TRAIANUS CSÁSZÁR ÉPÍTKEZÉSEI KÉPEKBEN
 
(2022 november) 
 
 
 
 
ABSTRACT
Traianus császár uralkodása alatt utakat,  hidakat, vízvezetékeket, a legionáriusainak egy kisvárost is építtetett. Három kikötőt ásatott (Ostiánál, Civitavecchiában és Anconában), a szükséges csatornákkal együtt. Győzelmeinek emlékére egy nevezetes oszlopot továbbá diadalíveket emeltetett. Róma Fórumát kibővítette és részben átépíttetette. Kb. egy tucat fűtött fürdőt, termát építtetett. /THE CONSTRUCTION WORKS OF EMPEROR TRAJAN IN PICTURES: During the reign of Imperator Trajan, he built roads, bridges, aqueducts and a small town for his legionaries. He dug three harbours with the necessary canals. He had a famous column erected to commemorate his own victories over the Dacians and built 3 triumphal arches. He had the Forum of Rome enlarged and partly rebuilt. He had a dozen or so heated baths and halls built. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
BEVEZETÉS
Traianus idején volt a legnagyobb méretű a Római Birodalom, a császár sok és jelentős építményt emelt, legtöbbet a császárok között. Az általa épített kikötőket, diadalíveit, fórumát, https://hu.wikipedia.org/wiki/Traianus_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r), hajózható csatornáit és más alkotásait ismertetjük. Nem törekedtünk teljességre, csak a jelentős építményeket mutatjuk be. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés. Traianus hatalmas összegeket költött háborúkra és a közrend, a közjó fenntartására; és miközben elvégeztette az utak és kikötők, valamint a középületek javításait, az önkényuralom helyett visszatért az alkotmányos államformához és megőrizte a szenátussal való együttműködést.
 
 
1200px Roman Empire Trajan 117AD pt.svg
 
Traianus idején a Római Birodalom (https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom)
 
Uralkodása alatt a közmunkákat bővítette, előtte sok mindent a légiók építettek. Idején az utak és hidak nagyszabású hálózatát építették a Birodalom egész területén. Ekkor készült el a via Appia és a via Latina újjáépítése. Numidiában Tímgad közelében 100-ban a leszerelt katonák számára coloniát alapított a mai Tímgádban Algériában, melyet katonai tábor mintájára terveztek meg, bazilikával, fórummal, a szenátus üléseinek épületével.
 
timgad city grids
 
 
Timgad egy kisváros Algériában, a leszerelt légionáriusoknak építette Traianus császár fórummal, színházzal, templomokkal (https://www.ancientpages.com/2018/12/19/ancient-great-city-of-timgad-and-the-magnificent-arch-of-trajan/)
 
 
TR aqua2
 
Traianus császár római vízvezetéke (https://twitter.com/historydefined/status/1532781438902345730)
 
 

Létrehozatta a főváros vízellátását, utánpótlását biztosító Aqua Traiana vízvezeték-rendszert, ami jó minőségű forrásvízzel látta el Rómát és a közbenső területeken működő ipari létesítményeket, a különböző rendeltetésű malmokat. 109-ben néhány nappal az Aqua Traiana átadása előtt készült el Traianus fürdői-nek épületegyüttese, amely a főváros legnagyobb fürdője lett és hasonló fürdőkből még tizenegyet építtetett.
 
Thermes de trajan gismondi 3 1
 
 
Traianus fürdője, rajz, romos állapotban maradt ránk  (https://en.wikipedia.org/wiki/Baths_of_Trajan)
 
 
 
Trajanbath plan
 
Traianus fürdőjének alaprajza (https://en.wikipedia.org/wiki/Baths_of_Trajan)
 

