ÓKORI EGYIPTOMI KÉSNYÉL FARAGÁSOK
 
(2025 január)
 
ABSRACT 
Csontból faragott késnyelek keresett és szép ritkaságok, a múzeumok féltett kincsei. Számos, főleg elefántcsontból faragott egyiptomi késnyél ismeretes. A legnevesebb a Gebel el-Arak késnyél,  i. e. 3500 - i. e. 3200 között készítették. A faragások egyiptomi-sumer kapcsolatra utalnak a korban, amikor bizonyíthatóan volt egy sumer település Buto-ban, a Nílus-deltában. A nyélen egyiptomi és sumer nádhajók és egy csata képei láthatóak. // ANCIENT EGYPTIAN KNIFE HANDLE CARVINGS: Knife handles carved from bone are sought-after and beautiful rarities, treasured treasures of museums. Many Egyptian knife handles, mainly carved from ivory, are known. The most famous being the Gebel el-Arak knife handle, carved between 3500 BC and 3200 BC. The carvings suggest Egyptian-Sumerian connection in the period, when there is evidence of a Sumerian settlement at Buto in the Nile Delta. The handle depicts Egyptian and Sumerian images of a battle of reed boats.
A GEBEL EL- ARAKI KÉS  
 
A Gebel el-Arak kés  (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife) egy elefántcsont nyéllel és kovakő pengével készített kés, az egyik legfinomabban  megmunkált ókori tárgy. A kutatók szerint i. e. 3500 - i. e. 3200 között készítették. A nyelét egy bazárban vették, Abydos-i eredetűnek gondolják, a Louvre Múzeum nem engedélyezi a nyél anyagának életkorvizsgálatát. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismereterjesztés.
 A kés markolatára mindkét oldalán öt vízszintes sorban (regiszterben) finoman kidolgozott figurákat faragtak. A fogantyú oldalán egy gomb is mezopotámiai hatás. Az Állatok Mestere motívum látható egy mezopotámiai ruhát viselő figurával, két kapaszkodó oroszlánnal, amelyek a Hajnali és az Esti Csillagot jelképezik (mindkettő a Vénusz bolygó). A modern tudomány mezopotámiai, sumer hatásnak tulajdonítja a hátsó domborműveket, pontosabban a mezopotámiai "pap-király", Állatok Mestere, a ruhás birkózó, csatázó képeket a késői uruki időszak képeivel rokonítja. Hasonló, szakállas és fejfedős férfiak portréi is szerepelnek a Naqada I korszak számos figuráján, amelyek időszámításunk előtt 3800-3400 között keletkeztek. A figurákat elefántcsont többnyire agyarra faragták, és hosszú köpenyt viselnek. A sumerek jelenléte a korban, a Deltában, Butoban bizonyított.
 
Gebel el Arak Knife ivory handle front top part detail
 
                                                             Mezopotámiai Állatok Mestere motívum (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife)
 
Kovakő késekkel, botokkal és körte alakú buzogányokkal felfegyverzett csatázó, harcoló figurák láthatóak. A körte alakú buzogány Mezopotámia-i eredetűnek számítanak, a kezdeti egyiptomi buzogány korong alakú volt.
Egyes szerzők azt sugallják, hogy a domborművek a korszak két fő rivális egyiptomi városa, Abydos és Hierakonpolis harcosai közötti vallásháborút ábrázolják, és a győztes Abydos lett, ekkor az oroszlános mezopotámiai király jelenléte megmagyarázhatatlan. Egyiptom nagy része Abydos uralkodói alatt egyesült a Naqada III időszakban. A fogantyú oldalán található egy „gomb”, egy perforált felfüggesztő fül, amelyen egy zsinórt átfűzve, felfüggesztették a kést. 
 
263px Bald headed attackers armed with mace and knife against unarmed opponents with long hair all wearing penile sheaths on the Gebel el Arak knife
 
 
                                                                                    Csatakép (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife)
 
 

 Az oldalán lévő gomb középén zsinórt lehetett átvezetni. A gomb használat-kopás elemzése kimutatta, hogy felfüggesztést soha nem használták.

