HAJÓK TÖRTÉNETE: A LEGRÉGEBBI EGYIPTOMI CÉDRUSFA HAJÓK

HAJÓK TÖRTÉNETE: A LEGRÉGEBBI EGYIPTOMI CÉDRUSFA HAJÓK

(2021 február)

ABSTRACT

I.e. 3200 elöttről már van megégett cédrusfa lelet Egyiptomban. Az i.e. 2600 - as években az egyiptomiak már Bübloszban helyőrséget telepítettek, a közeli Libanon-hegységből cédrusfát szállítottak a Nílus-deltába a Földközi-tengeren. A cédrusfák szállítását közvetett bizonyítékokkal lehetett belátni. Kheopsz (Hufu) fáraó cédrusfa temetési hajóját megtalálták az i.e. 2570 körüli időkből. A Nagy piramis közelében lévő kiállításon megtekinthető és tudjuk, hogy Bübloszból szállított cédrusfából építették. Hufu fáraó egy tengeri kikötőt épített a Vörös-tengeren. Közvetlen bizonyíték nincs a bübloszi helyőrség korábbi, Dzsószer korabeli alapítására, de a fáraó főembere volt felelős a bübloszi cédrusfák szállításáért. Az egyiptomi épület- és hajófa hiánya kényszerítette ki. A közvetett bizonyítékok Dzsószer fáraó és elődjének, Haszehemui fáraó idején talált cédrusfa leleteken, az építkezési és hajóépítési módszerek változásán alapulnak. / In 2600 BC, the Egyptians established a garrison at Bublos (Gebla), transporting cedar wood from the nearby Lebanon Mountains to the Nile Delta on the Mediterranean-sea. Only indirect evidence of the transport of cedar trees was available. The cedar burial ship of Pharaoh Khufu (Hufu) was found around 2550 BC, is on display near the Great Pyramid and is known to have been built from cedar transported from Bublos, Pharaoh Hufu also built a seaport on the Red Sea, where cedar wood was also found. There is no direct evidence of the earlier establishment of the garrison in the time of Djoser, forced by the lack of Egyptian building and ship timber. Indirect evidence is based on cedar wood finds from the time of Pharaoh Djoser and his predecessor, Pharaoh Hashemu, and on changes in building and shipbuilding methods at that time.

BEVEZETÉS

Az i.e. 2500-as években "Büblosz hajó" -nak nevezték a cédrusfából épített hajókat. A kutatók egy ideig úgy gondolták, hogy a bübloszi kikötőben épített hajókat nevezték "Büblosz hajó"-nak az egyiptomiak. Bübloszban létezett egy katonákkal megerősített helyőrség, sok egyiptomi favágóval, a helyiek csak a cédrusok szárazföldi szállításában segédkeztek. A cédrusfák a Libanon-hegységben nőttek, 1500 méteres magasság felett. Egy 25-30 méteres rönk súlya eléri az egy tonnát. Harminc ember volt szükséges egy-egy törzs kivonszolásához. Kovakő szerszámokkal, baltával és fűrésszel vágták ki a fákat. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor alapították a bübloszi helyőrséget és hogy mikortól használtak cédrusfát, akáciafát az építkezésekhez és a szállító és tengeri hajók építéséhez, de a 2600-as években már használták a tatlált közvetett bizonyítékok alapján.

A cédrusfát az i.e. 2600-as években már sok száz éve ismerhették (i.e. 3400 körül volt egy sumer telep a Nílus-deltai Butoban, 3, 43.o.) és feltehetően illatszerként használták a cédrusolajat és füstölőként a fáját. A cédrusfa erdők helyének ismeretében Egyiptomba szállították ma nem ismert módon a cédrusfát. Nádhajókkal közlekedtek a Földközi-tengeren a part mentén az i.e. 2600 -as években, de a nádhajó - farönkök esetén a magas súlypontja miatt- nagy farönkök szállítására alkalmatlan, valószínűleg a nághajók mellé kötve szállították a faröbköket. (pl. Melosz szigeten találtak egy már 13000 évvel (nem elírás!) ezelőtt művelt obszidián bányát, ott szigettől szigetig hajóztak nádhajókkal.)