Traianus Fórum létesítményei, -a damaszkuszi mester, Apollodórosz tervezte-, a legpazarabbak a Forum Romanum épületei között 160 × 110 méter alapterülettel. Itt egy latin és egy görög könyvtár épült, amelyek között a Dacia meghódításának emlékére állított oszlopa, a Traianus-oszlopa ma is áll. A Fórumot három teraszszinttel egészítették ki, az északi és déli oldalt félkör alakban oszlopsorok szegélyezték. Az északi oszlopsor Traianus által épített Vásárterének, Vásárcsarnokának (Mercatum Traiani) homlokzatát képezte, 150 üzletnek és hivatalnak adott helyet. A fórum közelében felépítették a Basilica Ulpia épületét, ahol a jogi ügyleteket intézhették a polgárok. Ostiában, Anconában és Centumcellae (a mai Civita Vecchia) területén új kikötőket alakítottak ki. A főváros jobb megközelítése érdekében Ostiát a Tiberissel összekötő új hajózható csatornát építettek. Fossa Traiana elnevezéssel a Nílust a Vörös-tengerrel összekötő hajózható csatornát újjáépítette Egyiptomban. Pannonia területén, a mai Vaskapunál vontató utat és hajócsatornát vágatott a Dunát elzáró sziklába.
 
 
abitatoaltomediecvale
 
Claudius kikötője kicsi lett, Traianus kibővítette és ásatott egy nagy hatszögletű kikötőt a szükséges csatornákkal együtt (https://imperiumromanum.pl/en/curiosities/portus-port-of-roman-empire/
 
 
 
Belpolitikája: kedvezményeket biztosított a római polgároknak, csökkentette az adóterheiket, helyreállította a jogrendet, körültekintően és mérsékelt szigorral kormányozta a Birodalmat. Új testőrséget hozott létre lovaskatonákból, a kezdetben 500, később 1000 főből álló egységet a germániai és pannóniai lovassági ezredekből gondosan válogatta össze. Traianus belpolitikájában legfontosabb feladatának tekintette Italia népességfogyási és gazdasági hanyatlásának megállítását. Ehhez felhasználta a Domitianus által kezdeményezett és Nerva által megszervezett alimentatio rendszerét, ami továbbfejlesztett. Az alimentatio ellátási díj volt. A rendszer értelmében a gazdaságilag nehéz helyzetbe került kisbirtokosok a császári kincstártól birtokuk értékének 1/12-ed részének mértékéig kedvező kamatozásra (évi 5%) kölcsönt kaphattak. A tőkét a kincstárnak, a kamatokat pedig a területileg illetékes municipium tanácsának kellett visszafizetni. A városoknak a kamatokat árva gyermekek taníttatására és eltartására kellett fordítaniuk. Egy fiú 16, egy lány 12 sestertius ellátási díjat kapott. Az alimentatio tőkéjét később más eszközökkel is növelték. Az árvákat az akkor először megszervezett árvaházakban vagy családoknál helyezték el. A tehetséges fiatalok taníttatásáról a városok külön kötelesek voltak gondoskodni. Ezzel a rendszerrel népjóléti célokat és a kisbirtokos parasztok megsegítését akarta elérni Traianus. A rendszert kiegészítette  az kivándorlási tilalom és az a rendelkezés, mely a provinciákból a szenátusba kinevezetteket kötelezte, hogy vagyonuk egyharmadának értékében itáliai földeket vásároljanak. Az intézkedés a földárak emelkedését okozta, de a nagybirtokok növekedésével a kisbirtokosság hanyatlását is eredményezte.
 
TRAIANUS CSÁSZÁR FORUMA
A Forum Romanum, vagy ahogy a rómaiak gyakrabban nevezték Forum Magnum (https://hu.wikipedia.org/wiki/Forum_Romanum) az ókori Róma főtere, a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított. A terület eredetileg ingoványosos volt, melyet kiszárítottak, és oszlopos csarnokokkal vették körül, melyek sétányként is szolgáltak. Hossza körülbelül 220, szélessége 35-50 méter, viszonylag kis mérete ellenére sok hivatalos épület és emlékmű állt a Fórumon. A fórumokat a városokban köztér, piac, nyilvános hely, vásárcsarnok, gyülekezés, majd a törvénykezés, emlékművek, könxvtárak és templomok céljaira építették. Az ókori Rómában hozzávetőlegesen 18 fórum típusú nagy tér volt, melyek a következő kategóriákba sorolhatóak: törvénykezés tere (forum civile), kereskedelmi tér (forum venale), marhavásár (forum boarium), zöldség- (holitorium), hal-, hús-, sertéspiac (piscarium, macellum, suarium). 
 
