(2024 május)
A latinok Itáliában, a térkép nem jelöli a Cumae-i görög területet, a Nápolyi-öböltől É-ra
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Umberek)
A latin városok (Latium) Ny-i része, ahol Alba Longa, Lavinium és Laurentum találhatóak, mocsár volt. Az i. e. 6. században az etruszkok, szabinok és latinok közötti egész határvidék mocsaras dombság volt. A Tiberis közelében a dombok tetején telepedhettek meg az áradások miatt, egészségtelen lápvidék volt. A Tiberisen túl az etruszkok szervezett városállamokban éltek. A latinoknak és a szabinoknak nemzetségi-törzsi szervezeti csoportokban, melyek egymás közt kisebb-nagyobb háborúkat viseltek, de házasodtak is.
Lavinium Latium egyik kikötővárosa volt, 6 km-re délre Rómától. Lavinium egy dombon feküdt, a Silva Laurentina, a sűrű babérerdő déli szélén, és a Pontinai mocsarak, egy hatalmas maláriás mocsárvidék északi szélén. A kikötőt - az Antiumot összekötő útnál - a Numicus folyó torkolatában alakították ki.
A Septimontium: a palatinusi Róma három részén kívül magába foglalta még az Esquilinus domb három, Oppius, Cispius és Fagutal nevű részét és a Suburát. A Fagutal név, úgy látszik, az Oppius mons nyugati részének volt a neve; a Subura a későbbi időben a Viminalis, Oppius és Cispius közti völgyet jelentette, azonban itt a montes sorában áll. Hogy mikor egyesült ez a négy mons (hegy, itt városrész) az első hárommal, nem tudni. Valószínű, hogy olyan szabályszerű erődítése, mint a Róma quadratának, a Septimontiumnak nem volt, pomeriumáról sem lehet tudni, de élő emlékezete maradt a Septimontium ünnepében.
A négy regio kora: a Septimontium területéhez hozzájárult a Caelius mons, a Viminalis collis, és a Quirinalis collis. A város területéhez a pomeriumon belül még hozzátartozott a Capitolinus mons kettős magaslata is, az Arx és a Capitolium, melyek azonban nem voltak beosztva egyik regióba sem. A négy regio neve: 1) regio Suburana, 2) regio Esquilina, 3) regio Collina, 4) regio Palatina. A város területe e regiók közt a következőképpen volt felosztva: az elsőhöz tartozott a Caelius mons, Ceroliensis és Subura (vagy Sucusa) nevű részeivel együtt, a másodikhoz az Oppius és a Cispius, a harmadikhoz a két collis, a Viminalis és a Quirinalis, a negyedikhez a Palatinus, a Cermalus és a Velia.
Servius kora: tulajdonképpen az első történelmi korszak Róma város fejlődésében. Servius Tullius király nevéhez fűzi a római történelem a városnak azt a kibővítését, melynek határát a Servius-féle fal ( latinul murus Servii Tullii) jelöli; ennek vonalát maradványai nyomán csaknem teljes határozottsággal lehet megállapítani. A város területe, noha a pomerium változatlan marad, kibővült északkelet felé a Quirinalis a Viminalis, a Cispius és az Oppius mögötti (az utóbbi kettőnél a közös Esquilinus mons és Esquiliae néven nevezett) magaslattal, dél felé a már Ancus Martius alatt betelepített Aventinus mons területével, s az Aventinus és Capitolinus közötti Tiberis-partot kereken 400 m hosszúságban szintén a város belsejéhez kapcsolta a partokig épített fal. Mivel így a Tiberisen át vezető ősrégi pons Sublicius egyenesen a város belső területére vezet, az átkelés megakadályozására ez időben szállják meg a Janiculus mons (Janiculum) magaslatát különálló erődítéssel.
Tehát e négy időszakban keletkezett a Palatinus és Capitolinus között elterülő Forum és a mellette levő Comitium; az előbbinek eredetileg mocsaras területét a Tarquiniusoknak tulajdonított, ma is meglevő Cloaca Maxima, (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Marapluie/piszkozat/Cloaca_Maxima), szárította ki és tette hasznavehető vásártérré; az utóbbi a gyűlések helye. A Capitolinushoz vezetett a Via Sacra. Éppen ilyen ősrégi útvonal a Nova via a Palatinus alján. Romulus tett fogadalmat a Juppiter Feretrius és a Juppiter Statoe templomainak építésére. Numa alapította a Regiát, Vesta templomát és ő építtette Janus templomát a Forumon. Tullus Hostilius építette a Comitiumon a Curia Hostiliát és vele hozzák kapcsolatba a Tullianumot. Ancus Martius alatt készült volna a pons Sublicius és a Juniculum erődítése. Ugyancsak ő alapította Ostia kikötőjét. Tarquinius Priscus vetette meg a Juppiter Optimus Maximus Capitolinus templomának valamint a Palatinus és az Aventinus közti völgyben (vallis Murica) a Circus Maximusnak az alapját. A cloacák, főleg a Cloaca Maxima építésével kiszárította a Capitolinus és a Palatinus közét, ahol a vásárterek (Forum Romanum, Forum Boarium) nyertek helyet, s hol a Velabrum is lakhatóvá vált. A Forum déli és északi oldalán alatta épültek azok a vásáros bódék, amelyekről a Forum déli sorát sub veteribus, az északit sub novis néven nevezték. Servius Tullius építette ki a város első falait, etruszk módra.
Ancient historian | Founding year |
---|---|
Gnaeus Naevius | c. 1100 BC[36] |
Ennius | c. 1100 BC[37] or c. 884 BC[38][39] |
Timaeus | 814–13 BC[40] |
Calpurnius Piso | 757, 753, or 751 BC[41] |
Varro and Plutarch | 754–53 BC[42][43] |
Fasti Capitolini | 753–52 BC[44] |
Dionysius of Halicarnassus | 752–51 BC[45][46] |
Polybius | 751–50 BC[47][48] |
Cato the Elder | 751 BC[49][50] |
Fabius Pictor | 748–47 BC[51][52] |
Cincius Alimentus | 729–28 BC[53] |