A HINTÓK
(2022 június)
ABSTRACT
A hintók történetét kerestük: korábbi járművek, mint a laprugókkal szerelt szekerek, azaz kocsik. / THE CHARIOTS: The history of chariots was discussed: earlier vehicles than carts, i.e. wagons, fitted with leaf springs.
BEVEZETÉS
Már az internet megjelenése előtt sem volt pontosan egyértelmű, hogy mi a különbség a szekér (nincs rugózása) és a lovaskocsi között (aminek van). A keresés módja az internetes keresés volt a Wikipedia oldalairól kiindulva, célja az ismeretterjesztés. A kocsi azon kevés magyar szó közé tartozik, mely a nyugati nyelvekbe eljutott (angol coach, német Kutsche, katalán cotxe, spanyol coche, olasz cocchio, flamand goetse, lengyel kocz, cseh kočár, szlovák koč, kočiar, ukrán коч, szerb кочије, szlovén kočíja, svéd kusk). Mátyás királynak volt egy Habermayer nevű szekér készítője a Komárom közeli Kocs községben, aki a király bécsi utazásaihoz függesztett kocsiszekrényt szerelt a szekérre.
A Kaukázus vidékén és Kis-Ázsiában pedig a könnyű szekeret (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kocsi) „madzsarnak” nevezik. A Kocs-i (Kocs községi) hintó szószerkezetből rövidülhetett. A hintónak függesztett kocsiszekrénye volt, a kocsiknal rugózása, vas laprugói* voltak. A hintók szekrényfelfüggesztése kötelekkel és láncokkal történt, a kocsiszekrény lógott a felfüggesztő bakokon és hintázott.
Utazókocsi, a szekrény felfüggesztése miatt hintó (https://de.wikipedia.org/wiki/Kutsche)
Talán már rómaiak is használtak (https://web.archive.org/web/20090714064718/http://www.lrz-muenchen.de/~arch/mitt/mitt040.htm) felfüggesztett szekrényű utazószekereket hintót az i. u. 2. századtól, a technológia azonban az ókor utáni hanyatlással elveszett. A 15. században a szekrényt, a felfüggesztését és a forgó első tengely-t (talán mind a hármat) feltalálták a magyarországi Kocs községben. A hintó, a kocsi (akkoriban kocsy) szó első dokumentált említései 1267-ből és 1469-ből származnak. A hintókat folyamatosan fejlesztették, ahogy a technika fejlődése lehetővé tette. A kényelmes kocsi gyorsan elterjedt az egész kontinensen, számos európai nyelvben a találmány helyéről nevezték el (és nevezik ma is) például coach (angol), Kutsche (német), coche (francia), cocchio (olasz), coche (spanyol). A hintók, kocsik építésében a szakmák sora vett részt: pl. kerékgyártó, asztalos, festő, béléscsináló (kárpítos) mesterek. A hintók státuszszimbólumot jelentettek, amit nemcsak maga a hintó, hanem a teljes felszerelés is kifejezett. A postarendszer megjelenésével, amely nagyjából egy időben történt a modern hintóval, a postakocsi több mint két évszázadra a legfontosabb tömegközlekedési eszközzé vált Európában és az Újvilágban (https://de.wikipedia.org/wiki/Kutsche).
A hintókat a kocsiszekrényük alapján csoportosítjuk. A kocsiszekrény lehet teljesen zárt „kupé”-építésű, fedeles (harmonika szerűen le-föl ereszthető) és fedél nélküli, továbbá lehet 2, 3 vagy 4 üléses. A fedeles hintószekrény fedele lehet rögzített (Berline, Coupé) és lehajtható. Az utóbbi esetben félfedeles (Viktoria, Mylord) és teljes fedelű lehet (Landau, Landaulette). A zárt hintót Magyarországon batárnak hívták (a francia batard szóból).
Berline, Victoria és Landauer hintók (http://www.lovasok.hu/m/index.php?i=43764)
Bérfuvarozásra használt hintó Budán, Pesten és Bécsben a fiáker volt. Fogatolásukra egy vagy két ló szolgált, de voltak négylovas hintók is, a díszes típusukat, a „landauert” ötösfogat húzta. Hasonló funkciójú, de konstrukciójában a hintótól eltérő járművek a lovaskocsi és az omnibusz. Mindkettőből még hiányzott a laprugó alkalmazása, ezért a lovaskocsi elsősorban áruszállításra volt alkalmas, az omnibusz esetén a járműben ülők kényelmét a kerekek gumiborítása biztosította (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hint%C3%B3).