Haszehemui fáraó idején, i.e. 2680 körül (ld. Függelék) napon szárított vályogtéglákat és nádkötegeket, gyékényből készült ajtókat használtak az építkezéshez, ebben az időszakban fogytak ki az építkezéshez és a hajóépítéshez szükséges fából. (https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_egyiptomi_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet#Felhaszn%C3%A1lt_anyagok). Haszehemui fáraó Abydos-i sírja mellett 12 tamariszkuszfa temetési hajót találtak eltemetve bárkagödrökbe, kb. az uralkodása alatt és után fogyhatott ki a D-n a temetési hajók építésére alkalmas tamariszkusz fa is, mert Dzsószer idején és után cédrusfából építették a temetési hajókat. A legkorábbi irodalmi adat a cédrusfa egyiptomi használatára: "A legkorábbi bübloszi expedíciókat cédrusfáért szervezték, a korban (i. e. 3000-2800) a fáraó Egyiptommal fenntartott kapcsolatai folyamatosan fejlődtek, és a Büblosz városát kereskedelmi kikötőnek, a fától az olívaolajig és a borig (https://www.lettere.uniroma1.it/sites/default/files/3109/11_NIGRO%202020_0.pdf) terjedő luxuscikkek exportőrének tekintették."

Dzsószer fáraó idején kezdték el a köveket általánosan alkalmazni építő anyagként: "Miután a fát már importálni kellett, a szerkezeti elemeket kőből faragták ki. Az kőfelhasználást Imhotep (Dzsószer főembere, vezírje) forradalmasította anélkül, hogy az egyiptomiak korábban bármiféle tapasztalatokat szereztek volna arról, hogyan is kell kőből építkezni. Ennek eredményeként Imhotep a követ még „anyagszerűtlenül” használta, azaz épületeit nem a kő, mint építőanyag sajátosságaira alapítva húzta fel, hanem megőrizte a korábban használt formákat és méreteket, csak éppen nem növényekből és sárból, hanem kőből alakíttatta ki azokat — nagyszerű lehetőséget teremtve a hálás utókornak arra, hogy ezekből az épületekből a korábbi építőanyagokra következtessen. Az általa épített födémek kőtáblái gyakran nádköteget, a ajtók falak pedig gyékényszőnyeget formáznak, a kőgerendák fagerendákat utánoznak, a falakhoz használt kőtömböket pedig kis téglácskákra fűrészelték, és úgy falaztak vele, mint korábban a vályoggal volt szokás. A kő valóban anyagszerű felhasználása fokozatos fejlődés után, a IV. dinasztia idejére teljesedett ki (Szentkirályi, 5. 52. old.)."

Fáraók I

III. Dinasztia, Dzsószer elődje Haszehemui fáraó volt (Wikipedia)

Fáraók II

A IV. Dinasztia (Wikipedia)

Az Óbirodalom idején, i.e. 2700 után kezdték el építkezéseken az egyiptomiak a libanoni cédrusfát használni (födémgerendák, kapuk, emelők, zászlótartó oszlopok) és alapítottak favágó telepet Bybloszban (https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCblosz). A bybloszi telep alapításának idejére vonatkozóan közvetlen bizonyíték nem ismert, közvetett bizonyítékokat találtunk, a vizsgálat módja az internetes keresés volt.

A Palermói Kő (https://hu.wikipedia.org/wiki/Palerm%C3%B3i_k%C5%91) szerint Sznofru fáraó idején, i.e. 2600 körül már bizonyosan, de már valószínűleg előtte is építettek hajókat is cédrusfából: "a palermói kő a legkorábbi egyiptomi évkönyv feljegyzéseit megörökítő hatalmas diorit vagy fekete bazalt kőtábla töredéke. Feltehetőleg a legrégebbi ókori egyiptomi történelmi szöveg... A tábla egyik oldalán a legrégebbi időktől a IV. dinasztiáig terjedő, a másikon az V. dinasztia uralkodási ideje alatt történt események évkönyvi adatai vannak feljegyezve. Az események felsorolása (elsősorban kultikus cselekmények, építkezések, egy-egy hadi vállalkozás stb.) az V. dinasztia korához közeledve egyre bővebbé válik..." A vizsgált kérdésre vonatkozó rész Sznofru fáraó idején: "Mindkét ország dicsérete” nevű, több féle fából készült, 100 öl hosszú hajó építése..." ( Alsó- és Felső-Egyiptom a két ország.) Sznofru (Sneferu_an) " számos hajót építtetett, melyek között akadtak tengerjárók is. A Palermói Kő említ egy Bübloszba indított expedíciót, ahonnan 40 hajóval különleges fát – alighanem cédrust vagy valamilyen tűlevelűt – hoztak a 13. uralkodási évében. Egyiptom meglehetősen híján volt a fának, és ami ott nőtt – például az akácia vagy a pálma – az építési tevékenységek többségéhez alkalmatlan. Az akácia fa nem sudár, magas fa. Az expedícióhoz felhasznált hajók is import fából készültek. Sznofru a Libanonból hozott cédrus egy részét arra használta, hogy hatalmas, több mint 50 méter hosszú hajót építsen belőle. Ez minden bizonnyal állami bárka lehetett, amit a király használt nílusi útjai során. Még ugyanabban az évben hatvan királyi tizenhatpár-evezős hajó is épült. A következő évben három újabb nagyméretű hajó épült különböző fafajtákból, és a királyi palota kapuinak elkészítéséhez is idegenből hozott fákat használtak. Ókori cédrusgerendákat Sznofru első dahsúri piramisában, a Tört Piramisban is találtak. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sznofru) Később, Szahuré fáraó (i.e. 2492 - 2475) idején Vörös tengeri expedíciós hajók épültek.

