RÓMA NEVEZETES ÓKORI DOMBJAI
(2024 március)
ABSTRACT
Róma hét dombra épült, a város mai képe alapján nem egyértelmű, hogy hol vannak a dombok. Amikor a latin törzsek letelepedtek, a mocsárvilágban a hét domb kiemelkedett, védelmet biztosított. A 6. században lecsapolták a mocsarakat, az i. e. 400 körül fallal vették körül. Róma történelmi központja is jelentősen túlnőtt ezen az ókori magon, de a történelmi központ továbbra is Róma hét dombján fekszik. Az áttekintő képek André Caron történész Rómáról készített kíváló makettjének fényképei. / THE FAMOUS ANCIENT HILLS OF ROME: Rome was built on seven hills, and it is not clear from the present-day image of the city where the hills are. When the Latin tribes settled in the marshlands, the seven hills provided protection. In the 6th century BC, the marshes were drained and surrounded by a wall around 400 BC. The historic centre of Rome has also grown considerably beyond this ancient core, but the historic centre still lies on Rome's seven hills. The overview images are photographs from an excellent model of Rome by historian André Caron.
BEVEZETÉS
A történészek szerint Róma alapítása i. e. 753-ra tehető. Történelme kezdetén hét dombon (https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3ma_h%C3%A9t_dombja), majd a dombok között elterülő völgyekben épült fel. A mocsarakból, a Tiberis árterületéből kiemelkedő dombok nyújtottak biztonságos lakóhelyet a törzseknek, akikből Róma későbbi latin lakossága kialakult. A hét dombot már korán fallal vették körül. Építését a hagyomány Róma legendás 6. királyának, Servius Tulliusnak tulajdonította, bár a modern kutatások eredményei szerint a fal építésére „csak” az i. e. 4. században, a köztársaság korában került sor. Nem minden dombon maradtak meg máig az ókori épületromok, ráépültek az újabb épületek.
Az egykori kis királyság később köztársasággá alakult, az i. e. 4. századtól folyamatos és szerencsés háborúkban előbb Itália nagy részét, majd a legveszedelmesebb vetélytárs, Karthágó legyőzése után az egész akkor ismert világ jelentős részét meghódította..
Róma 12 évszázados fennállása alatt (i. e. 8. század – i. sz. 5. század) meghódított területeinek lakossága a római civilizáció részesévé vált. Az ókori Görögországot és az ókori Rómát együttesen „klasszikus ókori civilizációnak” vagy „antik Rómának” nevezik. Az ókori Róma többek között az irodalom, a jog, a nyelvek, az építészet, a művészet és mérnöki tudományok (a birodalmi korszakban), a hadviselés terén nagy hatást gyakorolt Európa későbbi fejlődésére.
Róma hét dombja (https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3ma_h%C3%A9t_dombja, https://www.carpediemtours.com/blog/seven-hills-of-rome/)
Forum Romanum (https://en.wikipedia.org/wiki/Roman_Forum)
Róma történelmi központja (https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3ma_t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_k%C3%B6zpontja) Európa legnagyobb és műemlékekben leggazdagabb történelmi városközpontja. A nagyrészt a Tiberis bal partján fekvő történelmi központ a 3. században felépült Aurelianus-féle falak által határolt terület magába foglalja a város alapításának történetéből ismert hét dombot: Capitolinus, Viminalis, Quirinalis, Esquilinus, Caelius, Aventinus és a Palatinus dombokat. Itt találhatóak az antik világ legszebb műemlékei, a város alakulása végig követhető az ókortól egészen napjainkig. Legismertebb részei a Forum Romanum, a Capitolium, a Palatinus, a Colosseum és környéke, a Viktor Emanuel-emlékmű és környéke.
Róma történelmi központja, makett, André Caron, Maquettes Historiques munkája (https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3ma_t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_k%C3%B6zpontja)
A 3. században felépült Aurelianus-féle fal (https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3ma_t%C3%B6rt%C3%A9nelmi_k%C3%B6zpontja)
A régebbi, Servius-féle fal, a Caelemontana kapuval. A városba tilos volt behajtani a zajos szekerekkel
A FORUM ROMANUM
A fórum köztér, piac volt a városokban: vásár, gyülekezés, törvénykezés céljára építették. Az ókori Rómában hozzávetőlegesen 18 ilyen nyilvános tér volt, melyek a következő kategóriákra oszthatóak:
kereskedelmi tér (forum venale)
marhavásár (forum boarium)
zöldség-, hal-, hús-, sertés- stb. piac
marhavásár (forum boarium)
zöldség-, hal-, hús-, sertés- stb. piac
törvénykezés tere (forum civile).
