES THE FIRST STEP-PYRAMID: Pharaoh of Khasekhemwyis credited with uniting Egypt around 2680 BC in a war that claimed 47,000 lives. He built a strong-walled temple fortress. The pyramid-like square structure is made of flat, fine limestone rubble and is covered with adobe tiles and has four steps, earlier than Pharaoh Joser's first step pyramid. Two stone statues of the Pharaoh of Khasekhemwy have also been found, the oldest of the Pharaohs.
.
BEVEZETÉS
Az első egyiptomi piramist Dzsószer fáraó építette (i. e. 2668 - i. e.2639), aki Haszehemui fáraó (Khasekhemwyang) után lépett Egyiptom trónjára, egyes vélemények szerint Dzsószer fáraó Haszehemui fáraó fia volt. Haszehemui fáraó (Khasekhemwy az angolszász irodalomban) épített egy lépcsős, piramisszerű építményt i.e. 2680 körül*: templomot, piramisszerű sírt, vagy oltárt.
Haszehemui, (Khasekhemwyang, i. e. 2690 -től uralkodott 18 évig, https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui), a fáraó a második egyiptomi dinasztia utolsó fáraója volt. Több jelentős hadjáratot vezetett, ő építette a Shunet El Zebib néven ismert vályogtégla építményt. Sírját -ami az első részben kősír- kirabolták, de maradt néhány fontos lelet a sírjában.
Peribsen fáraó az elődje volt, és a régészeti leletek arra utalnak, hogy Egyiptom ai idejében kettéosztott volt, és Peribszen csak a birodalom egy része fölött uralkodott. Peribszen sírja tartalmazza az első teljes mondatot, melyet hieroglifákkal írtak. Haszehemui megdöntötte elődje, Peribszen hatalmát, és núbiai útjáról visszatérve, a "Nagy háború" -ban -ismét, sokadszor- egyesítette a vallási okokból megosztott Egyiptomot. (Először Narmer - aki Menesz néven is volt- fáraó, majd fia Hór-Aha egyesítette, i.e. 3000 körül, ezután mások is.) Haszehemui az első fáraó, akiről már vannak részletes ismereteink, előtte néha csak a fáraók nevét ismerjük. A fáraónak nem volt vér szerinti utódja, de felesége a III. dinasztia alapítója, egy edény fedél felirata szerint "A király anyja"-ként említik, aki valószínűleg Dzsószer anyja volt, mert a későbbi korokban a III. Dinasztia ősanyját tisztelték benne.
Haszehemui lépcsős sírja (https://en.wikipedia.org/wiki/Khasekhemwy)
Dzsószer fáraó Lépcsős piramisának előzménye: Shunet El Zebib (Abydos)-ban van egy lépcsős építmény, talán erődtemplom, amely szárított vályogtéglákból készült i. e. 2680 körül. Shunet El Zebib (Abydos) egy erődszerű sírkert, melyet két párhuzamos téglalap alakú fal vesz körbe. A külső fal 137 × 77 m-es, kb. 5 m vastag, és 12 m magas. A belső fal 123 × 56 m-es, kb. 3 m vastag, 8 m magas (https://en.wikipedia.org/wiki/Shunet_El_Zebib). A külső fal homlokzata fülkés, a királyi palota homlokzatát utánozza. Két bejáratot építettek hozzá, egyet a keleti, egyet az északi sarkán. Ezek a bejáratok egykor masszív, kőből készült ajtószárnyakkal nyíltak. Az elkerített terület közepén egy piramis szerű, négyzet alakú, lapos, finom mészkőtörmelékből készült, a vályogtéglákkal fedett, négy lépcsős építmény található. Valódi rendeltetése nem ismert, az erődített sírkert fő építménye volt. Egy további, régészetileg igazolható kultikus épület, egy kis kápolna található a délkeleti sarok közelében, ami szintén szárított vályogtéglából készült. A templomkert előfutára az Óbirodalom korából ismert későbbi halotti templomoknak, piramisoknak. Több lépésben rekonstruálták, főként a burkolat falaira összpontosítottak. A falak erősen sérültek, és egyes szakaszokon az összeomlás veszélye fenyegette őket. A konzerválási munkálatok a burkolat falain lévő rések és lyukak kitöltésére összpontosítanak, mintegy 250 000 új vályogtéglát készítettek. Rekonstruálták a bejáratokat is (https://artsandculture.google.com/story/shunet-el-zebib-and-the-khasekhemwy-connection/8gXBfLAiNoIK-g).
