SZÁRAZSÁG ÉS VILLÁMÁRVIZEK
(2025 június)
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) szerint 2025 májusa volt a második legmelegebb május globálisan, Európa-szerte aszályos időjárás uralkodott, ( https://index.hu/tudomany/2025/06/11/aszaly-meleg-idojaras-europa-c3s-vizhiany-szaraz-ido/), száraz volt az időjárás a világ más részein is. Magyarországon szerencsénkre közepesen nedves, hideg május volt, és a nem sok májusi eső is "aranyat ért!". Az idei tavasz meglepetést hozott – ezúttal pozitív értelemben. A megszokottnál csapadékosabb, hűvösebb, páradús időjárás nemcsak az embereknek adott fellélegzést, hanem valóságos ajándék volt az erdők számára is.
Az elmúlt hónapokban Európa-szerte aszályos időjárás uralkodott, ami miatt sokan vízhiánytól tartanak, hacsak nem esik jelentős mennyiségű eső júniusban, a gazdák pedig terméskiesésektől. A szárazság komoly tünetei majd júliusban mutatkoznak: kiszáradt, poros földek, kiszáradt folyók, tavak, kiégett sárga növények, erdő- és bozóttüzek. (Hazai részletek: https://www.agrarszektor.hu/noveny/20250617/brutalis-a-szarazsag-surgosen-kellene-a-csapadek-a-magyar-foldekre-56052, https://www.portfolio.hu/global/20250621/kongatjak-a-veszharangot-az-idojaras-szornyu-pusztitast-vegezhet-hazankban-ha-ez-igy-megy-tovabb-769427 ). Aszályok régen is előfordultak, de most a felmelegedéssel felgyosul az időjáras, tőbb párát tartalmazó nagyobb felhők magasabbra emelkednek, és hevesebb zivatarokat okoznak.
2024-ben átlagosan 60 hőségnapot mérték Magyarországon, ami a 20. század eleje óta a legtöbb volt. A délkeleti területeken ez a szám még magasabb, akár 75 fölé is emelkedett. Ez azt jelenti, hogy átlagosan két hónapnyi időszakban volt 30 fok vagy magasabb hőmérséklet.
A nyári hónapokban (június, július, augusztus) 33 hőségnapot rögzítettek, ami az átlagosnál kétszer több volt. 2023-ban 70 nyári nap, 33 hőségnap és négy forró nap volt. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A nyári hónapokban (június, július, augusztus) 33 hőségnapot rögzítettek, ami az átlagosnál kétszer több volt. 2023-ban 70 nyári nap, 33 hőségnap és négy forró nap volt. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
Az Alföld aszályos terület, az árterek megvannak még, csak a zsilipek hiányoznak, el kéne árasztani az ártereket
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) szerint 2025 májusa volt a második legmelegebb május: a felszíni levegő átlagos hőmérséklete 15,79 fok volt, ami csak 0,53 fokkal meghaladja az 1991-2020-közti májusi átlagot. „2025 májusa megtöri az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokkal melegedő hónapok példátlanul hosszú sorozatát. Bár ez rövid felüdülést jelenthet a bolygó számára, arra számítunk, hogy a közeljövőben ismét átlépjük az 1,5 Celsius-fok küszöbértékét az éghajlati rendszer folyamatos felmelegedése miatt”. Az 1,5 fok a 2015-ös párizsi egyezményben meghatározott éghajlati célkitűzés. Az 1,5 Celsius-fokos cél egy-két évtizedes időszakra vonatkozik. Ennél a szintnél magasabb hőmérséklet nem jelenti azt, hogy a célt nem sikerült elérni, de azt mutatja, hogy az éghajlati vészhelyzet fokozódik.
Száraz az időjárás a világ számos részén, 2025 májusában Észak- és Közép-Európa nagy része, valamint Oroszország, Ukrajna és Törökország déli régiói szárazabbak voltak az átlagosnál. Északnyugat-Európa egyes részein legalább 1979 óta a legalacsonyabb csapadékmennyiség és talajnedvesség-szint volt tapasztalható. 2025 májusában Észak-Amerika nagy részén, Afrika szarván és Közép-Ázsia-szerte, valamint Dél-Ausztráliában és Dél-Afrika, illetve Dél-Amerika nagy részén is az átlagosnál szárazabb volt az idő. A Copernicus szerint májusban az Atlanti-óceán északkeleti részén rendellenesen magas tengerfelszíni hőmérsékletet mértek, elérve a valaha feljegyzett legmagasabb értéket.
