NEM KRŐZUS KIRÁLY TALÁLTA FEL A PÉNZT
(2024 július)
Ismert, hogy a pénznek öt funkciója, szerepe van (Brüll Mária: Forint, dollár, arany. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982):
-csereeszköz: mindenki által elfogadott, bármikor tovább cserélhető eszköz,
-elszámolási egység: az árak kifejezésére használatos,
-fizetési eszköz: a halasztott fizetést, adósságtörlesztést teszi lehetővé,
-értékőrző: a vagyon tartását, felhalmozását teszi lehetővé,
-nemzetközi pénz: a más államokkal, országokkal folytatott kereskedelemben fontos.
-fizetési eszköz: a halasztott fizetést, adósságtörlesztést teszi lehetővé,
-értékőrző: a vagyon tartását, felhalmozását teszi lehetővé,
-nemzetközi pénz: a más államokkal, országokkal folytatott kereskedelemben fontos.
ÉRMÉK, BORDÁK, GYŰRŰK
A közhiedelem szerint (https://index.hu/techtud/tortenelem/2021/01/25/megsem_a_karthagoiak_talaltak_fel_a_penzt/), a föníciaiak, a punok Karthágóban használtak először érméket. A történészek eddig úgy gondolták, hogy a fenti öt szerepet betöltő pénzérméket a ma ismert formájukban Lüdiában (a legendás Krőzus/Kroiszosz király udvarában) verték először, majd Karthágó kereskedői terjesztették el az ókori világban, az i. e. VII. század közepén. A természetes ezüst-arany ötvözetből, elektrumból készített érméket rövidesen mindenhol utánozni kezdték.
Az érmék előtt ezüst volt a fizető eszköz, megmérték a súlyát, minden kereskedőnél volt súlykészlet. Az ezüst öntvényeket (ingótokat) szamarak oldalán, jól látható gyékényzsebekben szállították. A szamárkaravánok azért voltak biztonságban, mert a birodalmak határain adták-vették őket, a szamarakkal együtt.
Nyersbőr alakú ezüst öntvény (ingót, a szállíthatóság miatt szokatlan alakú, British Museum,
Antik súlykészlet
Egy új felfedezés szerint már a kora bronzkorban (i. e. 3000–2100) is létezett két fémből készült tárgy, amely betöltötte a pénz fenti szerepeit: az egyik bronzból készült, bordának nevezett fizetőeszköz, és hasonló szerepet töltöttek be a vastag gyűrűk.
Bronzból készült bordák
Több mint száz közép-európai lelőhelyről előkerült 5 ezer tárgy elemzése után kiderült, hogy a két kategóriába tartozó tárgyak súlya nagyon hasonló, 176 és 217 gramm közötti, és jelentős többségük ennél is kisebb eltérést mutatott.
Kelta pénzként használt bronz gyűrűk, rudakon szállították
Arany gyűrűk, rudak British Museum
A legendás Krőzus/Kroiszosz király aranya Lüdiában a folyókból származott, de nem az aranymosásból lett gazdag. Idejéig az aranyrudak, karikák 70 - 80 százalékos tisztaságúak voltak, általában ezüstöt is tartalmazó ötvözetek voltak. Krőzus udvarában kitalálták, hogy a vékony aranylemezeket sóval izzítva tiszta , közel 100 % tisztaságú aranyat lehet előállítani, amiből kicsi, de szabálytalan érméket öntettett. Az arany tisztaságát jó ideig senki sem tudta utánozni, ezért nagyon keresettek voltak az érméi. Nevezetesen gazdag király lett.