Shunet El Zebib (Abydos)-ban egy erődtemplom
A Shunet El Zebib és a harmadik dinasztia Dzsószer királyának piramiskomplexuma közötti építészeti hasonlóságok miatt a régészek és egyiptológusok Haszehemui fáraó építményét a lépcsős piramiskomplexumok közvetlen elődjeként írják le. A Shunet El Zebib lapos, lépcsős belső építményét „proto-piramisnak” vagy "proxi-piramisnak" tekintik. Az első dinasztiák idején az uralkodóknak saját masztaba-sírjuk volt, amelyhez temetkezési sírkert is tartozott. Elődje, Peribsen fáraó Abüdoszban van eltemetve, a masztabája is ott található. Haszehemui masztabája az első nagy és részben kőből készült masztaba. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
Haszehemui hatalmas kősírkamrát építtetett Abüdoszban, az utolsó királyi sírkamrát, -utána piramisokat építtettek a fáraók-, melyet a nekropoliszban építettek (V. sírkamra). A trapéz alakú síremlék hossza mintegy 70 méter, északi végén 17 méter széles, déli végén pedig 10 méter széles. Ez a terület 58 szobára volt felosztva. A központi sírkamrát sokáig a világ legrégebbi falazott építményének tartották, amely bányászott mészkőből épült. Haszehemui nevével ellátott tárgyakat több városban találtak, ezek Hierakonpolisz/ElKab, Abüdosz, Szakkara és Büblosz. Uralkodása alatt számos építési és javítási munkát végzett el-Kabban, Hierakonpoliszban és Abüdoszban. A régészek itt fedezték fel a király aranyozott jogarát, valamint több szépen megmunkált, aranyleveles fedelű kis kőedényt, amelyeket a korábbi sírrablók nem vettek észre. Más tárgyak között kovakő szerszámok, valamint különféle rézeszközök és kőedények, gabonával és gyümölcsökkel töltött kerámiaedények is szerepelnek. Voltak még apró, mázas tárgyak, karneolgyöngyök, modellszerszámok, kosárfonatok, és nagy mennyiségű pecsét is. Az Ashmolean Múzeumban található szobra a legrégebbi egyiptomi királyi szobor. Felső-Egyiptom fehér koronáját viseli. (https://www.reddit.com/r/OutoftheTombs/comments/u79mlz/khasekhemwy_ca_2690_bc_was_the_final_king_of_the/?rdt=40907).
A "NAGY HÁBORÚ"
Egyedülálló az egyiptomi történelemben, hogy Hórusz és Set istenek szimbólumait is megtaláljuk egy, a Huszehemui fáraó nevét jelölő keretben. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui). Az egyiptológusok úgy vélik, hogy a két vallást Huszehemui egyesítette, ezzel Egyiptomot újraegyesítette. Egy kővázán lévő felirat feljegyzi, hogy „az északi ellenséggel harcolt Nehebben”. Ez azt jelenti, hogy az É-i Alsó-Egyiptom sikertelenül megszállta és majdnem elfoglalta D-n Nehebet, a fővárost. 47 ezer halottja volt a "Nagy háború" -nak, ami az áldozatok számát tekintve az ókor legnagyob vallásháborúja volt. A "Nagy háborúban": Huszehemui legyőzte az északiakat, igen sok, 47000 halott árán. Egyesítette Egyiptomot az első dokumentált háborúval, ez volt az egyesítés folyamatának legnagyobb háborúja. Nyitott kérdés, hogy miért harcoltak igen messze délen a deltaiak. Az északiak támadására, bosszú hadjáratára lehet következtetni, vagy üldözték a délieket. Fegyvereik: dárda, íj, buzogány (makeang) voltak, az utóbbi a későbbi korokban uralkodói jogarrá, jelképpé vált. (A római időkben a bozogány nyelére, ferdén felcsavart szalagra üzeneteket írtak, amit csak az tudott elolvasni, akinek azonos átmérőjű jogara volt.)