Az alföldi homokhátság aszályos terület,az árterek megvannak még, csak zsilipek kellenének, el lehetne árasztani az ártereket
Védekezés módjai:
A szárazság elleni védekezés érdekében többféle módszert alkalmaznak, például a talajtakarás, sokféle öntözés, a talaj állapotának javítása és a klímaváltozást megelőző intézkedések. A szárazság hatásait csökkenthetjük a talaj nedvesség tartalmának növelésével, vízmegtartással, a vízveszteség csökkentésével, a talaj egészségének javításával. A talaj nedvesség tartalmának növelése, a vízveszteség csökkentése és a talaj egészségének javítása segíthet a szárazság hatásait csökkenteni.
1. Talajtakarás: például a rézsávok, segítenek megakadályozni a talaj kiszáradását és csökkentik a talaj felszínének hőmérsékletét, így a növények kevesebb vizet vesztenek. Mulcsolás: A talaj felszínének mulccsal (pl. aprított gyökérzetű gyom, komposzt, szalma, kéreg) takarása szintén segíthet a talaj nedvességtartalmának megőrzésében.
2. Öntözés: a cél a növények vízigényének megfelelő öntözés, csepegtető öntözés, kerülni kell a túlzott öntözést és a vízpazarlást. Szóróöntözés: jó módszer a növények öntözésére, mivel a víz egyenletesen oszlik el a talajfelszínen. Hétköznapi életben kerülni kell a vízpazarlást a házban és a kertben is, például a zuhany és a mosogatás idejére figyelmet fordítva.
3. Talaj állapotának javítása: A talaj szerkezetének javítása, például a komposztálással és a talajban található szerves anyagok, az erdőterület növelésével, segíthet a talaj vízvisszatartó képességének javításában. Talajvédelem: a talaj erózióját meg kell akadályozni, például a talaj felszínének takarásával és a talaj művelési módszerek optimalizálásával.
4. Klímaváltozással kapcsolatos intézkedések (a jövőben mesterséges felhők, https://bencsik.rs3.hu/a-huekszoszok-e-kanaani-amoritak/577-mesterseges-eso.html ): a mezőgazdaságban a fenntartható gyakorlatok, mint például a talajvédelem és a biológiai növényvédelem, segíthetnek a szárazsággal szembeni ellenálló képességét növelni. Tájrendezés: a tájrendezés során figyelni kell a talajvíz megőrzésére és a vízelfolyás szabályozására, például a fasorok és a csatornák kialakításával. Szárazságtűrő növények választása: például egyes cserjék, őshonos vagy szárazságtűrő növények segíthetnek a szárazság okozta problémák csökkentésében.
A magyarországi jégkármérséklő rendszert a mezőgazdasági területeken okozott jégkárok csökkentésére hoztak létre hazai és uniós forrásból, a rendszer kiépítése 2 milliárd forintba került.
1. Talajtakarás: például a rézsávok, segítenek megakadályozni a talaj kiszáradását és csökkentik a talaj felszínének hőmérsékletét, így a növények kevesebb vizet vesztenek. Mulcsolás: A talaj felszínének mulccsal (pl. aprított gyökérzetű gyom, komposzt, szalma, kéreg) takarása szintén segíthet a talaj nedvességtartalmának megőrzésében.
2. Öntözés: a cél a növények vízigényének megfelelő öntözés, csepegtető öntözés, kerülni kell a túlzott öntözést és a vízpazarlást. Szóróöntözés: jó módszer a növények öntözésére, mivel a víz egyenletesen oszlik el a talajfelszínen. Hétköznapi életben kerülni kell a vízpazarlást a házban és a kertben is, például a zuhany és a mosogatás idejére figyelmet fordítva.
3. Talaj állapotának javítása: A talaj szerkezetének javítása, például a komposztálással és a talajban található szerves anyagok, az erdőterület növelésével, segíthet a talaj vízvisszatartó képességének javításában. Talajvédelem: a talaj erózióját meg kell akadályozni, például a talaj felszínének takarásával és a talaj művelési módszerek optimalizálásával.
4. Klímaváltozással kapcsolatos intézkedések (a jövőben mesterséges felhők, https://bencsik.rs3.hu/a-huekszoszok-e-kanaani-amoritak/577-mesterseges-eso.html ): a mezőgazdaságban a fenntartható gyakorlatok, mint például a talajvédelem és a biológiai növényvédelem, segíthetnek a szárazsággal szembeni ellenálló képességét növelni. Tájrendezés: a tájrendezés során figyelni kell a talajvíz megőrzésére és a vízelfolyás szabályozására, például a fasorok és a csatornák kialakításával. Szárazságtűrő növények választása: például egyes cserjék, őshonos vagy szárazságtűrő növények segíthetnek a szárazság okozta problémák csökkentésében.
