A COLOSSEUM ÉPÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI
(2025 október)
Talán Neronak a Colosseum mellett álló 30 méter magas szobráról, a colossusáról kapta mai nevét. A szobor Nero mása volt, és valószínűleg még nem állt a Colosseum elkészültekor. Lerombolását legvalószínűbben Vespasianusnak tulajdonítják. A Colossus szobor jóval kisebb volt, mint a Colosseum, s a névadási szokásokat tekintve általában a nagyobbról nevezték el a kisebb tárgyat.
Az első amphitheatrumok fából készültek, faszerkezetű volt a Caesar arénája is. Az első kőépületet Augustus alatt i. u. 29-ben emelték, de az a Nero uralkodása alatti nagy tűzvészben leégett, és többé helyre sem állították. Nero egy ideiglenes faalkotmánnyal igyekezett a veszteséget pótolni, és az egykori amphitheatrum helyén pedig egy tavat (stagnum Neronis) ásatott. Az igazán impozáns, ma Róma város jelképének számító Colosseumot a tónak a feltöltése után Vespasianus kezdte el építtetni i. u. 75-ben az egykori tó helyén, ahová Néró a palotáját tervezte, hogy visszaadja a római népnek azt a területet, amit Nero kisajátított, A Colossseum két év alatt felépült, de Vespasisnus császár halálakor a harmadik emelet magasságáig állt, és a fia, Titus avatta fel 100 napos ünnepséggel. Az utolsó simításokat az épületen már Domitianus végeztette el. A régészek szerint az építkezést négy különböző vállalkozó végezte párhuzamosan, mert az egyes részek között árnyalatnyi különbséget lehet felfedezni.
Az első amphitheatrumok fából készültek, faszerkezetű volt a Caesar arénája is. Az első kőépületet Augustus alatt i. u. 29-ben emelték, de az a Nero uralkodása alatti nagy tűzvészben leégett, és többé helyre sem állították. Nero egy ideiglenes faalkotmánnyal igyekezett a veszteséget pótolni, és az egykori amphitheatrum helyén pedig egy tavat (stagnum Neronis) ásatott. Az igazán impozáns, ma Róma város jelképének számító Colosseumot a tónak a feltöltése után Vespasianus kezdte el építtetni i. u. 75-ben az egykori tó helyén, ahová Néró a palotáját tervezte, hogy visszaadja a római népnek azt a területet, amit Nero kisajátított, A Colossseum két év alatt felépült, de Vespasisnus császár halálakor a harmadik emelet magasságáig állt, és a fia, Titus avatta fel 100 napos ünnepséggel. Az utolsó simításokat az épületen már Domitianus végeztette el. A régészek szerint az építkezést négy különböző vállalkozó végezte párhuzamosan, mert az egyes részek között árnyalatnyi különbséget lehet felfedezni.
A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, 72-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt a megnyitója is. Vespasianus utódja, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, ekkor kb. 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be. Az építést és karbantartást a császárok fedezték. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról, a kolosszusról. Az épületet gladiátor- és állatviadalok, valamint tengeri csaták szinhelyéként tervezték.
A Colosseum
A Colosseum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Colosseum#/media/F%C3%A1jl:Coliseo,_Roma,_Italia,_2022-09-15,_DD_96.jpg) elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas mészkőből, tufából és téglából emelt építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási mozgatható tetősátorral lehetett befedni. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből Domitianus idejétől. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában.
A Colosseum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Colosseum#/media/F%C3%A1jl:Coliseo,_Roma,_Italia,_2022-09-15,_DD_96.jpg) elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas mészkőből, tufából és téglából emelt építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási mozgatható tetősátorral lehetett befedni. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből Domitianus idejétől. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában.
A Colosseumhoz félkörben kiszolgáló épületek csatlakoztak, amelyek az amfiteátrum működtetéséhez voltak szükségesek: a gladiátoriskolák, a Samiarium (fegyverkovácsok háza) és Summum choragium (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek). Kiegészítette a telepet egy atlétaiskola (a mostani San Pietro in Vincoli tájékán).
A felavatása igen látványos, a száz napig tartó ünnepségsorozattal történt, amin 5000-nél is több állatot áldoztak fel. Hasonlóan nagy-szabású játékot rendeztetett Traianus 107-ben, a dák hadjáratot követően, amikor a játékok 123 napja alatt 10 000 gladiátort és 11 000 állatot áldozott fel az arénában. (https://romaikor.hu/cirkuszi_es_amphiteatrumi_jatekok/colosseum_(amphitheatrum_flavium)_/colosseum_tortenete/cikk/a__colosseum_tortenete_). Nerva is és Traianus is végeztetett bizonyos munkálatokat az épületen.