Egy kőedény felirata szerint Neheb városában vívták a harcot. Neheb mélyen délen fekszik, pontosan szemben a dinasztia származási helyével, Nekhennel. Az északi seregek itt - Haszehemui feliratai szerint – katasztrofális vereséget szenvedtek, de maga a tény, hogy ennyire D-re jutottak, figyelemre méltó. A 47 ezer északi áldozatról szóló híradás a legnagyobb ókori szám. Egyiptom egyesítése több évszázados folyamat volt (Fél évszázaddal később Dzsószer Memphiszbe tette át a Birodalom fővárosát,, https://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3-Egyiptom_%C3%A9s_Fels%C5%91-Egyiptom_egyes%C3%ADt%C3%A9se), és ez volt az első dokumentált Nagy háború Narmer egyesítése után.
Az egyesítésről: a Nílus menti hátságokon megtelepedett földművelők falukban és tanyavilágban éltek. A centralizációt a folyó mentén a Nílus kivállasodása, az éves árvizek okozták. Az egyesítést Nermer (Menesz) fáraó kezdte, Narmer fia, Hór-Aha fáraó folytatta, és Haszehemui fejezte be. A 47 ezer áldozat meglepően nagy szám a korban. Az egyesítés fontos szerepet játszott Egyiptom történelmében, a későbbi korokban is megörökítették. Néhány falikép, amelyek az egyesítésről szólnak:
Az Edfu-i templom faliképe, fáraó az egyesített koronával
Felikép a Luxor-i templomból. A csomó az egyesítést jelképezi (4)
Tűtankhámon alabástrom edénye a jelképes csomóval (4)
Kefren (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hafr%C3%A9) fáraó faliképe a jelképes csomóval, i.e. 2550 körül
A vallási háborúként megjelenő egyesítés egyik oka a Faiyum-mélyföld birtoklása volt (i. e. 2680 körül sikerült egyesíteni), Memphistől D-re. Faiyum a Moeris tó környékén terül el (https://en.wikipedia.org/wiki/Lake_Moeris), a Nílus mellékága feltöltötte, amit Narmer (Menés) fáraóval kapcsolatban említenek először, majd Hór-Ahával, i.e. 3000- körül. Faiyum értékes legelős-mocsaras állattenyésztésre alkalmas vidék volt Memphisz közelében, amit csatornákkal megművelhetővé tettek. (A Nílus minden áradásnál 1-2- mm-el megemelte a két oldalán a partot, vállasodásnak nevezik a folyamatot. A vállak növekedése évről-évre csökkentette az árvíz nagyságát és lehetőségét D-n, és ezzel a gabonatermést is, amiért D-ről É felé terjeszkedtek. Az áradás ellen is csatornákkal védekeztek, melyek megtartották a vizet.) Narmer fáraó Faiyum K-i szélén alapította Memphisz (turai fehér mészkőfallal körülvett, és gáttal védett erőd-város, a város korábbi neve egyiptomi nyelven Fehér Fal volt, a falat többek között a templomok gabonaraktárainak védelmére építették) városát. Az első bazalt utat a világon Faiyumban építették, közel öt évezrede. A Nílusnak akkoriban két ága volt, a bal oldali ág vezetett Fayumba, mára kiszáradt. A két ág környékén csatornázott mocsaras terület, értékes termőföld, ami lehetett a "Nagy háború" oka:
Az Ókorban még két Nílus-ág volt, az egyik a Ny-i mélyedésbe (ma sivatag, https://hu.wikipedia.org/wiki/Kattara-m%C3%A9lyf%C3%B6ld), a Faiyum depresszióba ömlött. Legelős-mocsaras állattenyésztő vidék volt a csatornázás előtt. (4)
AZ ELSŐ NAGY KŐÉPÜLET, HASZEHEMUI SÍRJA
Mastaba (Wikipedia)
Az első masztabák napon szárított vályogtéglákból készültek, pálmafa gerendákkal. (Ma már tilos a nílusi iszapból készített vályogtéglák használata, a parasztok még a régi téglákat is felhasználták a földek trágyázására). Kezdetben a vályogtégla masztabák kis méretűek voltak: Narmer (Menesz) esetén kb. 3x3 méteres, a fia, Hor-Aha esetén (három darab kb. 5x5 méteres sír. Nem volt elég hosszú gerendájuk egy 15 méteres sírhoz. Vastag, másfél-két méteres falakkal épültek, i.e. 2680 körüli Haszehemui fáraó már 70 méter hosszú és közel 15 méter széles, részben mészkőből épített sírt épített.
