A TIBERIS FOLYÓ TÖRTÉNETE ÉS AZ ANGYALVÁR
(2023 december)
ABSTRACT
A Tiberis Róma városánál Ostia Antica (kikötő ás város) közelében ömlik a Földközi-tengerbe. A Tiberis partján építették a nevezetes Angyalvárat, Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között. A régi Ostiá kikötőt a Tiberis feltöltötte, Rómának számos további kikötője volt már az ókorban.
BEVEZETÉS
A Tiberis (Tevere, https://www.britannica.com/place/Tiber-River, https://www.thoughtco.com/tiber-river-rome-ancient-history-glossary-117752) az Appenninek egyik nagy csúcsának oldalán ered, 405 km hosszú. Közel déli irányban kanyarogva, festői szurdokok és széles völgyeken keresztül, Róma városát érintve Ostia Antica közelében ömlik a Földközi-tengerbe. A felső folyásánál több mellékfolyója van. Róma alatt a Tiberis deltavidékén található a Fiumicino város és repülőtér. Egyes ókori írók azt állítják, hogy a folyót eredetileg Albula néven ismerték, utalva vizének fehérségére.
![Fiumicino 04 RaBoe](/uploads/Fiumicino_04_RaBoe.jpg)
A fiumicinoi delta (https://hu.wikipedia.org/wiki/Fiumicino )
A TIBERIS FOLYÓ
A Tiberis-deltában az első emberi település (i. e. VII. század) átmeneti katonai állásokból állt, melyek célja a stratégiai fontosságú folyótorkolat ellenőrzése és az ostiai sótelepek létrehozása volt. Csak az i. e. IV. század után vált a tengerpart alkalmassá Ostia városának alapításához. Bár a rómaiak megkísérelték a folyó alsó folyásának szabályozását, a szükséges ismeretek hiánya megakadályozta az árvízek elleni védekezést. Csak a modern időkben folyik a Tiberis Rómán keresztül kőgátak között. A klasszikus időkben a Tiberis áradásainak megfékezésére tett kísérletek sikertelenek voltak. A római időkben rendszeresen kiáradt, de mára a folyót magas falak közé zárták. Az iszaposodás folyamatos volt, a folyó Róma alatt egy deltát alakított ki néhány évszázaddal az alapítás után, és ezért a Tiberis csak Róma közelében volt hajózható. A Tiberis deltája a római idők óta is mintegy 3 km-t haladt előre a tenger felé.
![Comune di Fiumicino and the Tiber River near Rome](/uploads/Comune_di_Fiumicino_and_the_Tiber_River_near_Rome.jpg)
A fiumicinói delta (https://hu.wikipedia.org/wiki/Fiumicino )
Van bizonyíték arra, hogy a hajózás, a gabonakereskedelem a folyón felfelé már az i. e. 5. században jelentős volt. A Tiberis alsó folyásának fontosságát az i. e. 3. században ismerték fel, amikor Ostiát a pun háborúk idején haditengerészeti támaszponttá építették át. Később a mediterrán búza, olaj és bor importjának kereskedelmi központjává vált. Az építőkövek és a farönkök szállítása is fontossá vált. A klasszikus Róma fénykorában a folyóparti villák kertjeiben zöldséget, gyümölcsöt termesztettek és szállítottak Rómába a folyón. A Fiumarán fekvő Ostiát, valamint a Fiumicinón fekvő Claudius és Traianus császárok kikötőjét* a folyó torkolatánál lévő homokbuckák lerakódása és az iszaposodási folyamatok miatt feltöltötték. A későbbi évszázadokban több pápa is megpróbálta javítani a hajózást a Tiberis alsó folyásán.
Már az ókorban tíz hidat építettek a Tiberis fölé: nyolc híd a fő csatornán épült, kettő pedig a szigetre való kijutást tette lehetővé; a szigeten Vénusz szentélye volt. A Tiberis több száz éven át fontos katonai helyszín volt. Az i. e. harmadik században Ostia (a Tiberis partján fekvő város is) a pun háborúk idején haditengerészeti támaszpont lett. Az i. e. 5. században egy háborút a Tiberis átkelőhelyének ellenőrzéséért vívtak. A vitatott átkelőhely öt mérföldre Rómától felfelé volt.
A Tiberis csatorna funkciója: a Tiberis össze volt kötve a Cloaca Maxima-val, Róma vízelvezető rendszerével, amelyet Tarquinius Priscus király (i. e. 616-579) épített ki először az i. e. 6. században. Tarquinius a meglévő patakot kibővíttette és kővel béleltette, hogy megpróbálja kordában tartani a csapadékvizet és a talajvizet. A Cloacán keresztül az eső lefolyt a Tiberisbe, korábban rendszeresen elárasztotta a város egy részét. Az i. e. III. században a csatornát kővel bélelték ki, és boltíves tetővel fedték be. A kloáka egészen Augustus uralkodásáig (i. e. 27-14) szabályozatlan maradt, Augustus jelentős javításokat végeztetett a rendszeren. Csatlakoztatta a közfürdőket és latrinákat, így a Cloaca szennyvízelvezető rendszerré vált. A Cloaca ma is látható, és Róma vizének egy kis részét is elvezeti. Az eredeti kőfalazat nagy részét betonra cserélték.
