BEVEZETÉS
Az i.e. 2500-as években "Büblosz hajó" -nak nevezték a cédrusfából épített hajókat. A kutatók egy ideig úgy gondolták, hogy a bübloszi kikötőben épített hajókat nevezték "Büblosz hajó"-nak az egyiptomiak. Bübloszban létezett egy katonákkal megerősített helyőrség, sok egyiptomi favágóval, a helyiek csak a cédrusok szárazföldi szállításában segédkeztek. A cédrusfák a Libanon-hegységben nőttek, 1500 méteres magasság felett. Egy 25-30 méteres rönk súlya eléri az egy tonnát. Harminc ember volt szükséges egy-egy törzs kivonszolásához. Kovakő szerszámokkal, baltával és fűrésszel vágták ki a fákat. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor alapították a bübloszi helyőrséget és hogy mikortól használtak cédrusfát, akáciafát az építkezésekhez és a szállító és tengeri hajók építéséhez, de a 2600-as években már használták a tatlált közvetett bizonyítékok alapján.
A cédrusfát az i.e. 2600-as években már sok száz éve ismerhették (i.e. 3400 körül volt egy sumer telep a Nílus-deltai Butoban, 3, 43.o.) és feltehetően illatszerként használták a cédrusolajat és füstölőként a fáját. A cédrusfa erdők helyének ismeretében Egyiptomba szállították ma nem ismert módon a cédrusfát. Nádhajókkal közlekedtek a Földközi-tengeren a part mentén az i.e. 2600 -as években, de a nádhajó - farönkök esetén a magas súlypontja miatt- nagy farönkök szállítására alkalmatlan, valószínűleg a nághajók mellé kötve szállították a faröbköket. (pl. Melosz szigeten találtak egy már 13000 évvel (nem elírás!) ezelőtt művelt obszidián bányát, ott szigettől szigetig hajóztak nádhajókkal.)
Haszehemui fáraó idején, i.e. 2680 körül (ld. Függelék) napon szárított vályogtéglákat és nádkötegeket, gyékényből készült ajtókat használtak az építkezéshez, ebben az időszakban fogytak ki az építkezéshez és a hajóépítéshez szükséges fából. (https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet#Felhaszn%C3%A1lt_anyagok). Haszehemui fáraó Abydos-i sírja mellett 12 tamariszkuszfa temetési hajót találtak eltemetve bárkagödrökbe, kb. az uralkodása alatt és után fogyhatott ki a D-n a temetési hajók építésére alkalmas tamariszkusz fa is, mert Dzsószer idején és után cédrusfából építették a temetési hajókat. A legkorábbi irodalmi adat a cédrusfa egyiptomi használatára: "A legkorábbi bübloszi expedíciókat cédrusfáért szervezték, a korban (i. e. 3000-2800) a fáraó Egyiptommal fenntartott kapcsolatai folyamatosan fejlődtek, és a Büblosz városát kereskedelmi kikötőnek, a fától az olívaolajig és a borig (https://www.lettere.uniroma1.it/sites/default/files/3109/11_NIGRO%202020_0.pdf) terjedő luxuscikkek exportőrének tekintették."
Dzsószer fáraó idején kezdték el a köveket általánosan alkalmazni építő anyagként: "Miután a fát már importálni kellett, a szerkezeti elemeket kőből faragták ki. Az kőfelhasználást Imhotep (Dzsószer főembere, vezírje) forradalmasította anélkül, hogy az egyiptomiak korábban bármiféle tapasztalatokat szereztek volna arról, hogyan is kell kőből építkezni. Ennek eredményeként Imhotep a követ még „anyagszerűtlenül” használta, azaz épületeit nem a kő, mint építőanyag sajátosságaira alapítva húzta fel, hanem megőrizte a korábban használt formákat és méreteket, csak éppen nem növényekből és sárból, hanem kőből alakíttatta ki azokat — nagyszerű lehetőséget teremtve a hálás utókornak arra, hogy ezekből az épületekből a korábbi építőanyagokra következtessen. Az általa épített födémek kőtáblái gyakran nádköteget, a ajtók falak pedig gyékényszőnyeget formáznak, a kőgerendák fagerendákat utánoznak, a falakhoz használt kőtömböket pedig kis téglácskákra fűrészelték, és úgy falaztak vele, mint korábban a vályoggal volt szokás. A kő valóban anyagszerű felhasználása fokozatos fejlődés után, a IV. dinasztia idejére teljesedett ki (Szentkirályi, 5. 52. old.)."