Kevés, a cédrusfa használatára vonatkozó utalásunk van Dzsószer fáraó idejéből: Dzsószer fáraó (i. e. 2668–2649, https://en.wikipedia.org/wiki/Djoser) főembere, vezírje (vizier_an), Imhotep volt felelőse a cédrusfa szállításának Bübloszból. (The importance the Egyptians attributed to cedar timber is reflected in the fact that its supply was one of the duties of the vizier, (http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/timelines/topics/navigation.htm), ami egyértelműen bizonyítja a cédrusfa használatára vonatkozó állításokat. Imhotep sok titulusa között szerepel a „ kőmunkák felügyelője” és a „királyi hajógyár vezetője”: (Vizier: "head of the royal shipyard" and "overseer of all stone works")

Imhotep titulusai a Dzsószer piramison (4)

A cédrusfa ismeretét mutatja Dzsószer fáraó uralkodásának végéről az "első fogorvos" cédrusból készült fatáblája:

Djose cedsr carving

Cédrus fatábla Dzsószer uralkodásának végén, i.e. 2640 körül. A cédrusfát i.e. 3000 előtt is használták illatosítónak (https://en.wikipedia.org/wiki/Hesy-Ra)

TEMETÉSI HAJÓK FAANYAGA

Az i. e. 2600 -as években az általánosan használt közlekedési eszköz a nádhajó volt Egyiptomban. Haszehemui fáraó (i.e. 2680 körül, a II. Dinasztia utolsó fáraója) Abydos-i sírja mellett 12 tamariszkuszfa temetési hajót találtak eltemetve bárkagödrökbe, kb. az uralkodása alatt és után fogyott ki a D-n a hajók építésére alkalmas tamariszkusz fa. Haszehemui idejéből találtak egy korsót a nevét tartalmazó hieroglif felirattal Bübloszban, (6. 20.o.), de a korsó sok módon is kerülhetett Bübloszba. Haszemui idején létezhetett már a kapcsolat Büblosszal, bár ekkor a helyőrség létezése még közvetett módon sem bizonyítható. Dzsószer idején már a vezier (Imhotep, vezír) feladata volt a bübloszi cédrusfa szállítása, idejétől már cédrusfából építették a temetési hajókat. Dzsószernek nem találták meg a temetési hajóit. A temetési hajók leleteinek egy összefoglaló táblázata megtalálható a https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_royal_ships oldalon, egy későbbi Imhotep hajója a táblázat utolsó sorában található:

Comparative table of solar ships[edit]

