RÓMA ARANYKORA AUGUSTUS CSÁSZÁR IDEJÉN
(2024 március)
ABSTRACT
2010 évvel ezelőtt, i. u. 14-ben fejezte be életét a római történelem egy korszakát, a római kultúra legfényesebb évtizedeit saját nevével jelölő Caius Iulius Caesar Augustus császár. Az évforduló alkalmából számos értékelés jelent meg Augustus uralkodásáról: hódításairól, reformjairól, építkezéseiről. Az első római császár, Augustus uralmát Róma aranykorának is szokás nevezni. Szépek az Agustus kori gemmák.** / GOLDEN AGE UNDER EMPEROR AUGUSTUS: It was 2010, in 14 AD, that the Emperor Caius Iulius Caesar Augustus, who marked the end of an era in Roman history, the most illustrious decades of Roman culture, ended his life. To mark the anniversary, many assessments of Augustus's reign have been published: his conquests, his reforms, his building projects. The reign of Augustus, the first Roman emperor, is also known as the Golden Age of Rome.
BEVEZETÉS
A Római Birodalom Julius Caesar előtt, i.e. 78 -ban (Sulla dictator* idején, polgárháború is volt, https://sulla.fandom.com/wiki/Provinces)
Caius Iulius Caesar minden idők egyik legnagyobb hadvezére, stratégája volt, meghódította Galliát, Hispaniát, Afrikai területeket és Anatóliát, Syriát. Nagyszerű politikus is volt, kitűnően tudott bánni az emberekkel. Jelentősége az ókor történetében Nagy Sándoréval vetekedik. i. e. 60-ban megalakult a nem hivatalos első triumvirátus, létrehozói Caius Iulius Caesar, Cnaeus Pompeius Magnus és Marcus Licinius Crassus voltak. Kezdeti céljaik a sértett Pompeius intézkedéseinek a jóváhagyása, Crassus befolyásának növelése és Caesar consullá választása voltak, ám a senatus makacs ellenkezése miatt tartós szövetséggé kovácsolódott. A három férfi szövetsége i. e. 53-ig, Crassus haláláig állt fenn. Caesar 52-ben dictator*, majd consul lett. Pompeius árulással és engedetlenséggel vádolta, i. e. 49 -ben Caesar átlépte a Rubicon folyót egyetlen légióval megtámadta Rómát, ami polgárháborút indított el.
Caesar építkezései: Róma nagy kiterjedésű város volt, nem éppen figyelemreméltó téglaépületekkel, ezért a városnak megújításra volt szüksége. Az új márvány Rostra (szószék), a piactér, valamint több márvány palota Caesar idején épült. A nyilvános Varró féle könyvtárt is felépítették. A szenátus háza, a Curia Hostilia, amelyet nemrégiben újítottak fel háttérbe szorult egy új márvány épület miatt, amit Curia Juliának hívtak. Caesar megkapta a Pater Patriae (=a nemzet atyja) címet. Dictatorrá* nevezték ki harmadik alkalommal, és ezután további 9 évre egyéves terminusokra dictatornak jelölték.
A Római Birodalom Julius Caesar idején i.e. 45 -ben (https://hu.wikipedia.org/wiki/Caius_Iulius_Caesar)
AUGUSTUS CSÁSZÁR HÓDÍTÁSAI
Augustus császár, a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt. Karrierje Caius Iulius Caesar fogadott fiaként, a dictator híveinek támogatását elnyerve indult, ám kiváló államférfiként jelentős mértékben különböző politikát folytatott. Az idő őt igazolta: nemcsak egyszemélyi uralma stabilizálódott évtizedekre, hanem a császárság rendszere is, melynek politikai, államigazgatási, katonai és társadalmi alapjait egyaránt ő vetette meg. A hadsereg követelésére i. e. 43-ban Octavianus ( a későbbi Augustus császár), Antonius és Lepidus megkötötte a II. triumvirátust, amit a senatus törvényesített. A három hadvezér öt évre rendkívüli teljhatalmat kapott. A Köztársaság híveit Marcus Antonius vezette, őket Augustus legyőzte az Actiumi csatában i. e. 31-ben, (https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Actium), Lepidus kiesett a hatalomból.
Actiumi csata i. e. 31 -ben (https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Actium)
Építkezések Augustus idején: Marcus Agrippáról, a császár vejéről, aki nemcsak számos épületet emeltetett, hanem az első római vízvezeték, az első hatalmas római közfürdő (thermae) és főként a híres Pantheon építési költségeit is fedezte. Egyébként a villámsújtott Pantheont Hadrianus császár uralkodásának idején Apollodórosz damaszkuszi építész tervei szerint újraépítették.
