Az AI és a Google etikus használata a kutatómunkában
(2026 július)
Az AI etikus használata kérdéses, mert a használata ajánlott és javasolt, de amennyiben használja valaki, értelmetlen etikai szabályok korlátozzák a használatát. Állandósulni fog néhány év múlva, mint a Wikipediánál, a Google-nél kialakult helyzet. Már nem "illik" a Wikipédia szócikkeire hivatkozni, mert nem módosították, távolították el a a hibás oldalaikat, pedig mindenki használja az oldalait, az AI is.
Amennyiben az AI-nek feltett kérdések sorozata (a promptolás) a kutatás eszköze, nehéz vagy nem lehet világosan utólag eldönteni egy eredménynél, hogy a kérdező kérdezett jól, vagy az AI válaszolt jól. Pl. rossz kérdés esetén az AI hosszú ideig keresi a válasz, ilyenkor eltéved, hallucinál. Ahol eltévedt, ott egy új irányt kell adni, erősen hasonlít a keresés a vitorlázáshoz, cikk-cakkban. Jó kérdés esetén nem csak igen-nem választ ad, hanem felajánl további lehetőségeket, melyek lehetnek értékesek, előre mutatóak is. Nem mindenki fogalmazza teljesen át az AI válaszait, amiből értelemszerűen egy öszvér eredmény, írás, pl. cikk keletkezik. Régen a Wikipédiára sokan hivatkoznak, ma már senki, sejthető, hogy ez lesz az AI sorsa is. Ki kell emelni, hogy mi az önálló ötlet, eredmény.
Javaslat: 1. Kérdezze az AI-t ismételten, fogalmazza ismételten újra az ötletét, amig cikk nem lesz belőle.
2. Ha etikai gondjai vannak, mert az AI újat mondott, hivatkozzon tételesen az AI-re, vagy:
3. Írja meg az összefoglalást, vagy a saját eredményei alapján a téziseit, ami kimarad, az az AI válasz, amire etikus összességében, tehát nem tételesen, hivatkozni.
Az AI és a Google közötti különbségek a tudományos kutatásban visszavezethetőek a keresés és a szöveggenerálás és a szüvegértelmezés közötti különbségekre. A Google kész weboldalakat és meglévő forrásokat keres és mutat meg az interneten (https://en.wikipedia.org/wiki/Information_retrieval). Az AI új szövegeket, kódokat vagy válaszokat generál saját értelmezésében, a betanított adatok alapján, vagy meglévő cikkekből idéz rövidebben-hosszabban, a cikk paramétereivel és millió hírdetéssel együtt.
A működési elvek eltérnek: a Google kulcsszavak és algoritmusok alapján -hirdetéseknél annak alapján, hogy ki mennyit fizet- rangsorolja a weboldalakat. Az AI-k (legalább is a nyelvi modellek) összefüggések alapján értelmezik a mondatokat, és szavanként jósolja meg a következő logikus szavakat, mintákat, és legalább nem hírdet, ami miatt a Google lassan használhatatlan.
A Google címek, linkek listáját adja át, ahol a felhasználónak kell kiszűrnie az információt a hírdetésekből. Az AI értelmezett választ ad. Az AI-vel folyamatos beszélgetést lehet folytatni, emlékszik a korábban elhangzottakra a kijelentkezésig, egyes esetekben az után is. A Google azonnal mutatja a legfrissebb híreket és az internet élő tartalmát. Az AI tudása korlátozottabb, amikor a modell nincs összekötve élő internetes keresővel, mert a tanítóadatok lezárási dátuma szerinti ismeretekre támaszkodik. Az AI személyre szabható, a Google mindenkinek ugyanazt a fő találati listát adja a keresett szóra. Át lehettet venni a hivatkozásokat. Volt olyan, hogy nem sikerült megtalálni és elovasni az eredetit, de ennek hiányában is hiteles maradt a kutatás.