Name of ship(s)	Dating	Number	Discovery site	Current site	Length & width	Owner	Discovery date	Current status	Coordinates
Khufu First Solar ship	c. 2566 BC	1	South of Khufu pyramid, Giza	Khufu Solar Ship museum, Giza	43.6 m long & 5.9 m wide	King Khufu	1954 by Kamal el-Mallakh	Ship pit preserved containing wood of ship later on reconstructed	29°58′41″N 31°08′04″E
Khufu Second Solar ship	c. 2566 BC	1	South of Khufu pyramid, Giza	2nd Solar Ship pit, Khufu pyramid complex, Giza	N/A	King Khufu	1954 by Kamal el-Mallakh & 2012	Ship pit preserved containing wood of ship to be preserved	29°58′41″N 31°08′04″E
Hetepheres I Solar Ship	c. 2589–2566 BC	1	Pyramid of Hetepheres (GIa), Khufu pyramid complex, Giza	N/A	N/A	Queen Hetepheres I	N/A	Boat pit preserved	29°58′41″N 31°08′04″E
The Ka Solar Ship	c. 2566 BC	1	Pyramid of the Ka, Khufu pyramid complex, Giza	N/A	N/A	King Khufu	1954	Boat pit preserved	29°58′41″N 31°08′04″E
Other Khufu Solar ship	c. 2566 BC	3	East of Khufu pyramid, Giza	N/A	N/A	King Khufu	N/A	Ship pits preserved	29°58′41″N 31°08′04″E
Khentkaus I Solar ship	c. 2445 BC	2	pyramid of Khentkawes in Giza (LG 100), Giza	N/A	N/A	Queen Khentkaus I	1906 by Borchardt	Ship pits preserved	29°58′41″N 31°08′04″E
Khafre Solar Ships	c. 2570 BC	7	5 around the Upper temple: 2 on north side & 3 on south; 2 in tunnels of Lower temple; Khafre pyramid complex, Giza	N/A	N/A	King Khafre	1837 by John Perring ?	Ship pits are preserved	29°58′34″N 31°07′51″E
Nyuserre Ini Solar ship	c. 2421 BC	1	outside the temple on the south-east corner of Niuserre Sun Temple, Abo Gorab, Abusir	Boat pit preserved	N/A	King Nyuserre Ini	1905	Boat pit preserved	29°54′N 31°12′E
Den Solar ship	c. 2935 BC	2	northern area of Mastaba number six, Abu Rawash	New National Museum of Egyptian Civilization	6 m length and 1.5 m wide	King Den	2012	Preserved	30°01′55″N 31°04′30″E
Djedefre Solar Ship	c. 2575 BC	1	East side of the pyramid complex of Djedefre, Abu Rawash	Louvre, France	35 m long & ? m wide	\king Djedefre, son of Khufu	1901	Boat pit preserved & beautiful heads carved into the likeness of Djedefre were found here	30°01′55″N 31°04′30″E
Neferirkare Solar Ships	c. 2181-2160 BC	2	North & South sides of Neferirkare pyramid, Abusir	mentioned in a papyrus	N/A	King Neferirkare	1904? by M. Verner	only dust remains Boat pits preserved	29°54′N 31°12′E
Neferefre Solar Ships	c. 2445 BC	5	funerary temple of Neferefre, Abu Sir	N/A	N/A	King Neferefre	N/A	Boat pits preserved	29°54′N 31°12′E
Ptahshepses Solar Ships	c. 2445–2421 BC	2	Southern part of the complex of the vizier Ptahshepses, Abu Sir	N/A	N/A	Ptahshepses	N/A	Boat pits preserved	29°54′N 31°12′E
Hor-Aha Solar ships	c. 2775 BC	14	between the Shunet ez-Zabib and the Western Mastaba, Abydos	N/A	18–27 m long & 2.5 m wide	King Hor-Aha	1991	Fragile boat remains	26°11′06″N 31°55′08″E
Khasekhemwy Solar Ships	c. 2675 BC	12	Umm el Qa'ab, Abydos	N/A	25 m long & 2.5 m wide & 0.5 m deep	Khasekhemwy	2000 by D O'Connor	Fragile boat remains	26°11′06″N 31°55′08″E
Senusret III Solar ships	c. 1839 BC	6	Near the pyramid of Senusret III, Dashur	1 in Carnegie Museum of Natural History in Pittsburgh, USA and 1 in the Field Museum of Natural History in Chicago, USA; 2 in The Cairo Egyptian Museum & 2 were lost?	10–18 m long & 5.9 m wide	King Senusret III	1893 Jacques de Morgan	Well preserved	29.80°N 31.24°E
Amenemhat III Solar ship	c. 1814 BC	1	South perimeter of Amenemhat IIIpyramid, Dashur	decomposed	15 m long & 5.7 m wide	King Amenemhat III	?	Ship pit preserved	29.80°N 31.24°E
Saqqarah First dynasty Solar boats	c. 3100-2890 BC	3	Tomb S 3357, Saqqara	N/A	N/A	First Dynasty of Egypt kings	1957 by W. Emory	Ship pits preserved	29.871264°N 31.216381°E
Kagemni Solar ships	c. 2345 – 2333 BC	2	tomb of the vizier Kagemni, Saqqara	N/A	N/A	Vizier Kagemni	N/A	Ship pits preserved	29.871264°N 31.216381°E
Unas Solar Ship	c. 2345 BC	2	150 meter from the funeral Temple of Unas Pyramid, Saqqara	N/A	44 m long & ? m wide	King Unas	?	Ship pits preserved	29.871264°N 31.216381°E
Tarkhan Solar ship	c. 3100-2890 BC	?	Tarkhan (Egypt) or Kafr Ammar	N/A	N/A	First Dynasty of Egypt kings?	1913 by Flinders Petrie	N/A	29.500°N 31.225°E
Helwan Solar ships	c. 3100-2890 BC	5	Tombs 762 H5, 649 H5, 1502 H2 and 680 H5), Helwan	N/A	N/A	First Dynasty of Egypt kings?	1940s by Z Saad	N/A	29°58′41″N 31°08′04″E
Senusert I Solar Ship	c. 1926 BC	1?	Pyramid of Senusret I, Lisht	N/A	N/A	King Senusret I	?	40 timbers are preserved	29°34′13″N 31°13′52″E
Amenemhat I Solar ship	c. 1962 BC	1	Pyramid of Amenemhat I, Lisht	N/A	N/A	King Amenemhat I	?	N/A	29°34′13″N 31°13′52″E
Imhotep Solar ship	c. 2650–2600 BC	1	Pyramid of Imhotep?, Lisht	N/A	N/A	Chancellor Imhotep	?	N/A	29°34′13″N 31°13′52″E