Forum map Regia
 
Foro de Trajano planta
TR FORUM JÓ
 
 
 
TrajansMarket
 
A Vásárcsarnok (Mercado de Trajano) ma (https://www.enroma.com/mercados-de-trajano/)
 
Csarnok belül
 
A Vásárcsarnok (Mercado de Trajano) belül (https://www.enroma.com/mercados-de-trajano/)
 
 
 
imgbin trajan s market trajan s forum roman forum ancient rome marketplace marketplace Q79rfebnknG7vXc7cRDJ7BTGA
 
 
 A Vásárcsarnok (Mercado de Trajano), rajz (https://www.enroma.com/mercados-de-trajano/)
 
TR Forum
 
Traianus császár Fórumának perspektivikus rajza (https://statuidedaci.ro/en/trajan-s-forum)
 
macheta forum
 
Traianus császár Fórumának makettje (https://statuidedaci.ro/en/trajan-s-forum)
 
TRAIANUS CSÁSZÁR EMLÉKMŰVEI
 
A Traianus oszlop a római Fórumon áll,  Két győztes dáciai háborújának emlkére állítatta:
 
 
A Róma fölé tornyosuló 38 méter magas márványoszlopon 155 jelenetből álló domborműszalag kígyózik
 
A Róma fölé tornyosuló, 38 mé­ter magas Traianus márványoszlopán 155 jelenetből álló dombormű­szalag kígyózik (háttérben a Viktor Emmánuel emlékmű, https://en.wikipedia.org/wiki/Trajan%27s_Column
 
FSZD4gNXIAEPHoR
 
Traianus márványoszlopának képei a dáciai hódításairól (https://en.wikipedia.org/wiki/Trajan%27s_Column)
 
TR2
 
Traianus márványoszlopának jó minőségűek a kőfaragásai (https://en.wikipedia.org/wiki/Trajan%27s_Column)
 
 
 
Traianus császár diadalívei: 
 
 
Benevento Arch of Trajan from South
 
 
A beneventoi Traianus diadalív (Wikipedia)
 
 
Arch of Trajan in summer WIKI
 
Algériai Traianus diadalív (Wikipedia)
 
21 arco di traiano ancona 4
 
Anconai Traianus diadalív (Wikipedia)
 
 
 
TRAIANUS CSÁSZÁR ÚTJAI, HÍDJAI, KIKÖTŐI
 
 
20190422via appia romai birodalom
 
 
Via Appia (Wikipedia)
 
 
antica2
 
Via Antica (Wikipedia)
 
20220130romai ut 1
 
Itália úthálózata (Wikipedia)
 
roman
 
A Birodalom úthálózata (Wikipedia)
 
 
 
AlconetarBridge jó
 
 
 
trajansbridge
 
Traianus császár  Duna-hídja  a Vaskapunál (https://fataj.hu/archiv/2011/03/087/LangElemer_Hidakrol_1.PDF)
 