Római biga ( Vatikáni Múzeum, készítette Franzoni)
A hintók eredete a kordék, harci szekerek és a római bigákig vezethető vissza. Érdekesség: "I. Samsi Adad levélben szólította fel fiát, Jasmah Adad herceget (i.e. 1800 körül és aki harci kocsi elé való lovak, valószínűleg orrkarikával irányított kungák, azaz a vadszamarak és szamarak hibridjei, tenyésztésével és idomításával foglalkozott. Lényeges, hogy i.e. 1700 előtt, i.e. 1757 körül jelentek meg a lovak és a zabla, 1, 117.o.), hogy sürgősen küldjön neki az assuri újévi körmenet fényének emelésére harci díszkocsikat és lovakat." (5,50.o.)
HINTÓK
A 12-13. században találták ki a hintázó szekeret, azaz a hintószekér -t, röviden hintót. Magyarországon, a hintóra utaló első írott bizonyítékunk 1267. évből való, IV. Béla király oklevelében fordul elő az ingó szekér (currus mobilis), még latin nyelven. Ezen oklevél szerint Tamás comes fia Fülöp „a király ügyei intézése végett utazott a római kúriához, és Itália távolabbi vidékeire egy szíjakon függő szekérrel”. Komárom megyében van egy Kocs nevű község, ahol az első hintókocsikat kitalálhatták. Az első kocsipostát Mátyás Király rendeletére hozták létre, amikor 1485 -ben a székhelyét a meghódított Bécsbe helyezte át. A Bécs és Buda közötti úton 10 mérföldenként (kb. 38 kilométerenként) pihenőállomás (lóváltó állomás) volt, az egyik a szekérgyártásáról nevezetes Kocs községben. (http://skanzen.hu/hu/latogatas/kiallitasok/kocsik-es-szekerek).
"Régen a hintó szó felfüggesztett, hintázó kocsiszekrényt jelölt. Addig puha terényeken vagy gyapjúval tömött zsákokon ültek. A hintó szó a hintószekér szószerkezetből önállósult a 15. század folyamán, szó eredete a hinta főnév és a hintani ige. Erre vall Verancsics Faustus Machinae novae címen 1616-ban kiadott műve is, melyben a kocsik kényelmét vas laprugó bevezetésével javasolta fokozni. Kortársként említi a függő kocsit, amely köteleken, vasláncokon vagy kettős bőrpántokon ringatózik, hogy utasait megkímélje a rázkódástól. Felfüggesztett, hintázó kocsikat, azaz hintókat Magyarországon a 14. század derekától használtak a királyok, főpapok, főurak, s ilyen hintókat itáliai és francia uralkodóknak is ajándékoztak." (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/ii-gazdalkodas-4/kozlekedes-szallitas-DFE/hiradas-kozlekedes-szallitas-DFF/kerekes-jarmuvek-FB2/a-szekerek-es-kocsik-torteneti-multja-104B/).
Weimári hintó (https://de.wikipedia.org/wiki/Kutsche)
A magyar kocsi a nehéz hintókkal szemben gyors és könnyű volt, jellegzetes ívelt oldala volt. A 15. századból már fennmaradtak leírások a korabeli kocsiról és 1426-ban a Magyarországon utazó itáliai követek Tatán két kocsit kaptak, a másodikban kíséretük utazott. a francia utazó 1433-ban olyan kocsit írt le, amit egy ló húzott, fedett és könnyű volt, hátsó kereke magasabb volt, mint az első. A kocsitest és a tengelyek közé bőrszíjakkal szerelték a rugalmas felfüggesztés érdekében. Egy másik változatot három egymás mellett fogatolt ló húzott. A jobb oldalon a hátsó kerékhez egy rudat rögzítettek hámfával. A köteleket is bőrtokokkal védték a gyors kopástól. A küllők száma eltérő volt, a hátsó kerekek nagyobbak voltak. A könnyű hintókra könnyű kerekeket is szereltek, abroncs nélkül, a kerékagyat mindig megerősítették abronccsal. A magyarok tudatában voltak a magyar kocsi külföldi népszerűségének: már a 14. században számos helyre elküldték ajándékként. A pápai udvar leltárában 1371-ben két kocsi (currus) is szerepelt, amit Magyarországról kaptak. A vagyoni iratokban számos utalás maradt fenn a vasalt szekerekre. II. Ulászló király három remek kivitelű, nyolc ló befogására alkalmas aranyozott hintót ajándékozott menyasszonyának 1502-ben.
Első magyar kocsi ábrázolása 1568-ból (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kocsi)
Sokféle a kocsinak nevei is jellemzőek voltak, pl.: bőrös kocsi (az oldalait és a fedelét bőr borította), bricska, cséza, dorozsmai kocsi, egri kiskocsi, görbe oldalú kocsi, győri kocsi, hintó, homokfutó, kocsiszekér, kőrösi kocsi, nyírségi rövid kocsi, stb. A z elnevezések bizonyos helyi vagy különleges felszerelésű, eredetű, rendeltetésű járműveket jelentenek, általában a típus készítési helyét.