A temetési hajókat összehasonlító táblázat eredete: https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Egyptian_royal_ships (A Wikipedia egyik legszínvonalasabb oldala)

Temetési hajó modellje az I. Dinasztia idejéből (https://warther.org/Carvings.php)

A Lépcsős Piramis és körzete (kb. i.e. 2640) , 7 x 7 méteres levezető akna teteje fából készült, beomlott (4).

Ismertebb piramisok helyei, a Tura-i kőbánya Cairo-tól D-re volt (4)

A sok kőbánya É-n volt (4)

Dzsószer temetési hajóit nem találták meg, pedig a Lépcsős Piramis körzetét gondosan átvizsgálták, (igaz lehet az a megfigyelés, hogy nem a szakértelem hiányzott a hajóépítéshez, hanem a faanyag) és a fáraók temetési szertartásának lényeges eleme volt a temetési hajóval történő sivatagi felvonulás:

vontatás párducbőrös locsol temetés talán 400 as

Egy fáraótemetés: szánon vontatták a piramishoz a Napbárkát, előtte vízezték az utat (4)

A Lépcsős Piramis függőleges lejárata, 7 x 7 méteres aknafedője fából készült, mérete és funkciója miatt igen valószínű, hogy cédrusfából. (Továbbá, mert a tamariszkusz és akácia fák rövid törzsű fák, a platán már hosszabb törzsű fa) Imhotep túlélte Dzsószert. I.e. 2630 tól i.e. 2575 -ig nincs temetési hajó lelet, ezután több is, a legismertebb Hufu (Khufu_an ,Kheopsz_gö) fáraó Gizaban kiállított és megtekinthető cédrusfa hajója.

A SZÁLLÍTÓHAJÓK FAANYAGA

Hufu fáraó építette az első kikötőt a Vörös-tengeren, Wadi al-Jarf-ot, a Sinai-félsziget türkíz és malachit bányáiból szállították a szép színű ásványokat (mind a kettő rézérc is), tehát Hufu fáraó idején (i.e. 2560 körül) építettek már tengeri szállítóhajókat is. Memhphiszből szétszedve szállították a hajókat a Vörös-tengeri kikötőbe. Az első tengeri szállítóhajó Sznofru fáraó sírjának faliképe kb. 2580 körül:

Egyptian Museum Cairo . Location 93. SNEFRU 2600BC

Sznofru hajó: tengeri szállító i.e. 2580 körül. (Sznofru: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sznofru, i.e. 2613- 2589. )

Kevés ismeretünk van a piramisok fedőköveinek szállítására vonatkozóan, de Wadi al-Jarf ásatásán találtak egy neves papiruszt, az első papiruszt. Egy Merer nevű munkavezető hieroglif jelekkel írt naplóját találták meg (i.e. 2560 körül, Diary of Merer, https://en.wikipedia.org/wiki/Diary_of_Merer és https://en.wikipedia.org/wiki/Ankhhaf ), amely napi beszámoló a Níluson keresztül történt kőszállításról, a Tura-i mészkőbányából a Nagy piramis szemben fekvő kikötőjébe (Ra-shi-Khufu-ba), Gizába. Ideje: Hufu fáraó uralkodásának a végén, júliustól novemberig, napi bontásban. Minden piramist és sok más épületet, falat is Tura-i fehér mészkővel borítottak, a Merer papirusz szerint Hufu nagy piramisához a kőszállító hajók 2-3 -szor fordultak 10 naponta, és 200 darab 2-3 tonnás követ szállítottak át a Níluson havonta. Merernek 40 matróza volt. Látszólag egy hajóval fordultak, de ez egyértelműen nem következik a papiruszból.

A korábbi, Lépcsős piramis alapterülete 121x109 méter, magassága 62 méter, rövid és óvatos számítás után adódik a 15 ezer tonnás mennyiség, amit Turából átszállítottak a Nílus másik partjára, aktuális ismereteink szerint nyom nélkül: kikötőket, elsüllyedt dereglyéket, köveket kellene keresni a Nílus régi medrében. Megállapítható, hogy a szállítható kő mennyiségét nem a munkások száma, hanem használható hajók száma, végső fokon a rendelkezésre álló akáciafa mennyisége korlátozhatta Dzsószer idején. Tura a Dzsószer piramistól É-ra, kb. 10 km-re a Nílus másik partján található nagy kőbánya, város, temető. A fedőkövek szállításához új hajók (2,3) voltak szükségesek Imhotep idején, ezeket Imhotep építtette akáciafából.Továbbá emelők is a kövek hajóra rakásához és levételéhez, amire az árbocokat használták. A turai kövek jellegzetessége, hogy a színe elég gyorsan sárgul, de jól megmunkálható, polírozható mészkő. Megjegyzendő, hogy a Lépcsős piramisnak csak három oldalát fedték be Tura-i mészkővel, aminek az okát nem ismerjük. Amennyiben Dzsószer váratlanul hunyt el, ez lehet az oka annak is, hogy nincsenek temetési hajói.