![Vista di Roma dal Castel SantAngelo 155Mpx](/uploads/Vista_di_Roma_dal_Castel_SantAngelo_155Mpx.jpg)
Róma és a Vatikán látképe az Angyalvárból (https://hu.wikipedia.org/wiki/Angyalv%C3%A1r)
![A angyal](/uploads/A_angyal.jpg)
Az Angyalvár régen (rajz, https://roma-szenvedely.eu/latnivalok/angyalvar/)
![Castel SantAngelo Rome](/uploads/Castel-SantAngelo-Rome.jpg)
Az Angyalvár (https://hu.wikipedia.org/wiki/Angyalv%C3%A1r)
![Castel SantAngelo](/uploads/Castel_SantAngelo.jpg)
Az Angyalvár (https://hu.wikipedia.org/wiki/Angyalv%C3%A1r)
![Ponte degli angeli](/uploads/Ponte_degli_angeli.jpg)
Az Angyalvár előtt található az Angyalok hídja, amely a találó nevet kapta, a korlátokat tíz angyal szobrai díszíti (https://www.welcometoitalia.com/rome/rome-the-city-of-angels/)
![Róma hídjai](/uploads/Róma_hídjai.jpg)
Róma hídjai (és építéseik: https://lionsinthepiazza.com/bridges-in-rome/)
![Pont ittorio Emanuele II Vatican](/uploads/Pont_ittorio_Emanuele_II_Vatican.jpg)
A II. Victor Emanuele híd (https://lionsinthepiazza.com/bridges-in-rome/)
![ponte milvio](/uploads/ponte_milvio_.jpg)
A Milvió híd felújítása (https://lionsinthepiazza.com/bridges-in-rome)
AZ ANGYALVÁR
Az Angyalvár (https://hu.wikipedia.org/wiki/Angyalv%C3%A1r, https://en.wikipedia.org/wiki/Castel_Sant%27Angelo) 1933 óta múzeumként
funkcionál, a császárok temetkezési helye volt. Egy ókori spirális feljáróján lehet feljutni a tetőre.
A Tiberis az Angyalvárral, háttérben a Vatikán (Rudolf Wiegmann festménye,1834, https://en.wikipedia.org/wiki/Rudolf_Wiegmann)
Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Az építést Hadrianus halála után fejezték be, akkor helyezték el benne a Hadrianus hamvait rejtő porfir koporsót. Caracalla uralkodásáig a császárok temetkezőhelye volt. Az urnákat és a hamvakat vizigót fosztogatók szórták szét Alarik 410-es római fosztogatása során, az eredeti bronz- és kőszobrokat pedig az 537-es római ostrom során a támadó gótokra dobálták. Szokatlan túlélője a rombolásnak egy temetkezési urna tartozéka, porfír záróköve, amely (valószínűleg Hadrianusé) a Szent Péter-bazilikába került, később pedig egy hatalmas reneszánsz keresztelőmedencébe építették be.
![Lateran Baptistery 5](/uploads/Lateran_Baptistery-5.jpg)
Feltehetően Hadrianus hamvait rejtő porfir szarkofág
Az Angyalvár alapépítmény egy 84 méter élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 méter átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4 kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot, majd Aurelianus császár falainak egyik erődje lett. A középkorban már Róma erődje volt, III. Miklós pápa a 13. században titkos alagúttal kötötte a Vatikánhoz (ez az ún. Passetto di Borgo): így lehetővé vált, hogy a pápa bármikor menedéket keressen a várban. A pápák az Angyalvárat választották fellegváruknak, de nyugodtabb időkben az Angyalvárat a pápák nyári laknak használták.
*
Ostia a Tirrén-tenger mellett, a Tiberis folyó (Tevere) torkolatánál található, Róma városának kedvelt fürdőhelye, a település 1884-ben alakult, Ostia Antica ókori római kikötőváros romjainak közelében.
Ostia Antica (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ostia_Antica) az ókori Róma kikötővárosa volt, ami a Tiberis medrének változása miatt idővel elvesztette jelentőségét, a középkorban elnéptelenedett, és ahol a 20. században szabadtéri múzeumot alakítottak ki. Közigazgatásilag Rómához tartozik. Ostia a köztársaság korában Róma legfontosabb tengeri kereskedelmi kikötője és haditengerészeti támaszpontja volt a Tiberis torkolatában. Claudius, majd Traianus újabb kikötőket építtettek, mert Ostiát feltöltötte a Tiberis homokkal. Világítótornyot is építettek a kikötőben.
