A BRONZKORI ÖSSZEOMLÁS OKAIRÓL

A BRONZKORI ÖSSZEOMLÁS OKAIRÓL

(2024 november)

ABSTRACT

Sok kutató nem tartja elegendő oknak a tartós aszályt, és további okokat sorol fel, mint a földrengések, búbópestis, hideg nyarak, épület- és hajófa hiánya, vulkánkitörések, dórok betörése É-ról (ami túl későn, a 11 században történt)... Mindezek megtörténtek, de talán másfél- két évszázadnyi időre nem terjed ki a hatásuk. Felvetjük, hogy a bronzkori összeomlást i.e. 1200 körül a kiterjedt felszíni és korona-, bozóttüzek, és esetleg a villámárvízek okozták. // ON THE CAUSES OF THE BRONZE AGE COLLAPSE: Many researchers do not consider a prolonged drought as a sufficient cause and list additional causes such as earthquakes, bubonic plague, lack of building and ship timber, volcanic eruptions, doric intrusion from the N (which occurred late in the 11th century)... All these things have happened, but their impact does not extend over perhaps a century and a half or two centuries. We speculate that the Bronze Age collapse about 1200 BC was caused by extensive surface and crown fires, bushfires, and possibly flash floods.

A bronzkorban kezdődött az írott történelem: a mezopotámiai, az egyiptomi, az anatóliai és az égei kultúrákban. A következő, a vaskorszakban terjedt el a betűírás és Mezopotámiából az égetett tégla használata a Mediterráneumban. A mezőgazdaságot a búza után az árpa és a köles termelése jellemzi. A kor a nevét az arzénbronz eszközökről kapta, ami a természetben megtalálható termésfém. A bronzkorban ismerték fel, hogy a rezet ónnal ötvözve önthető, illetve kemény, fegyverkészítésre alkalmas fémötvözetek kaphatóak, az ónbronzok. A bronzkor végét egy, a mai napig vitatott folyamat, a Bronzkori Összeomlás (https://www.worldhistory.org/Bronze_Age_Collapse/) zárta le, amikor megszűnt az addig használt ékírás (pl. a hettiták tábláit még olvassák), és az írás hiánya miatt az átmeneti kort Sötét-kornak nevezik a kutatók. A bronzkori összeomlás elfogadott oka a tartós aszály volt. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.

Az összeomlás időtartama vitatott, egy szűkebb időtartam a kb. i. e. 1225 - i. e. 1175 közötti fél évszázad, egy bővebb időtartam a II. Ramszesz (i. e. 1302 - i. e. 1203) korától III. Ramszesz ( i. e. 1188 - i. e. 1156) koráig eltelt közel két évszázad. A bronzkori összeomlás jellegzetes háborúi az akhájok vezette Tengeri népek támadásai, gyújtogatásai, köztük a Trójai háború az i.e. 1180-as években, amit Homerosz 9 évbe sűrített (Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Ozirisz Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 389 818 8, 168.old.).

A mükénéi kultúra omlott össze először, a hettita és az ugariti, szíriai kultúrák előtt. A korszakot két csata: a Nílus-deltai csata zárta le: i. e. 1176-ban, ahol III. Ramszesz legyőzte a Tengeri népek hajóhadát, és a Dzsáhi csata (i. e. 1178), Gázától É-ra. Ekkor telepítette le III. Ramszesz a filiszteusokat (akik krétai akhájok és pelazgok, utóbbiak a krétai minósziak) Gáza környékén, akik nevezetes vasművesek lettek. A zsidó törzsek feltehetően Merenptah fáraó (i. e. 1269 - i. e. 1203) idején indultak el Egyiptomból (https://en.wikipedia.org/wiki/Merneptah_Stele, ahol a sztélé egy lehetséges értelmezése, hogy a Tengeri népek pusztították el Gaza környéki térséget, és nem Merneptah fáraó!).

