Olvadnak a grönlandi nagy gleccserek,
a
a gleccsermalmok
(2025 augusztus)
Grönland három legnagyobb gleccsere közül az egyiket állandó instabilitás fenyegeti. A 79°N gleccser az utolsó három nagy grönlandi gleccser egyike, amely úszó self-nyelvvel rendelkezik. Grönland már most is több milliárd tonna jeget veszít évente. Ha a 79°N gleccser instabillá válik, a kiáramlás jelentősen felgyorsul. Északkelet-Grönlandon hatalmas, olvadékvízből álló tó alakult ki, amely veszélybe sodorja az Északi-sark legnagyobb gleccserét, a 79N-t. A jelenség felgyorsítja a tengerszint-emelkedést, ami fenyegetést jelent Európa partjaira is. Európában különösen Hamburg, Bréma és Amszterdam lehet veszélyeztetett, ahol sürgősen fejleszteni kellene a védműveket. A németországi Sylt-sziget partjai pedig minden egyes centiméter vízszint-emelkedéssel értékes területeket veszítenek. A folyamat megállíthatatlan hatást indított el, mert a legnagyobb gleccser végveszélybe került.
Északkelet-Grönlandon 1990 óta folyamatosan melegszik a levegő, és ekkorra tehető az első olvadékvízből álló tavak megjelenése is a 79N felszínén. A legnagyobb ilyen tó 1995-ben jött létre, ma közel 21 négyzetkilométer kiterjedésű. 2015-ben 123 millió köbméter víz gyűlt össze benne, ami egy milliós nagyváros ellátására is elegendő lenne. A víz nem marad a felszínen: a repedéseken (moulin-ok, gleccsermalmok) keresztül a mélybe zúdul, és egészen a gleccser aljáig, folyót alkot, felgyorsítja a jég tenger irányába történő mozgását.
Animáció: Grönland várható légi fényképe tízen-egynéhány év múlva
Hogyan válik instabillá Grönland legnagyobb gleccsere? A tó nem egyenletesen, hanem hirtelen, és rövid időközönként nő. Az első esetet 2005-ben figyelték meg, majd 2012-ben és 2015-ben is megtörtént. Az utóbbi időszakban már szinte rendszeressé vált: az elmúlt öt évben négy ilyen eseményt is rögzítettek. A kiürülések után hatalmas repedésrendszerek maradnak vissza, egyes hasadékok a 200 méteres hosszúságot is elérik. A csatornák, (moulin-ok, gleccsermalmok) )amelyeken keresztül a víz eltávozik, évekig a jégben maradnak. A víz eltűnésével a dráma nem ér véget: a jég alatt hatalmas üreg, barlang képződik, amely felfelé nyomja a fölötte lévő gleccsert.
A jég a törésvonalaknál akár egy métert is elmozdulhat, ami tartósan instabillá teszi a 79N-t. A globális tengerszint-emelkedés tovább gyorsul; jelenleg évente nagyjából 4 milliméterrel nő a vízszint, ami hosszú távon óriási fenyegetést jelent az alacsonyan fekvő partvidékekre. Grönland legnagyobb gleccserének ( https://www.origo.hu/tudomany/2025/08/gleccser-gronland-destabilizalodas-europa-varosok-viz) olvadása miatt európai városok kerülnek majd víz alá.
Leszakadt egy hatalmas jégdarab az Északi-sarkról: levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjegéből, amely Grönland északkeleti részén terül el.(https://www.origo.hu/tudomany/2020/09/letort-egy-hatalmas-darab-az-eszakisark-legnagyobb-selfjegebol)
A mintegy 110 négyzetkilométernyi jégdarab a műholdfelvételek szerint kisebb darabokra törött. A jelenség újabb bizonyíték a Grönald térségében végbemenő gyors klímaváltozásra. "A térségben a légkör hőmérséklete mintegy 3 Celsius-fokkal nőtt 1980 óta" (BBC News). "2019-ben és 2020-ban a térségben rekordhőmérsékleteket mértek nyáron". A Nioghalvfjerdsfjorden selfjég mintegy 80 kilométer hosszú és 20 kilométer széles és az Északkelet-grönlandi Jégfolyam nyúlványa az Északi-sarki-óceánba. A selfjég egyik darabja, a Spalte-gleccser törött most darabokra. A gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, az idei nyári meleg azonban megadta neki a kegyelemdöfést, és jéghegyek flottává változtak.