III. Dinasztia, Dzsószer elődje Haszehemui fáraó volt (Wikipedia)
A IV. Dinasztia (Wikipedia)
Az Óbirodalom idején, i.e. 2700 után kezdték el építkezéseken az egyiptomiak a libanoni cédrusfát használni (födémgerendák, kapuk, emelők, zászlótartó oszlopok) és alapítottak favágó telepet Bybloszban (https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCblosz). A bybloszi telep alapításának idejére vonatkozóan közvetlen bizonyíték nem ismert, közvetett bizonyítékokat találtunk, a vizsgálat módja az internetes keresés volt.
A Palermói Kő (https://hu.wikipedia.org/wiki/Palerm%C3%B3i_k%C5%91) szerint Sznofru fáraó idején, i.e. 2600 körül már bizonyosan, de már valószínűleg előtte is építettek hajókat is cédrusfából: "a palermói kő a legkorábbi egyiptomi évkönyv feljegyzéseit megörökítő hatalmas diorit vagy fekete bazalt kőtábla töredéke. Feltehetőleg a legrégebbi ókori egyiptomi történelmi szöveg... A tábla egyik oldalán a legrégebbi időktől a IV. dinasztiáig terjedő, a másikon az V. dinasztia uralkodási ideje alatt történt események évkönyvi adatai vannak feljegyezve. Az események felsorolása (elsősorban kultikus cselekmények, építkezések, egy-egy hadi vállalkozás stb.) az V. dinasztia korához közeledve egyre bővebbé válik..." A vizsgált kérdésre vonatkozó rész Sznofru fáraó idején: "Mindkét ország dicsérete” nevű, több féle fából készült, 100 öl hosszú hajó építése..." ( Alsó- és Felső-Egyiptom a két ország.) Sznofru (Sneferuan) " számos hajót építtetett, melyek között akadtak tengerjárók is. A Palermói Kő említ egy Bübloszba indított expedíciót, ahonnan 40 hajóval különleges fát – alighanem cédrust vagy valamilyen tűlevelűt – hoztak a 13. uralkodási évében. Egyiptom meglehetősen híján volt a fának, és ami ott nőtt – például az akácia vagy a pálma – az építési tevékenységek többségéhez alkalmatlan. Az akácia fa nem sudár, magas fa. Az expedícióhoz felhasznált hajók is import fából készültek. Sznofru a Libanonból hozott cédrus egy részét arra használta, hogy hatalmas, több mint 50 méter hosszú hajót építsen belőle. Ez minden bizonnyal állami bárka lehetett, amit a király használt nílusi útjai során. Még ugyanabban az évben hatvan királyi tizenhatpár-evezős hajó is épült. A következő évben három újabb nagyméretű hajó épült különböző fafajtákból, és a királyi palota kapuinak elkészítéséhez is idegenből hozott fákat használtak. Ókori cédrusgerendákat Sznofru első dahsúri piramisában, a Tört Piramisban is találtak. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sznofru) Később, Szahuré fáraó (i.e. 2492 - 2475) idején Vörös tengeri expedíciós hajók épültek.
