MESTERSÉGES FELHŐ:
 
A JÖVŐ OLCSÓ TECHNOLÓGIÁJA  
 
A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLEN
 
  
(2024 december)
 
 
 
 
ABSTRACT
A mesterséges felhőket a klímakutatók még kísérleti jelleggel állítják elő. Az édesvízhiány, az árnyékhiány, az aszály számos régióban ösztönzi a nem hagyományos vízkészletek kutatását. Fémsókat juttatnak a levegőbe, hogy elősegítsék a felhőképződést, szmogcsökkentést, csapadékot. Az egyetlen olcsó eljárás, amely alkalmas a felmelegedés megállítására, a csapadék mennyiségének növelésére, a jégeső csökkentésére, és az aszályok árnyékkal történő enyhítésére, ezért a jövő technológiája. A felhőképző anyagok: ezüst-jodid, a kálium-jodid, a szárazjég, a folyékony propán és nátrium-klorid, melyek porlasztva magokat alkotnak, melyeken a vízgőz lecsapódhat, felhőcseppeket képezve. A felhőképző anyagokat repülőgépek, ballonok, rakéták oszlatják el a légkörben. A vízgazdálkodásban is hasznos az eljárás a tározók és tavak vízellátásának javítására, a csapadék mennyiségének növelésével. Némi aggodalomra adhatnak okot a mesterséges felhőképzésre használt vegyszerek környezeti hatásai. // ARTIFICIAL CLOUD: THE LOW-COST TECHNOLOGY OF THE FUTURE TO COMBAT CLIMATE CHANGE: Artificial clouds are still being produced by climate scientists on an experimental basis. Freshwater scarcity, lack of shade and drought are driving research into unconventional water resources in many regions. Metal salts are being released into the air to promote cloud formation, smog reduction and precipitation. The only low-cost process capable of stopping warming, increasing rainfall, reducing hail, and mitigating droughts with shade is therefore the technology of the future. The cloud-forming materials are silver iodide, potassium iodide, dry ice, liquid propane and sodium chloride, which when atomized form cores on which water vapour can condense, forming cloud droplets. Cloud-forming materials are dispersed in the atmosphere by aircraft, balloons and rockets. The technique is also useful in water management to improve the water supply to reservoirs and lakes by increasing rainfall. There may be some concern about the environmental impact of chemicals used for artificial cloud formation.
 
 
 
 
 
 
 
 
A klímakutatók szerint a felhők üvegházhatásúak, ami csak részben igaz. A fényvisszaverő képesség miatt a felhők körülbelül 12 °C-kal (22 °F) hűtenék a Földet,  a hűtést nagyrészt a rétegfelhők okozzák. Ugyanakkor a kibocsátott sugárzás visszaverésével mintegy 7 °C-kal (13 °F) melegítik is a földfelszínt, amelyet hasonlóan az alacsony szintű rétegfelhők okoznak, ami átlagosan 5 °C (9,0 °F) hőveszteséget, tényleges hűtést jelent. ["Cloud Climatology". International Satellite Cloud Climatology Program. National Aeronautics and Space Administration. Retrieved 12. July 2011.]. Lényeges, hogy az alacsony szintű rétegfelhők a hűtőhatásúak, tehát ha nem keletkeznek rétegfelhők, az hozzájárul a felmelegedéshez. A klíma 2024-ig már másfél fokkal melegedett, ebből kb. 0.2 - 0.3 °C -al a kevés rétegfelhő miatt.  
 
"Az utóbbi húsz-huszonöt évben 6-14 százalékkal növekedett bolygónkon a földfelszínre érkező UV-sugárzás mennyisége, mert a légkör átlátszósága 10%-al javult."  A melegedési folyamat anticiklonális időjárást okoz Európában. A párolgás egyenlőtlen eloszlása és intenzitása nő a hőmérséklettel, ami viharokat és ugyanakkor szárazságot, erdőtüzeket is okoz. A légkör átlátszósága Magyarországon is (az optikai légkörvastagság 2018-ban) a Föld felszínén 10%-al javult a korábbi minimumhoz viszonyítva. A budapesti és a Kékes-tetői UV átlátszóság értékek között 10% körüli az eltérés van. A javulás oka részben az ipari légszennyezés csökkenése. Mérésének módja: az UV sugárzás intenzitásának mérése volt. Az átlátszóság javulásának oka részben az alacsony rétegfelhők mennyiségének csökkenése, ezért megfontolandó a felhőképződés mesterséges elősegítése (https://en.wikipedia.org/wiki/Cloud_seeding).
 
