A LEGRÉGEBBI, A LATERÁNI BAZILIKA
(2025 május)
A főbejárati homlokzatot egy pályázat nyerteseként 1735-ben építette Alessandro Galilei, már a klasszicizmus felé hajló, szigorú felfogásban. Egyszerű, de méltóságteljes főhomlokzatának zárt oszlopsorát 15 hófehér márványszobor, Krisztus, Keresztelő Szent János és nagy egyházi gondolkodók szobra koszorúzza. A Piazza di S. Giovanni in Laterano felől az együttes korai barokk stílusú. Az ókeresztény korszakot a tér látványában csupán egy apró, a szemben levő oldalon álló keresztelőkápolna jelzi: a S. Giovanni in Fonte, ami a római Laterani család egykori palotájának fürdőhelyisége fölött létesült főhomlokzat részlete.
A Lateráni bazilika főhajója (https://hu.wikipedia.org/wiki/Later%C3%A1ni_bazilika)
A Pápai trón, és felette a szép és eredeti mozaik díszítés
A legrégibb bazilika, és – mint Róma katedrálisa, Róma püspökének temploma, a pápai trón (Cathedra Romana) székhelye –, és a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt, beleértve a jóval ismertebb Szent Péter-bazilikát is. „Minden templom anyja és feje”, az ökumenikus anyaegyház (azaz a teljes lakott világ anyaegyháza) cím birtokosa (https://hu.wikipedia.org/wiki/Later%C3%A1ni_bazilika).
A császári lovas testőrség „Új erőd"-jének maradványaira épült. Az Új erődöt Septimius Severus császár építtette 193-ban, de I. Constantinus (Nagy Konstantin) leromboltatta, és feloszlatta az ellenfelét támogató testőrséget. Az Új erőd maradványai pont a bazilika főhajója alatt fekszenek. A templom eredetileg egy előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés megtorlásaként elkobozták, császári birtok lett. A nyolcszög alakú keresztelőkápolna Constantinus második felesége, Fausta fürdője fölé épült. Egykor itt zajlottak le a legelső római keresztelők. A Keresztelő Szent János-kápolna gyönyörű bronzajtói Caracalla thermáiból származnak, zenei szépségű hangot hallatnak, ahogy kinyitásukkor megfordulnak a sarkukon. Constantinus Róma püspökének adományozta a Lateranusok házát, a történészek szerint 313 körül. A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelte fel I. Szilveszter pápa. II. Sergius pápa az 9. században Keresztelő Szent Jánost, II. Lucius pápa a 12. században Szent János apostolt is a templom védőszentjévé nyilvánította, így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A Tabernakulum Szent Péter és Szent Pál ereklyéivel
A Lateráni bazilika az első keresztény bazilika Rómában, ma is a pápa püspöki temploma. Szent Péter és Szent Pál ereklyéit őrzi, valamint II. Szilveszter pápa sírját, a sírt díszítő dombormű azt a jelenetet ábrázolja, amelyen a pápa átadja Asztrik apátnak a Szent Istvánnak szánt koronát. A hozzáépült palota volt a katolikus egyházfők székhelye a 4–16. századokban. A pápák az “avignoni fogságig” ( 1309 és 1375 között a római pápák a franciaországi Avignonban éltek), vagyis egy évezreden át a Lateránban laktak. A 14. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti mennyezetben helyezte el Szent Péter és Pál apostol koponyáját. A templom főoltárába befoglalt régi faoltár az „apostol oltár” maradványa. A következő századok során tűzvész, földrengés és fosztogatás sújtotta templomot, XIII. Benedek pápa 1726-ban szentelte fel újra a Megváltó és Keresztelő Szent János tiszteletére. A palotát átalakították és kibővítették és ezzel megszületett egyrészt Róma katedrálisa, a lateráni palota, a pápák - mint Róma püspökeinek - székhelye. A mai változat 1735-ben készült el, egy barokk stílusú templom. A pápák megválasztásuk után ellátogatnak a Lateráni bazilikába, és elfoglalják tanítói széket, a katedrát.
A templom orgonája a szép mennyezettel
Lateráni obeliszk
Lateráni obeliszk a Circus Maximus elválasztó "gerinc" -én, (spinalat , https://www.worldhistory.org/Circus_Maximus/)
A legmagasabb obeliszk Rómában, egyben a legnagyobb álló ókori egyiptomi obeliszk, eredetileg mintegy 455 tonnát nyomott. A karnaki Amun-templomból származik. II. Konstantiusz egy másik obeliszkkel együtt Alexandriába vitte, majd onnan 357-ben ezt az obeliszket Rómába szállíttatta, hogy a Circus Maximus elválasztó "gerincét" (spinalat) díszítse. 1587-ben három darabban találták meg, V. Sixtus pápa körülbelül 4 méterrel rövidebbre átalakította, restaurálta, és 1588-ban a Lateráni Palota közelében állították fel Marcus Aurelius lovasszobra helyén, amelyet a Capitolium-dombra helyeztek át. A jelenlegi változat súlya körülbelül 330 tonna, 32,18 méter magas.
Lateráni obeliszk (https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_obelisks_in_Rome)
A bazilika előtt álló obeliszk Asszuán környékéről származik. Magassága 32,18 méter, a kereszttel és a talapzattal együtt pedig eléri a 45,70 métert. A kapitoliumi obeliszkek közül ez volt az utolsó, amelyet Rómába hoztak. A III. és IV. Tutmózis idejéből származó, az i. e. 15. századból származó lateráni obeliszk a legrégebbi egyiptomi obeliszk Rómában. Oldalai díszítettek, és a különböző feliratok között látható egy kép, amelyen a fáraó áldozatot mutat be az istenségnek. A többi véset díszítése a mesteremberek 35 évnyi munkáját vette igénybe. A grandiózus obeliszket Konstantin császár (i. u. 274-337) parancsára szállították a Níluson Alexandriáig. A császár halála (337) megszakította a Rómába történő szállítást, és különböző viszontagságok után Konstantin fia, II. Konstantiusz 357-ben fejezte be. Az obeliszk egy erre az alkalomra épített hatalmas hajóval érkezett meg Ostia kikötőjébe, amelyet 300 evezős mozgatott. A Tiberis folyón egy óriási tutajon végig vontatták, majd szekereken a Circus Maximusra érkezett, hogy a (most a Piazza del Popolon álló) Augustus által 3 évszázaddal korábban Rómába hozott Flaminiai obeliszk mellett álljon. Az első nagy emlékmű volt, amelyet Rómában a kereszténység megerősítése után emeltek, hamarosan a római lakosság számára az új vallás győzelmének és a pogányság feletti felsőbbrendűségének szimbólumává vált. Körülbelül egy évszázaddal később - talán egy támadás következtében - eldőlt, és csak a 16. században, V. Sixtus pápa parancsára, aki jutalmat is felajánlott annak, aki megtalálja, keresték, és végül hét méter mélyen, három részre törve találták meg a föld és sár alatt. A pápa restauráltatta és felállíttatta az obeliszket a Laterán téren. Domenico Fontana építész 1588-ban restaurálta és új márvány talapzattal látta el.