5. Esővízgyűjtés, a folyóvizek megtartása a legfontosabbak: gyűjtése össze és tárolása medencékben, fedett ciszternákban, tározókban, csatornákban, tavakban, a Tisza nagy holtágainak visszaállításával. A kutak csökkentik a talajvíz szintet. A sótalanítási technológia máshol, a tengerpart menti területeken friss vizet biztosít, de jelentős erőforrásokat igényel.
Régen is kiszáradtak, de nem lehet hozzászokni
Némileg megkésve, de komoly mértékű vízmegtartó és öntözésfejlesztési program zajlik jelenleg Magyarországon, a most futó fejlesztések nyomán a jelenlegi 200 millió köbméteres visszatartási kapacitás már jövőre elérheti az 1,5 milliárd, 2026 végére pedig a 3 milliárd köbmétert – ez nagyjából másfél Balatonnyi vízmennyiség.
Végig azonosan lineárisnak gondolják a trendet, de 1970-től egy meredekebb egyenes a pontos trend (https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3198)
Felhőszakadás, villámárvizek, jégesők*, földcsuszamlások
A villámárvíz alacsonyan fekvő területek, vízmosások, folyók, kiszáradt tavak és mélyedések, lapályok gyors elöntése. Oka lehet heves zivatarral, viharral járó heves esőzés, illetve a jég és a hó olvadékvize. Villámáradat előfordulhat természetes jég- vagy törmelékgát, vagy emberi építmény, például mesterséges gát összeomlásakor is. A villámárvizeket az különbözteti meg a rendszeres áradásoktól, hogy kevesebb mint hat óra telik el az esőzés és az árvíz kezdete között, a gyakoribb villámárvízek oka, hogy az átlagosan melegebb levegő gyorsabban emelkedik fel és több nedvességet is tartalmaz.
A villámárvizek jelentős veszélyt jelentenek, több halálesetet okoznak, mint a villámcsapások, szélviharok. Nagy mennyiségű üledéket is lerakhatnak az ártereken, és elpusztíthatják a gyakori árvízi viszonyokhoz nem alkalmazkodott növényzetet. A gyorsan leszakadó nagy esők földcsuszamlásokat okkoznak, pl.: https://index.hu/kulfold/2025/06/15/egyesult-kiralysag-anglia-wales-skocia-viz-foldcsuszamlas/. A hirtelen áradások leggyakrabban száraz területeken fordulnak elő, de a bárhol előfordulhatnak, akár a zivatartól sok kilométerre is. A hirtelen áradásokat a jéggátak hirtelen árszakadása is okozhatja.
A villámárvizek jelentős veszélyt jelentenek, több halálesetet okoznak, mint a villámcsapások, szélviharok. Nagy mennyiségű üledéket is lerakhatnak az ártereken, és elpusztíthatják a gyakori árvízi viszonyokhoz nem alkalmazkodott növényzetet. A gyorsan leszakadó nagy esők földcsuszamlásokat okkoznak, pl.: https://index.hu/kulfold/2025/06/15/egyesult-kiralysag-anglia-wales-skocia-viz-foldcsuszamlas/. A hirtelen áradások leggyakrabban száraz területeken fordulnak elő, de a bárhol előfordulhatnak, akár a zivatartól sok kilométerre is. A hirtelen áradásokat a jéggátak hirtelen árszakadása is okozhatja.
.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő felhőszakadások. A felhőszakadások valószínűsége legalább kétszeresére nőtt, és erejük hét százalékkal hevesebb lett 2025-re figyelmeztetett jelentésében a World Weather Attribution (WWA). A hirtelen, extrém intenzitású esőzések gyakoriságát és intenzitásáról: a melegebb légkörben több párát képes elnyelni és megtartani, ami aztán intenzívebb csapadékok formákban, például felhőszakadásokban jelentkezik. Másrészt a globális felmelegedés miatt változnak az időjárási mintázatok, több a magasnyomású anticiklon, ami gyakoribb erő zivatarokhoz vezet. A felszíni hőmérséklet emelkedése a nedves levegő gyorsabb emelkedését is eredményezi, növelve az intenzív zivatarok valószínűségét. A tudósok előrejelzése szerint minden 1°C-os felmelegedés 12%-kal növelheti a villámlások számát, ami gyakoribb erdőtüzekhez, kevesebb, de hevesebb viharokhoz és helyi villámárvizekhez vezet.