Abydoszi U-temető, Haszehemui az utolsó fáraó, aki Abydosben temetkezett, Sírja az 5. sír az abüdoszi nekropoliszban, trapéz alaprajzú, 70 méter hosszú, szélessége északon 17, délen 10 méteres, 58 szoba található benne (https://egyptsites.wordpress.com/2009/02/12/abydos-desert-sites/)
A korai templomokat, palotákat is vályogtéglákból építették. A templomkörzetek erőd szerűek voltak, falakkal (esetleg árokkal, mint a a Dzsószer templomkörzet esetén) körbevéve. A templomok homlokzatai előtt oszlopokon jelképek, zászlók, sólymok voltak, később obeliszkek. A templom bejáratát magasított falak védték, nagy kőajtókkal. A piramisok és a templomok építésénél a nehéz, gyakran több tonnás köveket rámpákról, a vitorlás hajók "A" alakú árbocaihoz hasonló emelőkkel rakták a helyükre. Koporsókat, oszlopokat és tartó- és tetőgerendákat készítettek byblosi cédrusfából. Közvetett bizonyíték van rá, hogy Haszehemui fáraó is hozatott Bübloszból cédrusfát, amire Dzsószer idején már közvetlen bizonyíték van.
Haszehemui masztabája vegyes kővel bélelt vályogtégla épület gazdag leletekkel, bár kirabolták. A kőfal építése a korban új jelenség. A sír az 5. sír az abüdoszi nekropoliszban, trapéz alaprajzú, 70 méter hosszú, szélessége északon 17, délen 10 méteres, 58 szoba található benne. Sírkamrája a legrégibb kőművesmunkák egyike, bányászott mészkőből készült.
Haszehemui erődöket épített Nehemben, több építkezésbe kezdett bele Neheb (ma el-Kab), és Nehen (görög Hierakónpolisz, ma Kom el-Ahmar) és Abüdosz területén. Szakkarában is épített egy sírt.
Gránit kapu része, Khasekhemuy nevével, Nekhen- ben (Hierakonpolis). (Egyiptian Museum, Cairo, https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Khasekhemwy,_name_inscribed_on_door_jamb.jpg)
HASZEHEMUI FÁRAÓ LELETEI
* A kor egyik kovakése Haszehemui fáraó sírjából került elő:
Kovakőkés penge i.e. 2700-ból: Abydosból, Haszehemuihu sírjából (British Múzeum, EA 68775)
* Haszehemuié az első sír, amely mellett bárkagödröt találtak, mindjárt 12 darabot, uralkodása idején tamariszkusz fából készültek a hajók i. e. 2675 -ből (Umm el Qa'ab, Abydos). A hajók kb. 25 m hosszúak, 2.5 m szélesek, 0.5 m mélyek, Nílusi hajók, melyeket romos állapotban találtak meg.