 
240606 1607
 
Traianus vaskapui Duna-hídja, makett 
 
 
TRAIANUS HÁROM KIKÖTŐJE
 
Portus az ókori Róma nagy mesterséges kikötője volt. A Tiberis északi torkolatának északi partján, a Tirrén-tenger partján található, Claudius hozta létre, és Traianus bővítette ki, hogy kiegészítse a közeli Ostia kikötőjét [https://en.wikipedia.org/wiki/Portus]. A kikötő régészeti maradványai a mai Porto olasz falu közelében találhatók, Fiumicino város (repülőtér) területén, Rómától délre, Lazio (az ókori Latium) tartományban. I.u. 103-ban Trájánusz egy másik kikötőt is épített Ostia közelében a szárazföld belsejében - egy hatszögletű medencét, amely 39 hektárnyi területet foglalt magába, és csatornákon keresztül összeköttetésben állt Claudius kikötőjével, közvetlenül a Tiberisszel és a tengerrel is, ez utóbbi már a Tiberis hajózható ágát képezte. Az új csatorna a Fossa Trajana nevet viselte, bár eredete kétségtelenül Claudiusnak köszönhető. Maga a medence máig fennmaradt, és ma már egy nádas lagúna. Kiterjedt raktárak vették körül, amelyek maradványai még ma is láthatóak: figyelemre méltó a téglafalazat finomsága, amelyből épültek. "Portus több mint 500 éven át az ókori Róma fő kikötője volt, és az üvegtől, kerámiától, márványtól és rabszolgáktól kezdve az Afrikában befogott vadállatokig mindenfélét szállított Rómába a Colosseumban rendezett látványosságokra.".
2010-ben felfedezték, hogy "a rómaiak által valaha épített egyik legnagyobb csatorna" Portusban épült, egy olyan ókori kikötőben, amelyet egyre inkább olyan fontosnak tartanak, mint Karthágót vagy Alexandriát. Portust összekötötte Ostiával, és a térképen látható, hogy a Fosse Traianához csatlakozik, és dél felé mutat. Mintegy 400 éven át, a i.u. II. század végétől az V. és VI. századig ezen a 100 yard (90 méter) széles csatornán keresztül szállították az árukat a birodalom minden részéből Rómába.
Hatása Ostiára: Portus fogadta Róma kikötői forgalmának fő részét, és bár Ostiának nem csökkent azonnal a jelentősége, Portus már Konstantinus idejében is püspöki székhely volt, nem sokkal Ostiát követően, ha egyáltalán, és a gótikus háborúk idején egyetlen kikötőként.
 
 
Fiumicino 03 RaBoe
 
A Traianus által kibővített kikötő, hatszögletű medencét csak némi keresés után találták meg, és ásták ki ismét (https://en.wikipedia.org/wiki/Portus
 
 
 
intro14 1
 
Traianus kikötője (Wikipedia)
 
 
Ostia hatszögletű kicsi
 
 
 
Centum Celae: Traianus császár építtetett egy másik kikötőt is a mai Civitavecchia helyén (https://hu.wikipedia.org/wiki/Civitavecchia). Etruszk települések romjaira épült Centum Celae néven a 2. század elején. A Centum Cellae név első előfordulása az ifjabb Plinius egyik leveléből származik (i. u. 107). A név eredete vitatott: felvetették, hogy a császár villájának centum ("száz") csarnokaira utalhat. A középkorban Centumcellae bizánci erődítmény volt, az újkorra Róma fő kikötője lett.
 
  
 
12419353442 2
 
Civita Vecchia kikötője, Traianus császár építette, rá épült Róma újkori kikötője (https://civitavecchia.portmobility.it/en/itinerari/top-routes/historic-port-civitavecchia)
 
porto di claudio e traiano CIVITA VECCHIA
 
 Ostia  kikötője, Traianus császár építette (https://civitavecchia.portmobility.it/en/visiting-harbour-trajan-fiumicino)
 
 
 
Plan of the port of Roman Centumcellae superimposed over todays port of
 

A római Centumcellae kikötője, a mai Civitavecchia kikötője alatt volt. 1: Külső medence; 2: Belső medence; 3: Torre del Lazzaretto, 4: A Torre del Bicchiere helye, amely ma már elpusztult; 5: A világítótorony helye; 6: A korábbi világítótorony helye; 7: A kikötő közelében futó Via Aurelia, amelyen az árukat Rómába szállították. Kép: Google Earth, kiegészítésekkel (Keay et al. nyomán)