A kőszállító hajók és a tengeri szállító hajók azonos felépítésűek voltak. A tamariszkuszfa temetési hajók, a cédrusfa Napbárkák nem voltak alkalmasok tengeri hajózásra, a stabilitásuk miatt, sarló alakúak, alakjuk a gondolákéhoz hasonló (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/127-hajok-toertenete-az-okori-hajok-stabilitasarol.html?layout=blog&Itemid=101). Kis oldalmagasságú és hosszú folyami evezős csónakok, felvonulási hajók. Pl. a rekonstruált Hufu (i.e. 2555 körül, a legjobb állapotban ránk maradt és egyetlen hajó a korból) cédrusfa napbárka súlya közel 20 tonna, hosszúsága 43.6 méter szélessége 5.9 méter, merülése 70 centiméter körüli. A Hufu hajó építéséhez kb. 50 tonna cédrusfát vágtak ki.

Kiállított Khufu ship 18

Royal ship of Cheops c 2500 BC

Kiállított bybloszi cédrusfából készült temetési hajó és modellje Hufu (Kheopsz) fáraó idejéből (4)

A piramis fedőköveinek szállításához szükséges fahajók építéséhez nagy mennyiségű cédrusfa lett volna szükséges, ennyi nem állt rendelkezésre: feltehetően megpróbáltak kőszállító hajókat építeni cédrusfából, de elfogyott a cédrusfa, rákényszerültek, hogy egyiptomi fából, akáciafából építsék a teherszállító vitorlásokat. Az akáciafa is mézgás fa, mint a cédrusfa, az utóbbi illóolajat is tartalmaz, az olajtartalom következtében a cédrusfa tartósabb. Az akáciafa rövidtörzsű fa, ezért egységes, két könyök, 105 centiméter hosszú és 7- 9 cm vastag palánkokat fűrészeltek akáciából. Valószínő, hogy az alkalmas, vastag akáciafák fák is néhány év alatt kifogytak, Egyiptom állandó fahiánnyal küzdött. Az építkezéseken nádkötegekkel helyettesítették a fagerendákat.

Vékony kötelekkel, "varrással" és szegelés nélküli csapokkal erősítették össze a palánkokat. Gerinc és keel nélkül építették a hajókat. Sólyán először a hajótest palánakjait erősítették össze, aztán építették be a kereszttartókat.Vastag, a fedélzet feletti tartókon átvezetett kötél volt a hossztartó, amivel elöl és hatul átkötötték a hajótörzset. Hufu tengeri hajóit szétszedve, szamárkaravánokkal szállították Memphiszből a Vörös-tengerhez, Wadi al-Jarfba, a csapok szegelésének hiánya és kötelekkel (ezeket időnként cserélni kellett, mert elrohadtak) történő összeerősítése tette lehetővé a hajók szétszedését: Wadi al-Jarfban szédszedve tárolták a hajókat. Cédrusfából készítették az "A" alakú (bipod) árbocot és a nagy méretű kormányevezőket, ezekből 2x3 darabot alkalmaztak kezdetben. Az árbocra magas keskeny és négyszögeletes vitorlát szereltek, az árbócokon oldalfeszítő köteleket sokáig nem használtak, így csak hátszélben tudtak vitorlázni.

Korábban i.e. 2480 körül Szahuré fáraó (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szahur%C3%A9, az ő temetési hajóját sem találták meg) szervezett Vörös-tengeri expedíciót Puntba, Eritrea, Szomália környékén keresik a kutatók. Ethióp obszidiánt, elektrum fémet hoztak és egzotikus árukat. Lehetséges, hogy Hufu fáraó idején is szerveztek már expedíciót Puntba.