Rómának az újjáteremtését maga Augustus kezdeményezte; már-már hihetetlen az a tevékenység, amelyet a római építkezések érdekében kifejtett. Uralkodása alatt húsz új templom épült, tizennyolcat pedig fölújítottak; felépült Gaius és Lucius új bazilikája, s két más bazilikát rekonstruáltak.
Marcellus színháza (https://roma-szenvedely.eu/latnivalok/forum-holitorium/theatrum-marcelli/)
Augustus rendeletére fejezték be a Capitolium alján Caesar új színházának építését, amelyet unokaöccse tiszteletére Marcellus színházának nevezett el. Ezt az épületet — az előbb említettektől eltérőleg — nem döntötte romba az idők vihara; az Orsini hercegek, akik a középkorban szerezték meg a császártól, részben palotává alakíttatták át, s ma is benne laknak. Ugyancsak Augustus érdeme, hogy a Tiberisen túl naumachia, vagyis „tengeri játékok" rendezésére alkalmas nagy tó épült, amelyben hadihajók is elfértek (https://bencsik.rs3.hu/egyiptomi-obeliszkek-szallitasa/263-hajok-toertenete-tengeri-csatak-az-okori-amfiteatrumokban.html?layout=blog).
Újjáépült a Circus Maximus, a Nagy Cirkusz, Pompeius színháza pedig márványburkolatot kapott (ezt a színházat díszítette Hercules négy méter magas aranyozott bronzszobra, amely jelenleg a Vatikáni Múzeumban látható). De Augustus építkezései közül mindenekelőtt az új fórumot kell megemlítenünk, amely az ő nevét viselte. Gyönyörű márvány oszlopsor díszítette, s itt épült föl a Philippinél aratott győzelem (https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Philippi) emlékére a Bosszúálló Mars temploma is.
A Római Birodalom Augustus hódításai után (nevezetes csaták, http://tortenelemcikkek.hu/node/358)
AUGUSTUS CSÁSZÁR ARANYKORA
Augustus 76 éves korában hunyt el békében úgy, hogy megmentette a Római Birodalmat a válságtól. Az első római császár, Augustus, aki a világtörténelem rejtett monarchiájának az első embere volt, és uralmát Róma aranykorának is szokás nevezni. Törvényei javították az erkölcsöket és segítette a házaséletet. Törvényhozásának a középpontjában a társadalom alapvető intézményének tekintett család állt, törvényivel századokig biztosította a birodalom fennmaradását. Halála után családi mauzóleumában helyezték örök nyugalomra. Tehetséges, intelligens, gyorsan dönteni tudó politikus volt, aki a római történelem legmeghatározó alakjává vált. A köztudatban mégis sokkal ismertebb a nála karizmatikusabb Caesar, még fő ellenfele, Marcus Antonius is, akik kevesebb maradandót hagytak maguk után. Augustust, csakúgy mint Iulius Caesart, még életében az a megtiszteltetés érte, hogy egy naptári hónapot neveztek el róla.
Augustus gemmája**, ékkőbe vésett dombormű (https://hu.wikipedia.org/wiki/Augustus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r)
Uralma alatt a Római Birodalom minden szempontból virágázását élte: sok – nagy áldozatok árán történő – hódítással büszkélkedhetett, a tartományok és Itália gazdasága töretlenül fejlődött, megindult a birodalom romanizációja. Róma Augustus és Agrippa építkezései idején a világ fővárosává nőtte ki magát: csupa márványépület ékesítette. Három vízvezeték épült a város ellátására, elkészült az eredeti Pantheon és Augustus mauzóleuma.
A római irodalom is ekkor élte virágkorát: Augustus és minisztere, Caius Cilnius Maecenas bőkezűen támogatta az irodalmárokat; ekkor alkotott Horatius, Vergilius és Ovidius. A tudomány és a művészet más ágaiban is jelentős alkotók tevékenykedtek: a szakíró Vitruvius, a történész Titus Livius, vagy a földrajzi író Sztrabón.
Miután minden utódja felvette a Caesar és Augustus neveket, Diocletianus idejére (3. század vége) a társcsászárok közül a magasabb rangút illette az augustus rang, míg alárendelt társa a caesari címet kapta meg.