Abydoszi tamariszkuszfa hajók, kb. i.e. 2700-ból (https://en.wikipedia.org/wiki/Abydos_boats), 12 darabot találtak.
Egyiptomi kereskedelmi hajók (Forrás: Gulas,S.-Lescinsky,D.: A vitorlás hajók története)
16 evezőpáros vitorlás i. e. 2700
* Találtak egy korsót találtak a fáraó hieroglif nevével Bübloszban (2., 50.o., 5, 20.o.),
* Megtalálták Haszehemui szobrait, ezek az első fáraószobrok,
Haszehemui a legkorábbi ismert egyiptomi fáraó, aki szobrokat készített magáról, kettő is ránk maradt. Nekhenben és Nehebben, Abüdoszban (Shunet el Zebib néven ismert) építkezett, ott is temették el, Szakkarában is épített sírt. (https://en.wikipedia.org/wiki/Khasekhemwy)
Haszehemui egyiptomi fáraó szobra (Statue of Khasekhemwy, Egyptian Museum, Cairo, https://en.wikipedia.org/wiki/Khasekhemwy)
* aranyból és barna kalcedonból készült jogart (szepter), hossza 60 cm, és számos kőedényt találtak a sírjában.
Haszehemui jogar (https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:Khasekhemwy-BeadedScepter_MuseumOfFineArtsBoston.png)
A királyi jelvények, például koronák, jogarok, buzogányok és jellegzetes kellékek, Egyiptom legkorábbi dinasztiáiban a király azonosítására alkalmas tárgyak. A jogar erősen csiszolt, cső alakú, barna-vörös erezett szardonix gyöngyökből áll, amelyeket egy rézrúd tart össze. Halyenként aranyozott. Minden negyedik gyöngyöt egy vastag aranyszalag vesz körül, ami vízszintes csíkok látszatát kelti. A tárgy finom felépítése arra utal, hogy kizárólag szertartási célokra készült. Mikor megtalálták, két darabra tört, az itt látható nagyobbik darabra és egy 12,7 cm-es darabra, amely most a kairói múzeumban található.
*Továbbá kovakőből készült eszközök, rézeszközök (nem szerszámok), rézedények, kőedények, mázzal bevont tárgyak, karneolgyöngyök, pecsétek is előkerültek ( Wilkinson, Toby, 1999, Early Dynastic Egypt 78. o. Lásd: https://archive.org/stream/EarlyDynasticEgyptUploadBySamySalah/Early+Dinasztikus+Egyiptom++Upload++by+Samy+Salah_djvu.txt).
Karneol és mészkőedények a sírból, arany fémtetőkkel (4)
Alabástrom edények a Haszehemui gyűjteményből, a Dzsószer, Lépcsős piramis alatti labirintusban találták meg (4)
*Haszehemui nevezetes kőedény gyűjteményét utódja, Dzsószer fáraó Lépcsős piramisa alatt találták meg. Gyűjtemény: a vázákra írva megtalálták több mint háromszáz évre visszamenően a korábbi fáraók neveit az I. és II. Dinasztia idejéből: Narmer, Djer, Den, Adjib, Semerkhet, Ka, Heterpsekhemwy, Ninetjer, Sekhemib fáraókét. Ereklyeként kezelhették a vázákat. A vázák anyagai: diorit, alabástrom, mészkő, pala és iszapkő. Több mint 30 000 darab alabástromból, dioritból, más további nemes kövekből készült vázát, tálat találtak a Lépcsős Piramis alatt. Dzsószer idejéig nem temették el a vázákat. Az értéküket az adta, hogy nem voltak törékenyek, mint az agyagedények, fémedényeket még nemigen használtak. A későbbi piramisokban kevés kövázát találtak. A Dzsószer piramis alatt igen sok állat, többnyire ibis madár múmiát is találtak, Dzsószer múmiáját a sírrablók elvitték, sírja 28 méter mélyen volt, egy 3.5 tonnás gránitlap alatt.