A Római Birodalom legnagyobb amfiteátrumainak méretei:
Colosseum (Róma, Olaszország) 188 × 156 m
Capua (Olaszország) 167 × 137 m
Italica (Spanyolország) 157 × 134 m
Tours (Franciaország) 156 × 134 m
Carthage (Tunézia) 156 × 128 m
Autun (Franciaország) 154 × 130 m
Nîmes (Franciaország) 133 × 101 m
Colosseum (Róma, Olaszország) 188 × 156 m
Capua (Olaszország) 167 × 137 m
Italica (Spanyolország) 157 × 134 m
Tours (Franciaország) 156 × 134 m
Carthage (Tunézia) 156 × 128 m
Autun (Franciaország) 154 × 130 m
Nîmes (Franciaország) 133 × 101 m
A Colosseum építése előtt Capua és Pompei amphiteatrumai voltak a legnevezetesebb kőből épített arénák. Az utóbbi 76-ban, a Vezúv kitörésekor elpusztult, hamuval, horzsakővel fedetten maradt ránk. A Culosseum építésének idejéig Rómának csak alkalmi, fából épített amphiteatrumai voltak. Az időszámítás előtti első században jöttek divatba a gladiátor-játékok, nem vallási céllal, korábban csak vallási célú kisebb játékokat tartottak.
Érdekesség: 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas mészkőből, tufából és téglából emelt, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. A kutatók szerint negyed óra altt kiüríthető volt, mert" eltérítő folyosókat" építettek, elkerülendő a torlódásokat a kapuknál. Eredetileg nem csak gladiátorok és vadállatok viadalaira építették, hanem az írások szerint naumachiák, tengeri csaták rendezésére is.
Naumachia, tengeri csata a Colosseumban, a kapu melletti oszlopokat a hajók bronz döfőorraival díszítették (https://www.artflakes.com/en/products/naumachie-in-rom-amphitheater-slash-kupfer)
Az amfiteátrum római találmány, egy elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az arénát fel lehetett tölteni kb. 80 cm mélységű vízzel. Az amphitheatrum szó az épülettípus eredetére utal. Két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezte az ellipszis formát. A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, 72-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nérónak a közelben álló szobráról, a kolosszusról. „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” – írta a kolosszusról Beda Venerabilis, angolszász egyházi író. Domitianus császár alakíttatta át úgy a nézőterét 80 körül, hogy a nézőtér alá ketreceket, emelő szerkezeteket építtetett, ekkortól már feltehetően már nem lehetett vízzel elárasztani a Colosseum arénáját. Tehát tengeri csaták színhelyeként is épült.
Domitianus császár által rendezett naumachia képe 85-ben, ez lehetett az utolsó a Colosseumban (https://en.wikipedia.org/wiki/Naumachia)
A capuai amphiteatrum
Capua egy város Dél-Olaszországban, a campaniai síkság északkeleti szélén. Neve az etruszk Capeva szóból ered, ami „mocsarak városát” jelent. Idősebb Cato az etruszkoknak tulajdonítja alapítását, i. e. 600 körülre teszi, amikor az etruszk hatalom a csúcsán volt. I.e. 312-ben Capuát összekötötték Rómával a Via Appia, Olaszország legfontosabb katonai útjával. Capua jelentősége folyamatosan nőtt az i. e. 3. században, és a második pun háború kezdetén úgy tekintették, hogy csak kis mértékben elmarad Róma és Karthágó mögött, és a város 30 000 gyalogost és 4000 lovast biztosított. A háborúban átállt Hannibalhoz, téli szállásául szolgált, Capua önként fogadta a pun sereget. Hosszú ostrom után Capuát i. e. 211-ben a rómaiak elfoglalták, és súlyosan megbüntették; területét pedig római államterületté nyilvánították. Nagy jólétnek örvendett a tönköly termesztése miatt, ami egy olyan gabona, amelyet kása, bor, rózsa, fűszerek, kenőcsök stb. készítésére használtak, valamint a gyártása, különösen a Capua bronztárgyak gyártása miatt, amelyekről mind az idősebb Cato, mind az idősebb Plinius a legmagasabb szinten beszél. Luxusa közmondásos volt, és Campania különösen a gladiátorharcok otthonaként volt ismert. A régió gladiátoriskoláiból emelkedett ki Spartacus és követői i. e. 73-as felkelésük során. I. e. 59-ben Julius Caesar, consulként, római kolóniát alapított a területen – Colonia Julia Felix néven – reformja keretében 20 000 római polgárt telepített Capuába. Augustus (aki vízvezetéket épített a Mons Tifata-ból) Capua városának 12 millió sestertius értékű birtokokat adományozott Kréta Knosszosz körzetében, és Nero is növelte.
Capuai amfiteátrum (https://en.wikipedia.org/wiki/Amphitheatre_of_Capua) méretében a Colosseum után állt, és annak modellje volt. Valószínűleg a capuai volt az első kő amfiteátrum, amelyet a rómaiak építettek, és itt működött az első és leghíresebb gladiátoriskola. Az amfiteátrumból származó kövek nagy részét a normann korban a capuaiak újra felhasználták. Néhány díszes mellszobor, amelyeket eredetileg az amfiteátrum íveinek záróköveként használtak, ma a Palazzo del comune di Capua, a városháza homlokzatában található. A legkorábbi ismert amfiteátrum az i.. e. 70-ben épült pompeii amfiteátrum mások szerint.
