Okozhatnak Kis jégkorszakot
az É-i felszíni hideg áramlatok?
(2025 július)
Abstract
Már a több éves arktiszi jég is olvad, az É-Grönlandi olvadékvíz a felszíni, friss hideg Kelet-Grönlandi áramlat hozamát növeli. Az Irminger-tenger hőmérséklete az egyedüli, amely nem emelkedik az Antarktiszon. Az Irminger-tenger hőmérséklet csökkenését erősíti a grönlandi Dánia-szorosban a felszínre törő mélytengeri sűrű hideg víz is.
A Kelet-Grönlandi áramlat a Labrador áramlat hozamát növeli, amely Newfoundlandnál találkozik a Golf-áramlattal. Ha a hideg áramlatok hozama elég nagy, eltéríthetik az Észak-Atlanti Driftet az Ibériai-félsziger irányába, és talán csökkenthetik a Norvégiai áramlatot. // Can the Cold Surface Currents of the North Cause a Little Ice Age? The Arctic ice is already melting, and meltwater from North Greenland is increasing the flow of fresh, cold East Greenland Current to the surface. The Irminger Sea is the only one in Antarctica that is not warming. The decrease in temperature in the Irminger Sea is also being amplified by the deep-sea, dense, cold water that is surfacing in the Denmark Strait in Greenland. The East Greenland Current is increasing the flow of the Labrador Current, which meets the Gulf Stream near Newfoundland. If the flow of cold currents is large enough, it could divert the North-Atlantic Drift towards Iberian Peninsula.
Az É-i sarki jég gyorsabban melegszik és olvad, mint az antarktiszi, mert É- on kevesebb a jég. A gyakran Észak-Atlanti Áramlatnak is nevezett rendszer gyengülése a kutatók szerint olyan mértékű lehet, hogy talán még ebben a században egy második Kis jégkorszak következhet, szerintünk akkor is, ha pl. a Golf-áramlat korábban, D-en visszafordul, az olvadás miatt. A teljes nevén az Atlanti Meridionális Áramlási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation / AMOC) gyengül, a Grönlandnál megfagyó sós vize hígul a sok olvadó jég és a felmelegedés miatt, 1950 óta kb. 15%-al kevesebb fordul át, azaz süllyed le, és É-ra tolódott a süllyedés területe.
Az Észak-Atlanti áramlat, az AMOC (piros) részáramlatai, a folytatása, az Észak-Atlanti Drift könnyen összeomolhat. (https://www.britannica.com/place/North-Atlantic-Current)
Amikor még nem volt felmelegedés: A középkori Kis jégkorszak-ot megelőzte a Középkori meleg korszak, amikor 0,1 fokkal hidegebb volt mint az 1931-tõl 1960-ig tartó Normál időszak-ban. A Középkori meleg korszak is egy Normál időszak volt, amikor annyi jég olvad el évente, amennyi megfagyott. Amikor az AMOC gyengül, az olvadékvíz hatása miatt az áramlat felhígul, és É-ra tolódik a süllyedés területe.
A sarki Beaufort-tengerből D-re áramló friss, hideg olvadék vízréteg keveredik az AMOC vízével, augusztusban és szeptemberben van a Beaufort-tengeren az olvadás, és friss víz hígítja a sűrű, hideg áramlatokat. Ha nagyon keveredik, akkor D-re tolódhat a felszíni réteg is, a felszíni hideg áramlatokat erősítve, vagy okozva.
A D-i irányú hideg áramlatokat, és azok intenzitását fogjuk vizsgálni, melyek okozhatnak egy második Kis jégkorszakot, amikor keresztezik a Golf áramlatot, ha elég nagy hozamuk a hideg Labrador áramlatban egyesülő áramlatoknak. Az ütközés - Newfoundlandnál- következtében a Golf (80 millió m3 / sec ) nagy részben és az a folytatása, az Észak-Atlanti Drift könnyen visszafordulhat DK-re, Ibéria felé, elsősorban a norvégiai ág leállhat, ami 3 - 5 fokos lehűlést okozhat Európában.