Érdekesség: egy társasjáték i.e. 2700 -ból, ami a fajansz készítését bizonyítja:
"A bal oldalon látható (Peribszen fáraó idejéből, i.e. 2700 körül) szilikátos fajansz játék-tábla, mely Abüdoszi sírjából került elő, több darabban. A játék-szett többi része más korból származik, a középen látható golyók a Nagada II. időszakból, az elefántcsont oroszlánfigurák az 1. dinasztia idejéről. Egy tábla-játék részei, amit mehen-nek neveztek. A játékot már az egységes egyiptomi birodalom kialakulását megelőzően játszották. A teljes játék-szett három elefántcsont hím oroszlánból, három nőstény oroszlánból és 6x6 db színes golyóból állt." (https://maatkara.extra.hu/10tori/archaikus.htm). Az i.e. 2600-as években a fajansz egyik készítési módja: porrá tört türkíz vagy malachit felhasználásával.
IRODALOMJEGYZÉK
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973.
ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem minden esetben sikerül utólag kideríteni, a netes kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott agyag kis része egy dolgozat, és utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek térképek eredetét.
*KRONOLÓGIA
Az egyiptomi kronológia alapja az ókori egyiptomi királylisták uralkodási évei (https://en.wikipedia.org/wiki/Egyptian_chronology ). A fennmaradt királylisták átfogóak, de jelentős hiányosságok vannak a szövegükben (például a torinói királylista), vagy szövegileg teljesek, de nem tartalmaznak teljes uralkodói listát (például az abüdoszi királylista és a palermói kő), még az egyiptomi történelem egy rövid időszakára vonatkozóan sem. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ugyanazon szöveg különböző változataiból származó, ugyanarra a királyi időszakra vonatkozó információk időnként ellentmondásosak; így Manetho egyiptomi történetíró Egyiptom történetét csak a későbbi írók, például Eusebius és Sextus Julius Africanus által készített hivatkozások alapján ismerjük, és ugyanazon fáraó dátumai gyakran jelentősen eltérnek a köztes forrásoktól függően.
Az uralkodási időszakokat a feliratokból lehet összerakni, amelyek gyakran az uralkodó fáraó uralkodói évének formájában adják meg a dátumot. Ez azonban csak az uralkodás minimális időtartamát adja meg, és nem feltétlenül tartalmazza az előddel vagy utóddal való együtt uralkodást. Ezenkívül egyes egyiptomi dinasztiák valószínűleg átfedték egymást, és a különböző fáraók nem sorban, hanem egyszerre uralkodtak a különböző régiókban. Az, hogy nem tudjuk, hogy az uralkodások egyidejűleg vagy egymás után következtek-e be, nagyon eltérő kronológiai értelmezéseket eredményez.
Ha egy adott uralkodó uralkodási éveinek teljes száma nem ismert, az egyiptológusok két mutatót határoztak meg a teljes számra való következtetésre: az Óbirodalom esetében a szarvasmarha-összeírások számát, a későbbi időszakok esetében pedig egy Sed-fesztivál megünneplését. Számos Óbirodalmi felirat utal a szarvasmarhák időszakos összeírására, amelyről a szakértők először úgy vélték, hogy minden második évben került rá sor; így a 24 szarvasmarha-összeírást tartalmazó feljegyzések szerint Sneferu 48 évig uralkodott. A további kutatások azonban kimutatták, hogy ezeket az összeírásokat néha egymást követő években, vagy két vagy több év elteltével tartották. A Sed-fesztivált általában a fáraó trónra lépésének harmincadik évfordulóján ünnepelték, és így azokról az uralkodókról, akikről feljegyezték, hogy egyet megünnepeltek, feltételezhető, hogy legalább 30 évig uralkodtak. Ez azonban ismét csak nem biztos, hogy minden esetben ez volt a bevett gyakorlat, gyakrabban is ünnepelték. Az egyiptológia kezdeti időszakában a regnális időszakok összeállítását az egyiptológusok bibliai elfogultsága is nehezítette..