Szahurét tartották a tengerhajózás megalapítójának, de Hufu idején már biztosan volt tengerhajózás a Vörös-tengeren. Már Hufu előtt is jártak türkízért a Sinaira, ami gyalog is megközelíthető volt, sőt hadjáratokat is vezettek a beduinok ellen a félszigetre. A Wadi el-Jarf-i kikötő a Sínai-félsziget ásványlelőhelyei (színes díszkövek, türkíz és malachit) közötti kapcsolat biztosítására épült. A Wadi el-Jarfban épített kikötőt Hufu uralkodásának végén elhagyták, utána a 90 kilométerre lévő Ayn Sukhna-i kikötőt használták közel egy évezredig, amit Hufu utódja épített. Hufu fáraó idejéből van punti arany leletre történő utalás, Hufu fiának idejéből létezik punti rabszolgára történő utalás, de nincs direkt bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Wadi el-Jarfból vagy Hufu idején, vagy az azt megelőző időkben indítottak volna expedíciót Puntba. Hufu idején már létezett egyiptomi tengeri hajózás a Sinai félszigetre és Dzsószer fáraó idején Bübloszba cédrusfáért a Földközi-tengeren.

IRODALOMJEGYZÉK

(1) Roaf, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998. ISBN 963 208 507 8

(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 389 818 8

(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973. ISBN

ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0

(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem mindig sikerült utólag kideríteni: az NET-s kutatás (adatbányászat) egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött agyag mennyiségileg kis része egy dolgozat, és utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét, pl. mert egy kép WEB címmel nem menthető, csak egy szűk karakterkészlet menthető, amúgy érthetően.

(5) Szentkirályi, Zoltán: Az építészet világtörténete, I. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1980. ISBN 963 336 117 6 és ISSN 0133-2686

(6) Klengel, Horst: AZ ÓKORI SZÍRIA TÖRTÉNETE ÉS KULTÚRÁJA, Gondolat, 1977, ISBN 963 280 367 1

(7) Hajnóczi Gyula: Az építészet története. Ókor. Egyetemi Tankönnyv 1967, Budapest, ISBN 963 17 6769 8 és ISBN 963 17 6770 1

FÜGGELÉK

Haszehemui fáraó tevékenységénak fesorolása

Haszehemui fáraó, (Khasekhemwy_an, i.e. i.e.2680 körül, https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui) ) ismét, talán végleg egyesítette Egyiptomot. Először Narmer -Menesz néven is- fáraó egyesítette, i.e. 3000 körül. Haszemui az első fáraó, akiről már vannak részletes ismereteink, előtte sokszor a fáraók nevét sem ismerjük (https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui). Felsorolás:

*első kőfal-építmény (téglasír Abüdoszban, gazdag leletekkel, https://egyptsites.wordpress.com/2009/02/12/abydos-desert-sites/), addig csak napon égetett vályogtéglából építkeztek,

*núbiai útjáról visszatérve (ahol egy felkelést vert le) Haszemui döntötte meg elődje, Peribszen hatalmát.

*A kor egyik kovakése Haszehemui fáraó sírjából került elő:

Flint knife. Second Dynasty about 2700 BC. From the tomb of Khasekhemwy Abydos. Given by the Egypt Exploration Fund 1901. EA 68775 British Museum

Kovakőkés penge i.e. 2700-ból: Abydosból, Khasekhemwyan, Haszehemuihu sírjából (British Múzeum, EA 68775)

Első Napbárka, modell az I. Dinasztia idejéből (https://warther.org/Carvings.php)

* Haszehemuié az első sír, amely mellett bárkagödröt találtak, mindjárt 12 darabot, uralkodása alatt még tamariszkuszfából készültek a temetési hajók, utána már cédrusfából

* Találtak egy korsót találtak a fáraó hieroglif nevével Bübloszban, Libanonban, (2., 50.o., 5, 20.o.),

* megtalálták a szobrát, ez az első fáraószobor,

* a fáraónak nem volt vér szerinti utódja, felesége a III. dinasztia alapítója. Egy edény fedél felirata szerint, amely "A király anyja"-ként említi, valószínűleg Dzsószer anyja. A későbbi korok a III. dinasztia ősanyját tisztelték benne,

* legyőzi az északiakat, igen sok, 47000 halott volt, egyesíti Egyiptomot az első nagy és dokumentált (Széth és Hórusz -a Sólyom isten, akinek a kultusza jellemtő volt a fáraók előtt - istenek ellentéte) háború után,

(ezzel kapcsolatban nyitott kérdés, hogy miért voltak igen messze D-n a deltaiak, menekültek D felé? " Egy kőedény felirata, amely szerint Neheb városában vívták a harcot. Neheb mélyen délen fekszik, pontosan szemben a dinasztia származási helyével, Nehennel. Az északi seregek itt - Haszehemui feliratai szerint – katasztrofális vereséget szenvedtek, de maga a tény, hogy ennyire eljutottak, beszédes. Ugyanakkor a 47 ezer északi áldozatról szóló híradás is figyelemre méltó... " (https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszehemui) Egyiptomegyesítése több évszázados folyamat volt, az első dokumentált háború!