Kevés, a cédrusfa használatára vonatkozó utalásunk van Dzsószer fáraó idejéből: Dzsószer fáraó (i. e. 2668–2649, https://en.wikipedia.org/wiki/Djoser) főembere, vezírje (vizieran), Imhotep volt felelőse a cédrusfa szállításának Bübloszból. (The importance the Egyptians attributed to cedar timber is reflected in the fact that its supply was one of the duties of the vizier, (http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/timelines/topics/navigation.htm), ami egyértelműen bizonyítja a cédrusfa használatára vonatkozó állításokat. Imhotep sok titulusa között szerepel a „ kőmunkák felügyelője” és a „királyi hajógyár vezetője”: (Vizier: "head of the royal shipyard" and "overseer of all stone works")
Imhotep titulusai a Dzsószer piramison (4)
A cédrusfa ismeretét mutatja Dzsószer fáraó uralkodásának végéről az "első fogorvos" cédrusból készült fatáblája:
Cédrus fatábla Dzsószer uralkodásának végén, i.e. 2640 körül. A cédrusfát i.e. 3000 előtt is használták illatosítónak (https://en.wikipedia.org/wiki/Hesy-Ra)
TEMETÉSI HAJÓK FAANYAGA
Az i. e. 2600 -as években az általánosan használt közlekedési eszköz a nádhajó volt Egyiptomban. Haszehemui fáraó (i.e. 2680 körül, a II. Dinasztia utolsó fáraója) Abydos-i sírja mellett 12 tamariszkuszfa temetési hajót találtak eltemetve bárkagödrökbe, kb. az uralkodása alatt és után fogyott ki a D-n a hajók építésére alkalmas tamariszkusz fa. Haszehemui idejéből találtak egy korsót a nevét tartalmazó hieroglif felirattal Bübloszban, (6. 20.o.), de a korsó sok módon is kerülhetett Bübloszba. Haszemui idején létezhetett már a kapcsolat Büblosszal, bár ekkor a helyőrség létezése még közvetett módon sem bizonyítható. Dzsószer idején már a vezier (Imhotep, vezír) feladata volt a bübloszi cédrusfa szállítása, idejétől már cédrusfából építették a temetési hajókat. Dzsószernek nem találták meg a temetési hajóit. A temetési hajók leleteinek egy összefoglaló táblázata megtalálható a https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_royal_ships oldalon, egy későbbi Imhotep hajója a táblázat utolsó sorában található:
Comparative table of solar ships[edit]
Name of ship(s) | Dating | Number | Discovery site | Current site | Length & width | Owner | Discovery date | Current status | Coordinates |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Khufu First Solar ship | c. 2566 BC | 1 | South of Khufu pyramid, Giza | Khufu Solar Ship museum, Giza | 43.6 m long & 5.9 m wide | King Khufu | 1954 by Kamal el-Mallakh | Ship pit preserved containing wood of ship later on reconstructed | 29°58′41″N 31°08′04″E |
Khufu Second Solar ship | c. 2566 BC | 1 | South of Khufu pyramid, Giza | 2nd Solar Ship pit, Khufu pyramid complex, Giza | N/A | King Khufu | 1954 by Kamal el-Mallakh & 2012 | Ship pit preserved containing wood of ship to be preserved | 29°58′41″N 31°08′04″E |
Hetepheres I Solar Ship | c. 2589–2566 BC | 1 | Pyramid of Hetepheres (GIa), Khufu pyramid complex, Giza | N/A | N/A | Queen Hetepheres I | N/A | Boat pit preserved | 29°58′41″N 31°08′04″E |
The Ka Solar Ship | c. 2566 BC | 1 | Pyramid of the Ka, Khufu pyramid complex, Giza | N/A | N/A | King Khufu | 1954 | Boat pit preserved | 29°58′41″N 31°08′04″E |
