2050-ben lesz elég ivóvíz Európában?
(2025 december)
Az előrejelzés szerint 2050-re a felszíni vizek fele eltűnik, miközben a vízkereslet jelentősen nőni fog, kb. 30–50% -al. A népességnövekedés, az urbanizáció, valamint az ipar és mezőgazdaság folyamatos vízigénye miatt a vízfogyasztás már ma is meredeken nő. A nagyvárosok lesznek a legsérülékenyebbek. A nagyvárosokban, ahol a vízbázisok lemerülnek, probléma, talán megoldhatatlan lesz a megbízható ivóvízellátás tartálykocsis szállítás nélkül. A vízhiány növekvő palackos vízárakat és társadalmi konfliktusokat okoz majd a versengő felhasználások (mezőgazdaság, ipar, háztartások) között. Történik már ma is a víz-újrahasznosító rendszerek, esővíz-hasznosítás, tárolás segítik az ivóvízellátást biztosítani. Csak Észak-Európa lesz vízhiány-kockázat mentes, délen a nyári időszakokban várható bizonytalan lesz az ivóvízellátás, hiány lesz. 2050-re Európa ivóvízellátása nem fog összeomlani, de jelentős feszültségek, helyi vízhiányok várhatóak. Kérdés, hogy mennyire sikerül alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.
A legfrissebb ENSZ-előrejelzések szerint a városi népesség globális aránya 2050-re 65–70% lesz, jelenleg (2025-ben) a világ népességének kb. 45 %-a él városokban. A trend azt mutatja, hogy nemcsak a városokba költözők száma nő, hanem a városi életmód részaránya is emelkedik a globális populáción belül. A költözés, az urbanizáció oka technikai civilizáció terjedése. A legnagyobb népességű afrikai városok lakóinak a száma hetvenmillió fölé emelkedik, a vízhiány miatti kivándorlás következtében pedig Európa társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális káoszba süllyedhet.
A felmelegedés miatt az ellentétes folyamat lenne ésszerű, azaz az óriásvárosokból való kiköltözés, az ivóvíz források közelébe. Már a rómaiak is vezetékeket építettek, és a városokba vitték a vizet. Pedig 2025-ben a globális felmelegedés meghaladta a 1,5 °C fokot, az európai felmelegedés meghaladta a 2,5 °C fokot, az óceánok az utolsó 120 évben 1.2 °C fokot melegedtek. Van ahol az Arktisz ≈3 °C fokot melegedett. Antarktisz helyenként még többet is, de átlagosan az Antarktisz nem igazán melegedett, a sarkok gyorsabban melegednek, mert nagyobb a hőmérséklet különbség. A felmelegedés következtében a levegő páratartalma ≈10%-ot növekedett, Európában 14% -ot, -mégis délen kiszárad, északon a csapadékosabb-, míg az átlagos szélsebesség nem növekedett, sőt lehet, hogy csökkent. Az óceánok vízszintje ma átlagosan 3,3 mm/10 év et emelkedik, és az emelkedés sebessége az elmúlt évtizedekben gyorsult. 2050-ben D-Európa egy igen száraz terület lesz, ahol a mérnököknek nehéz feladata, hogy a lakósságot ellássák vízzel. Az elvándorlás nagyobb része már most is É-Európa irányában történik, ma még a szociális támogatások miatt.
2025-ben a globális felmelegedés másfél °C fok volt, Európában 2.5 °C fok, 2050-ben várhatóan 2.8 °C fok lesz az iparosodás előtti korszak hőmérsékletéhez viszonyítva, 0.15 °C 10 évente
Egy kis történelem: két ezer évvel ezelőtt, a római kori klímaoptimum idején a városi emberek soknemzetiségű városállamokban, hatalmi központokban éltek a rómaiak terjeszkedésének idején is. A római kori klímaoptimum (kb. i.e. 250 – i.sz. 400 között) egy meleg, stabil és csapadékos éghajlati időszak volt, ami a Római Birodalom felemelkedésével és virágzásával esett egybe, kedvezve a nagy terméseknek, a megnövekedett népességnek és az urbanizációnak. Még London környékén is lehetett bort termeszteni, amíg a klíma romlása és a változékonysága hozzá nem járult a Birodalom hanyatlásához. A római időjárás meleg és csapadékos volt, a nyarak is melegek és csapadékosak voltak. A kedvező klíma-viszonyok hozzájárultak a népesség növekedéséhez és a településszerkezet átalakulásához: már akkor a felmelegedéssel együtt járt az urbanizáció. A házaik az udvar felé épültek, néztek, és minden udvarban volt ciszterna. A rómaiak hasonlóan büszkék voltak a fürdő- és vízvezeték ellátottságukra, a jogrendszerükre, úthálózatukra (az ampfiteátrumokra, színházakra, lóverseny pályákra), mint mi a közlekedésünkre, a demokráciánkra, az internetünkre. A klíma változékonnyá válása i.sz. 250-től kb. 600-ig egybeesett a Nyugatrómai Birodalom hanyatlásával, és a népvándorlások korával, a gyengébb termés, és a hidegebb idők éhezést okoztak, ami erősítette a természetes elvándorlást.. A Római Birodalom lassú leépülését nem a vízhiány, hanem a gótok betelepítése, az identitásvesztés okozta, hasonlóan Mezopotámiában, Egyitomban, ahol az amoriták szivárogtak be, és vették át a hatalmat (I. Samsi-Adad https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Samsi-Adad, és Egyiptomban hükszoszok.)
Az társadalom nem kis része, akik állattenyésztők voltak, évente állandó, téli-nyári vándorló életmódot élt. A migráció, azaz a nagy létszámú embercsoportok nagytérségi mozgása valamilyen formában mindig létezett. Oka, hogy minden élőlényt három nagy hajtóerő mozgat, a létfenntartás, a fajfenntartás és az élettérért való küzdelem. Az élettérre azért van szükség, mert a létfenntartás és a fajfenntartás működtetéséhez kiszámíthatóan elegendő nagy térre van szükség. Az ember esetében ez azt jelenti, hogy „házat s hazát” szeretne minden ember, ahol már megjelenik az uránosodás egyik belső ellentmondása: a házhoz haza is tartozik, és hogy az urbanizációval csökken a termékenységi ráta, vagyis az a mutatószám, amely megmutatja azt, hogy egy nő átlagosan mennyi gyereknek ad életet. Az ókorban a szálláshoz aránytalanul nagy szállásterület tartozott, és volt téli és nyári szállás is, a sztyeppei népeknél több 100 km távolságra. A még nagyobb arányú népességmozgásokat az éghajlat okozta, valamelyik szálláshelyen több időt kellett tölteni a legelők minősége miatt, ami persze folyamatos konfliktusokkal járt. Később, az 1450-as évektől, amit a történetírás „nagy földrajzi felfedezések” korában, ami nem volt más, mint a katonai erőszakkal nyers haszonszerzés a kereskedelem és a hittérítés eszközeivel. A legtöbb ázsiai kultúra (Japán, Kína, Korea) ezért megpróbált elzárkózni a Nyugattól, a nyitott India szenvedte el a legnagyobb károkat, és érdekes módon később fejlődik a technika, de kihagyja.... Pedig keletről jött a latinvitorla (háromszög alakú vitorla, amivel nem csak hátszélben lehetett vitorlázni), és Kínából jött a korszak másik három nagy felfedése, a lőpor, az iránytű és a papír.