Fenékküszöbbel meg lehetett volna emelni a Duna vízszintjét,
hogy az atomerőműnek több vize legyen
(2026 augusztus)
Igen, meg lehetett volna emelni, de a kisvizes állapotra a műszaki megoldás a hűtőtorony. A Paksi Atomerőmű vízkivételi csatornájában a vízszintet a kivett mennyiség is befolyásolja. A leállítást nem csak a medervízállás határozza meg, hanem a paksi vízkivételi műnél mért balti alapszint alapján határozzák meg. A Paksi Atomerőmű tájékoztatása szerint jelenleg (aug. 3.) a vízállás érték 83,68 méter, míg az utolsó működő blokk leállítását 83,63 méteres vízszintnél kezdik meg. Az utolsó előtti turbina leállításával jelentősen csökkent a szükséges hűtővíz mennyisége, a hidegvizes csatornában a vízszint átmenetileg néhány centiméterrel megemelkedett. Érdekes, hogy a vízbe lógó szívócsonk meghoszabbításáról nincs említés, a csonk peremémének a távolsága az akna aljától 0.3 D - 0.5 D? (Ahol D a csonk átmérőjét jelöli).
A Duna vízszintjét helyileg meg lehet emelni fenékküszöbbel, de ez nem jelentett volna végleges megoldást az atomerőmű hűtővíz-ellátására, mert elzárta volna a hajózási útvonalat, pl. Paks II.esetén,és mert a meder tovább süllyed. A mederbe épített kőküszöb kis mértékben megemeli a vizet közvetlenül a műtárgy felett, jelen estben a szvattyű csonkok felett, de nem növeli meg a folyó teljes vízhozamát aszály idején. Megnehezíti a hajók közlekedését, és a meder természetes mozgását. Dunakilitinél van egy fenékküszöb, aminek a célja a Duna főmederbe érkező 400-600 m3 /sec vízhozam vízszintjének megemelése a Dunakilitinél, egy mellékágban.
A Duna medrének bevágódása, süllyedése ellen a teljes vízgyűjtő területre kiterjedő mérnöki és természetalapú beavatkozásokkal lehet védekezni. A folyó az elmúlt 60 évben átlagosan mintegy 2 métert mélyült a Szob és a déli országhatár közötti szakaszon. A folyamat azért is veszélyes, mert csökkenti a talajvízszintet, kiszárítja az ártéri élőhelyeket (például Gemencet), és veszélyezteti a kritikus infrastruktúrák – köztük a Paksi Atomerőmű vagy az ivóvízbázisok – működését. A medersüllyedés megállítására és a negatív hatások mérséklésére az alábbi megoldások léteznek:
1. Mesterséges hordalékpótlás (Gravel feeding): A medersüllyedés fő oka, hogy a felső szakaszokon épült vízlépcsők megfogják a kavics- és homokhordalékot, így a „kiéhezett” folyó a saját medrét kezdi el marni.
Kavics betáplálása: a felsőbb szakaszokról származó, vagy máshol kibányászott megfelelő szemcseméretű kavicsot célzottan a folyóba ürítik, hogy a víz azt szállítsa ahelyett, hogy a mederfeneket mélyítené.
Hordalékátvezetés: olyan műszaki megoldások a meglévő gátaknál, amelyek lehetővé teszik a lerakódott hordalék átjutását az alsóbb szakaszokra.
2. Mederbeavatkozások és áramlásszabályozásnál a víz energiájának és sebességének csökkentésével mérsékelhető a mederfenék eróziója.
Medertágítás és kanyargósság növelése: Ahol lehetséges, a folyó kiegyenesített szakaszait újra szélesíteni vagy kanyargósítani kell. A szélesebb mederben lassul a sodrás, így csökken a hordalékelragadó képesség.
Zárások és sarkantyúk átalakítása: A korábban folyószabályozási célból épített keresztgátakat (sarkantyúkat) úgy kell módosítani vagy visszabontani, hogy ne szűkítsék le mesterségesen a fősodort, csökkentve ezzel a lokális bevágódást.