A Forum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Forum_Romanum) az ókori Róma fő főtere, a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított. A terület korábban mocsaras hely volt, melyet Lucius Tarquinius Priscus király száríttatott ki és vétetett körül oszlopos csarnokokkal, melyek felüdülésre és sétahelyként is szolgáltak. Hossza körülbelül 220, szélessége 35-50 métervolt. Kis mérete ellenére sok épület és emlékmű állt itt. A Forum Romanumon több istennek is állt temploma, itt volt Saturnus, Janus és Concordia temploma a Capitolium tövében, Vesta temploma a Palatinus tövében (emellett állt a Regia nevű épület, a főpap lakása). A Comitiumon állt többek között: a Curia Hostilia (a szenátus helye), a Carcer Mamertinus (részei: Robur, azaz börtön és Tallianum, azaz kivégző hely) és a Rostra nevű szószék. Ahogy a város nőtt, a Forum Romanumot is bővítették gyönyörű oszlopos csarnokokkal, bazilikákkal.
A Forum Romanum romos, de látványos része (https://commons.wikimedia.org/wiki/Forum_Romanum)
A Forum Romanum ma (https://hu.wikipedia.org/wiki/Forum_Romanum)
A Rostra szószék előtt emelt, Phocas kelet-római császár tiszteletére i. u. 608 -ban felszentelt templom volt az utolsó építészeti kiegészítés a Forum Romanumon, több mint 1300 évnyi építkezés után. A kocka alakú, fehér márvány talapzaton egy 13,6 m magas, korinthoszi oszlop áll. A stílus alapján az oszlopot a 2. században készítették, majd a jelenlegi emlékműnél ismét felállítták. A talapzatán eredetileg egy Diocletianusnak szentelt szobor állt, a korábbi feliratot kivésték, hogy helyet biztosítsanak az új szövegnek.
Antoninus és Faustina temploma (a mai templom 1601-ből származik, https://hu.wikipedia.org/wiki/Antoninus_%C3%A9s_Faustina_temploma)
Romulus egykori temploma, kör alakú téglaépület (309),
melyet kupola fed. Két négyszögletes melléktér, és egy oszlopcsarnok egészíti ki. Kapui eredetiek, bronzból készültek.
(Megjegyzés: A rómaiak származás-legendája szerint a trójaiaktól származnak. Görögországban volt egy Tenea nevű városka, Korinthosztól kb. 15 km-re Kelet-Keletre és 20 km-re (12 m) ÉK-re Mükénétől. Röviddel a trójai háború (i. e. 1178) után alapították trójai hadifoglyok, akiknek Agamemnón megengedte, hogy saját várost építsenek. Archias vezetésével i. e. 734-ben vagy 733-ban a teneaiak és a korinthosziak megalapították a szicíliai Szirakúza kolóniát, egyben Archimedes szülőföldjét. Tenea az ókori Korinthosz város és kikötővárosai után a legfontosabb hely volt az ókori Korinthoszban; a bizánci Stephanus leírja, hogy a trójaiak leszármazottjai lakják, akiket Trójából hoztak át fogolyként, és Agamemnón telepített le Korinthosz e részén; és trójai származásuk miatt Apollót imádták -és nem Zeust-, és innen vitte el Archiasz a telepeseket, akikkel Szirakúszát megalapította. Miután Lucius Mummius Achaicus lerombolta Korinthoszt, Tenea háborítatlanul megmaradt, valószínűleg Teneatákat Mummius trójai származásúk miatt kímélte meg, és nert rokonságban álltak a rómaiakkal.)
Septimius Severus diadalíve (https://commons.wikimedia.org/wiki/Forum_Romanum)
Saturnus temploma, i.e. 487 -ben építették az eredetit (https://hu.wikipedia.org/wiki/Saturnus_temploma)
Nem igazán szép, de jelentős épület a Curia: a Curia Hostilia (a senatus találkozóhelye), melyet Sulla dictator újraépített, i. e. 52-ben. Sulla fia, Faustus Sulla, újra felépítette. Ezt később Julius Caesar lebontatta, felépíttette Curia Julia néven. Domitianus i. sz. 94-ben restauráltatta először. Diocletianus császár a 3. században emeltette az új épületet. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Curia)
Titus diadalíve (https://hu.wikipedia.org/wiki/Titus_diadal%C3%ADve)
CAPITOLIUM
Az ókori Róma legfontosabb magaslata volt, szentélyek, templomok álltak rajta, később a város közigazgatási székhelye lett. A Capitoliumon állt Jupiter hatalmas temploma. Az antik épületekből mára csak kevés maradt, mai formáját a Michelangelo Buonarroti által tervezett épületek határozzák meg.