CENTUMCELLAE Civitavecchia

A római Centumcellae kikötő makettje (https://www.romanports.org/en/articles/human-interest/122-looking-for-centumcellae.html)


Civitavecchia kikötője (https://www.romanports.org/en/articles/human-interest/137-centumcellae-the-port-of-trajan.html), a régi római Centumcellae kikötő maradványain fekszik. Az  i. u. II. század elején épült Traianus császár által a villája közelében. Az építkezést valószínűleg a császár kedvenc építésze, a damaszkuszi Apollodoro végezte, aki az anconai kikötőnek és sok más korabeli építménynek is az építésze volt. A fiatalabb Plinius (Epist. 6.31) az első szerző, aki említést tesz Centumcellae-ről. Eygik levelében ezt írta: "A kikötő amfiteátrum alakban épült, a déli oldalon íves hullámtörővel, az északi oldalon pedig egyenes hullámtörővel. Az egyenes hullámtörőt alagutakkal látták el a hullámok megszüntetésére." A kikötőt egy úgynevezett "antemurale" (partfal) is védte, ez esetben egy mesterséges sziget, amelyet a darsena (belső kikötő) feltárásából nyert kövekből építettek. A darsena a kikötőmedence északi oldalán helyezkedett el (és még ma is ott van). A sziget a parttól mintegy 500 méterre feküdt, a két hullámtörő pedig egymástól 400 méter távolságra. Így a medence teljes területe 200.000 négyzetméter volt. A kikötő átlagos mélysége körülbelül 6 méter volt. Mindkét hullámtörő végén egy-egy erődítményt építettek. A déli oldalon lévőt a lakosok "il Bichiere" (az üveg) névvel illették alakja után. A másik, az északi oldalon lévő erődöt "il Lazzaretto" (a Lazaret). A mesterséges sziget két végén is két kis erődítmény is állt, amelyek között a sziget közepén egy nagy világítótorony állt. Az ókori kikötő kétségtelenül oszlopcsarnokokkal, templomokkal, oszlopokkal és szobrokkal épült, amint azt a kikötő körül hátrahagyott számos törmelékből következik. A darsena mögött egy nagy bazilika (bírósági épület) maradványait találták meg, amely 100 méter hosszú és 38 méter széles volt. A bazilikát két oszlopsor osztotta három galériára. Ez mutatja a kikötő jelentőségét pénzügyi szempontból is és az igazságszolgáltatás és a kereskedelem szempontjából is..

Ancona kikötője (https://en.wikipedia.org/wiki/Ancona) az Adriai-tenger egyik legfontosabb kikötője, különösen az utasforgalom szempontjából, és a régió fő gazdasági központja.
Ancona az i. e. 387 körül Szirakuszából érkező görög telepesek idején lett kikötőváros, akiktől a város a nevét is kapta: Ancona a görög jelentése "könyök"; a várostól keletre fekvő kikötőt eredetileg csak az északi, könyök alakú hegyfok védte. Görög kereskedők türoszi bíborfestékgyárat létesítettek Anconában. A római korban
az i. e. 178-as illyriai háborúban haditengerészeti állomáshelyként működött. Julius Caesar közvetlenül a Rubicon átlépése után vette birtokba. Kikötője a császárkorban jelentős jelentőséggel bírt, mivel a legközelebbi volt Dalmáciához, Trajanus bővítette ki, aki az északi rakpartot építészével, Apollodorus damaszkuszi építészével építtette. Ennek elején áll a márvány diadalív, a Traianus-ív egyetlen boltívvel és bazaltreliefek nélkül, amelyet 115-ben a szenátus és a római nép emelt a tiszteletére.

 

googl earth

Ancona kikötője (Googl-earth)

 

Ancona Harbour Claude Joseph Vernet Oil Painting

Anconai kikötő festmény (Ancona-Harbour-Claude-Joseph-Vernet-Oil-Painting)