A két- és sokéves (piros) sarki jég olvadása a Beaufort-tengeren, talán létrehoznak egy D-i irányú felszíni áramlatot
Izland és D-Grönland között, a Dánia-szoros átjáróként működik, ahol az Északi-tengerekben (beleértve Grönlandot, az Izlandi-tengert és a Norvég-tengert is) képződött hideg, sűrű víz dél felé áramlik az Észak-Atlanti-óceánba, az Irminger-tengerbe, ami egy érdekes terület, ahol nem melegszik, hanem hűl a tenger. A Dánia-szorosban van egy nagy, sőt a legnagyobb tenger alatti vízesés. A szoros oldalán felemelkedik a vízesés hideg sűrű fenékvize is a felszínre, a Coriolis-effektus miatt, amit az Irminger-tenger lehűlése jelez. Az AMOC melegedése lassú folyamat, a lehűlése pedig gyors, néhány dekádos folyamat, a kutatók szerint, a végén egy Kis jégkorszakkal.
A két hideg áramlat, a Kelet-Grönlandi hideg áramlat, a Baffin áramlat rétegeinek keveredése okozza a hideg víz D-re tolódását. Különösen, ha megerősödnek az É-i poláris szelek, talán létrehoznak egy D-i irányú felszíni áramlatot. Hogy mikor, azt nem tudjuk, de talán még ebben a században, évtizedben. A D-i irányú hideg áramlatokat -EGC: East Greenland Current, a Kelet-Grönlandi hideg áramlat, a Baffin áramlat- keresztezi majd a kihűlő Irminger áramlatot.
Áramlatok Grönland környékén, EGC az East Greenland Current, a Kelet-Grönlandi hideg áramlat,
az IC: Irminger áramlat, egy 4 - 8 fokos meleg áramlat, amely visszatartja az É-i hideg felszíni áramlatot (https://os.copernicus.org/articles/21/241/2025/)
Az Irminger-áramlat meleg óceáni áramlat, amelynek hőmérséklete a helyszíntől és az évszaktól függően változik, általában 4 és 8-12 °C (43 és 54 °F) között mozog. Az Észak-atlanti áramlat egyik ága. Része az North-Atlantic Subpolar Gyre-nek, egy nagy forgó hideg óceáni áramlatokból álló rendszernek is. Az Irminger-áramlat keveredik más áramlatokkal, a Kelet- és Nyugat-Grönlandi áramlatokkal is.
A Föld legnagyobb vízesése a víz alatt, az kihűlő Irminger tengertől É-ra, Grönland és Izland között, a Dánia-szorosban van. Magassága 3505 méter, a Dánia-szoros kataraktájá-nak nevezik. (https://en.wikipedia.org/wiki/Denmark_Strait_overflow). A tengerfenékre esik a 3-4 °C fokos sűrű víz, a katarakta a Jeges-tenger, helyenként sokkal mélyebb, medencéjének a lefolyója. Vize keveredik az Irminger áramlat vízével, hűti az áramlatot. A Dánia- szoros hideg áramlata részban felemelkedik a Coriolis-effektus miatt, amit az Irminger-tenger lehűlése jelez. Amikor a rétegek keverednek, az Irminger áramlat lehűl. Az É-i hideg olvadékvizek, a Labrador-áramlat és a Kelet-Grönlandi áramlat a Grand Bank-nál (https://hu.wikipedia.org/wiki/Grand_Banks) összeütköznek a meleg Golf-áramlat vizével, a terület már ma is a Föld legködösebb területe, de a Grand Bank területén még a Golf-áramlat az úr. De a folytatása, az Észak-Atlanti Drift könnyen összeomolhat.
Az Irminger-tenger hűl, egyedüli terület É-on, amely nem melegszik.
Az É-i hideg rétegvizek eljuthatnak D-re, Newfoundland felé.
Az Irminger áramlat is hűl, néhol már kékkel jelölik.