A selfjég darabokra törik, a jégfalak omlanak (https://www.tripgrab.com/city/Greenland/-/Ilulissat.htm)
(És nem csak az ócánokon, https://www.origo.hu/tudomany/2025/08/gleccser-visszahuzodas-ventina-alpok-pusztulasa-olvadas .) A 79N selfjégnek az a jelentősége, hogy kapcsolódik Grönland belső jégmezőihez, ami azt jelenti, hogy egy napon, ha növekszik a hőmérséklet, ez a térség lehet az egyik központja a jég eltűnésének Grönlandon". A kutatók dominóhatásra figyelmeztetnek.
Grönland gleccserei összetörnek, ami veszélyt jelent Európa partjaira. Pl. egy 21 négyzetkilométeres olvadékvíz-tó a grönlandi 79°N gleccseren felemeli a jeget és megváltoztatja annak szerkezetét. A hatalmas olvadékvíz-tó töri fel a 79°N gleccsert Grönlandon. Megfigyelhető hogyan válik instabillá a jég – amelynek következményei messze túlmutatnak az Arktiszon: Európa partjait a gyorsabb tengerszint-emelkedés fenyegeti. A dominóhatás már elkezdődött.
Egy olvadékvíz-tó alakult ki Grönland északkeleti részén, széthasítva a jeget. Néhány órán belül többször is kiürült, a víz repedéseken (moulin-ok, gleccsermalmok) keresztül a mélybe zúdult, kiemelve az északi 79° gleccsert, és olyan hasadékokat hagyva maga után, amelyek évekkel később is láthatók. A tó területe körülbelül 21 négyzetkilométer – ez Németország egyik legnagyobb gátjának méretével egyenértékű terület. A hirtelen kiürülések véglegesen megváltoztatják a gleccser szerkezetét és felgyorsítják a jégveszteséget. Amikor a gleccserek az olvadékvíz miatt instabillá válnak, a tengerbe való áramlásuk felgyorsul – és ezzel együtt a tengerszint globális emelkedése, ami közvetlenül érinti Európa part menti régióit.
Egy olvadékvíz-tó alakult ki Grönland északkeleti részén, széthasítva a jeget. Néhány órán belül többször is kiürült, a víz repedéseken (moulin-ok, gleccsermalmok) keresztül a mélybe zúdult, kiemelve az északi 79° gleccsert, és olyan hasadékokat hagyva maga után, amelyek évekkel később is láthatók. A tó területe körülbelül 21 négyzetkilométer – ez Németország egyik legnagyobb gátjának méretével egyenértékű terület. A hirtelen kiürülések véglegesen megváltoztatják a gleccser szerkezetét és felgyorsítják a jégveszteséget. Amikor a gleccserek az olvadékvíz miatt instabillá válnak, a tengerbe való áramlásuk felgyorsul – és ezzel együtt a tengerszint globális emelkedése, ami közvetlenül érinti Európa part menti régióit.
Az 1990-es évek közepe óta Grönland északkeleti részén a levegő mérhetően melegszik. Pontosan ekkor jelentek meg először tavak az északi 79° gleccser felszínén. Ma a legnagyobb közülük körülbelül 21 négyzetkilométeres. 2015 nyarán akár 123 millió köbméter vízzel is megtelt – ez elég volt ahhoz, hogy hetekig könnyedén ellásson egy egymilliós várost. De a víz nem marad a felszínen. Mélyebbre jut, felszakítja a jeget, és behatol a gleccser aljára. Ott kenőfilmként működik, lehetővé téve, hogy a jég gyorsabban a tenger felé csússzon. Amikor a gleccserek az olvadékvíz miatt instabillá válnak, a tengerszint világszerte emelkedik. A tó lefolyása nem egyenletesen, hanem hirtelen és egyre rövidebb időközönként történik. A víz először 2005-ben tört ki, majd további események következtek 2012-ben, 2015-ben, és ezt követően szinte évente. Csak az elmúlt öt évben négy kifolyás volt.
