Az Észak-Atlanti Hideg folt
mennyire járul hozzá Magyarország csapadékhiányához?
(2026 április)
Az Észak-Atlanti "Cold blob" (hideg folt) sajnos befolyásolja Európa csapadékmennyiségét és az gyakori aszályokat okoz. A Grönlandtól délre található szokatlanul hideg vízfelület megzavarja a légköri áramlatokat, ami tartósabb és szélsőségesebb időjárási helyzeteket eredményez a kontinensen.
Tél végén a Hideg folt nagy, és kb. egy Celsius fokkal hidegebb, mint a környezete. Nyáron kisebb a folt: hőmérséklet anomália az Atlantikumban áprilisban
A Hideg folt (angolul Cold blob) helyén az óceán felszínének lehűlése érdekes módon felerősíti a szárazföld feletti felmelegedést, és nagy nyomású légköri rendszereket (blokkoló anticiklonokat) hoz létre, amelyek hetekre megállítják a nedves légtömegek beáramlását a kontinensre, és aszályokat okoz. A 2015-ös közép-európai szárazságot is a folt hatásának tulajdonítják. Hatására a csapadék mennyisége csökken a Kárpát-medencében. A modellek szerint a nyári csapadék 70-80%-a is elmaradhat, ami tízből nyolc évben erős aszályt okozhat a Kárpát-medencében. A hideg folt felett kialakuló alacsony hőmérséklet csökkenti a párolgást, ami megváltoztatja a futóáramlások (jet stream) útvonalait, ami nyáron gyakran vezet stabil, forró és száraz légtömegek beszorulásához Európa fölé, ami egyszerre okoz hőhullámot és vízhiányt.
A folt a Grönlandi édes olvadékvíz miatt alakult ki, ami hígítja a sós vizet, Grönlandtól délre összegyűlik, eltéríti a korábbi áramlatokat, az AMOC-ot, a Golfot. A jelenség egyértelműen a felmelegedés eredménye. Az áramlási rendszert megváltozása hosszú távon kiszámíthatatlan csapadékeloszláshoz és fokozódó vízhiányhoz vezet. A Hideg folt nem egyszerűen egy helyi jelenség, hanem az európai éghajlat egyik meghatározó áramlatát változtatja meg.
Magyarországon a Hideg folt okozta légköri változások és az ebből fakadó aszályok nem egyenletesen érintik az országot. Mivel a jelenség a nedves óceáni légtömegek beáramlását akadályozza meg, a leginkább kitett régiók azok, amelyek már korábban is szárazabbak vagy érzékenyebbek a csapadékeloszlás megváltozására. Dél- és Közép-Alföld az ország "aszályközpontja". A Hideg folt által felerősített anticiklonális hatások (blokkoló magas nyomású rendszerek) az Alföldön marad el legtöbb a csapadék. A Homokhátság egyes részei már ma is a félsivatagosodás jeleit mutatják. A nyári csapadék 70-80%-os elmaradása ezen a vidéken okozhatja a legnagyobb mezőgazdasági pusztítást. A Tiszántúl, az Alföld keleti fele is érzékeny a kontinentális hatásokra. Amikor az óceáni nedvesség nem jut el a Tiszántúlra, a területen tartós hőséghullámok alakulnak ki, amelyek felgyorsítják a talaj kiszáradását. Az Északi-középhegységben a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a hosszú aszályos időszakok váltakozása okoz problémát.
Nyáron a Hideg folt kicsi, télen nagy. Hőmérséklet anomália az Atlantikumban júliusban
A Balaton optimális szabályozási vízszintje 115 centiméter körüli
110 és 120 centiméter közötti lenne a nyár eleji időszakban. A szakértők szerint a 120 cm-es vízállás tekinthető ideálisnak a főszezon kezdetén, ami biztosítja a párolgási veszteségek ellensúlyozását és a jó vízminőséget. Amennyiben a vízszint ezt tartósan meghaladja, a parti infrastruktúra védelme érdekében megnyitják a siófoki zsilipet. Télen az alacsonyabb, 95 cm körüli az optimális szabályozási szint, hogy a tavaszi csapadék és hóolvadás befogadására legyen elég kapacitás. 90 centiméter volt 2026. április 11.-én. A lehetséges csapadékhiány és a megnövekedett párolgás közvetlenül veszélyezteti a tó vízszintjét és a helyi ökoszisztémát, amit a tartós anticiklonok, hőhullámok tovább súlyosbítanak. Ezzel szemben a Nyugat-Dunántúl (az Alpok-alja) jelenleg még védettebb, itt mérhető a legkisebb felmelegedés és a legkisebb csapadékcsökkenés.