Merenptah-sztélé: A felirata egy győzelemnek állít emléket, melyet Merenptah a libu és meswes líbiaiak felett aratott (Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Ozirisz Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 389 818 8, 166.old.). A sztélén beszámol arról, hogy a líbiai királyt, Mereyt bűnösnek találta a héliupoliszi isteni tanács. Merenptah fáraó feliratai alapján az I. Koalíció, i. e. 1208, fő szervezője Merey és a líbiaiak voltak, míg a krétai akhájok a Földközi-tenger keleti medencéjének kikötőiből, Anatólia parti, anatóliai akháj népeiből szerveztek támadó flottát. A sztélén említik először az izraeli népet, más legyőzött népekkel együtt. A sztélé egy lehetséges értelmezése*, hogy Gaza környékét nem Merenptah, hanem a Tengeri népek pusztították el (gonosz dolgokat csináltak ≈ felgyújtották?)!

Medinet Habu falikép középen egyiptomi hajó és mint a minószi Danunák kacsafejes hajókkal

A Nílus-deltai csata, i. e. 1176 (Medinet Habu, templomi falikép, https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%ADlus-deltai_csata)

hadihajó i.e.1200

Egyiptomi döfőorros hadihajó i.e. 1200 -ból

A Nílus-deltai csatában az egyiptomiak a partközelbe csalogatták az ellenfelet, és a parton elhelyezett íjászok nyílzápora elárasztotta a Tengeri népek hajóit. A képeken az egyiptomi hajók orra oroszlánfejes, az ellenségé valamilyen vízimadár (vadliba vagy vadkacsa) fejeivel díszített. A Medinet Habu-i reliefek képregényszerűen beszélik el a csatát, a hajók zsúfolásig teltek hadifoglyokkal, a menekülőket a parton a katonák fogták el. A Tengeri népek szárazföldi haderejét a Dzsáhi-csatában (https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%A1hi_csata)

semmisítették meg végleg. Az egyiptomi Újbirodalom utolsó nagy győzelme volt a Tengeri népek felett aratott kettős győzelem, bár a mesves törzs (akik megtelepedtek Egyiptomban) néhány évvel később a líbiaiakkal szövetkezve ismét benyomult a deltavidékre, de ismét vereséget szenvedett. A Tengeri népek Szicíliától Etruriáig, az Égeikumtól Anatólia partvidékéig, valamint Levantében, a tengerparti sávban megtelepedtek.

Invasions destructions and possible population movements during the Bronze Age Collapse ca. 1200 BC

(https://www.worldhistory.org/Bronze_Age_Collapse/)

Mélyen a szárazföldön is gyújtogattak. A "Termékeny félhold" irányában vándoroltak

(https://bencsik.rs3.hu/az-arzenbronz-mezopotamiai-toertenete/356-hajok-toertenete-faraok-nevezetes-haborui.html)

tengeri migráció

A Tengeri Népek támadásai kb. két évszázadig tartottak, közöttük a Trójai-háború, és az Égei-tengerről indultak

(https://chaamjamal.wordpress.com/2018/08/16/collapse/)

A BRONZKORI ÖSSZEOMLÁS OKAI

Az i. e 13. és 11. század között a legtöbb görög, hettita, ugariti bronzkori palotaközpont elpusztult és/vagy elhagyták. A következő évszázadokat népvándorlás, alacsony népességszám jellemezte. Az izotópos vizsgálatok azt mutatják, hogy a kor szárazabb volt, mint a megelőző bronzkor. Az északi féltekén a hőmérséklet meredek emelkedése előzte meg a palotaközpontok összeomlását, éles csökkenés történt az elhagyás során. A görög "Sötét-kor” hosszan tartó száraz körülmények között következett be. Sok kutató nem tartja elegendő oknak a tartós aszályt, és további okokat sorol fel, mint a földrengések, búbópestis, hideg nyarak, épület- és hajófa hiánya, vulkánkitörések, dórok betörése É-ról (ami az összeomlás szempontjából későn, a 11 században történt)...