3. Tájhelyreállítás és vízmegtartás: a kutatók által is szorgalmazott megközelítés a folyó és az ártér kapcsolatának visszaállítása.
Mellékágak és holtágak vízpótlása: Fenékküszöbök, oldalbukók vagy zsilipes rendszerek építésével a vizet magasabb szinten lehet tartani és ki lehet vezetni a mellékágakba (hasonlóan a Szigetközben, Dunakilitinél alkalmazott sikeres modellekhez).
Árterek megnyitása: Az árvízvédelmi gátak hátrébb helyezésével és a hullámtér növelésével a nagyobb árhullámok alkalmával a víz szétterülhet, lerakhatja a hordalékát, és töltheti a talajvízkészletet ahelyett, hogy végigrohanna a csatornaszerű fősodorban.
4. Vízszintszabályozás mérnöki műtárgyakkal: a leginkább vitatott, de a kritikus infrastruktúrák védelme miatt rendszeresen felmerülő megoldás a folyó fizikai duzzasztása.
Fenékküszöbök építése: a meder aljára helyezett kőszórások, amelyek helyileg megemelik a vízszintet és megakadályozzák a további mélyülést anélkül, hogy teljesen elzárnák a folyót.
Hajózási és vízlépcsők (Duzzasztók): Mérnöki körökben felmerül a kritikus szakaszokon (például Fajsz térségében) újabb dunai vízlépcső építése, ami garantálná a paksi hűtővíz-ellátást és a nemzetközi hajózóutat a tartós aszályok idején is, súlyos ökológiai kockázatokkal jár, és alatta blokkolná a hordalékvándorlást.
A Duna vízszintjének megemelése: az atomerőművi hűtővíz-kivétel biztosítására – három fő műszaki megoldással lehet megemelni vagy stabilizálni:
1. Fenékküszöbök és terelőművek (fix mederbeavatkozások)
Kőgátak: a mederfenékre helyezett tartós kőszórások helyileg visszaduzzasztják a folyót.
Terelőművek: Olyan kőművek, amelyek kisvíz idején a hűtővíz-kivételi mű felé terelik a fősodort.
Kőgátak: a mederfenékre helyezett tartós kőszórások helyileg visszaduzzasztják a folyót.
Terelőművek: Olyan kőművek, amelyek kisvíz idején a hűtővíz-kivételi mű felé terelik a fősodort.
Mélyítés: A szivattyúház előtti mederszakasz és a bevezető csatorna kotrása, ami nem a vízszintet emeli, de növeli a vízoszlop magasságát. A szivattyú beszívónyílását, a csonkot mélyebbre lehet tervezni. A jövőben pedig nem átépítéssel, hanem hozzáépítéssel megoldható a csonknál a vízmélyítés.
2. Duzzasztóművek és vízlépcsők (aktív szabályozás, https://index.hu/gazdasag/2026/07/30/kiszaradas-vizlepcso-viz-paks-leallas-gyorgy-laszlo-hna/)
Szabályozható gátak: mozgatható táblákkal ellátott teljes keresztmetszetű völgyzáró gátak (mint Bősnél vagy Tiszalöknél).
Precíz szinttartás: aszály idején is milliméterre pontosan beállítható a szükséges duzzasztási szint.
Hajózási zsilip kötelező eleme a rendszernek, hogy a nemzetközi hajóút folyamatossága megmaradjon.
3. Mobil és úszó szivattyúállomások
Pótszivattyúk: rendkívüli kisvíz esetén nem a vizet emelik meg, hanem a szivattyúkat viszik közelebb az alacsony vízszinthez.