![Ancient Ostia Vatican Muzeum Ken Trethewey2003](/uploads/Ancient-Ostia-Vatican-Muzeum-Ken-Trethewey2003.jpg)
Ostia kikötő, modell (a Vatikáni Múzeum képe)
Ostia sólepárló hely volt legrégebben, a húsok, halak tárolásához nélkülözhetetlen volt az i.e 6-8. századokban a só. A rómaiak Ostiát tekintették első gyarmatuknak. Negyedik királyuknak, Ancus Marciusnak (i.e. 620, Livius szerint, Livius az ötödik századról szóló beszámolóiban kétszer említi Ostiát, és a Tiberis rendkívüli áradásait i. e. 414-ben és 363-ban) tulajdonították Ostia alapítását. A város magja csak az i. e. 4. században jelent meg, majd épült ki. A központi rész egy nagy tufatömbökből épült erődítmény, a Castrum. A pun háborúk idején vált a kikötő kereskedelmi és katonai kikötővé.
![Ostia hatszögletű kicsi](/uploads/Ostia_hatszögletű_kicsi.jpg)
Traianus hatszögletű kikötője, modell
![intro14 1](/uploads/intro14_1.jpg)
Traianus kikötője (Wikipedia)
Centum Celae: Traianus császár építtetett egy másik kikötőt is a mai Civitavecchia helyén (https://hu.wikipedia.org/wiki/Civitavecchia). Etruszk települések romjaira épült Centum Celae néven a 2. század elején. A Centum Cellae név első előfordulása az ifjabb Plinius egyik leveléből származik (i. u. 107). A név eredete vitatott: felvetették, hogy a császár villájának centum ("száz") csarnokaira utalhat. A középkorban Centumcellae bizánci erődítmény volt, az újkorra Róma fő kikötője lett.
![12419353442 2](/uploads/12419353442_2.jpg)
Civita Vecchia kikötője, Traianus császár építette, rá épült Róma újkori kikötője
![porto di claudio e traiano CIVITA VECCHIA](/uploads/porto_di_claudio_e_traiano_CIVITA_VECCHIA.jpg)
Civita Vecchia kikötője, Traianus császár építette (https://civitavecchia.portmobility.it/en/visiting-harbour-trajan-fiumicino)
s császár építette (https://civitavecchia.portmobility.it/en/visiting-harbour-trajan-fiumicino)
![Plan of the port of Roman Centumcellae superimposed over todays port of](/uploads/Plan-of-the-port-of-Roman-Centumcellae-superimposed-over-todays-port-of.png)
A római Centumcellae kikötője, a mai Civitavecchia kikötője épült rá. 1: Külső medence; 2: Belső medence; 3: Torre del Lazzaretto, 4: A Torre del Bicchiere helye, amely ma már elpusztult; 5: A világítótorony helye; 6: A korábbi világítótorony helye; 7: A kikötő közelében futó Via Aurelia, amelyen az árukat Rómába szállították. Kép: Google Earth, kiegészítésekkel (Keay et al. nyomán)
A római Centumcellae kikötő makettje (https://www.romanports.org/en/articles/human-interest/122-looking-for-centumcellae.html)
A legrégebbi fennmaradt épületmaradványok az i. e. 3. századból származnak: a Castrum, azaz a katonai tábor épülete, valamint a kissé későbbi Capitolium (Iuppiter, Iuno Regina és Minerva templomai). Ostiát Caius Marius i. e. 87-ben elfoglalta és felégette, hogy Rómát kiéheztesse. A polgárháború győztese, Sulla a várost erődítményszerű tervek alapján építtette újjá, mintegy 68 hektár területen. A 2,8 kilométeres fal két végpontján a folyóra támaszkodott, rajta három kapu nyílt.
![Ostia Antica Aerial](/uploads/Ostia_Antica_Aerial.jpg)
Ostia régi kikötőjét feltöltötte a Tiberis (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ostia_Antica)
I. sz. 68-ban kalózok rabolták ki és gyújtották fel. A támadók elpusztították a római hadiflottát és két neves szenátort is elraboltak. A kalóztámadás Rómában pánikot váltott ki, és ennek nyomán a szenátus elfogadta a lex Gabiniát, ami lehetővé tette, hogy hajókat építsen és leverje a kalózokat. A várost újjáépítették és védőfalakkal látták el. A kikötő a császárság idején is nagy kereskedelmi forgalmat bonyolított. Augustus uralkodásától kezdve a császárok középületekkel, szobrokkal gazdagították a várost. Az 1. században Tiberius római császár felépíttetett fórumot. Claudius, majd Traianus pedig újabb kikötőket és egy világítótornyot is emeltek. A 2. századra azonban a várostól északnyugatra kialakult Portus kikötője. Ostia fejlődésének csúcspontját Septimius Severus római császár uralkodása alatt érte el. Ekkor már 60–80 ezer ember élt itt, egyes források szerint lakossága megközelítette a 100 ezer főt, és a város messze túllépett a régi falakon, körülbelül 80 hektárnyi területet foglalt el.