MINÓSZI EREDETŰ FRESKÓK A NÍLUS-DELTÁBAN
(2021 01. 01.)
ABSTRACT
Találtak néhány eredeti minószi (Kréta) freskót a Nílus-Delta-i Avariszban, az i.e. 1500 -as évekből. A freskók eredete kutatás tárgya. Feltehetően a hükszósz idején vagy közfetlenül utánuk készültek a freskók. Vannak érvek arra vonatkozóan, hogy a freskók készítői esetleg Ugariton (Szíria) keresztül érkeztek a Nílus-Deltába. / Some original Minoan (Cretan) frescoes have been found in Avaris in the Nile Delta, dating from 1500 BC. The origin of the frescoes is the subject of research. There are arguments that the frescoes' makers may have come to the Nile Delta via Ugarit (Syria).
BEVEZETÉS
Találtak néhány eredeti minószi freskót a Nílus-Delta-i Avariszban, (https://en.wikipedia.org/wiki/Minoan_frescoes_from_Tell_el-Daba), a volt hükszosz fővárosban. Bikaugrást, vadászatot ábrázolnak. Részleteiben az eredeti krétai freskók mérethű másolatai, nem egyiptomi kezek munkái. A felfedező régész, Manfred Bietak szerint a hükszosz korból származnak. A hükszoszok ugariti (szíriai, 1, 2 ) eredetű amorita hódítók voltak az i.e. 1700-as évektől, i.e. 1550 körül üldözték el őket Memphiszből és a Deltából. A fővárosukban, Avariszban lévő erődöt, (ahol palota, laktanya, raktárok voltak) és kikikötőt három év alatt tudták csak bevenni az egyiptomiak, további három év alatt vették be a kánaáni Saruhen erődöt is (2.132.o.). A freskók eredetét a kutatók a közelben talált korabeli tárgyi emlékek alapján kicsit későbbre, III. Thotmesz idejére teszik (i.e. 1479–1425, https://en.wikipedia.org/wiki/Thutmose_III).
Megoldatlan probléma és vitatott a freskó eredete: a közvetlen egyiptomi-minószi kapcsolat bizonyíthatóan létezett, Minószban tanult festő munkái lehetnek a freskók. III. Thotmesznek jó kereskedelmi kapcsolatai voltak Krétával, Kákosy L.: "Az ókori Egyiptom története és kultúrája" c. könyve szerint (2., 136.o.). Másrészt Ugaritban is lehetett minószi kereskedelmi lerakat H. Klengel "Az ókori Szíria története és kultúrája" c. könyve szerint. (5, 39.o.) vagyIII. Thotmesz -tizenhét szíriai irányában történt hadjáratai közül- az egyik alkalmával ejthette foglyul a freskók készítőit (2. 139.o.), Ugaritot megszállva tartotta. A kutatás módja az internetes is keresés volt.
AZ EGYIK FRESKÓ
Az eredeti knosszoszi, minószi freskóval összevethető:
A knosszoszi és a deltai freskók együtt (4)
A freskók osztrák felfedezője Manfred Bietak késő hükszosz idejűnek gondolta (http://www.auaris.at/html/ez_helmi_en.html#8) a freskókat (http://www.auaris.at/html/ez_helmi_en.html#8) Avarisz története alapján (https://en.wikipedia.org/wiki/Avaris). Az erőd és egy III. Thotmesz kori palota környékén van a freskók lelőhelye. Később a freskók közelében talált III. Thotmesz korabeli tárgyi emlékek miatt meg kellett változtatnia a véleményét. Bár sok töredékből állították össze a freskókat, de a szakértők véleménye szerint a freskók stílusa, készítésének technikája olyan magas minőségű, mint az eredeti krétai, knosszoszi freskóké. Ma a freskók korát III. Thotmesz (i.e. 1479–1425) uralkodásának idejére teszik. Az eltérés közel fél évszázad, és lehetséges, hogy a freskók nem egy időben készültek (2., 133.o.).
A FRESKÓK EREDETÉRŐL
Bár ma a kutatás későbbre teszi a készítés idejét, amennyiben a freskók a hükszosz hódítás végén készültek, akkor a készítés idejét i.e.1550 körülre lehet tenni. Ekkor a két kikötőváros között, Ugarit és Avarisz között állandó tengeri kapcsolat volt még. A hükszoszok ismertették meg Egyiptommal a kereket, a tengeri hajók keeljét, a harci szekereket, az ónbronzot, (a rezet régóta ismerték), a reflex íjat, a függőleges szövőszéket, a lantot.