Szerkezete: Mint minden amfiteátrum, ez is ellipszis alakú. Méretei megközelítik a római Colosseum méretét, amellyel annyi szerkezeti jellemzőt oszt meg, hogy a capuai amfiteátrumról úgy tartják, hogy a Colosseum közvetlen modellje volt. A szerkezet főtengelye 170 méter (560 láb), a melléktengelye pedig 139 méter (456 láb). A homlokzat teljes magassága 46 méter (151 láb), négy szintre oszlik, mindegyik toszkán stílusú. Az alsó három szint 80 boltívből állt, mindegyik travertinből készült, és a zárókövet egy isten mellszobra díszítette. A kolónia építtette, miután Augustus megalapította az actiumi csatát i. e. 31-ben, és Hadrianus restaurálta i. u. 119-ben, szobrokkal és oszlopokkal kiegészítve. Antoninus Pius császár i. u. 155-ben avatta fel. A külső részét 80 darab, egyenként négyemeletes dór árkád alkotta, de mára csak két boltív maradt meg. A záróköveket istenségek fejei díszítették. A belső tér jobban megőrződött; az aréna alatt földalatti folyosók találhatók, mint amilyenek a puteolii amfiteátrumban találhatók. Ez az egyik legnagyobb létező amfiteátrum. A hosszabb átmérője 170 méter (560 láb), a rövidebb 140 méter (460 láb), az aréna pedig 75 x 45 méter (246 x 148 láb), a római Colosseumban ezek a méretek 188, 155, 85, 53 méter (615, 510, 279 és 174 láb).
Az amfiteátrumtól keletre egy ősi út, a Via Dianae vezet északra a Pagus Dianae-hoz, egy közösséghez, amely a híres és ősi Diana-templom körül jött létre. Az ősi út Capuából a Vicus Dianae-n túl a Volturnusig vezetett (a híd maradványai még mindig fennállnak), majd a folyóvölgy mentén kelet felé fordult Caiatia és Telesia felé. Más utak Puteoli és Cumae (az úgynevezett Via Campana) és Nápoly felé vezettek, a Via Appia pedig Capuán haladt át, amely így Campania legfontosabb útvonala volt.
A pompeji amfiteátrum
Pompeii aréna (https://www.wikiwand.com/hu/articles/Pompeii)
Az egyik legrégebbi fennmaradt római amfiteátrum, 70 körül épült. A leghíresebb pompeii látványosságok közé tartozik. A hatalmas, ellipszis alakú építmény gladiátorviadaloknak és vadállat vadászatoknak adott otthont, és 20 000 nézőt is képes volt befogadni. Az 79-ben kitört Vesúv kitörése eltemette, kiváló állapotban maradt fenn napjainkig. Körülbelül i. e. 70-ben épült, megelőzi a római Colosseum építését. Körülbelül 135 méter hosszú és 104 méter széles, és képes volt 20 000 nézőt befogadni. Ellipszis alaprajzú arénáját és alsó üléssorait a sziklatalajból faragták ki. A kitermelt törmelékkel az aréna körül feltöltötték a területet, és ráépítették az üléssorokat. A feltöltést egyik oldalon a városfal, a többin boltívekkel áthidalt támpillérekkel erősített körtámfal tartja. A nézőtér felső részébe a körfal melletti páros lépcsőkön felső körfolyosóról lehetett bejutni. Az arénába a hossztengely két végén nyíltak bejáratok
Fő funkciói gladiátorviadalok és más nyilvános előadások, állatviadalok (venatio) megrendezése volt. Az amfiteátrum a város legfontosabb szórakozási helyszíne volt. A nézőtérre (cavea) lépcsők vezettek, amely három zónára volt osztva: a legfontosabb nézőknek szánt alsó zónára, a közembereknek szánt középső zónára és a nőknek szánt legfelső zónára. Az erős napfény ellen hatalmas ponyva, a velarium fedte be a nézőteret. A 62-ben történt földrengés után felújították, és használták a Vesuvius kitöréséig. A verekedések (pl. a 59-ben kitört erőszakos tömegverekedés Pompeii és Nuceria "szurkolói" között) miatt a játékok 10 évre felfüggesztették.
Puteoli amfiteátrum
A puteoli amfiteátrum (ma Pozzuoli, https://en.wikipedia.org/wiki/Flavian_Amphitheater_(Pozzuoli)), vagyis a Flavianus Amfiteátrum, a harmadik legnagyobb olaszországi amfiteátrum a római Colosseum és a capuai amfiteátrum után. Az 1. században épült Vespasianus és Titus császárok idején, mintegy 20 000, maximum 40 000-50 000 néző befogadására volt képes, és gladiátorjátékoknak, valamint állatviadaloknak adott otthont. Valószínűleg ugyanazok az építészek által, akik a római Colosseumot is éítwtték. Az amfiteátrum ellipszis alakú, 147×117 méteres, a küzdőtér pedig 72×42 méteres. Gladiátorjátékoknak és vadállatok elleni küzdelmeknek (venationes) adott otthont.
Flavian Amphitheater of Pozzuoli ( https://en.wikipedia.org/wiki/Flavian_Amphitheater_(Pozzuoli)