Az AI-nak már megadhatunk egyedi szerepköröket is, hangnemet és formátumot is, így egyedi igényeinkre (https://www.portfolio.hu/uzlet/20260715/kiszivargott-a-chatgpt-fejlesztojenek-terve-hamarosan-erkezik-a-ceg-elso-fogyasztoi-elektronikai-eszkoze-849768) szabja a választ, és szerencsére feltünteti a forrásokat is. A probléma ott van, hogy generál, értelmez, következtet, és esetleg hallucinál is. Utólag egy kutatásban szétválaszthatatlan, hogy gondolatmenet új elemei a kérdezőtől vagy a válaszolótól származnak. És jól kérdezni is nehéz, válaszolni pedig -egy jó kérdésre- az AI-nek is könnyű igen-nemmel.
Az AI etikus használata a kutatómunkában (A neten található javaslatok)
Átláthatóság és nyilatkozat: kötelező jelezni a tanulmányban vagy dolgozatban, ha a munka során AI-t használtunk (lassan már mindenki). Pontosan meg kell határozni, hogy a gép milyen részfeladatokban (pl. nyelvhelyesség ellenőrzése, kutatás, megfogalmazás...) segített.
Forráskritika és ellenőrzés: az AI hajlamos tényeket vagy nem létező forrásokat kitalálni (hallucináció), amiket ki kell szűrni. Minden adatot, évszámot és állítást kötelező hagyományos, megbízható tudományos forrásokon keresztül is ellenőrizni.
Saját szellemi munka megőrzése: az AI-t ötletelésre, vázlatkészítésre vagy bonyolult szövegek egyszerűsítésére is lehet, és szabad is használni.
A tényleges elemzést, a következtetések levonását és a végső szövegezést a kutatónak kell elvégeznie, mert a következtetések során a lényegkiemelésben az AI gyakran eltéved, nem a legjobb irányból közöl információt, eltéved. Mindig a kutatónak kell megválasztani a fő irányt.
Plágium elkerülése: szigorúan tilos az AI által generált és letöltött bekezdéseket változtatás és jelölés nélkül, sajátként beállítani, letölteni, tehát csak szerző megjelölésével lehet. A generált szöveg egy az egyben történő másolása sérti a tudományos eredetiség alapelveit. Adatvédelem és szerzői jog miatt, nem szabad bizalmas kutatási adatokat, interjúkat vagy mások (saját?) publikálatlan kéziratait feltölteni nyilvános AI modellekbe, tehát csak a szerző megjelölésével lehetséges a feltöltés is. Az adatok bekerülnek a rendszer tanító adatbázisába, ami adatvédelmi problémákat okoz megjelölt szerző nélküli adatoknál. Etikai kérdés, hogy a tanító adatbázisba csak bizonyított, hiteles adatokat lehet feltölteni a szerző megjelölésével is.
Minták, hivatalos AI-nyilatkozathoz, (AI disclosure) szakdolgozatokhoz. Hivatalos, egyetemi és kutatói környezetben általánosan elfogadott AI-nyilatkozat (AI Disclosure Statement) minta, amit a szakdolgozat, disszertáció vagy kutatási cikk elején (általában a Bevezetés előtt vagy a Köszönetnyilvánítás után) kell elhelyezni:
A generatív mesterséges intelligencia (AI) gyors elterjedése után külön szabályrendszert dolgoztak ki az AI-eszközök akadémiai hivatkozására. A legfontosabb alapelv, hogy az AI nem ismerhető el szerzőként, mert nem tud felelősséget vállalni a tartalomért. Ha a kutatás során szöveges vagy vizuális AI-tartalmat idézünk, az alábbi hivatalos akadémiai irányelveket kell követni:
1. APA stílus (7. kiadás szerint) Az APA stíluskalauz az MI-t fejlesztő céget tekinti szerzőnek, magát a szoftvert pedig a mű címének. Ha a modell verziószáma pontos dátumot tartalmaz, azt is fel kell tüntetni. Szövegközi hivatkozás formátuma: (Fejlesztő cég, Év), példa: (OpenAI, 2026)
Irodalomjegyzék (Reference List) formátuma: Fejlesztő cég. (Év). Szoftver neve (Verzió/Dátum) [Nyelvi modell leírása].
URLHivatalos irodalomjegyzék példa (ChatGPT):OpenAI. (2026). ChatGPT (May 6 version) [Large language model]. https://chatgpt.com2.