Az ugariti hükszoszok i.e. 1720 körül jelentek meg szárazföldön és tengeren a Nílus-deltában, a Nílus-delta K-Ny-i irányban nem volt járható. I.e. 1550 után üldözték el őket. Kb. egy évszázaddal később III. Thotmesz hódító háborúkat indított K-Szíria irányában, összesen tizenhét hadjáratot vezetett Szírián keresztül Karkemish felé, Eufrátesz folyó É-i folyásához (2. 139.o.). Karkemishből üvegmíveseket vitt Egyiptomba. Az Eufráteszen hajókkal kelt át, melyeket szétszedve szállított Bbyloszból. Halála uták hét évvel az utódja vezetett háborút Szíriába, Ugaritban ekkor még egyiptomi megszálló hadsereg állomásozott ( 5., 50.o.).
A minósziaknak kereskedelmi képviseletük volt Ugaritban (5.39.o.) és megalapozott lehet a feltételezés, hogy ez kölcsönös volt. Az Ugaritiak a ciprusi réz kereskedelmén gazdagodtak meg (1,6), valószínűleg szállítottak rezet Kréta szigetére is. Az egyiptomi jelenlét Ugarit környékén (város, állam és kikötő azonos néven) az i. e. 1900-as években kezdődött (5., 27.o.), továbbá Qatna-ban is volt, ahol gyengébb minőségű, de minószi motívumokkal díszített palotát (i.e. 1800-1600) tártak fel* (https://en.wikipedia.org/wiki/Qatna).
Mindegyik freskót krétaiak készítették a kutatók véleménye szerint (2.,133.o.). (A qatnai freskó krétai motívumairól nem sikerült képet találni. I.Thotmész, de főleg III. Thotmész Qatna (https://en.wikipedia.org/wiki/Qatna) voltak meghódítói.** ) .
Következtetés: A minószi-egyiptomi kapocsolat III. Thotmész idején volt a legszorosabb (valószínűleg a történelem folyamán is), ami a tárgyi leletekkel együtt bizonyító erejű arra vonatkozóan, hogy III. Thotmesz idején készültek a freskók. Létezett közvetett ugariti kapcsolat is III. Thotmesz idején, ami egy Ugariton keresztül -III.Thotmesz rábeszélésére- Egyiptomba érkezett festő mellett is szólhat. Továbbá egy új tárgyi bizonyíték is: egyiptomi falikép, III. Thotmesz egyik hivatalnokának sírmelléklete (3, 47.o.), több ugariti hajó képe, keeles hajók egyiptomi kikötőben:
Ugariti hajók Egyiptomban, mozgalmas kikötői jelenet III. Thotmesz ((i.e. 1479–1425) idejéből (4)
Kb. i.e. 1600-s években jelenik meg Egyiptomban az ugaritiak egyik legfontosabb találmánya a keel, ami a hajók oldalra sodródását akadályozta meg: nem csak hátszélben, hanem oldalszélben is egyenesen lehetett vitorlázni az ugariti hajókkal és el lehetett hagyni az alsó vitorla rudat. A hamis keel egyenes irányban, azaz a kormányzott irányban tartja a hajót (ez a keel jelentése magyarul). Ki kellett kötni oldalra, a gerendákra az árbocot és megjelentek az árboc oldalmerevítő kötelek. Az i.e. 1600-s években az Ugaritból, Szimirrából Bübloszon keresztül Egyiptomba érkező hükszoszok ismertetik meg Egyiptommal a keelt. (http://www.ancient-egypt-online.com/hyksos.html) A hükszoszok É-n az Ugarit, Szimirra, Aradosz kikötőket használták, továbbá a Nílus-deltai fővárosukat, Avarisz-t. A szíriai és föníciai kikötők között térben van átfedés, de időben nincs, Fönícia az i.e. 1100-as évektől létezett azután, hogy az akháj hajók elpusztítják Ugaritot i.e. 1180 körül. (Az ugariti eredetű hükszoszok hozták az ércolvasztást, bronzkészítést is Egyiptomba és a lovak eltemetésének szokását is az i.e. 1600 -s években. Egyiptomban ekkortól égetnek faszenet. A réz olvasztása többszöri melegítésel, fujtatókkal is lehetséges. A hükszoszok Ugariti-Jamhad-i és Levante-i amoriták-hurriták voltak. A későbbi amorita Ammurú állam fővárosa lett Szimirra, a hükszoszok egy másik kikötője.)