Úszóművek: Pontonokra szerelt nagyteljesítményű szivattyúk, amelyek közvetlenül a fősodorból emelik át a vizet a tápcsatornába. Sürgős, kritikus helyzetben (például egy hirtelen kialakuló, rekordalacsony dunai aszály idején) kizárólag a mobil és úszó szivattyúállomások telepítése a célszerű és kivitelezhető megoldás.
Precíz szinttartás: aszály idején is milliméterre pontosan beállítható a szükséges duzzasztási szint.
Hajózási zsilip kötelező eleme a rendszernek, hogy a nemzetközi hajóút folyamatossága megmaradjon.
3. Mobil és úszó szivattyúállomások
Pótszivattyúk: rendkívüli kisvíz esetén nem a vizet emelik meg, hanem a szivattyúkat viszik közelebb az alacsony vízszinthez.
Úszóművek: Pontonokra szerelt nagyteljesítményű szivattyúk, amelyek közvetlenül a fősodorból emelik át a vizet a tápcsatornába. Sürgős, kritikus helyzetben (például egy hirtelen kialakuló, rekordalacsony dunai aszály idején) kizárólag a mobil és úszó szivattyúállomások telepítése a célszerű és kivitelezhető megoldás.
A mobil megoldások előnyei vészhelyzetben:
Azonnali beavatkozás: napok vagy hetek alatt telepíthetők, míg egy fenékküszöb építése hónapokig, egy duzzasztóműé évekig tart.
Nincs engedélyezési hercehurca: vészhelyzeti terv alapján, azonnal bevethetőek a környezeti hatásvizsgálatok elhúzódása nélkül.
Rugalmas elhelyezés: pontonokra vagy a partra szerelt szivattyúkkal közvetlenül a fősodorból, a legmélyebb pontról is kiemelhető a víz.
Költséghatékony: csak a kritikus időszakban (pár hétig) üzemelnek, így a fenntartási költségük alacsony.
Azonnali beavatkozás: napok vagy hetek alatt telepíthetők, míg egy fenékküszöb építése hónapokig, egy duzzasztóműé évekig tart.
Nincs engedélyezési hercehurca: vészhelyzeti terv alapján, azonnal bevethetőek a környezeti hatásvizsgálatok elhúzódása nélkül.
Rugalmas elhelyezés: pontonokra vagy a partra szerelt szivattyúkkal közvetlenül a fősodorból, a legmélyebb pontról is kiemelhető a víz.
Költséghatékony: csak a kritikus időszakban (pár hétig) üzemelnek, így a fenntartási költségük alacsony.
Volt már példa ilyen vészhelyzeti szivattyúzásra a Paksi Atomerőmű történetében. A Duna vízállása Paksnál rekordalacsony szintre, mínusz 120 centiméter alá süllyedt, meg döntve a korábbi negatív rekordokat. Bár a folyóban fizikailag még folyik elegendő víz, az atomerőmű beépített, állandó szivattyúinak szívócsonkjai túl magasan vannak ahhoz, hogy biztonságosan elérjék a vízfelszínt. emiatt kavitáció (légbuborék-képződés) fenyegeti a rendszert, ami tönkre tenné a berendezéseket.
A helyzet kezelésére az alábbi vészhelyzeti lépések történtek és történnek:
Mobilszivattyúk és úszóművek érkeztek a helyszínre szivattyús úszóművek és extra dízelszivattyúk, melyekkel megkezdték a víz átemelését közvetlenül a fősodorból a tápcsatornába, hogy pótolják a kieső vízszintet.
Mobilszivattyúk és úszóművek érkeztek a helyszínre szivattyús úszóművek és extra dízelszivattyúk, melyekkel megkezdték a víz átemelését közvetlenül a fősodorból a tápcsatornába, hogy pótolják a kieső vízszintet.
Kényszerű teljesítménycsökkentés: a rendkívüli szivattyúzás ellenére a hűtési korlátok miatt az erőmű blokkjait fokozatosan le kellett terhelni (félgőzzel, 960 megawatton üzemeltek), később esetleg még jobban.