Kis repedésekkel kezdődik az üregek, a gleccsermalmok képződése
Gleccsermalmok
„Minden lefolyási évben jellegzetes repedésmintázatok figyelhetők meg a moulin-ok (gleccsermalmok) körül. Függőleges mély lyukak, vízesések alakulnak ki. A repedések gyakran a mechanikai feszültség fő irányai mentén futnak”. Az újonnan kialakult hasadékok néha háromszög alakúak, éleik meghaladják a 200 méter széleset. A víz lefelé zúdul ezeken a nyílásokon, amelyeket a szakértők moulin-oknak neveznek – a jégben lévő szerkezet gyakran évekig érintetlen marad. A vízbuborékok felemelik a gleccsert.
Amikor a víz eltűnik, a dráma nem ér véget. Egyfajta buborék alakul ki a jég alatt, amely felfelé nyomja a felette lévő gleccsert. A műholdfelvételek azt mutatják, hogy a jég a repedések szélein akár egy méterrel is elmozdulhat. „Miután a tó lecsapol, egy buborék alakul ki a tó felszíne alatt. Ez a buborék csak néhány hét alatt oldódik fel” – magyarázzák a kutatók. Az ilyen folyamatok véglegesen megváltoztatják a gleccser stabilitását.
Gleccsermalom (Moulin_on_Snowbird_Glacier_below_the_Snowbird_Glacier_Hut._Talkeetna_Mountains_Alaska)
Gleccsermalom (https://glacier-tours.com/what-is-a-moulin-in-ice/)
Gleccsermalom (https://glacier-tours.com/what-is-a-moulin-in-ice/)
Gleccser folyó, malom (https://iceland-photo-tours.com/trips-and-experiences/winter-workshops-in-iceland/4-day-winter-photo-workshop-in-iceland)
Gleccser-tó sarki fénnyel (https://iceland-photo-tours.com/trips-and-experiences/winter-workshops-in-iceland/4-day-winter-photo-workshop-in-iceland)
Gleccsertó (https://iceland-photo-tours.com/trips-and-experiences/winter-workshops-in-iceland/4-day-winter-photo-workshop-in-iceland)
Radarmérés azt mutatja, hogy Grönland három legnagyobb gleccsere közül az egyiket állandó instabilitás fenyegeti. A 79°N gleccser az utolsó három nagy grönlandi gleccser egyike, amely úszó self-nyelvvel rendelkezik. Grönland már most is több milliárd tonna jeget veszít évente. Ha ez a gleccser instabillá válik, a kiáramlás jelentősen felgyorsul.
Gleccser self (https://www.antarcticglaciers.org/wp-content/uploads/2024/05/20190412_6D_MG_1502-1-scaled.jpg)
A következmény: A globális tengerszint gyorsabban emelkedik. Már most is körülbelül négy milliméterrel nő évente, ami hosszú távú kockázatot jelent. Már néhány további centiméter is számít, amikor a viharhullámok sűrűn beépített partokat érnek el.
A rendszer új állapotba billen: aggasztó, hogy milyen gyorsan változott a rendszer. Tíz éven belül ismétlődő vízfolyási mintázatok alakultak ki. Vajon a gleccser egyáltalán visszatérhet-e stabil állapotába? Vagy már belépett egy új fázisba.
Július végén a forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.
DEMO (https://hvg.hu/tudomany/20240913_globalis-felmelegedes-hegycsucs-gronland-cunami-gleccser-olvadasa) Összeomlott egy 1200 méteres hegycsúcs Grönlandon, kilenc napig vibrált tőle a Föld, Grönland keleti részén egy olvadó gleccser miatt roppant meg és omlott össze egy hegycsúcs. A hatását az egész világon érezni lehetett.
Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. szeptemberben különös esemény történt Grönlandnál: beleomlott egy 1200 méter magas hegycsúcs a Dickson-fjordba, mert a felmelegedés miatt olvadásnak indult gleccser már nem tudta tovább megtartani a sziklafalat.