Other Khufu Solar ship | c. 2566 BC | 3 | East of Khufu pyramid, Giza | N/A | N/A | King Khufu | N/A | Ship pits preserved | 29°58′41″N 31°08′04″E |
Khentkaus I Solar ship | c. 2445 BC | 2 | pyramid of Khentkawes in Giza (LG 100), Giza | N/A | N/A | Queen Khentkaus I | 1906 by Borchardt | Ship pits preserved | 29°58′41″N 31°08′04″E |
Khafre Solar Ships | c. 2570 BC | 7 | 5 around the Upper temple: 2 on north side & 3 on south; 2 in tunnels of Lower temple; Khafre pyramid complex, Giza | N/A | N/A | King Khafre | 1837 by John Perring ? | Ship pits are preserved | 29°58′34″N 31°07′51″E |
Nyuserre Ini Solar ship | c. 2421 BC | 1 | outside the temple on the south-east corner of Niuserre Sun Temple, Abo Gorab, Abusir | Boat pit preserved | N/A | King Nyuserre Ini | 1905 | Boat pit preserved | 29°54′N 31°12′E |
Den Solar ship | c. 2935 BC | 2 | northern area of Mastaba number six, Abu Rawash | New National Museum of Egyptian Civilization | 6 m length and 1.5 m wide | King Den | 2012 | Preserved | 30°01′55″N 31°04′30″E |
Djedefre Solar Ship | c. 2575 BC | 1 | East side of the pyramid complex of Djedefre, Abu Rawash | Louvre, France | 35 m long & ? m wide | \king Djedefre, son of Khufu | 1901 | Boat pit preserved & beautiful heads carved into the likeness of Djedefre were found here | 30°01′55″N 31°04′30″E |
Neferirkare Solar Ships | c. 2181-2160 BC | 2 | North & South sides of Neferirkare pyramid, Abusir | mentioned in a papyrus | N/A | King Neferirkare | 1904? by M. Verner | only dust remains Boat pits preserved | 29°54′N 31°12′E |
Neferefre Solar Ships | c. 2445 BC | 5 | funerary temple of Neferefre, Abu Sir | N/A | N/A | King Neferefre | N/A | Boat pits preserved | 29°54′N 31°12′E |
Ptahshepses Solar Ships | c. 2445–2421 BC | 2 | Southern part of the complex of the vizier Ptahshepses, Abu Sir | N/A | N/A | Ptahshepses | N/A | Boat pits preserved | 29°54′N 31°12′E |
Hor-Aha Solar ships | c. 2775 BC | 14 | between the Shunet ez-Zabib and the Western Mastaba, Abydos | N/A | 18–27 m long & 2.5 m wide | King Hor-Aha | 1991 | Fragile boat remains | 26°11′06″N 31°55′08″E |
Khasekhemwy Solar Ships | c. 2675 BC | 12 | Umm el Qa'ab, Abydos | N/A | 25 m long & 2.5 m wide & 0.5 m deep | Khasekhemwy | 2000 by D O'Connor | Fragile boat remains | 26°11′06″N 31°55′08″E |
Senusret III Solar ships | c. 1839 BC | 6 | Near the pyramid of Senusret III, Dashur | 1 in Carnegie Museum of Natural History in Pittsburgh, USA and 1 in the Field Museum of Natural History in Chicago, USA; 2 in The Cairo Egyptian Museum & 2 were lost? | 10–18 m long & 5.9 m wide | King Senusret III | 1893 Jacques de Morgan | Well preserved | 29.80°N 31.24°E |
Amenemhat III Solar ship | c. 1814 BC | 1 | South perimeter of Amenemhat IIIpyramid, Dashur | decomposed | 15 m long & 5.7 m wide | King Amenemhat III | ? | Ship pit preserved | 29.80°N 31.24°E |
Saqqarah First dynasty Solar boats | c. 3100-2890 BC | 3 | Tomb S 3357, Saqqara | N/A | N/A | First Dynasty of Egypt kings | 1957 by W. Emory | Ship pits preserved | 29.871264°N 31.216381°E |