Szatmári laprugós szekér, azaz kocsi (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1ri_M%C3%BAzeum)
Díszes hintó az Ermitázs Múzeumból (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hint%C3%B3)
"III. Károly és Kamilla királyné két hintót (https://index.hu/fomo/2023/04/16/iii-karoly-koronazas-arany-hinto-ekszerek/) is használ majd (2023 ápr.) a koronázási ünnepség során. A westminsteri apátságba a jóval modernebb, gyémántjubileumi hintón fognak érkezni, amelyet még II. Erzsébet királynő 80. születésnapjának tiszteletére készítettek, és először 2014 júniusában használták. Hat lóra van szükség a megmozdításához, és sok tekintetben inkább hasonlít egy autóra, mintsem hintóra. Kényelmes ülésekkel és lengéscsillapítókkal van felszerelve, illetve rendelkezik légkondicionálóval, fűtéssel, elektromos ablakokkal, és az alumíniumból készült karosszériáját hat hidraulikus stabilizátor erősíti.
II. Erzsébet gyémántjubileumi hintója (4)
II. Erzsébet gyémántjubileumi hintója (4)
Emellett ügyeltek arra, hogy a hintó a tradicionális értékeknek is megfeleljen, így az ülések karfái az egykori királyi jachtról származnak, ahogy néhány darabot belehelyeztek VIII. Henrik hadihajójából, a Mary Rose-ból, Isaac Newton almafájából, valamint Robert Falcon Scott és Ernest Shackleton felfedezők antarktiszi bázisainak maradványaiból. A tetején található aranyozott koronát a HMS Victory hajóról származó tölgyfából készítették, és egy kamerát is helyeztek bele.
III. Károly és Kamilla királyné Buckingham-palotába vezető útja a ceremóniát követően azonban jóval rázósabb lesz, mint amit a gyémántjubileumi hintóval odafelé megtesznek. Vissza ugyanis az arany állami hintóval fognak utazni. Ezt már a néhai II. Erzsébet királynő hetvenéves uralkodásának tiszteletére rendezett eseményen is London utcáin vonultatták fel, bár akkor nem ült benne senki, mivel az uralkodó végül nem vett részt a felvonuláson, hanem a Buckingham-palotából szemlélte az őt ünneplő tömeget.
Az 1762-ben elkészült aranyhintóról eddig kivétel nélkül minden korábbi uralkodó negatívan nyilatkozott. A vékony aranyréteggel borított, fából készült, négy tonnát nyomó hintót először III. György használta, és nyolc lóra van szükség a vontatásához. Sőt, húsz ember kell majd ahhoz is, hogy egyáltalán elmozdítsák a jelenlegi helyéről, a Royal Mews-ból. A gyémántjubileumi hintóval ellentétben 261 éves társa egy jóval hagyományosabb belsővel rendelkezik, és a restauráláson kívül nagyobb felújításon nem is esett át.
Az aranyhintót 1831 óta minden koronázás alkalmával használják, azonban a legtöbb uralkodó kellemetlennek ítélte azon perceket, amiket ebben ülve kellett eltöltenie. IV. Vilmos például egy tengeren hánykolódó hajó fedélzetén való tartózkodáshoz hasonlította az élményt, Viktória királynőt nyugtalanította a hintó folytonos kilengése, így gyakran meg is tagadta a használatát. Hasonlóképp vélekedett II. Erzsébet királynő is, aki 1953-as megkoronázása után azt állította, a hintó úgy nyikorog, mint egy régi spanyol vitorlás, és kifejezetten borzalmasnak nevezte az utazást, mert a hintó az egyik oldaláról a másikra dülöngél."
*
Korábban az elliptikus rugókat, a kissé ívelt laprugókat gyakran használták a járművek felfüggesztésére at 1700-as évektől. A jobb menetkomfort érdekében a rugókat párban használják, egymás ellen. Egymásra fekvő egyedi rugólevelek alkotják. A terhelés miatt a hajlító nyomaték a rugó hosszának közepén a legnagyobb. A rugós szerelvény osztott hosszanti alakja igazodik a terheléshez: a hozzáadott levelek hossza levelenként csökken.
(https://de.m.wikipedia.org/wiki/Datei:ElliptikBlattFeder.jpg)
IRODALOMJEGYZÉK
(1) ROAF, Michael: A MEZOPOTÁMIAI VILÁG ATLASZA, Helikon, 1996.
(2) KÁKOSY László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Ozirisz, 2005
(3) TARR, László: A kocsi története, Corvina ,1978
(4) A képek eredeti szerzőjét nem minden esetben lehetett felderíteni, a Hálózat és a Wikipédia ismert tulajdonságai miatt (gyűjtemények, nehezen menthető a kép forrása névként). Kutatási szakaszban sokszor nem mentjük a forrásokat, csak íráskor.
(5) Klengel, Horst: AZ ÓKORI SZÍRIA TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA, Gondolat, 1977, ISBN 963 280 367 1
FÜGGELÉK
(https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/ii-gazdalkodas