2. MLA stílus (Frissített irányelvek): az MLA stíluskalauz nem javasolja szerző megadását. Ehelyett a pontos promptot (a gépnek adott utasítást) helyezi a hivatkozás elejére, a szoftver nevét pedig "befogadóként" (container) kezeli. Szövegközi hivatkozás formátuma: ("A prompt rövidített változata")
Példa: ("Adatvédelmi aggályok a kutatásban") Irodalomjegyzék (Works Cited) formátuma: “A használt pontos prompt” prompt. Szoftver neve, Verzió, Fejlesztő cég, Generálás pontos dátuma, URL.Hivatalos irodalomjegyzéki példa: “Mutasd be a kvalitatív kutatás előnyeit” prompt. ChatGPT, GPT-4o model, OpenAI, 2026. júl. 7., https://chatgpt.com.
3. A háttérmunka nem hivatkozásköteles: ha az AI-t kizárólag források, szövegek, ábrák felkutatására, helyesírás-ellenőrzésre vagy fordításra használjuk, a stílus útmutatók szerint nem kell irodalomjegyzék tételt készíteni. A módszertani részben vagy a nyilatkozatban elegendő leírni.
Másodlagos források csapdája: Ha megkérte a ChatGPT-t, hogy foglaljon össze egy tudományos cikket, tilos a ChatGPT-re hivatkozni. Ilyenkor meg kell keresni az eredeti tanulmányt, elolvasni azt, és közvetlenül az eredeti szerzőt kell leidézni.
Vizuális elemek hivatkozása: AI-val generált ábrák, képek esetén a kép alá helyezett feliratban (Caption) kötelező feltüntetni a promptot, a generáló eszközt és a dátumot is.
4. Módszertan fejezetbe érdemes beszúrni a Nyílatkozatot, amely leírja az AI használatát. Az alábbiakban két különböző minta található, melyeket használnak is a szakdolgozatok vagy kutatási cikkek esetén. Az első változat egy általánosabb kutatást támogat, a második pedig egy adatfeldolgozást.
Nyílatkozat minta: általános kutatástámogatás és szöveggondozásnál a verziót akkor használja, ha az AI-t elsősorban ötletelésre, a struktúra kialakítására, valamint a saját szövegeinek nyelvi finomítására alkalmazta. A mesterséges intelligencia alkalmazása a kutatási folyamatban:
"A kutatás előkészítése és a kézirat véglegesítése során a szerző generatív mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazott a munkafolyamat hatékonyságának növelése érdekében."
"A strukturálási és vázlatkészítési fázisban az OpenAI ChatGPT (GPT-4o verzió) modellt használtam a fejezetek logikai sorrendjének optimalizálására és az elsődleges ötletelésre. A szövegezési fázist követően az Anthropic Claude 3.5 Sonnet modell került bevonásra a saját megfogalmazású szövegrészek stilisztikai korrekciójára, a nyelvhelyesség ellenőrzésére és a felesleges ismétlések kiszűrésére. Az AI-eszközök kizárólag támogató feladatokat láttak el; a szakirodalom kritikai elemzését, az adatok értelmezését, a következtetések levonását, valamint a végső szövegezést teljes egészében a szerző végezte. Az AI által javasolt állításokat és hivatkozásokat a szerző minden esetben független, akadémiai forrásokon keresztül ellenőrizte."
Nyílatkozat minta: Szakirodalmi összegzés és kódolási segítséggel kapcsolatos, ezt a verziót akkor válassza, ha az AI segített a hosszú idegen nyelvű cikkek gyors áttekintésében (szintézis), vagy esetleg kutatási kódokat (pl. R, Python, SPSS makrók) írt a segítségével.
"A Digitális és AI-eszközök a módszertanban a szakirodalmi háttér feltárása és az adatok rendszerezése során a kutatásba generatív nyelvi modelleket (LLM) integráltam. Az OpenAI ChatGPT-4o rendszert a kiterjedt, idegen nyelvű szakirodalom gyorsabb áttekintésére, az absztraktok és kulcsfontosságú megállapítások strukturált összegzésére alkalmaztam. Emellett az empirikus adatok feldolgozásához szükséges analitikai kódok (pl. Python/R szkriptek) megírásában és hibakeresésében (debugging) a szoftver technikai segítséget nyújtott.