Augustus portré egy vésett gemmán**, ékkőn (https://hu.wikipedia.org/wiki/Augustus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r)
Augustus koráig Róma őskorát tekintették aranykornak, uralmát is Róma aranykorának nevezik. A principatus első időszakában is terjedt a fényűzés, a luxus, a könnyelmű életvitel, amit a rómaiak görög hatásnak tulajdonítottak, sokan elutasították a gyerekvállalással járó felelősséget. Számos reformja között egy „családjogi törvények” címet viselő törvénycsomagot is elfogadtak. A törvénycsomaggal a princeps részben a népesség létszámán, részben pedig a megromlott erkölcsi viszonyokon
(https://romaikor.hu/ki_kicsoda_a_romai_tortenelemben/principatus_csaszarai) kívánt változtatni.
Hivatalai között betöltötte a censori tisztséget is, és a népszámlálás a censor feladatai közé tartozott. Látta a polgárháborúk okozta jelentős veszteségek hatásait. Sok elöregedett és gyermektelen senatori és lovagrendi család volt, ahol már a nemzetség kihalása fenyegetett. Hasonló hatásúak voltak a politikai perek és száműzetések is. 
Augustus vértben, szobor Rómában (https://hu.wikipedia.org/wiki/Augustus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r)
Érdekesség: Augustus életének és tetteinek fontos forrása a nem sokkal halála előtt, 14 körül írt önéletrajza, "Az isteni Augustus tettei". Eredeti példánya feltehetően bronztáblákra íródott, és a császár mauzóleumában helyezték el, miután felolvasták a senatusban. Az eredeti táblák nem maradtak meg, azonban másolatait szétküldték több provinciába, néhány töredékét megtalálták.
*
Jogszabály szerint az ókori római dictátor-t a senatus választotta meg katonai vészhelyzet esetén. Hat hónapra választottak dictatort, de ő lemondhatott korábban is a rendkívüli megbízatásáról. Működése közben a normális köztársasági hivatalok és tisztviselők is megőrizték funkciójukat, hogy ellenőrizzék a főhatalommal felruházott politikust. A dictator cím a II. pun háború során eltűnt, és csak a köztársaság válsága alatt élesztették fel két híres-hírhedt alkalommal, Lucius Cornelius Sulla és Iulius Caesar esetében. Ezt követően a rossz emlékű címet eltörölték (https://hu.wikipedia.org/wiki/Dikt%C3%A1tor). Jelzőként a diktátor szó csak az elmúlt században kapott becsmérlő értelmet.
Augustus gemmája (https://hu.wikipedia.org/wiki/Gemma_(%C3%A9kk%C5%91)
**
Az ékkő (latinul: gemma) vésett díszítésű drágakövek összefoglaló neve. Általában domború ábrázolás esetén kámea, homorú esetén intaglio a neve (https://hu.wikipedia.org/wiki/Gemma_(%C3%A9kk%C5%91). Anyaga jaspis, kalcedon, onix, ametiszt... A prehellén időktől ismert volt, Asszíriából hengeres kiképzésűek, Egyiptomból erősen domború kámeák, skarabeusok ismertek. Az utóbbi kámeatípus az etruszkoknál is előkerült. Ékkőnek tekinthetők egyes mükénéi leletek. Használati tárgy, mivel a vésett felület alkalmas volt pecsételésre. Sokat nem foglalatba helyeztek, hanem egyszerűen átfúrtak és felkötve viselték. A római korra általános díszítmény lett, mindenféle ruhadarabra és használati tárgyra rátették. A 4. századtól egyre kevesebbszer találkozhatunk vele. Ismertek egyedi kidolgozású, művészi igényességgel kidolgozott ékkövek is, ezek közül a leghíresebbek a Gemma Augustea és a Gemma Tiberiana.
Augustus Apotheosisa: a legnagyobb sardonyx-kaméa (30 : 26 cm.) a világon, melyet valószinüleg II. Balduin konstantinápolyi császár ajándékozott Szt. Lajos francia királynak. Jelenleg Párisban van (Cabinet de France Nr. 188). A felső részén Augustust ábrázolja a Pegasus-lovon, melyet Cupido vezet az égbe; Aeneas (vagy fia, Julius) phrygiai ruhában tartja a földgömböt; mögötte Julius Caesar mint pontifex maximus betakart fővel és kezében kormánypálczával; balról az idősebb Drusus Augustus felé fordulva. – Középen a Caesarok családja: Tiberius, kezében Juppiter kormánypálcával, mellette ül Livia mint Ceres, mögöttük az ifjabb Drusus mutatja nejének, Livillának, miként fogadja Caesar Augustust az égbe. A másik oldalon Antonia állva fordul fia, Germanicus felé; e mögött ül neje, Agrippina, s előtte áll a még gyermek Gaius Caligula. – Alul, Tiberius és Livia lábánál, leigázott népfajok képviselői kuporognak (germánok, armeniaiak stb.).