*
"The wall painting in Qatna's royal palace attests to contact with the Aegean region; they depict typical Minoan motifs such as palm trees and dolphins. Qatna also had a distinctive local craftsmanship; the wall paintings in the royal palace, though including Aegean motifs, depict elements that are not typical either in Syria or the Aegean region, such as turtles and crabs. This hybrid style of Qatna prompted Pfälzner to suggest a "craftsmanship interaction model", which is based on the assumption that Aegean artists were employed in local Syrian workshops. Local workshops modeled amber in Syrian style; many pieces were found in the royal hypogeum including 90 beads and a vessel in the shape of a lion head. Ivory was connected to the royal family and the pieces discovered reflect a high level of craftsmanship that was influenced by Egyptian traditions. Jewelry was made to fit local tastes even when the origin of the concept was foreign; an example would be the scarabs, traditional Egyptian objects, that were modified in Qatna by engraving them with local motifs and encasing them with gold, which is atypical for Egyptian specimens.."
"A Qatna királyi palotájában található falfestmények az égei-tengeri térséggel való kapcsolatról tanúskodnak; jellegzetes minószi motívumokat ábrázolnak, például pálmafákat és delfineket. Qatnának is voltak helyi kézműves mesterei; a királyi palota falfestményei, bár tartalmaznak égei-tengeri motívumokat, olyan elemeket ábrázolnak, amelyek sem Szíriában, sem az égei-tengeri régióban nem jellemzőek, mint például teknősök és rákok. Qatna kevert stílusa arra késztette Pfälzner-t, hogy egy "kézműves kölcsönhatás modellt" javasoljon, amely azon a feltételezésen alapul, hogy az égei-tengeri művészek helyi szíriai műhelyekben dolgoztak. A helyi műhelyek szíriai stílusban munkálták meg a borostyánt; a királyi hipogeumban számos darabot találtak, köztük 90 gyöngyöt és egy oroszlánfej alakú edényt. Az elefántcsont a királyi családhoz kötődött, és a feltárt darabok az egyiptomi hagyományok által befolyásolt magas szintű kézművességet tükrözik. Az ékszereket a helyi ízléshez igazították, még akkor is, ha az elképzelés eredete idegen volt; erre példa a szkarabeuszok, a hagyományos egyiptomi tárgyak, amelyekre Qatnában helyi motívumokat véstek, aranyba foglalták őket, ami az egyiptomi példányok esetében atipikus.".
** "
Early Egyptian military intrusions to the region occurred under Thutmose I (r. 1506–1493 BC ). The name Qedem appears in an inscription found on a fragmented gateway from Karnak dated to the reign of Thutmose mentioning a military campaign in the northern Levant. The inscription suggests that the mentioned cities submitted to the king. The geographic sequence given in the inscription is Qedem ("Qdm"), Tunip ("Twnjp") and "Ḏj3 wny" (maybe Siyannu); Qatna (Qdn in Egyptian) would fit better in the geographic sequence and Alexander Ahrens suggested that the inscription might have meant Qatna. Any oaths of loyalty to Egypt taken by Levantine rulers were forgotten after Thutmose I's death. The Egyptians returned under the leadership of Thutmose III. (r. 1479–1425 BC– ), who reached Qatna during his eighth Asiatic campaign,cc. 1446 BC. Thutmose III did not rule directly in Qatna but established vassalage ties and attended an archery contest with the Qaṭanean king."
"A korai egyiptomi katonai behatolások a térségbe I. Thotmesz (i. e. 1506-1493 ) alatt történtek. A Qedem név egy Karnakból származó, töredékes kapun talált, I. Thotmesz uralkodásának idejére datált feliratban szerepel, amely egy észak-levantei katonai hadjáratot említ. A felirat szerint az említett városok alávetették magukat a királynak. A feliratban megadott földrajzi sorrend Qedem ("Qdm"), Tunip ("Twnjp") és "Ḏj3 wny" (talán Siyannu); Qatna (egyiptomiul Qdn) I. Thotmesz halála után a levantei uralkodók által Egyiptomnak tett hűségeskük feledésbe merültek. Az egyiptomiak III. Thotmesz vezetése alatt tértek vissza. (i. e. 1479-1425), aki nyolcadik ázsiai hadjárata során érte el Qatnát, kb. i.e. 1446-ban. III. Thotmesz Qatnábval vazallusi kapcsolatot létesített, és részt vett egy íjászversenyen is a qaṭanai királlyal."
IRODALOMJEGYZÉK
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998. ISBN 963 208 507 8
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Ozirisz Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 389 818 8
(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973. ISBN
ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni, az INTERNET-s kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott agyag mennyiségileg kis része egy dolgozat és utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét, mert kép WEB címmel nem ,enthető, csak egy szűk karakterkészlettel menthető, amúgy érthetően.
(5) KLENGEL, Horst: Az ókori Szíria történelme és kultúrája, Gondolat, 1977. ISBN 963 280 367 1
(6) BERMAT, Chaim és WEITZMAN, Michael: EBLA, Gondolat, Budapest, 1986. ISBN 963 281 706 0