A kutatás integritásának megőrzése érdekében az AI-eszközökbe nem kerültek feltöltésre bizalmas vagy nem publikált primer kutatási adatok. A modellek által generált szintetizált szövegeket a szerző önállóan átdolgozta, és a hivatkozott források tartalmát az eredeti publikációk alapján tételesen hitelesítette."
Hogyan kell a mintákat beilleszteni? (Gyakorlati tanácsok)
Helyezze a fejezet végére: az alfejezetet általában a Módszertan fejezet legvégére, az "Adatfeldolgozás" vagy az "Etikai megfontolások" rész után érdemes beszúrni.
Azonosítsa pontosan az eszközt: Mindig cserélje ki a zárójeles részeket az Ön által használt pontos szoftverre (pl. Gemini, Copilot), és a verzióra.
Maradjon őszinte: Csak azokat a funkciókat hagyja a szövegben, amelyeket valóban igénybe vett. Ha nem használt AI-t kódolásra, a B. mintából a megfelelő mondatot törölje ki.
Megjegyzés:
Ha egy kutató ötletelés közben adminisztrálni tudja, hogy az AI-t sikerült rávezetnie a megoldásra, vagy az AI vezette rá őt a megoldásra (feltéve, hogy bizonyíthatóan sikerült egy komolyabb probléma megoldása), akkor akkor gratuláljunk az etikus kutatónak. Az AI-re történő hivatkozások, nyilatkozatok egy kiforratlan terület, és néha megoldhatatlan feladatok elé állítja a disszertációkat, kutatási beszámolókat írókat.
Javaslat: idézet egy tudóstól: "Mindannyian óriások vállán állunk", amit nem is akar senki tagadni, sőt büszkék vagyunk arra, hogy "egy téglát hozzá tehetünk a gúlához", némi képzavarral. A képzavar fokozható, ha felállunk a téglánkra.
Tehát ne az AI-vel való átfedést kéne bemutatni nyilatkozatokkal, mert az nem lesz sikeres, hanem "az óriásoktól" való magassági eltérést írjuk le pontosan, mint a szabadalmaknál: ami újdonság a dolgozat állításaiban. Az AI egy-két éven belül egy megszokott kutatási eszköz lesz, mint a keresők. Igaz, hogy az AI egy speciális eszköz, mert aktívnak látszó eszköz, ami csak értelmez, és hasonló mintázatokat talál.
De a háborúban és a szerelemben mindent szabad, és a tudományos kutatásban is a cél szentesíti az eszközt, ott is minden eszköz megengedett, az etika pedig csak az újdonság pontos megfogalmazását várja el.
Ajánlás: a Csebisev stratégia (vagy minimax kockázati döntési szabály) szerint a döntéshozó a legrosszabb forgatókönyvre készül fel. Cél a maximális veszteség, a kockázat a minimálisra történő csökkentése. Feltételezés, hogy a legkedvezőtlenebb állapot fog bekövetkezni. Biztonságra való törekvés jellemzi a stratégiát, nem a profit maximalizálása a cél, hanem a bukás elkerülése. Rekurzív minimax szabály: minden döntési alternatívához megkeresendő a maximális kockázat, majd ezek közül a legkisebbet választjuk, sorban.
Alkalmazása AI-vel cikkek írásakor: Tegyük fel, hogy a kutatónak van egy jónak tűnő, nem teljesen világosan indokolható, következményekkel járó ötlete? Fogalmazza meg az ötletet a lehető legpontosabban, mert írás közben jönnek a legjobb ötletek. A következőkben kérdezze meg egy naprakész AI-tól a gép véleményét, és javítsa át a fogalmazványát.
Következmény: 1. Ismételten fogalmazza újra az ötletét, amig cikk nem lesz belőle.
2. Ha etikai gondjai vannak, hivatkozzon az AI-re, vagy:
3. Írja meg a téziseit, ami kimarad, az az AI.