gomb Gebel el Arak Knife IMG 3031
 
Gebel el-Arak kés oldalán lévő gomb, hordozó zsinórt nem használták

A kés leírása:
A penge súlya 92,3 gramm, pontos méretei a következőek:
A teljes hossz:                             18,8 centiméter (7,4 hüvelyk)
A penge szélessége a közepén: 5,7 centiméter (2,2 hüvelyk)
A penge vastagsága a közepén: 0,6 centiméter (0,24 hüvelyk)
A penge hossza a fogantyúban:  2,8 centiméter (1,1 hüvelyk)
A penge szélessége                 : 3,7 centiméter (1,5 hüvelyk)
A fogantyú pontos méretei a következőek:
Teljes hossz:            9,5 centiméter  ( 3,7 hüvelyk)
Az alap szélessége: 4,2 centiméter (1,7 hüvelyk)
Átlagos vastagság:   1,2 centiméter (0,47 hüvelyk)
A gomb hossza:        2,0 centiméter (0,79 hüvelyk)
A gomb szélessége: 1,3 centiméter (0,51 hüvelyk)
A gomb vastagsága: 1,0 centiméter (0,39 hüvelyk)
 

   

201px Man fragment holding a dog on a leash on the Gebel el Arak Knife

   A kovakésen (kb. i.e. 3300, Abydosz), jobb oldalon lent pórázon sétáltatott kutya látható (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife)

 

800px Gebel el Arak knife front and back

      

Egyiptomi, Gebel el-Arak-i kovakés nagyítása, i.e. 3200-3400-ból (Louvre Múzeum, https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife)

1920px Bald headed warrior towing high prowed ship on the Gebel el Arak knife

                                                                      Sumer* nádhajók, a hajótat a kép baloldalán (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife)

A kés markolata mindkét oldalán öt vízszintes regiszterben elhelyezett finoman kidolgozott figurákkal faragott. A felső regiszterek szárazföldi ütközetet, az alsó regiszterek sumer és egyiptomi nádhajók csatáját ábrázolnak. A meglepő az, hogy ez egyik hajótípus egyértelműen sumer nádhajó. A markolat gombos oldala mezopotámiai hatást mutat, a mezopotámiai művészetben igen gyakori az Állatok mestere motívummal, amely egy mezopotámiai ruhát viselő alakot ábrázol. Két függőlegesen álló oroszlánt az Esthajnalcsillaggal, a Vénusz bolygóval azonosítanak. Hasonló szakállas, torusz szerű fejfedővel ellátott férfi portréi az I. Naqada-korszak számos, korábbra datált figuráján is megjelentek
 
 
nagyítás
   
 (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife)  A csata: sumer* és egyiptomi nádhajók                                                           

 

Sumer gilgamesh boat

 Gilgamesh féle sumer nádhajó, elől egy hajós tolórúddal, hátul kormánylapátos hajós, a tat lekötött a kép jobb oldalán

A nyelén lévő faragás nagyítva, a felső sorban a sumer nádhajók jobbra haladnak. A nyél egy részét (az bal alsó két regiszter, azaz ábrasor) kinagyítva:  a rövid hajúak az egyiptomi harcosok.  A rövid hajúak esnek le az alsó regiszteren, és ők a vesztesek

A  sumer hajók jobb kéz felé haladnak a késen, az egyiptomi hajók balra. A hosszú hajú sumerek fegyvertelenek. A jobbra haladó sumer hajók rajza

Sumerek

Egy rövid hajú evezős köti ki (vagy el) az egyik sumer hajót az előoldal alsó képén, és a kikötés nem a győztesek és uralkodók dolga: a hajókötelet a „vendéglátó” kezelte, a rövid hajú egyiptomiak. Az egyik oldalán egy szakállas sumer uralkodó látható két oroszlánnal, egy sumer uralkodó ábrázolása. Sumer megrendelésre is készülhetett a kés, vagy mint egy sumer uralkodó ajándéka. 

nyél rajz

A késnyélen alul a 3 egyiptomi sarló alakú hajó balra halad: felette a sumer hajók* (a tat kialakításából következik, hogy sumer) jobbra. A valódi háborúkat az egyiptomiak durva képekkel szokták volt ábrázolni: a bal oldali regisztereken felül a hosszú hajú sumerek fegyvertelenek, éppen fogságba ejtik őket. Megj.: Mégis a sumerek a győztesek az alsó kép szerint, ami ellentmondás a képen. Jellegzetes sumer lekötött tattal a hajók végén jobbra haladnak, alsó sor balra halad, a kajütök állásából is következtetni lehet a haladás irányára.

Egy másik, nagyon hasonló ikonográfiájú kés, többek között harcosok, foglyok és közel   azonos típusú hajók ábrázolásával a Metropolitan Museum of Artban látható, vitrin száma: 26.241.1. Számos, a Naqada II. időszakból származó hasonló tárgy ismert. 