Csapadék összege 2026 január-február-március hónapokban, a hiány kb. 30 mm.
(Április 1., a kép forrása: Weather on Maps)
2026 évek óta nem látott hideg idővel indult Magyarországon, az első negyedévben az időjárás a 1991–2020-as átlagánál melegebb és szárazabb is volt. Az aszályok szempontjából a szezonális előrejelzések szerint az átlagosnál melegebb és szárazabb időszak áll előttünk. Január elején olyan téli időjárás köszöntött be Magyarországon, amelyre már évek óta nem volt példa hazánkban. A középhőmérséklet országos átlaga 1,22 fokkal elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. A januári hideg periódus ellenére januárban, februárban és márciusban összességében melegebb volt az 1991-2020 közötti átlagnál. Januárban több mint 40%-kal több csapadék hullott a 30 éves átlagnál, februárban szinte pontosan átlagnak megfelelő mennyiség, márciusban pedig már mintegy 34%-kal elmaradtunk a referencia értéktől. A HungaroMet adatai alapján 50-90 mm csapadék hullott hazánkban átlagosan, míg Somogy megyében ezt jócskán meghaladó, 100 mm feletti értékek is előfordultak.
A talajvízszint hiánya 40 - 70 mm területi átlagban. Egy erős mediterrán ciklonra és a vele érkező több napos, áztató esőzésre, vagy több, csapadékos időjárási frontra lenne szükség úgy, hogy közben a párolgás nem nő erősen, de bő csapadékkal kecsegtető időjárási helyzetet nem mutatnak az előrejelzések. A szárazság mértéke területileg nem egyenletes az országban. A középső és keleti országrész áll rosszabbul, míg a nyugati, délnyugati megyékben jobb a helyzet.
Csapadék-anomália (történelmi átlagtól való eltérés) előrejelzése, az ECMFW modell alapján, áprilisban (Kép forrása: Weather on Maps.)
Európa nagy részén, és Magyarországon is, a csapadék mennyisége áprilisban elmarad az áltagostól, elmaradásának egyik legjobb indikátora a Balaton átlagos vízállása, ami 90 centiméter 2026. április 11.-én, nem változik, és kb 20 cm-el alacsonyabb az ideálisnál. A nyári hónapokban a természetes apadás rossz esetben a 30-40 centimétert is elérheti. A következő, nagyjából 2 hónapban van esély töltődésre, csapadékos áprilisra és májusra lenne szükség. Április második felében a nagytérségű légköri helyzet az átlagosnál melegebb és sajnos szárazabb időnek kedvez majd. A nyárra vonatkozó előrejelzések esetén a Kárpát-medencében az átlagosnál 0,5 - 1 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet várható, mint a sokéves átlag, ami hőhullámokat jelent, a csapadék terén pedig nagy bizonytalanság, de számottevő anomália nem látszik (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260411/dramai-joslat-erkezett-az-idei-nyari-idojarassal-kapcsolatban-nem-jok-a-kilatasok-magyarorszagon-829892).
A nyugati szelek
A nyugati szelek a Föld mérsékelt égövének uralkodó légáramlatai, amelyek mindkét féltekén a 35. és 65. szélességi fokok között fújnak. A trópusokról a sarkok felé áramló meleg levegő a Coriolis-erő hatására az északi féltekén jobbra (kelet felé), a déli féltekén balra (szintén kelet felé) térül el, ez hozza létre a folyamatos nyugati irányt.
