A felmelegedés eloszlása a Föld felszínén
(2025 május)
Bevezetés
A globális felmelegedés nem egyenletesen oszlik el a Föld felszínén. Egyes régiók gyorsabban melegszenek, az eloszlás több tényezőtől függ, például az óceáni áramlatoktól, a földrajzi elhelyezkedéstől és az emberi tevékenységtől.
Sarkvidékek: Az Északi-sark és az Antarktisz különösen gyorsan melegszik, Az Északi-sarkvidék 3.3 °C-al. Az olvadó jégtakarók és a kisebb gleccserek visszacsatolási hatást eredményeznek, kevesebb jég fagy meg évente, amely tovább gyorsítja a felmelegedést a csökkenő albedó miatt.
Kontinentális területek: A szárazföldek általában gyorsabban melegszenek, mint az óceánok, mivel a víz hőkapacitása nagyobb, így lassabban változik a hőmérséklete. Az erdős területek lassabban mint a kopár területek. Az EU átlaghőmérséklete az elmúlt évtizedekben 2.4 °C-al nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, ami gyorsabb, mint a globális átlag. Európa jelentős felmelegedése csak az É-sark felmelegedésénél lassúbb, ahol 3.3 °C. 1980 óta az éves átlaghőmérséklet egyértelműen emelkedik, a tíz legmelegebb évből hét 2000 után volt, 2013 és 2023 között. A felmelegedés különösen Közép- és Északkelet-Európában, a hegyvidéki régiókban és Skandinávia déli részén volt észrevehető. A téli hőmérsékletek Észak-Európában emelkedtek a legnagyobb mértékben, míg Dél-Európában a nyári hőmérsékletek emelkedése volt a legerősebb.
Óceánok: Az óceánok hőt nyelnek el, de a mélyebb rétegekbe történő hőátadás lassú folyamat. Az óceánok savasodása és hőmérséklet-emelkedése jelentős hatással van az élővilágára, a globális felmelegedés 2024 -ben elérte a az 1.39 °C.ot.
Városi területek: Az úgynevezett "városi hőszigetek" miatt a nagyvárosokban magasabb lehet a hőmérséklet, mint a környező vidéki területeken. Az épületek és az aszfalt több hőt nyel el és tart meg. 2-3 °C -al jobban melegszenek. Az erdőkkel, növényekkel megnőtt hagy területek lassabban melegszenek, mint a kopár sziklás, homokos területek. A sok várossal borított területek jól észlelhetőek éjszakai képeken. A Föld felszíni középhőmérséklet meghatározását pl. a vulkánkitörések is befolyásolják.
Mely országok helyzete kedvező?
A globális felmelegedés miatt fokozódó szélsőséges időjárási események eltérő szinten sújtják a bolygó különböző területeit, országait. Felmerül a kérdés, hogy mely országokba volna érdemes „menekülnünk” az éghajlatváltozás elől? Földrajzi szempontból nézve Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Írország jó pozícióból indul, de nincs olyan hely a bolygón, ahol a hatások mérséklése „klímabiztos” hely lenne.
A földrajzi szempontból leginkább klímabiztos helyek, ahol gyakoriak az enyhe időszakok. Az enyhe időjárású napok számának területi eloszlására és annak változásai: az enyhe, nem túl meleg, nem túl hideg, nem túl párás vagy esős, vagyis egyszerűen kellemesnek mondható időjárást a következő értékekkel jellemzik:
-a napi maximum hőmérséklet 18 és 30 °C közötti,
-a napi csapadékmennyiség nem haladja meg az 1 mm-t és
-a harmatpont hőmérséklet (amikor állandó nyomáson a levegő telítetté válik) a 20 °C-ot.
Az eredményeik alapján az enyhe napok száma jelentősen csökken majd a trópusokon, valamint a szubtrópusi régiókban, és enyhén növekszik a szubtrópusoktól északra (északi félteke) és délre (déli félteke) a mérsékelt övben (például Európa jó részén, kivéve a mediterrán térséget). Az enyhe napok számának változása nemcsak a század végére várható, hanem már a 2020-as években. Például az aszályérzékenység- mert az aszály és az erdőtüzek területei nőnek- meghatározásakor fontos szempont, hogy a gazdasági ágazatok milyen mértékben támaszkodnak a vízigényes iparágakra (mezőgazdaság, vízi szállítás, bányászat, közművek).
Érdekesség
Meglepő, hogy az É-i területek jobban melegszenek? Okai:
- nagy albedó csökkenés,
- a nagyobb hőmérséklet különbség erősebb melegítő hatást okoz,
- évente kevesebb jég fagy meg, számot tevő a különbség,
- az Észak-Atlanti Áramlat melegszik, több meleget szállít É-ra,
- az üvegházhatású gázok mennyisége globálisan növekszik, bár
az Arktiszon a hatásuk erősebb, mert az atmoszféra ott vékonyabb.
A sarki jég mennyiségének története 2025-ig
(Forrás: https://www.arcticdeathspiral.org/, a sarki jég vastagságának becslése: https://psc.apl.washington.edu/research/projects/arctic-sea-
ice-volume-anomaly/)
Amennyiben állandósul a sarki jég mennyisége 3-4000 km3 körül, az áramlatok nem fognak összeomlani. 2024 szeptemberében 4.18 km3 értékű volt. Amikor a sokéves jég is erősen olvad, akkor lesz baj. De két jégmag lesz északon, ahol várhatóan a sokéves jég megmarad: É-Kanadát télen nem süti a Nap, és Grönland magas hegyein.
Még egy érdekesség
A 45 éves Napóleon 1814. május 4-én érkezett Elbára, és egy időre a sziget kormányzásának szentelte magát. Kis tengerészetet állított fel, kutakat fúratott, kórházakat alapított, bányákat nyitott. Megszervezte a sziget tűzoltását, és tette ezt jövőbe mutató módon. Elba szigetének déli részét minden évben kiégeti a Nap, csak bozótok nőnek, és minden évben le is ég. A sziget É-i oldala zöld nyáron is, megművelik. A két terület határát tűzoltók biztosítják, van Napóleon korában épített vízvezetékük, a mai napig működik. Felkészülhetünk arra, hogy egyes D-i, vagy száraz területek le fognak égni nyáron. Ahogy árvízi területre sem építkezünk, úgy a nyáron leégő területeket is engedjük át a természetnek.
-