* erődöket épít Nehemben és Abüdoszban, Szakkarában is építkezik,
* Abüdoszban hatalmas sír épült számára vályogtéglákból (az 5. sír az abüdoszi nekropoliszban), mely trapéz alaprajzú, 70 méter hosszú, szélessége északon 17, délen 10 méteres, 58 szoba található benne. Sírkamráhja a legrégibb kőművesmunkák egyike, bányászott mészkőből készült. Itt találták meg a kutatók a király

* aranyból és barna kalcedonból készült szepterét (jogarát), számos kőedényt. Továbbá kovakőből készült eszközök, rézeszközök (nem szerszámok!), rézedények, kőedények, mázzal bevont tárgyak, mázzal bevont tárgyak, karneolgyöngyök, kosarak és pecsétek is előkerültek.

Karneol és mészkőváza a sírból (4)

Djoser vas

A Dzsószer (i.e. 2650 körül) piramis alatt talált, sok száz éves edények gyüjteménye (https://www.almendron.com/artehistoria/arte/culturas/egyptian-art-in-age-of-the-pyramids/stone-vessels-luxury-items-with-manifold-implications/ )

*Haszehemui nevezetes kőedény-, vázagyüjteményét utódja, Dzsószer fáraó Lépcsős piramisa alatt találták meg. Azért gyűjtemény, mert a a vázákra írva megtalálták több mint háromszáz évre visszamenően a korábbi fáraók neveit az I. és II. Dinasztia idejéből: Narmer, Djer, Den, Adjib, Semerkhet, Ka, Heterpsekhemwy, Ninetjer, Sekhemib fáraókét. Ereklyeként kezelhették a vázákat. A vázák anyagai: diorit, alabástrom, mészkő, pala és iszapkő. Több mint 30 000 darab alabástromból, dioritból, más további nemes kövekből készült vázát, tálat találtak. Lehetséges, hogy a sírokat feltőrő tolvajok ellen a fáraók gyűjteményben tartották az értékes kőedényeket (azaz nem csak temetési ajándékok és élelem, kozmetikumok tárolására használták) és Dzsószer idejéig nem temették el a vázákat. Fémeket még nem használtak. Egy magyarázat lehet az első, a Dzsószer piramis építésére, a későbbi piramisokban kevés kövázát találtak. Megj.: A piramis alatt igen sok állat, többnyire ibis madár múmiát is találtak, Dzsószer múmiáját a sírrablók elvitték, sírja 28 méter mélyen volt, egy 3.5 tonnás gránitlap alatt.

*ő volt az egyetlen fáraó az egyiptomi történelemben, aki viselte szeretjén (a névkeretén) Hórusz és Széth szimbólumait is. Valószínűleg egyesíteni is akarta a két istenség személyét, de halála után Széth (a káosz istene) végleg kikerült a királyi titulatúrából,

*közel 30 évig uralkodott, kb. i.e. 2700-ban kezdte az uralkodását, a dátum bizonytalan.
*A vallási háborúként megjelenő egyesítés egyik oka a Faiyum-mélyföld volt: a Nílus feltöltötte a Moeris tavat (https://en.wikipedia.org/wiki/Lake_Moeris), amit Narmer (Menés) fáraóval kapcsolatban említenek először, i.e. 3000- körül. Faiyum legelős-mocsaras állattenyésztésre alkalmas vidék volt nagy területen Memphisz közelében, amit csatornákkal megművelhetővé tettek. (A Nílus minden áradásnál 1-2- mm-el megemelte a két oldalán a partot, vállasodásnak nevezik a folyamatot. A vállak növekedése évről-évre csökkentette az árvíz nagyságát és ezzel a gabonatermést. Ez ellen is csatornákkal védekeztek, melyek megtartották a vizet.) Narmer fáraó Faiyum K-i szélén alapította Memphisz (fehér kőfallal körülvett erőd-város, neve egyiptomi nyelven Fehér Fal volt, gátakkal is védték a Nílus áradásaitól) városát. Az első mészkőből épült, sokáig egyetlen és első kőutat a világon Faiyumban építették, a bazaltbányába vezetett, közel öt évezrede. A Nílusnak akkoriban két ága volt, a bal oldali ág vezetett Fayumba, mára kiszáradt. A két ág környékén csatornázható mocsaras terület, később értékes termőföld volt:

Az Ókorban még két Nílus-ág volt, az egyik a Ny-i mélyedésbe (ma sivatag, https://hu.wikipedia.org/wiki/Kattara-m%C3%A9lyf%C3%B6ld), a Faiyum depresszióba ömlött. Legelős-mocsaras állattenyésztő vidék volt a csatornázás előtt. (4)