A vízesés előtt a Dánia-szoros 190 m mély, majd a lefelé haladó vízoszlop (3.2 Millió m3/sec) körülbelül 200 m széles és 200 m magas, és körülbelül 1000 km hosszan ereszkedik. Az Északi-tengerből dél felé áramló víz 4 fokos, és sűrűbb, 3.5%-os, mint a szorostól délre fekvő Irminger-tenger. A Grönland–Izland-kiemelkedés egy kiemelkedő gerinc, amely a túlfolyó csúcsát alkotja, a hideg, nehéz víz a tengerfenék mentén zúdul le körülbelül 3000 m (10 000 láb) -t esik. A Coriolis-effektus miatt a lefelé áramló víz jobbra térül el, aminek eredményeként a csatorna grönlandi oldalán a víz nagyjából 1 km -el (0,62 mérfölddel) magasabban van, mint a csatorna szemközti oldalán, a felszín felé áramlik. A túlfolyó biztosítja az észak-atlanti mély-víz fő beáramlását, amely az Északi-tengerek és az Észak-Atlanti-óceán közötti sűrű víztúlfolyás hozamának körülbelül felét teszi ki, másik felét az AMOC. A túlfolyón átfolyó sűrű és hideg víztömeg a sarki tengerekből származik, és hűti az Irminger tengert. A túlfolyást erősen befolyásolja a szoros domborzata, a szelek és a szorostól északra és délre eső víztömegek közötti sűrűségkülönbség.
Áramlatok
Labrador-áramlat: a Jeges-tengerből ered, dél felé folyik Kanada keleti partvidéke mentén. Rendkívül hideg és viszonylag lassú, átlagosan 20 cm/s sebességgel, körülbelül 1,5°C-os vizet szállít. Nagyon hideg vizet hoz, hozzájárul a jéghegyek kialakulásához Új-Fundland közelében, és hűti Kelet-Kanada éghajlatát. Kelet-sarkvidéki vizek és a Kelet-Grönlandi áramlat egyesülésével jött létre. A gleccserek olvadásából és a hideg folyók lefolyásából származó édesvíz beáramlása hígítja, különösen késő tavasszal és kora nyáron.
Kelet-Grönlandi áramlat (EGC): Grönland keleti partvidéke mentén folyik, az Északi-sarkvidékről ered. Hideg, sűrű vizet szállít dél felé, eredetük az olvadó gleccserek és jégtakarók. Szerepet játszik az AMOC kialakulásában.
Baffin-szigeti áramlat: a Jeges-tengerből áramlik a Labrador áramlatba.
Nyugat-Grönlandi áramlat (WGC): Gyenge, hideg áramlat, amely Grönland nyugati partvidéke mentén észak felé áramlik.
Golf-áramlat: a Labrador-áramlat Új-Fundland közelében találkozik a Golf-áramlattal (egy meleg áramlat), és befolyásolva az Észak-Atlanti áramlatot, az Atlanti meridionális átfordulási cirkulációt (AMOC). A Mexikói-öbölben indul, elhalad a Floridai-szorosnál, majd az Amerikai Egyesült Államok és Új-Fundland keleti partjai mellett, majd ÉK-re halad az óceánon.
Irminger áramlat (IC): Az Irminger-áramlat az Északi-Atlanti-óceánban Izlandtól délre halad keletről nyugati irányba. Az Északi-Atlanti-óceán nagy áramlásának, a Golf-áramlat rendszerének része, illetve ezen belül az Észak-atlanti-áramlat nyugatra forduló, gyengülő leágazása. 3.5%-os a sótartalma.
A Norvég-áramlat az Északi-tengerből a Norvég- és a Barents-tengerbe tartó tengeráramlat. A Golf-áramlat által kiváltott és az Észak-atlanti-áramlat folytatása. A Norvég-áramlat a sarki vízhez viszonyítva meleg, sóban gazdag vizet szállít É-ra. A meleg, felszíni áramlatnak az Atlanti-óceán mélyén van egy ellenáramlata. Egyes kutatók az Európát melegítő áramlatot törékenynek tartják, mivel a Golf-áramlat szélerősségétől, valamint a sótartalom miatt, a vizek eltérő sűrűségétől függ. A rendszerben bekövetkezett változás, lehűlés először a Észak-Atlanti Drift-nél lenne észlelhető, és ha az áramlatok rendszere módosul, akkor egész Európában hűvösebb lenne az időjárás.