 
Cloudseedingimagecorrected
 
                                                   A felhőképződés mesterséges elősegítése (https://en.wikipedia.org/wiki/Cloud_seeding)
                                                                                                            
 
MESTERSÉGES FELHŐK 
Az USA Nemzeti Tudományos akadémiája (NAS) egy friss jelentésében azt javasolja, hogy 100-200 millió dolláros költségvetésből öt évig tanulmányozzák a napsugárzás árnyékolásának lehetőségeit, mérjék fel a beavatkozás esetleges káros következményeit, és dolgozzák ki a technológia etikus szabályozásának részleteit (https://nap.nationalacademies.org/catalog/25762/reflecting-sunlight-recommendations-for-solar-geoengineering-research-and-research-governance)
Az NAS szerint a klímaváltozás hatásainak enyhítésére továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásainak csökkentése a leghatékonyabb módszer, de ez a folyamat túl lassan halad ahhoz, hogy csak erre támaszkodjunk, ezért sürgősen ki kell dolgozni az alternatív módszereket, a nagyobb vulkánkitörések hatásáinak tanulmányozása alapján.

A jelentésben a Nap Földre gyakorolt melegítő hatását korlátozó klímatechnika (https://www.ucsusa.org/resources/what-solar-geoengineering) három típusát különböztetik meg:
• a sztratoszféra feltöltését apró fényvisszaverő részecskékkel, amelyek blokkolják a napfényt; ami drága
• az óceánok fölött alacsonyan szálló rétegfelhők fényvisszaverővé tételét ugyanezen részecskék segítségével;
• valamint a magaslati cirrusok (vagyis pehely-, gomolyfelhők) elvékonyítását, hogy több hő tudjon távozni a Föld légköréből.
 
A kutatók két fő megközelítést javasolnak:
Az első - a sztratoszférába történő aeroszol-injektálás (SAI) - során apró, visszaverődő részecskéket, úgynevezett aeroszolokat juttatnának a felső légkörbe a bolygó hűtése érdekében.
A második - a tengeri rétegfelhők felhőfényesítése (MCB) - tengeri sóval ösztönözné a felhőképződést az óceán felett, ami szintén segíti a napfény visszaverésében a térségben.

Az SAI azt szimulálná, ami a nagy vulkánkitörések során történik, amikor a vulkánok kis részecskéket bocsátanak ki a felső légkörbe, a sztratoszférába. A részecskék visszaverik a napfényt, és hűtéshez vezetnek mindaddig, amíg a sztratoszférában maradnak, ami a porlasztás után akár néhány évig is eltarthat. A szulfát- vagy más aeroszolrészecskék sztratoszférába történő bejuttatásával az SAI utánozná a nagy vulkánkitörések globális hőmérsékletet csökkentő, hűsítő hatását is. Ha valaha is bevetésre kerülne, az SAI-nak globális hatásai lennének, nagy méretekben csökkentve a hőmérsékletet.
Az MCB tengeri só permetezését jelenti alacsony tengeri felhőkben, megnövelve a felhők fényességét és fényvisszaverő képességét (albedóját), helyi lehűlést okozva.  
 
A Harvard Egyetem megkezdené a technológia lehetőségeit felmérő tesztrepüléseket, de a környezetvédők tiltakozásai miatt késve valósul meg (https://www.theguardian.com/environment/2021/feb/08/solar-geoengineering-test-flight-plan-under-fire-over-environmental-concerns-aoe). Azt tervezik, hogy az Új-Mexikó állambeli Fort Sumner felett felengednek egy léggömböt, amely az előtt, hogy elérné végleges, 24,5 kilométeres magasságát, száz kilogrammnyi szulfát aeroszolt permetez a légkörbe, amely – ha minden jól megy – visszatükrözi a Nap sugarait, ezzel csökkentve a helyi hőmérsékletet. Elképzelésük szerint ugyanazt ismételnék meg mesterségesen, ami a vulkánkitöréseknél történik. 
 
Léteznek kísérletileg ellenőrzött olcsó módszerek (https://en.wikipedia.org/wiki/Cloud_seeding) az alacsonyan szálló árnyékoló felhők létrehozására: pl. a pakisztáni kormány egy kis repülőgép segítségével felhőket, majd esőt hozott létre Lahor város (Pandzsab) tíz pontján. Nyáron vízzel kevert konyhasót permetezésével, (https://24.hu/tudomany/2023/12/23/mesterseges-felho-eso-pakisztan-szmog-legszennyezes/), télen pedig ezüst-jodid darabkák terítésével hoznak létre mesterséges felhőket. Az utóbbira vannak sok éves Magyarországi jégkár-elhárító tapasztalatok is (fellövéssel). A technológiát több közel-keleti országban, Kínában és Indiában is rendszeresen alkalmazzák. Az árnyékoló hatás kevés eső, vagy eső nélkül is hasznos, és szükséges is. Pandzsáb környezetvédelmi minisztere szerint a felhők létrehozása sikeres volt, de a csapadék végül kevésnek bizonyult, bár Lahore város levegőminősége javult a néhány milliméternyi eső következtében, a több mint 300-as AQI-érték 189-re csökkent. A hatás néhány napig tartott, aztán a  szennyezettség visszaállt a korábbi szintre. A hatóságok azt tervezik, hogy a szmog idején rendszeresen létrehoznak mesterséges felhőket, esőt. „Ha egy kisrepülőgép üzemanyagának árából meg tudjuk tisztítani a levegőt, akkor a módszer már megérte”.