 
MÁS KÉSNYÉL FARAGÁSOK
 
main image
 
Késnyél, Metropolitan Museum of Art, leltári száma: (26.241.1). 
 
 
 

Néhány különleges darabot sikerült találni; feltételezhetően uralkodók részére készítették a faragott késnyeleket. Intenzív vitákat váltott ki egyes faragások értelmezése. Sumer és egyiptomi hajók, tárgyak is szerepelnek kovakő kések csontnyelek faragásain.

 Egy másik kovakő kés, ami nem váltott ki vitát (http://xoomer.virgilio.it/francescoraf/hesyra/Egyptgallery071.html ):

kés Nagada III

Naqada II. korszakból, GebeTrif-i kés (4)

A kovakő szerszámokat az irodalom néha lebecsüli a fémből készített eszközökkel szemben, pedig meglepően eredményesen használták a kőeszközöket és sokáig. 

A következő késnyélen lévő ábrák értelmezése már vitatható: a Metropolitan Múzeum kése (egy sumer hajó ábrázolásával, a sumer hajó  a Múzeum  leírásában nem szerepel):

Kés Met

A Metropolitain Múzeum kovakőpengés és elefántcsont nyelű kése, kb. i.e. 3200-ból, a Naqada II. -ből, 

sumer hajóábrázolással* a jobb felső sarokban, alul egyiptomiak. Felül, a vállakon látható eszközök az Eufrátesz folyón használt evezők (Ld. guffa csónakok)

(http://www.marine-antique.net/Metropolitan-Museum-Knife-handle )

 

Nagyon hasonló harcosokat, foglyokat, és közel azonos típusú hajókat ábrázoló kés látható a Metropolitan Museum of Art-ban (Tárolási vitrinszám 26.241.1). A Naqada II korszakból származó számos tárgy stílusában és tartalmában hasonlít a Gebel el-Arak késhez.A Gebel el-Arak késben látható témák és minták közül több más kortárs egyiptomi művészeti alkotáson is láthatóak (https://en.wikipedia.org/wiki/Gebel_el-Arak_Knife).

A Metropolitan Múzeum által bemutatott egyiptomi kés (eredete Howard Carter, 1926), ahol a felső hajó sumer nádhajó, (a Deltában, Butoban volt egy sumer enklávé, (Kákosi, 43.o.), alatta a hajók sarló alakú egyiptomi nádhajók. A második oldal felső részén lévő szakállas alakok által cipelt szerszámok a guffa evezők (ami eufráteszi kerek csónak féle,  a másik kezükben mi lehet?).

Az eredeti szöveg angolul:

"The upper boat

It is possible to identify a person sitting right near the stern, looking to the left (towards the bow). On his head maybe he wears the white crown Hedjet of Upper Egypt. The 2 lines front of his face are perhaps the whip (Nekhekh), one of the two scepters of the pharaohs.

A rosette also brings the character and a possible serekh and a crescent moon, as many royal symbols used at the time.

The bottom boats

There are 2 boats right, and maybe a third left. They are crescent-shaped, but the hull is shown as two lines leaving a space between the two surprising. On the boat on the right a bearded(?) figure appears in position to take a rudder. On the other boat a double vertical line may be shows a cabin." 

//"A felső hajó
Azonosítani lehet a személyt, aki közvetlenül a tatnál ül, és az orr felé néz. Fején talán a felső-egyiptomi fehér koronát, a Hedzsét viseli. Az arca előtti 2 vonal talán az ostor (Nekhekh), a fáraók két jogarának egyike. Egy rozetta és egy lehetséges serekh és egy félhold látható, mint királyi szimbólumokat használták abban az időben.
Az alsó csónakok
Jobbra 2 csónak van, és talán egy harmadik balra. Ezek félhold alakúak, de a hajótest két vonalként van ábrázolva... A jobb oldali csónakon egy szakállas(?) alak jelenik meg, aki a kormánylapátot fogja. A másik csónakon egy dupla függőleges vonal egy kabint mutathat"./ 
 
Érdekesség: "The knife handle was discovered in Egypt and given to the museum by Howard Carter in 1926 and is composed of ivory and flint. It dates from about 3200 BC., Nagada II period. On one side of this handle is a group of 3 recognizes vessels directed to the bottom left. Above them another different style ship moves in the same direction. Significant parts of the decor is erased and can not always be positive as to its interpretation.//
 "A kés nyelét Egyiptomban fedezték fel, és Howard Carter adta a múzeumnak 1926-ban. Elefántcsontból és kovakőből készült. Körülbelül i. e. 3200-ból, a Nagada II. időszakból származik. A nyél egyik oldalán egy 3 hajóból álló csoport van, amely balra halad. Fölöttük egy másik, más stílusú hajó mozog ugyanabba az irányba. A díszítés jelentős részei lekoptak, és nem mindig lehet pozitívan értelmezni.