Történelmi leállási terv: mivel a Duna szintje folyamatosan apad, a minisztérium és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. bejelentette, hogy az elkövetkező napokban az erőmű 42 éves történetében először sor kerülhet a blokkok teljes leállítására, a biztonsági előírások miatt, csak ha a Duna tovább apad.
Történelmi leállási terv: mivel a Duna szintje folyamatosan apad, a minisztérium és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. bejelentette, hogy az elkövetkező napokban az erőmű 42 éves történetében először sor kerülhet a blokkok teljes leállítására, a biztonsági előírások miatt, csak ha a Duna tovább apad.
Bár korábbi aszályos években (például 2018-ban vagy 2023-ban) is felkészültek extra dízelszivattyúk hadrendbe állításával, a mostani helyzet minden eddiginél súlyosabb, és veszélyezteti az országos villamosenergia-hálózat stabilitását is.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján az utolsó működő blokk leállítására -134 centiméteres vízállásnál lesz szükség.
(A Velencei-tavon tíz helyszínen zajlik majd kotrás. Elsőként Dinnyés térségében, a Névtelen-tisztás és a Kis Mihály-tisztás közötti átjáró mélyítése kezdődik meg egy munkagéppel szombaton. Hétfőn pedig egy olyan kétéltű munkagép érkezik a Velencei-tóhoz, amit természetvédelmi területeken és tavakon használnak, A beavatkozással eltávolítják a felhalmozódott lágy iszapot, az összekötőket és az átjárókat mélyítik, amivel fennmarad a meglévő természetes élőhelyek közötti kapcsolat, és a tevékenységek a vízmozgás helyreállítására irányulnak.)
* Ausztriában 12 db duzzasztó működik, amely rövid távú megoldást lehetővé tesz, de nem oldja meg az alacsony vízállás okozta sokkot, és nem tartják vissza a vizet, csal szabályozottan engedik tovább. "Magyarországon a Dunán nem működik olyan vízlépcső, amely lehetőséget biztosítana a nagyvízi időszakokban történő vízkészlet-felhalmozásra és az azt követő szabályozott vízpótlásra, ezért a hazai Duna-szakasz vízjárása követi az alacsony természetes vízhozam alakulását, amely történelmi léptékű kisvízi vízállások kialakulásához vezethet."
**
Nyolc nap alatt megmenthető lenne Budapest ivóvize: "Leel-Őssy Miklós szerint még van egy mentőöv. Egy gyorsan kivitelezhető fenékgáttal meg lehetne előzni az ivóvíz hiányát. Bár Paksnál a víz hőfoka miatt ez már nem oldaná meg a hűtési problémát, a mérnök szerint Budapestnél, Soroksár magasságában fel lehetne építeni gyorsan egyet az ivóvízbázis megmentéséért.
– Ez egy víz alatti gát, amely 8-10 nap alatt megépíthető – részletezi a mérnök. – Billenős teherautókkal 50-70 ezer tonna bányászott követ kellene a Dunába hordani, parttól partig. Egy trapéz alakú töltést kell elképzelni, amely az alapjában 20-25 méter széles, a tetejénél körülbelül 10 méter, a gát csúcsa pedig a vízszint fölé emelkedik 2-2,5 méterrel. Ehhez semmilyen kötőanyag nem szükséges, a megfelelő méretű kövek, a folyó sodrása nem mozdítja el az építményt.
Egy ilyen fenékgát Soroksárnál megfogná és egészen Békásmegyerig felduzzasztaná a vizet, így az ismét a csápos kutak fölé kerülne, és a főváros vízellátása biztosított maradna. Nem venné el a vizet az alsóbb szakaszokon fekvő szomszédos országoktól, csupán lassítaná az átfolyást, cserébe viszont megmentené Budapestet egy ivóvízkrízistől." Megj.: Mindig kérdés, hogyan bontható, árjárható a hajózás miatt, pl. Paks II. építését hogyan befolyásolja?