Előnyei: néhol növelik a vízkészleteket, különösen azokon a területeken, ahol az éghajlatváltozás miatt a szárazságok gyakorisága nő. A felhőszakadások egyes esetekben segíthetnek a természeti katasztrófák, mint például az erdőtüzek oltásában.
Hátrányok: Romlik a vízminőség, a felhőszakadásokkal érkező csapadékvíz a szennyvízbe mossa a tisztítatlan szennyező anyagokat, csökkentheti a felszíni vizek minőségét. Az infrastruktúra károsodása: az erős esőzések okozta árvíz veszélyes mértékben károsíthatja az utakat, hidakat és épületeket. Természeti katasztrófákat okoznak a villámárvizek, földcsuszamlásokat és a hegyvidéki árvizeket.
Hátrányok: Romlik a vízminőség, a felhőszakadásokkal érkező csapadékvíz a szennyvízbe mossa a tisztítatlan szennyező anyagokat, csökkentheti a felszíni vizek minőségét. Az infrastruktúra károsodása: az erős esőzések okozta árvíz veszélyes mértékben károsíthatja az utakat, hidakat és épületeket. Természeti katasztrófákat okoznak a villámárvizek, földcsuszamlásokat és a hegyvidéki árvizeket.
Sajnálatos példa a 2025-ös parajdi bánya. A parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize egy technikai hiba miatt, az áradás feltépte a medervédő fóliát. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet, továbbá a legújabb ágat, a Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt.
Parajd 2025
Valószínűtlen, hogy egyszerre omlana be a bánya teteje, sorozatos omlásokra viszont számítani kell, szeizmográfokkal, lézeres távolságméréssel ellenőrizhető lesz az omlási folyamat. 45 ház érintett. Ha elkezdenék kiszivattyúzni a sós vizet, pl. hogy a legfelső bánya rész látogatható legyen, akkor a szivattyúzás
-- az alsóbb szinteken csökkentené a hidrosztatikai nyomást, azaz gyorsítja az omlási folyamatot, pedig kéne az egyensúly a bánya föld alatti rendszerében a be- és kiáramlások között. Bonyolítja az omlásokat, hogy lehetnek bezáródott légbuborékok.
-- kérdéses a kiszivattyúzott - és erősen környezet szennyezőnek minősülő- sós víz tárolása. Talán lehet egy sóstót elszigetelni a völgyben,
-- a Korond-patak felső folyásánál megépített két gát sikeresen lassítja a víz áramlási sebességét, ami ideiglenes egyensúlyt hozhat a bánya föld alatti rendszerében. A Korond-patak vízgyűjtőjének védelme, átépítése, valamint a víz csöveken való elvezetése talán biztosítja a környék ivóvízének a minőségét, de hosszabb távon számítani lehet a sós ivóvízre: nyilván naponta vesznek vízmintákat a Korond-patak, a Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő és Maros folyókból. Komoly szennyezés esetén halpusztulással kell számolni, és azzal, hogy a sós víz eljut a Tiszába.
-- Létezik aktív módszer az omlás, a bányaállapot ellenőrzésére: mesterséges robbantásokkal, ezek hatását ellenőrizni szeizmográfokkal, az olajbányászoknál van kész szoftver a mérések kiértékelésére. Az ellenőrzött mesterséges robbantások omlásokat okoznak majd, de biztonságosabbá válik a terület. A legegyszerűbb megoldás, hogy nem szivattyúzzák ki a vizet, az omlási területet elkerítik, és a turizmusból élő lakosság áttér a termálvízen alapuló ( van gyógyfürdője is) melegházi mezőgazdálkodásra.
Parajdi sóbánya (https://infovilag.hu/az-ujsagiro-archivumabol-sotura-parajdon/)
*
A magyarországi jégkármérséklő rendszert a mezőgazdasági területeken okozott jégkárok csökkentésére hoztak létre hazai és uniós forrásból, a rendszer kiépítése 2 milliárd forintba került.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gos_j%C3%A9gk%C3%A1rm%C3%A9rs%C3%A9kl%C5%91_rendszer). A rendszer teljes kapacitással 2018. május óta üzemel, minden évben május elseje és szeptember 30-a között, de a működtetés időszakának meghosszabbításáról már tárgyalnak.