Az esemény óriási cunamit eredményezett, a hullámok kezdetben 200 méter magasak voltak. A hullámok több mint egy héten át csapkodtak a kanyargós fjordban, és mint kiderült, ennek hatását nemcsak helyben, hanem az egész bolygón érezni lehetett. A tudósok a világ számos pontján érzékelték a földmozgást, ez azonban annyira szokatlan volt, hogy kezdetben nem tudták, hogy mi okozhatja. Az esemény kilenc napon át tartott, hatását pedig Alaszkában, Norvégiában, Kanadában és Chilében is mérték. A Dániai és Grönlandi Geológiai Szolgálat tudósai szerint a globális felmelegedés bolygóra gyakorolt hatása eddig is érezhető volt, a 2023-as esemény azonban megmutatta, pusztítóbb lehet a Föld számára a változás, mint azt eddig gondolták.
Az eseményről és annak hatásairól a Science folyóiratban jelent meg a tudományos publikáció.
A sziklafal leomlása utáni rengés-jelek sokkal hosszabbak és egyszerűbbek voltak, mint a földrengés után mérhető mozgások, amelyek általában percekig, vagy legfeljebb órákig tartanak. A kutatók ezért azonosítatlan szeizmikus objektumként (unidentified seismic object) jelölték a méréseket.
A jelenség önmagában is különleges, ez volt Kelet-Grönland első hegycsúcs-földcsuszamlása, ilyesmire ott eddig nem volt megfigyelt példa. Mivel a hullámok elpusztítottak egy 200 éve lakatlan inuit területet, úgy vélik, legalább 200 éve kellett, hogy az utolsó ilyen esemény megtörténjen. A szóban forgó helyszín az Elle-szigeten található, ami az eseménytől mintegy 70 kilométerre helyezkedik el. Egykor vadászok és felfedezők alapították, jelenleg a dán katonaság használja, de a szökőár idején szerencsére üresen állt a terület. A Dickson-fjordban gyakran közlekednek turistahajók. Egy 200 embert szállító hajó például a közelben feneklett meg, és nem sokkal azelőtt sikerült csak kiszabadítani, hogy az esemény bekövetkezett. A hajót 4-6 méteres hullámok kapták volna telibe.
15 ország 40 intézményének 68 tudósára volt szükség, hogy megfejtsék a jelenséget, ami kiváltotta a globálisan érzékelhető szokatlan szeizmikus jeleket. A vizsgálat során méréseket végeztek, műholdképeket elemeztek, valamint számítógépes szimulációt futtattak a cunami hatását vizsgálva. A tudományos publikáció szerint 25 millió köbméter jég és szikla csapódott a fjordba. A földcsuszamlás iránya a fjordra merőleges volt, így ez, valamint a fjord alakja is hozzájárult ahhoz, hogy a földcsuszamlás energiájának nagy része a fjordon belül maradjon, és sokáig rezonáljon. A kutatók úgy vélik, a jövőben az ilyen események gyakoribbak lesznek, és előbb-utóbb áldozatokat is szednek.
Grönland jégtakarója olvad (Nat.Geo. https://ng/fold/2024/01/23/gronland-jegvesztesege/ ), a mértékéről egy újonnan, a Nature hasábjain közzé tett NASA-kutatás az eddiginél is sötétebb képet rajzol. Az elmúlt 4 évtizedben több mint ötödével (21 százalékkal) több jég olvadt el, mint a számítások szerint. A legtöbb gleccser gyorsan hátrál, és több jéghegy borjadzik belőlük a tengerbe. Elsődlegesen nem a tengerszint-emelkedés miatt jelent veszélyt, hanem a tengeri áramlatok viselkedését befolyásolja kedvezőtlenül.
A kutatók 1985-2022 közti időszakra vonatkozóan 207 gleccsert bemutató 236 ezer műholdfelvételt elemeztek. Most először végeztek olyan vizsgálatot, amelyben együttesen nézték az összes gleccsert, és nem csupán egyes régiók jégfolyóit mérték fel. A 207 gleccser közül 179 jelentősen zsugorodott, 27 tartotta a méretét, egy pedig kissé növekedett is. A legnagyobb veszteséget a tengerbe lógó self-jégen, Grönland partjai körül tapasztalták, ma az egykori gleccservölgyek sokaságát teljesen tengervíz tölti ki. Bár ettől még összességében nem sokat emelkedett a tengerszint, ám a hátrálás miatt a jégfolyamok szárazföldi részei felgyorsulnak, és a szárazföldi részek már növelik a tengerszintet.