Kagemni Solar ships | c. 2345 – 2333 BC | 2 | tomb of the vizier Kagemni, Saqqara | N/A | N/A | Vizier Kagemni | N/A | Ship pits preserved | 29.871264°N 31.216381°E |
Unas Solar Ship | c. 2345 BC | 2 | 150 meter from the funeral Temple of Unas Pyramid, Saqqara | N/A | 44 m long & ? m wide | King Unas | ? | Ship pits preserved | 29.871264°N 31.216381°E |
Tarkhan Solar ship | c. 3100-2890 BC | ? | Tarkhan (Egypt) or Kafr Ammar | N/A | N/A | First Dynasty of Egypt kings? | 1913 by Flinders Petrie | N/A | 29.500°N 31.225°E |
Helwan Solar ships | c. 3100-2890 BC | 5 | Tombs 762 H5, 649 H5, 1502 H2 and 680 H5), Helwan | N/A | N/A | First Dynasty of Egypt kings? | 1940s by Z Saad | N/A | 29°58′41″N 31°08′04″E |
Senusert I Solar Ship | c. 1926 BC | 1? | Pyramid of Senusret I, Lisht | N/A | N/A | King Senusret I | ? | 40 timbers are preserved | 29°34′13″N 31°13′52″E |
Amenemhat I Solar ship | c. 1962 BC | 1 | Pyramid of Amenemhat I, Lisht | N/A | N/A | King Amenemhat I | ? | N/A | 29°34′13″N 31°13′52″E |
Imhotep Solar ship | c. 2650–2600 BC | 1 | Pyramid of Imhotep?, Lisht | N/A | N/A | Chancellor Imhotep | ? | N/A | 29°34′13″N 31°13′52″E |
A temetési hajókat összehasonlító táblázat eredete: https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_royal_ships (A Wikipedia egyik legszínvonalasabb oldala)
Egy fáraótemetés: szánon vontatták a piramishoz a Napbárkát, előtte vízezték az utat (4)
A Lépcsős Piramis függőleges lejárata, 7 x 7 méteres aknafedője fából készült, mérete és funkciója miatt igen valószínű, hogy cédrusfából. (Továbbá, mert a tamariszkusz és akácia fák rövid törzsű fák, a platán már hosszabb törzsű fa) Imhotep túlélte Dzsószert. I.e. 2630 tól i.e. 2575 -ig nincs temetési hajó lelet, ezután több is, a legismertebb Hufu (Khufuan ,Kheopszgö) fáraó Gizaban kiállított és megtekinthető cédrusfa hajója.
A SZÁLLÍTÓHAJÓK FAANYAGA
Hufu fáraó építette az első kikötőt a Vörös-tengeren, Wadi al-Jarf-ot, a Sinai-félsziget türkíz és malachit bányáiból szállították a szép színű ásványokat (mind a kettő rézérc is), tehát Hufu fáraó idején (i.e. 2560 körül) építettek már tengeri szállítóhajókat is. Memhphiszből szétszedve szállították a hajókat a Vörös-tengeri kikötőbe. Az első tengeri szállítóhajó Sznofru fáraó sírjának faliképe kb. 2580 körül:
Kevés ismeretünk van a piramisok fedőköveinek szállítására vonatkozóan, de Wadi al-Jarf ásatásán találtak egy neves papiruszt, az első papiruszt. Egy Merer nevű munkavezető hieroglif jelekkel írt naplóját találták meg (i.e. 2560 körül, Diary of Merer, https://en.wikipedia.org/wiki/Diary_of_Merer és https://en.wikipedia.org/wiki/Ankhhaf ), amely napi beszámoló a Níluson keresztül történt kőszállításról, a Tura-i mészkőbányából a Nagy piramis szemben fekvő kikötőjébe (Ra-shi-Khufu-ba), Gizába. Ideje: Hufu fáraó uralkodásának a végén, júliustól novemberig, napi bontásban. Minden piramist és sok más épületet, falat is Tura-i fehér mészkővel borítottak, a Merer papirusz szerint Hufu nagy piramisához a kőszállító hajók 2-3 -szor fordultak 10 naponta, és 200 darab 2-3 tonnás követ szállítottak át a Níluson havonta. Merernek 40 matróza volt. Látszólag egy hajóval fordultak, de ez egyértelműen nem következik a papiruszból.