A Nyugati szelek szállítják az óceánok felől a nedves és enyhe légtömegeket a kontinensek és Európa belseje felé: Európa (és Magyarország) csapadékának és viszonylag enyhe teleinek a fő forrása. A mérsékelt övi ciklonok és frontok ezen a „sztrádán” haladnak nyugatról keletre. Jet Stream (Futóáramlás) a nyugati szelek zónájának felső rétegeiben (kb. 10 km magasan) fúj. Ezek gyors sugáráramlatok, amelyek a napi időjárást és a repülési útvonalakat.
Az Északi féltekén sok a hegység, melyek megtörik a szelek útját, ezért a szelek iránya és ereje változékony. A klímaváltozás megváltoztatta a Nyugati szelek és a hozzájuk kapcsolódó futóáramlások (jet stream) működését.
A nyugati szelek a Föld mérsékelt égövének uralkodó légáramlatai, amelyek mindkét féltekén a 35. és 65. szélességi fokok között fújnak. A trópusokról a sarkok felé áramló meleg levegő a Coriolis-erő hatására az északi féltekén jobbra (kelet felé), a déli féltekén balra (szintén kelet felé) térül el, ez hozza létre a folyamatos nyugati irányt.
A Nyugati szelek szállítják az óceánok felől a nedves és enyhe légtömegeket a kontinensek és Európa belseje felé: Európa (és Magyarország) csapadékának és viszonylag enyhe teleinek a fő forrása. A mérsékelt övi ciklonok és frontok ezen a „sztrádán” haladnak nyugatról keletre. Jet Stream (Futóáramlás) a nyugati szelek zónájának felső rétegeiben (kb. 10 km magasan) fúj. Ezek gyors sugáráramlatok, amelyek a napi időjárást és a repülési útvonalakat.
Az Északi féltekén sok a hegység, melyek megtörik a szelek útját, ezért a szelek iránya és ereje változékony. A klímaváltozás megváltoztatta a Nyugati szelek és a hozzájuk kapcsolódó futóáramlások (jet stream) működését.
A futóáramlás hullámzását, a nyugati szeleket a sarkvidék és az Egyenlítő közötti hőmérséklet-különbség hajtja. Mivel az Északi-sarkvidék sokkal gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része, ez a különbség csökken, ezért a jet stream lassul és hatalmas kanyarokat (hullámokat) ír le. A kanyarokban az időjárási rendszerek (pl. hőhullámok vagy esőzések) napokra vagy hetekre megállnak egy helyen, ami tartós aszályt vagy villámárvizeket okoz. A megfigyelések és a modellek szerint ma a nyugati szelek övezete mindkét féltekén a pólusok felé tolódik. Az északabbra tolódó viharzónák miatt a mediterrán térség (pl. Olaszország, Spanyolország) szárazabbá válik, míg Észak-Európa csapadékosabbá. Miközben az átlagos szélsebesség sok helyen csökkenhet, a viharokhoz és frontokhoz kapcsolódó széllökések ereje nő. Magyarországon is megfigyelhető, hogy gyakran dőlnek meg a széllökési rekordok a betörő hidegfrontok mentén. Magyarország, ami a Nyugati szelek zónájában fekszik, így a jet stream hullámzása közvetlenül érint minket, ha a hullám tőlünk nyugatra „felkanyarodik”, tartós, Afrikából érkező hőhullámokat kapunk. Ha a hullám „lecsap”, váratlan és extrém betörő hideget vagy kora tavaszi fagyokat tapasztalunk.
A Hideg folt módosítja a légköri nyomáskülönbségeket és a futóáramlás útvonalát. A délre elhelyezkedő melegebb vizek közötti élesebb hőmérsékleti különbség pedig fokozza a légköri instabilitást. A globális felmelegedés és a cirkulációs cellák változásai miatt a nyugati szelek öve északabbra tolódott. A téli hideg folt a rákövetkező nyarakon ÉK-re tereli a meleg óceáni áramlatokat, ami miatt forró, száraz légtömegek rekedhetnek Európa felett, aszályokat és hőhullámokat okozva a Kárpát-medencében is.
.