A korábbi számítások alapján a jégveszteség 1992 és 2020 között 4890 milliárd tonna volt, a friss adatok ezt megnövelték még 1034 milliárd tonnával, ami pedig jelentős mértékben befolyásolhatja a víz körforgását az Atlanti-óceán medencéjében, a tengerbe jutó édesvíz miatt. A mérések alapján a legnagyobb veszteséget a Zachariæ Isstrøm nevű, északkelet-grönlandi gleccser könyvelheti el: 160 milliárd tonnával zsugorodott (évente átlag 5 millió tonnát veszít). Az egyetlen növekvő gleccser a sziget déli részén lévő Qajuuttap Sermia volt, ám az össz gyarapodása mindössze félmillió tonna volt, elhanyagolható a többi gleccser veszteségével szemben. Azok a gleccserek a legnagyobb vesztesek, amelyek évszakos ingadozása is a legnagyobb. A nyaranta legtöbbet olvadó gleccserekre leselkedik a következő évtizedekben a legnagyobb veszély.
*
A permafroszt (a perma „állandó” és a frost „fagy” szavakból) olyan talaj, üledék vagy kőzet, amelynek hőmérséklete legalább két egymást követő évig 0 °C alatt marad. Míg a legsekélyebb permafroszt vertikális kiterjedése kevesebb mint egy méter, a legmélyebbé több mint 1500 m. A permafroszt felett szinte mindig található egy szezonálisan megfagyó-felolvadó úgynevezett „aktív réteg”, amelyen keresztül a légkörrel lezajló energia- és anyagforgalom megvalósul.(https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250824/gyors-utemben-olvad-az-orokfagy-birodalma-sorsfordito-valtozasok-elott-allunk-781019)
Jelenleg a Föld felszínének mintegy 11%-a, ebből az északi félteke szárazföldi területeinek körülbelül 15%-a állandóan fagyott talajjal borított (1. ábra), amelynek teljes területe körülbelül 14 millió km2. Ide tartoznak Alaszka, Kanada, Grönland és Szibéria nagy területei, de magas hegyvidéki régiókban is előfordul, amelynek kiemelkedő példája a Tibeti-fennsík.
Az örökké fagyott talaj csak kisebb régiókban található meg a déli féltekén. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a permafroszt az utolsó eljegesedést követően a sarkvidéki tengeri selfek (kontinentális talapzat) alatt is fennmaradt: ma mintegy 2,5 millió km² a tengeralatti permafroszt kiterjedése.
A permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj a Föld szárazföldjeinek mintegy 15%-át borítja, főként a sarkvidékeken és hegyvidékeken. A permafroszt hatalmas, kb. 1400-1600 gigatonna szénnek megfelelő mennyiségű szerves szenet tárol. Ennek felolvadásakor a szén a talajmikrobák tevékenysége révén szén-dioxid vagy – oxigénhiányos környezetben – metán formájában szabadulhat fel, ezzel erősítve a klímaváltozást. Az utóbbi évtizedekben a permafroszt hőmérséklete emelkedett, az aktív réteg vastagodott, és sok térségben már nettó szénforrássá vált. A vegetációváltozás – például a cserjésedés – részben fokozza a szénmegkötést, de az albedó (a felszín fényvisszaverő képessége) csökkenése és a téli talajmelegedés inkább gyorsítja az olvadást. Összességében a permafroszt felolvadása tartósan, hosszú távon is erősíti a globális felmelegedést.
A permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj a Föld szárazföldjeinek mintegy 15%-át borítja, főként a sarkvidékeken és hegyvidékeken. A permafroszt hatalmas, kb. 1400-1600 gigatonna szénnek megfelelő mennyiségű szerves szenet tárol. Ennek felolvadásakor a szén a talajmikrobák tevékenysége révén szén-dioxid vagy – oxigénhiányos környezetben – metán formájában szabadulhat fel, ezzel erősítve a klímaváltozást. Az utóbbi évtizedekben a permafroszt hőmérséklete emelkedett, az aktív réteg vastagodott, és sok térségben már nettó szénforrássá vált. A vegetációváltozás – például a cserjésedés – részben fokozza a szénmegkötést, de az albedó (a felszín fényvisszaverő képessége) csökkenése és a téli talajmelegedés inkább gyorsítja az olvadást. Összességében a permafroszt felolvadása tartósan, hosszú távon is erősíti a globális felmelegedést.