GLECCSERBARLANGOK
(2025 február)
A gleccserbarlangok jégbarlangok, a gleccserek belsejében alakulnak ki, kialakulásuknak az elsődleges oka az olvadékvíz. Melegebb időszakokban az olvadékvíz a felszínről átszivárog a gleccser hasadékain és moulinjein (függőleges szakadékok, aknák), a gleccser mozgása során alagutak, függőleges csatornák, aknák, kamrák képződnek. A víz áramlási sebessége és hőmérséklete jelentős szerepet játszik a barlang méretének és alakjának kialakulásában. A víz megolvasztja a jeget, kiszélesíti az alagutakat, de közben a víz lehűl, részben meg is fagy. Az olvadás-fagyás kényes egyensúlya szabályozza a barlang látványos alakját, fejlődését (https://www.livescience.com/planet-earth/next-ice-age-would-hit-earth-in-11-000-years-if-it-werent-for-climate-change-scientists-say).

Gleccser, a jégtömbök leválását borjadzásnak nevezik

Gleccserhasadék (https://baikaltours.de/reisen/)
A gleccserek súlyuk miatt nyomják az alsó rétegeket, ami az alsó rétegek deformálódását és csúszását is okozza. A nyomás értéke az altalajon első közelítésben annyi tonna négyzetméterenként, ahány méter a gleccser vastagsága. A jég a légköri nyomásnál nagyobb nyomáson és nulla fok fölött megolvad, "megfolyik", ami az olvadékvíz egy másik forrása a felszíni tavak mellett, folyók alakulnak ki a gleccserek alatt. A megfolyás lehetőségét csökkenti a gleccser átfagyása az alacsony légköri hőmérsékleten.

Gleccsertó
Évente több métert mozognak, amit a megfolyás segít. A gleccserek mozgása elmozdulásokat és deformációkat okoz a barlangrendszeren belül. A jég állandó mozgása idővel átformálja a barlang szerkezetét. A gleccseren belüli belső feszültség befolyásolja az olvadékvíz csatornák nagyságát és útját, hozzájárulva a barlang általában bonyolult alagúthálózatához. A gleccserbarlangok az évszakok függvényében változnak, a melegebb hónapokban a sok olvadékvíz megnöveli, módosítja a barlangrendszert. A hidegebb hónapokban a csökkent olvadékvíz áramlás és a fagypont stabilizálja vagy akár el is zárhatja a barlang egyes részeit.

A gleccserbarlangok lenyűgöző kék árnyalataikról ismertek. A kék szín abból adódik, ahogyan a jég elnyeli és szórja a fényt. A jég a vörös és sárga fényt elnyeli, de átengedi a kék fényt. A gleccserbarlangok egyedi akusztikai tulajdonságokkal rendelkezhetnek. A barlangon belüli hangok, a csöpögő víz vagy a pattogó jég hangjai visszaverődhetnek, és visszhangokat keltenek.

GLECCSEMALMOK, AKNÁK
A moulin (= gleccsermalom) egy nagyjából kör alakú, függőleges (vagy közel függőleges) kútszerű mélyedés, amely ott alakul ki, ahol a felszíni olvadékfolyam kihasználja a jég gyengeségét. A kifejezés a francia malom szóból származik. Néha 10 méter szélesek, és jellemzően a gleccser sík területein találhatóak a keresztirányú hasadékoknál. A moulinok elérhetik a gleccser alját, több száz méter mélyen, vagy csak a közönséges hasadékképződés mélységét (ami kb. 10–40 m), ahol a patakok folynak a gleccserek alatt! A patakok az okai a gleccserbarlangok kialakulásának.
A moulinok a gleccserek a felszínről szállítják le az olvadékvizet az alapszintig. A moulinból származó víz néha az alapszinten kilép a gleccserből, néha a tengerbe. Esetenként a moulin alsó vége megfigyelhető egy gleccser oldalán, vagy egy jégtömb szélén.
A moulinokból származó víz segíti a gleccser csúszását, a gleccser alján csökkenti a súrlódást, és erősen befolyásolja a gleccser mozgását. A jégtakaró és a terep között a moulinban lévő víz alakítja ki a gleccservölgyeket, gleccseralagutakat. Az olvadékvíz szerepe a jégtakarók és gleccserek alapjainak kenésében összetett, gyorsítja a gleccserek csúszását, befolyásolja a gleccserek borjadzási sebességét, a a gleccserek széleinek felaprózódását. [https://en.wikipedia.org/wiki/Moulin_(geomorphology)]



Jégszakadékok (https://glacier-tours.com/what-is-a-moulin-in-ice/)