A kőszállító hajók és a tengeri szállító hajók azonos felépítésűek voltak. A tamariszkuszfa temetési hajók, a cédrusfa Napbárkák nem voltak alkalmasok tengeri hajózásra, a stabilitásuk miatt, sarló alakúak, alakjuk a gondolákéhoz hasonló (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/127-hajok-toertenete-az-okori-hajok-stabilitasarol.html?layout=blog&Itemid=101). Kis oldalmagasságú és hosszú folyami evezős csónakok, felvonulási hajók. Pl. a rekonstruált Hufu (i.e. 2555 körül, a legjobb állapotban ránk maradt és egyetlen hajó a korból) cédrusfa napbárka súlya közel 20 tonna, hosszúsága 43.6 méter szélessége 5.9 méter, merülése 70 centiméter körüli. A Hufu hajó építéséhez kb. 50 tonna cédrusfát vágtak ki.
Kiállított bybloszi cédrusfából készült temetési hajó és modellje Hufu (Kheopsz) fáraó idejéből (4)
IRODALOMJEGYZÉK
(1) Roaf, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998. ISBN 963 208 507 8
FÜGGELÉK
Haszehemui fáraó tevékenységénak fesorolása
Haszehemui fáraó, (Khasekhemwyan, i.e. i.e.2680 körül, https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui) ) ismét, talán végleg egyesítette Egyiptomot. Először Narmer -Menesz néven is- fáraó egyesítette, i.e. 3000 körül. Haszemui az első fáraó, akiről már vannak részletes ismereteink, előtte sokszor a fáraók nevét sem ismerjük (https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui). Felsorolás:
*első kőfal-építmény (téglasír Abüdoszban, gazdag leletekkel, https://egyptsites.wordpress.com/2009/02/12/abydos-desert-sites/), addig csak napon égetett vályogtéglából építkeztek,
*núbiai útjáról visszatérve (ahol egy felkelést vert le) Haszemui döntötte meg elődje, Peribszen hatalmát.
*A kor egyik kovakése Haszehemui fáraó sírjából került elő:
* Abüdoszban hatalmas sír épült számára vályogtéglákból (az 5. sír az abüdoszi nekropoliszban), mely trapéz alaprajzú, 70 méter hosszú, szélessége északon 17, délen 10 méteres, 58 szoba található benne. Sírkamráhja a legrégibb kőművesmunkák egyike, bányászott mészkőből készült. Itt találták meg a kutatók a király
A Dzsószer (i.e. 2650 körül) piramis alatt talált, sok száz éves edények gyüjteménye (https://www.almendron.com/artehistoria/arte/culturas/egyptian-art-in-age-of-the-pyramids/stone-vessels-luxury-items-with-manifold-implications/ )
*A vallási háborúként megjelenő egyesítés egyik oka a Faiyum-mélyföld volt: a Nílus feltöltötte a Moeris tavat (https://en.wikipedia.org/wiki/Lake_Moeris), amit Narmer (Menés) fáraóval kapcsolatban említenek először, i.e. 3000- körül. Faiyum legelős-mocsaras állattenyésztésre alkalmas vidék volt nagy területen Memphisz közelében, amit csatornákkal megművelhetővé tettek. (A Nílus minden áradásnál 1-2- mm-el megemelte a két oldalán a partot, vállasodásnak nevezik a folyamatot. A vállak növekedése évről-évre csökkentette az árvíz nagyságát és ezzel a gabonatermést. Ez ellen is csatornákkal védekeztek, melyek megtartották a vizet.) Narmer fáraó Faiyum K-i szélén alapította Memphisz (fehér kőfallal körülvett erőd-város, neve egyiptomi nyelven Fehér Fal volt, gátakkal is védték a Nílus áradásaitól) városát. Az első mészkőből épült, sokáig egyetlen és első kőutat a világon Faiyumban építették, a bazaltbányába vezetett, közel öt évezrede. A Nílusnak akkoriban két ága volt, a bal oldali ág vezetett Fayumba, mára kiszáradt. A két ág környékén csatornázható mocsaras terület, később értékes termőföld volt: