A Mesterséges Intelligencia (MI) értelmezi
a humort, de humorérzéke nincs
(2025 december)
Természetesen egy gépnek nincsenek emberi érzelmei, nem tud örülni, vagy nem szomorú, nincs humorérzéke, de egy humorosnak szánt szöveget meg tud különböztetni gépi mintázatok alapján. Az emberi érzelmek (öröm, harag, félelem, undor, szomorúság, meglepetés, megvetés) velünk született reakciók, magasabb szintű (szeretet, bűntudat, büszkeség, irigység, szégyen) érzések, melyek befolyásolják, néha meg is határozzák gondolatainkat és viselkedésünket, jelentős szerepet játszanak a túlélésben és a társas kapcsolatokban.
Vegyük észre, hogy nem szerepeltek a féltékenység, humor*, a nevetségessé tevő gúny és a gyűlölet a felsorolásban. Sigmund Freud osztrák pszichiáter szerint a fölény, az illetlenség a humor alapforrása: Freud elkülönítette egymástól a viccet és a humort, mert a vicc más ember felé irányul, míg a humor pedig saját magunk felé. „A vicchez és a komikumhoz képest a humorban nemcsak valami felszabadító, hanem nagyszerű és felemelő dolog is van, amely vonásokat nem találjuk meg az intellektuális tevékenységből adódó örömnyereség másik két fajtájánál.”
Az intelligencia és a humorérzék között szoros összefüggés feltételezhető, ma sértésnek számít az, ha valakinek azt mondják, hogy nincs humorérzéke. A komikum forrása sokféle lehet: nyelvi, helyzet- és jellemkomikum. A helyzetkomikum az, amelyben valami vagy valaki nem a saját belső tulajdonságai miatt válik nevetségessé, hanem a külső körülmények alakulása, szokatlan helyzete miatt. Akkor beszélhetünk jellemkomikumról, amikor valaki saját tulajdonságai miatt válik nevetségessé, és a humor az eltúlozva ábrázolt hibáiból fakad, a két komikumforrás ötvözete is előfordul. Mindkét típus összefügg valakinek a hibáival, ami Arisztotelész** szerint a komikum legalapvetőbb forrása. Az irónia, az önirónia stresszoldó hatásai jól ismeretek, és hasznos eszközök stresszhelyzetek kezelésében. Humorforrás egy jó szójáték vagy vicc is, ami rövid, nevettető, kitalált történet, gyakran párbeszédes alakban.
A mesterséges intelligencia felismer és létrehoz a humoros szövegeket, képeket, de a „humorérzéke” nincs, a mesterséges intelligencia nem érti a vicceket, csak felismeri a mintázatait. A tanítása során nagy szövegbázisból ismeri fel a humor mintázatait, ha jutalmazták (tanulás felügyelettel). Felismeri a gyakori szerkezeteket (előkészítés → csavar → poén). Statisztikailag észleli az ellentmondásokat, a szójátékokat, és használja a megtanult humoros stílusokat (szarkazmus, abszurditás, fekete humor stb.). Az MI úgy generál humort, hogy mintákat kever újra, de nincs humorérzéke, nem ismeri fel a finom kulturális vagy személyes komikus árnyalatokat, azt a humort, amely valós élettapasztalatot igényel, vagy nem sikeres annak felismerésében, hogy mikor helytelen vagy rosszul időzített egy vicc, a valódi kockázaton vagy a zavaron alapuló humort.
Egy, a Google által bemutatott kutatási tanulmány, ami szerint sikerült létrehozniuk egy 540 milliárd paraméterből álló nyelvi modellt, a Pathways Language Modelt (PaLM, 2023), ami a GPT-3-hoz képest is sokkal többféle nyelvi feladat elvégzésre képes. Többek között képes szinonimákkal dolgozni, ellenpéldákat előállítani, sőt, akár vicceket is megmagyarázni: a PaLM mindenféle nyelvi feladatok esetén képes volt a kontextus megértésére, és a finom nüanszok, pl. a szarkazmus felismerésére. A PaLM (https://research.google/blog/pathways-language-model-palm-scaling-to-540-billion-parameters-for-breakthrough-performance/) gigantikus nyelvi adatbázisból dolgozik, és egy új technikát, a gondolatlánc-ösztönzést is beépítették a modellbe, azaz a gondolkodás struktúráját imitálva, lépésről lépésre mintázatokat kapcsol össze. Az MI működése fokozatosan elválik az emberi tudatos gondolkodástól, de senki nem állítja, hogy a Google algoritmusa bármilyen értelemben is tudattal rendelkezne, és valójában értene egy viccet. „Egy világ, melyben a gépek képesek létrehozni és szimulálni a nyelv megértését, egy olyan világ, melyben az értelmezés és az intelligencia teljesen különálló dolgok, és egyik sem függ a másiktól” – írja erről Martin a blogján (https://www.newworldsamehumans.xyz/p/new-week-77). A PaLM fejlesztés úgynevezett alapvető mesterséges intelligencia-modell (foundational AI), azaz olyan modell, melyekre a szoftverek és egyéb alkalmazások sorát lehet felfűzni.
Ha megkérdezzük a ChatGPT-t , hogy az MI hány %-ban érti a humort? Akkor azt válaszolja, hogy valós, pontos százalékot nem lehet megadni, mert az MI „humorértése” nem mérhető úgy, mint egy teszteredmény, de becslést lehet adni:
• Egyszerű szóviccek, nyilvánvaló poénok: ~70–80%
• Kulturális utalások (magyar belső poénok, mémek): ~40–60%
• Szarkazmus, irónia: ~50%, kontextusfüggő
• Finom, abszurd, többértelmű humor: ~20–40%
• Nagyon emberi, érzelmi vagy „érzésből jövő” humor: alacsony.
• Egyszerű szóviccek, nyilvánvaló poénok: ~70–80%
• Kulturális utalások (magyar belső poénok, mémek): ~40–60%
• Szarkazmus, irónia: ~50%, kontextusfüggő
• Finom, abszurd, többértelmű humor: ~20–40%
• Nagyon emberi, érzelmi vagy „érzésből jövő” humor: alacsony.
Miért nem 100%?
• Az MI mintákból tanul, nem él át érzelmeket,
• Nem mindig érti a kultúrát, időzítést, hangsúlyt,
• A humor gyakran kimondatlan dolgokra épül.
*
Vicc, helyzetkomikum, nevetségesség, gúnyolódás, szarkazmus, csipkelődés, irónia, gúny, malícia, csúfolódás, tréfa, móka, poén, hecc, vicc, élc, anekdota, adoma, bohóság, bohózat, ugratás, komédia, komikum, tréfa, humor, élc, anekdota, adoma, karikatúra, utánzás, bohóság, bohózat, ugratás, abszurd vagy szürreális viccek, komédia: jó hangulat értelmű, de a 18. században a derültség és szeszély kifejezésére használták.
**
Arisztotelész óta él az a felvetés, miszerint a racionális gondolkodás kizárólag az emberek sajátja. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy jóval kevésbé vagyunk egyediek, mint hittük. A Science folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók Ugandában, a Ngamba-szigeti csimpánzmenhelyen vizsgálták az emberszabásúak döntéshozatalát. (A csimpánzok dühöngeni és örülni is tudnak.) A viselkedésük a kutatók szerint nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan az emberek mérlegelik az információkat.
A kutatók számítógépes modellekkel is összevetették az állatok reakcióit, és kiderült, hogy a csimpánzok valódi racionális stratégiákat követtek, nem csak a legutóbb hallott információra reagáltak ösztönösen. Hasonló következetes, tudatos mérlegelés általában a négyéves gyerekek gondolkodására jellemző.
A csimpánzok egy másik fontos képességére is fény derült a kísérlet során: a kutatók szerint képesek voltak figyelni a saját gondolataikra. Nemcsak megváltoztatták a választásukat, hanem jól láthatóan azt is figyelemmel kísérték, melyik bizonyíték támasztja alá legjobban a döntésüket, és ha az eredeti elképzelésük gyengévé vált, újraértékelték azt. A csimpánzoknak és a bonobóknak valószínűleg van humorérzéke. A kutatások és megfigyelések szerint a csimpánzoknál megjelennek a humor alapvető elemei, a játék közbeni „nevetés”: csiklandozáskor vagy kergetőzésnél jellegzetes, lihegésszerű hangot adnak ki, ami nagyon hasonlít az emberi nevetés evolúciós elődjére. Létezik az ugratás, csínytevés: fiatal csimpánzok gyakran szándékosan bosszantják a társaikat (pl. elvesznek egy tárgyat, majd várják a reakciót), ami arra utal, hogy élvezik a másik meglepődését, a játékos megtévesztés: előfordul, hogy „ál-támadást” indítanak, majd visszavonulnak – ez szintén a humorhoz közeli, játékos viselkedés, néha megismételnek egy cselekedetet, ha az látványos reakciót vált ki a másikból, ami emlékeztet az emberi viccelődésre. A „humoruk” szociális játék, nem tudatos viccalkotás.