A felmelegedés és az óceánok vízszintje
(2025 április)
Két olyan terület lesz az északi féltekén, ahol várhatóan a sokéves jég vastagsága megmarad: a télen sötét sarkvidéken, és K-Grönland magas hegyein. Az Antarktiszon sok jég megmaradt a korábbi meleg periódusokban is, meg sem próbálják a kutatók megbecsülni a megmaradó mennyiséget. A globális tengerszint 10 centiméterrel emelkedett 1993 óta: ami 10,1 cm/ 32 év = 3.15 mm/év tengerszint emelkedést jelent, és ami nem egyenletesen oszlik el a tengereken. A kutatás módja az inernetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
Nem nyilvánvaló, hogy a szintemelkedés eloszlása nem egyenletes
Tengerszint emelkedés 1993 óta szatellitmérések alapján (https://www.asoc.org/learn/antarctic-ice-and-rising-sea-levels/)
A várható színt növekedés is logisztikai görbét (https://en.wikipedia.org/wiki/Logistic_function) követ majd, mint a folyamatok általában. A csökkenő meredekségű szakaszt döntően majd az Antarktisz-i jég olvadási mértéke határozza meg, itt is csak részben fog elolvadni a jég. Számos természeti folyamat úgy zajlik le, hogy az időben, egy kezdeti értéktől gyorsulva indul, majd lassulva közeledik a végső állapotig.
Logisztikus görbe, az origó felett van az infelxiós pont-ja
(itt a leggyorsabb az emelekedés, https://en.wikipedia.org/wiki/Logistic_function)
A logisztikus görbe egyenlete igen egyszerű: 1/( 1 + exp (-kt) ), ahol t = 2,4,6,... és a függőleges tengelyen a szintemelkedés a maximummal normált értéke olvasható le. k egy illesztő paraméter. A görbe alatti terület igen egyszerűen számítható kt függvényében: ln ( 1 + exp(kt) ), és arányos a sok év alatt emelkedést okozó befolyó víz mennyiségével. Nehéz kérdés a maximum és k becslése, számítása, a skálázás.
Következtetés: a tengerszint emelkedése a a Föld hőmérséklet emelkedésének kiváló mértéke lenne, ha egyenletesen oszlana el az színtemelkedés. Mert nem egyenletesen oszlik el, azért csak közvetett mérték lokális következtetéseknél. A Föld felszíni középhőmérséklet meghatározásánál is hasonló probláma van, továbbá még a más tényezők, pl. a vulkánkitörések is befolyásolják.
Arelatív felmelegedés (https://earthobservatory.nasa.gov/world-of-change/global-temperatures)
Bármi is a felmelegedés oka, a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, és ha a kiugró értékektől eltekintünk, akkor 2010-ig lineáris, az idővel arányos a nyári anomáliák emelkedése egy évszázad alatt 1-1.2 °C:
A nyári meteorológiai (június, július és augusztus) hőmérsékleti anomáliák 1880 óta, évente. (https://earthobservatory.nasa.gov/images/152995/in-the-grip-of-global-heat)
A 2020-as években
A 2020-as években a szélsőséges időjárási események gyakorisága megnőtt. (Lehet arra gyanakodni, hogy a tájékoztatás minősége és gyorsasága megjavult, de más történik.) Az egyik lehetséges ok, -ami különösen az északi földtekére igaz-, hogy az olvadó jég mennyiségének a csökkenése gyorsuló melegedést, szélsőséges jelenségeket, hőhullámokat, árvizeket okoz. A jelenség oka, a jég melegedése és olvadáshője, melyek késleltető hatásúak. Amikor a könnyen olvadó jég mennyisége csökken, a késleltető hatás is csökken. A könnyen olvadó jeges területek a gleccserek völgyi szakaszai, Grönland D-i jégmezői eltűnnek...
A Föld középhőmérséklet emelkedésének a gyorsulása még nem bizonyítható, mert túl rövid a megfigyelt időszak, de eddig a 2023-2024-es évek voltak a legmelegebbek, ráadásul a 10 legmelegebb esztendő mind 2014 és 2024 közé tehető. 2024-ben az átlaghőmérséklet 0,1 Celsius-fokkal több, mint 2023-ban, amely rekord meleg év volt. Azt még nem lehet kijelenteni, hogy a globális felmelegedés gyorsul, mert a gyorsulás ténye a mérések alapján statisztikailag nem bizonyítható (https://www.origo.hu/tudomany/2025/04/globalis-felmelegedes-gyorsulasarol). De 2010 körül törés valószínű az idő függvényében addig is hosszan lineárisnak tekinthető (egyenessel jól közelíthető) hőmérséklet emelkedésben, és egy új, meredekebb emelkedésű egyenessel közelíthető az éves megfigyelés sorozat. A késleltetett statisztikai értékelés miatt a következő évek igazolhatják az új közelítés meredekségét: a korábbi 0.12 °C/10 év
növekmény a kétszeresére, kb. 0.25 °C/10 év-re nőtt. Talán 2025-ben vagyunk a fenti logisztikus görbe inflexiós pontjánál közelében, a 2030-as évek elején pontosabb állításokat lehet majd tenni.
Megj.: A legtöbb emlős (és a madarak) melegvérű, nagyjából állandó testhőmérsékletű lények, ami lehetővé teszi, hogy akkor is tevékenyek maradjanak, amikor a hidegvérű állatok számára már túl hideg van. Az emlősök testhőmérséklete 40 °C-nál nem magasabb, a madaraké egy-két fokkal több, és a tartós nagyobb meleg az emlősöknél egészségkárosodást vagy halált okoz. Ami azt mutatja, hogy a melegedés a fent említett inflexiós pont közelében lehet, mert még léteznek emlősök, vagy olyan földtörténeti meleg korszak következik, ami az utolsó néhány millió évben nem fordult elő.
Megj. 2.: A jégtáblák lebegnek a tenger felszínén, és ha elolvadnak, az úszó jég alig változtatja a tengerszintet. Az É-i poláris jégtakaró is úszó jégtakaró, így az olvadása keveset járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. Mivel a lebegő jégtakaró alacsonyabb sótartalmú, mint a tengervíz (a jégből kifagy a só), olvadása a tengerszint nagyon csekély emelkedését okozza, amit figyelmen kívül lehet hagyni. Az előrejelzés fontos paramétere lehet az évente megfagyó sarki jég mennyisége. A kifagyó só súlya mozgatja a lesüllyedő Észak-Atlanti áramlatot. A sarki jég mennyiségének története 1979-2025 decemberéig:
A sarki jég mennyiségének története 2025-ig
(Forrás: https://www.arcticdeathspiral.org/, a sarki jég vastagságának becslése: https://psc.apl.washington.edu/research/projects/arctic-sea-
Amennyiben állandósul a sarki jég mennyisége 4000 km3 körül, az áramlatok nem fognak összeomlani. 2024 szeptemberében 4.18 km3 értékű volt. Amikor a sokéves jég elkezd erősen olvadni, akkor lesz baj. Két olyan jégmag van északon, ahol várhatóan a sokéves jég megmarad.