A jégkármérséklő rendszerek története: 1946-ban Dr. Bernard Vonnegut(en) atmoszférakutató és csapata rájött, hogy hogyan tudnak mesterségesen csapadékképződést kiváltani a felhőkből. A kísérleteikben sót illetve jódot használtak az eső kiváltásához. A hatvanas években az amerikai hadsereg a vietnámi háborúban fegyverként alkalmazta az esőcsinálást. Az úgy nevezett Popeye-hadművelet során a délkelet-ázsiai országban kialakuló monszunidőszakot elnyújtották és súlyosabbá tették az esőzések okozta károkat, ezzel az ellenséges csapatok mozgását nehezítették. 1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás módosítását nem lehet bevetni katonai célra. A 2010-es évekre már 52 országban változtatják mesterségesen az időjárást, például Indiában és Oroszországban. Magyarországon a hatvanas években kezdődött az Állami Biztosító által finanszírozott jégkárelhárítás. A jégesők okozta károk mérséklésére a Dél-Dunántúlon 1991-ben a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés kezdett el üzemeltetni jégkármérséklő rendszert. A NEFELA jégkár elhárító rendszer 141 talajgenerátor igénybevételével üzemel, melyek párologtatással juttatják a levegőbe az ezüst-jodidot, a rendszerhez Baranya megyében nem, viszont Tolna és Somogy megyék területén további 55 jégkármérséklő eszközt telepítettek. Párhuzamosan egy diszpécserközpont üzemel Pécsett, ahonnan értesítik a rendszert üzemeltető gazdákat.
A magyar jégkármérséklő rendszer felépítése: 222 automata jégkármérséklő talajgenerátor és 764 emberi közreműködés által működtetett, összesen 986 darab. A jégkármérsékléshez használhatnak különböző eszközöket is az ezüst-jodid célba juttatásához, mint például kisebb rakétákat, szállító vagy permetező repülőgépeket. Földrajzi eloszlásban nagyjából 10 kilométerenként található egy-egy jégkármérséklő talajgenerátor. Bács-Kiskun vármegyében többek közt Helvécián és Soltvadkerten is üzemel jégkármérséklő talajgenerátor. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 56 kézi indítású és 25 darab automata jégesőmentesítő talajgenerátor üzemel. Heves vármegyében Kerecsenden és Demjénben is üzemel jégkármérséklő.
Működése: Az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiadott figyelmeztetések alapján az automata jégkármérséklő talajgenerátorok acetonos ezüst-jodid-ot bocsátanak ki a légkörbe, és ez az anyag két-három kilóméteres magasságban mesterséges légnedvesség lecsapódási pontok-at alakít ki, amelyen apró szemű jégdarabok keletkeznek. Ezt a folyamatot hívják felhőmagvasítás-nak. A jégszemcsék sokkal nagyobb számban alakulnak ki, mint normál jégképződés esetén. Mivel az így képződött jégszemek sokkal kisebbek, mint a természetes úton képződöttek, ezért a levegőben, földet érés közben elolvadnak, vagy, ha nem, akkor csak kis kárt okoznak a növényekben. A levegőbe kibocsátott acetonos ezüst-jodid a csapadékkal együtt a talajba jut, majd ott lebomlik. A párologtatással működő talajgenerátorok a jégeső kialakulása előtt néhány órával már elkezdik az ezüst-jodid levegőbe juttatását, ezáltal megindul a felhők szintjén a jégszemcse képződés. Ezek óránként egy liternyi bekevert oldatot párologtatnak el. Az OMSZ naponta három alkalommal ad információt a rendszer üzemeltetői számára minden esetben járási szintre lebontva. A dél-dunántúli régiót egy 265 km hatósugarú időjárási radar felügyeli. Azokat a jégkármérséklő eszközöket, amelyeket emberi közreműködéssel üzemeltetnek, képzett szakemberek kezelik. A rendszer üzemeltetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A kézi üzemű talajgenerátorok ára darabonként 500 000 forint, míg az automata üzeműeké 4 000 000 forint körüli. Az ezüst-jodid folyadék literenkénti ára 3000 forint. Az automata üzemű jégkármérséklők működéséhez a területhasználatra bruttó 160 000 forintot adnak évente, míg a manuális üzemű talajgenerátorok üzemeltetői évi 320 000 forint összegű területhasználati és üzemeltetési díjat kapnak. Pl. Baranya megyében 1982 előtt évente átlagosan a megye területének 4,4 százalékát, azaz 195 négyzetkilométert érintett jégeső. A jégkármérséklés beindítása óta azonban ez az arány már a megye 1 százalékára csökkent le, a biztosító társaságoknak jó befektetés.