Capitolium Rómában (https://hu.wikipedia.org/wiki/Capitolinus)
Iuppiter, Jupiter volt az ókori rómaiak főistene, a görögöknél Zeuss. A villámlás, mennydörgés istene volt (https://hu.wikipedia.org/wiki/Iuppiter). A legnagyobb (60x60 m) ismert temploma a Capitoliumon volt. A korai templomokat az etruszkok fából építették, leégtek.
Jupiter templom a Capitoliumon, makett (https://apaixonadosporhistoria.com.br/artigo/281/templo-de-jupiter-otimo-maximo-o-templo-mais-importante-da-roma-antiga)
Szent Mária bazilika (https://commons.wikimedia.org/wiki/Santa_Maria_in_Aracoeli_(Rome))
II. Viktor Emanuel emlékmű (https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Viktor_Em%C3%A1nuel_olasz_kir%C3%A1ly)
II. Viktor Emanuel emlékmű (https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Viktor_Em%C3%A1nuel_olasz_kir%C3%A1ly)
PALATINUS
A Palatinus domb a város egyik legősibb része; "a Római Birodalom első magjának" is nevezik. A terület ma nagy szabadtéri múzeum. Augustus idejétől császári paloták épültek a dombon. A császárság előtt a dombon főként a gazdagok emberek házai álltak (https://en.wikipedia.org/wiki/Palatine_Hill).
A Palatinus-domb rekonstrukciója, (https://www.carpediemtours.com/blog/seven-hills-of-rome/)
A legenda szerint a Palatinus dombon szoptatta a farkaslány (lupa) az ikreket, Romulust és Remust, és később itt alapította Romulus Róma városát. A Palatinus-domb lett az ókori Róma Beverly Hills-e, ahol a legnemesebb "patrícius" családok éltek, a Rómát alapító történelmi családok vagy klánok leszármazottai.
A Palatinus-dombon élt többek között Cicero, Marcus Antonius, Octavianus (Augustus császár) és Néró. Később emlékeiket Domitianus császár elűzte a dombról, aki elkobozta birtokaikat, és hatalmas palotát építtetett magának, ez lett a császári palota a továbbiakban (a dombról és Domitianus rezidenciájáról származik a mai palota szó). A hatalmas palotakomplexum maradványait ma is megcsodálhatjuk az egykor szobrokkal és szökőkutakkal ékesített hatalmas kertekkel. Az évszázados fosztogatás és újrahasznosítás lecsupaszította a palotát, a pompás színes márványait. Domitianus téli nappalija, a gyönyörű alabástrom- és gránitpadló a padlófűtésnek köszönhetően nagyrészt összeomlott.
Constantinus diadalíve 315 -ből (https://hu.wikipedia.org/wiki/Constantinus_diadal%C3%ADve)
ESQUILINE DOMB
A legnagyobb Róma hét dombja közül. A Köztársaság korai időszakában kiterjedt nekropolisz (temetkezési hely), az i. e. 1. századra az Esquiline domb divatos lakónegyeddé és az arisztokrácia otthonává vált. Az átalakulás egy Maecenas nevű etruszk nemesnek köszönhető, aki Róma első császárának, Augustusnak volt a fő politikusa. Maecenas a domb lejtőin kiterjedt perzsa stílusú kerteket építtetett, amelyek nyomai ma is láthatóak. Maecenas kertjeit hamarosan más szenátorok is követték gazdag villákkal és kertekkel. Az i. u. 64-ben lezajlott nagy római tűzvész után Néró császár itt építtette fel Domus Aurea (Aranyház) egy részét. Trajánus császár, hogy Néró minden nyomát eltüntesse, a tetejére építtette fürdőjét, amelynek egyes részei ma is láthatóak a Colosseum melletti Oppianus-dombnak nevezett parkban.
CAELIANUS DOMB
A Caelian domb az évszázadok alatt nagyrészt elveszett. A Caelianus a Colosseumtól indul és a San Giovanni, Laterano bazilikáig emelkedik - az első templom, amelyet Constantin építtetett, és amely ma is Róma legfontosabb temploma. Constantin volt a császár a kereszténység a Római Birodalomban történő elterjedése idején. A domb másik oldalát Caracalla nagy fürdői foglalják el.