 B. Williams, T.J. Logan, W.J. Murnane, The Metropolitan Museum Knife Handle and Aspects of Pharaonic Imagery before Narmer, in Journal of Near Eastern Studies (JNES), The University of Chicago Press , 1987, p. 245, fig. 1., and Raffaele , Dynasty 0, in AH, vol. 17, S. Bickel - A- Loprieno eds. , 2003" 

 

 További faragott késnyelek:

the Pitt rivers flint knife

So called Pitt Rivers Knife British Museum EA68512 flint blade and ivory grip decorated Q640

A Pitt-folyói kés (British Múzeum, leltári száma EA68512), i.e. 3200 körüli késő dinasztiák előtti korból származó elefántcsont nyelű kovakés 

 

Az átlagos kovakések nem voltak finoman kidolgozva, pl.:

Flint knife. Second Dynasty about 2700 BC. From the tomb of Khasekhemwy Abydos. Given by the Egypt Exploration Fund 1901. EA 68775 British Museum

Kovakő kés pengéje i.e. 2680-ból: Abydosból, Khasekhemwy fáraó sírjából (British Múzeum,  EA 68775)

  

 

Ritual knife Brooklyn British

Rituális kés gombbal (Brooklyn Múzeum)

Brooklyn knife

A Brooklyn-i Múzeum kése a Naqada III.-ból.

Knife handle of the Metropolitan Museum of Art 26.241.1

                                                                              Késnyél (Knife_handle_of_the_Metropolitan_Museum_of_Art_26.241.1)

 

 

*

A nyél oldala csatajelenetet ábrázol, felül és alul is hajókat. Az alsó hajók egyiptomi sarló alakú nádhajók, felül sumer nádhajók láthatóak. A korban volt egy sumer enkláve a Nílus-deltában, Butóban (43.oid., Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 389 818 8), a falakat díszítő agyagszegek használata bizonyít. A nádhajókat Butoban építhették a sumerek egyiptomi papirusz sásból, vagy Bútóba É-ról is érkezhettek, a part mentén hajózva, mert a Galilei tó magasságában is volt papirusz sás a tengeren, építettek nádhajókat ott is, de lehetséges, hogy Bübloszban. Feltételezésekre vagyunk utalva. (A Gilgames -ben, i.e. 27. század, található megnevezés szerint a sumereknek Taaniyel-ben a Beqaa völgyben volt telepük.)  Butó a Nílus-delta Ny-i oldalán van.
A talált leletek tartós sumer jelenlétre és kapcsolatra utalnak. Fel lehet tenni, hogy a sumerek a Deltában építettek nádhajókat, talán csatáztak is az egyiptomiakkal. A csata lehetősége az, hogy a D-i egyiptomiak több száz év alatt, súlyos harcok árán foglalták el a Nílus-deltát. Figyelembe kell venni, hogy egy nádhajó élettartama két-három hónap, ez idő alatt megszívja magát vízzel és használhatatlanná válik. Építése mindennapi jelenség volt. Naponta szárították a nádhajókat a parton, és éjszaka nem használták
 

A korai sumer jelenlét az i. e. 3. ezredforduló előtt a Deltában, Butoban bizonyított: lehet, hogy a Bekaa völgy (Libanon hegység) irányából hajóval jutottak Butoba, ami a Ny-Deltában található. A Bekaa völgy légvonalban 40 km-re Büblosztól, egy hegyi ösvény vezetett át a Libanon hegységen. Bübloszban volt az egyiptomiak cédrusfa beszerzési területe, hajóárbócnak, épületfának, füstölőnek és zászlók árbócainak használták

Levantében is megtermett a papiruszsás, ami a nádhajó készítéshez szükséges, és a Bekaa völgyben voltak a sumer telepek (az egyik i.e. 3300 körüli, légvonalban 40-45 km-re Büblosztól, a Libanon-hegy K-i oldalán.) A sumerek nem építettek fahajókat, de cédrusárbócra szükségük volt. A sumereknek a

legegyszerűbb volt a part mentén hajózni, éjszakára kihúzták a partra a hajókat, ami a nádhajóknak is hasznos volt, mert kiszáradtak