A dórok és a hellének beáramlása a Balkán-félszigetre i.e. 1000- i.e. 800 körül (https://en.wikipedia.org/wiki/Doris_(Greece))

Mindezek megtörténtek, de talán másfél- két évszázadnyi időre nem terjed ki a hatásuk. Felvetjük, hogy a bronzkori összeomlást a kiterjedt felszíni és korona-, bozóttüzek, és esetleg a villámárvízek okozták.

A bronzkori összeomlás a kutatók által elfogadott fő oka a tartós, nagy területre kiterjedő aszály volt. Néhol szélsőséges hőmérséklet is szerepel okként, ezért tekintsünk egy, az 1880-1960-as évek átlagos téli hőmérséklettől való eltéréseket leíró ábrákat:

TÉLI HŐM

I. e. 1200 körül meleg volt, de nem volt extrém meleg a téli éghajlat (https://www.ancientportsantiques.com/ancient-climate/temperature/)

Greenland Gisp2 Temperature.svg

Hőmérséklet értékek a grönlandi jégmintákon mérve, i.e. 1200 körül extrém meleg volt (https://en.wikipedia.org/wiki/8.2-kiloyear_event)

Evolution of temperature in the Post Glacial period according to Greenland ice cores

I.e. 1200 körül extrém meleg volt (https://en.wikipedia.org/wiki/8.2-kiloyear_event)

A népvándorlás iránya a "Termékeny félhold" iránya volt. A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Levantét foglalta magában (https://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A9keny_f%C3%A9lhold), de később hozzáértették a Nílus-deltát is.

Fertile Crescent map 1

A "Termékeny félhold" (https://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A9keny_f%C3%A9lhold)

A 2024-es évekhez hasonló "viharos esőzések és áradások, a gyorsan erősödő trópusi ciklonok, az elviselhetetlen hőhullámok, a nem szűnő aszályok, és a pusztító bozót- és erdőtüzek" elől menekültek a bronzkoriak? A bronzkori tüzek méretéről, eredetéről nem tudunk semmit. Felvetjük, hogy a bronzkori összeomlást a kiterjedt felszíni és korona-, bozóttüzek okozták, és a vándorlók termőföldeket kerestek. A tüzek a hőhullám idején folyamatosan előfordulhattak.

Hőm2500óta

Hőmérséklet bronzkori összeomlás idején (https://www.flickr.com/photos/6959/512589663)

Dead Sea level in the past 4000 years thick black line in m bmsl dashed grey line

A Holt-tenger vízszint az emúlt 4000 évben (vastag vonal, 3200 éve közel 50 méteres esés történt,

https://www.researchgate.net/figure/Dead-Sea-level-in-the-past-4000-years-thick-black-line-in-m-bmsl-dashed-grey-line_fig4_222513811)

Felszíni a tűz akkor, ha csak az erdők aljnövényzete ég, és korona tűz a neve, ha az a lombkoronák is leégnek. Tüzek közel 50 %-a tavasszal, a kilombosodás előtt keletkezik, és döntő hányaduk mezőgazdasági tevékenységgel függ össze. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben történnek, és a bozóttüzek jellemző hónapja a szeptember.

"Desolation is for Tjehenu;
Hatti is pacified;
Plundered is the Canaan with every evil;
Carried off is Asqaluni;
Seized upon is Gezer;
Yanoam is made non-existent;
Israel is laid waste—its seed is no more;
Kharru has become a widow because of Egypt.

A sor fordítása: „Kánaán népe nyomorult fogoly, Askelon meghódítva, Gezert elfoglalva, Janoám elpusztult, Izrael puszta, magva nincs többé.” "A rövidség miatt nem állapítható meg sok információ, de míg a többi név után az országot jelentő determinatívum áll, Izraelé után a népet jelentő, ami arra utal, ebben az időben nem országként, hanem népként (esetleg nomádokként), állandó városállam nélküli csoportként tekintettek rájuk." (Wikipédia)