A régi Colosseum (Forrás:https://romaikor.hu/roma_az_orok_varos/roma_epuletei/colosseum_es_kornyezete/cikk/colosseum_%2875%E2%80%9382%29)
Az i. e. 1. századra a Caelianus-domb gazdag lakónegyed volt, ahol Marcus Aurelius császár született. Az i. u. 1. században a domb egy enyhén erdős kiugrásán épült fel Claudius császár temploma, amely a Colosseummal és a Constantinus diadalívvel szemben áll. Később egy monumentális élelmiszerpiacot építettek a polgárok számára, a dombon feljebb pedig Trajanus és Septimius Severus katonai kaszárnyákat épített. Róma barbárok általi többszöri kifosztása során ez a terület elpusztult, de a székesegyház közelségének köszönhetően a területen kisebb templomokat építettek.
A San Giovanni bazilika homlokzata (https://hu.wikipedia.org/wiki/Later%C3%A1ni_bazilika)
A San Giovanni bazilika, tabernaculum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Later%C3%A1ni_bazilika)
Constantinus császár diadalíve, (https://hu.wikipedia.org/wiki/Constantinus_diadal%C3%ADve)
QUIRINAL DOMB
A Quirinal domb rekonstrukciója, (https://www.carpediemtours.com/blog/seven-hills-of-rome/)
A római legenda szerint a város északkeleti részén található Quirinus-domb a szabinok területe volt, az ő törzsük helye volt, és a dombnak nevet adó Quirinus istenüknek oltárokat emeltek itt. Később Julius Caesarnak volt parkja a dombon, amelyet egy római történetíró megvásárolt és parkosított pihenőkertté alakított. Konstantin itt építtette Róma utolsó termálfürdőit, amelyek a reneszánsz kori római városfejlesztésnek köszönhetően mára elvesztek.
A XIII. Gergely pápa által a 16. században alapított, hatalmas, monumentális palota először a pápa nyári rezidenciája volt, mielőtt a 17. században a Castel Gandolfóba költözött. Az ókor óta úgy tartották, hogy a dombon egészségesebb, jobb minőségű a levegő. 1871-ben, Olaszország egyesülése után, a Monarchia 1946-os eltörléséig Olaszország első királyainak otthona lett. Ma a Quirinal-palota az állam szimbóluma és az Olasz Köztársaság elnökének rezidenciája. A palota előtt található a Piazza del Quirinale, amelyet egy egyiptomi obeliszk, amelyet Augustus mauzóleumából hoztak el.
TESTACCIO, AZ AVENTINUS DOMB KÖZELÉBEN
A Monte Testaccio (érdekesség, https://en.wikipedia.org/wiki/Monte_Testaccio) egy mesterséges domb Rómában, amely teljes egészében törött ókori római kerámiatöredékekből áll a 200-as évekből, a Római Birodalom idejéből származó amforákból. Ez az egyik legnagyobb, az ókori világban bárhol fellelhető romhalmaz, amely alapterületét tekintve 2 hektár, térfogata körülbelül 580 000 köbméter, a becslések szerint 53 millió amfora maradványait tartalmazza. Kerülete közel egy kilométer, magassága 35 méter, bár az ókorban valószínűleg jóval magasabb volt. A Tiberis keleti partjától nem messze, a Horrea Galbae közelében áll, ahol a i. u. 2. század végén az állam olívaolaj-készletét tárolták. A halom idővel vallási és katonai jelentőséggel is bírt.
A Monte Testaccio nem egy véletlenszerű hulladéklerakó volt; ez egy szervezett és gondosan megtervezett domb, melyet feltehetően egy állami közigazgatási hatóság irányított. Az 1991-ben végzett ásatások kimutatták, hogy a dombot egy sor szintes teraszként emelték, és a támfalakat szinte ép amforákból építették fel, amelyek a helyükön való rögzítés érdekében megtöltöttek. Az üres amforákat valószínűleg szamarak vagy öszvérek hátán vitték fel a dombra, majd a helyszínen széttörték, és a cserépedényeket stabilan elhelyezték. Úgy tűnik, hogy az összetört edényeket mésszel szórták meg, hogy semlegesítsék az avas olaj szagát. Az amforák többsége Spanyolország, Líbia és Tunézia területéről származott.
A Testaccio domb 1625-ben (https://en.wikipedia.org/wiki/Monte_Testaccio)
A Testaccio domb, a törött amforák dombja (https://en.wikipedia.org/wiki/Monte_Testaccio)