A Blackfriars I-nél "először a vázat" építették fel, a hajó többi részét később megépítették rá. Ez a módszer sokkal gyorsabb volt és fát takarított meg, a korszakban korszerűnek számított. A hajó hajótestet mogyorófaforgáccsal és fenyőgyantával tömítették; a hajótest deszkáit szorítószögekkel rögzítették. A hajón az árboclépcsőn Domitianus császár tiszteletére szánt érmét bronz találtak, feltehetően utólag sodródott rá. A hajó 26 tonna (26 t) kenti kőből, építőkövekből álló rakományt szállítva szenvedett hajótörést. A rakomány a bal oldalra tolódott, és a hajó dőlve süllyedt el, valószínűleg miután egy ütközés következtében megdőlt. A hajóra vonatkozó további leletek szerint a Blackfriars I-t építési célokra használták. A rakomány többi része a következő volt: két cserépedény, egy fakalapács és egy darab bőr.
Első ízben 948-ban említik az Amszterdam melletti Muidenben. Korai példányaira hatással volt az északi knarr (https://hu.wikipedia.org/wiki/Knarr, viking hajó), mely 1240-ig a legelterjedtebb kereskedelmi hajó volt Észak-Európában. 1240-ig nincs említés kormánylapátról Észak-Európában. Az új kogge már nem parti hajó volt, hanem egy igazi tengerjáró, mely a legveszélyesebb átjárókon is biztonságosan hajózott át. A fedélzet elejére és végére kisebb bástyákat építettek a kalózok elleni védelemre, valamint hogy hadihajóként is használhatóak legyenek.
Fartükör merevítése látható: kormánylapátos, gerinces hajó (4)
Kolumbusz két hajója is karavella volt, a harmadik egy naó (karakk) artemon orrvitorlával (4)
Késői sokárbócos karavella (4)
Karavellák (4)
Bartalomeo Diaz karavellái megkerülték Afrikát (4)
Karavella latin vitorlával, kormánylapáttal, magas oldalakkal, evezők nélkül, rekonstrukció (4)
A nao-k (nau-k, karakkok) a középkor legszebb hajói voltak, a kavellákat már orrépítménnyel szerelték. Néhány kép a nao, vagy karakk nevű hajókról, a legszebb hajók:
Frol de la mar nevű karakk útban Malaca-ba (4)
Karakk 1565-ből (4)
Gályák és karakkok csatája (4)
Portugál karakk Japánban (4)
Portugál karakkok 1600 körül (4)
1508: Waldesmüller térképe, meglepően pontos (4)
(1) ROAF, Michael: A Mezopotámiai Világ Atlasza, Helikon, Budapest, 1998.
(2) Kákosy, László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Ozirisz Kiadó, Budapest, 2005.
(3) Marjai, Imre - Pataky, Dénes: A hajó története. Corvina, 1973.
ill. Marjai, Imre: Nagy hajóskönyv. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981. ISBN 963 11 5573 0
(4) WIKIPÉDIA, a képek eredetét nem midig sikerült utólag kideríteni: az INTERNET-s kutatás egyik tulajdonsága, hogy nagy és összegyűjtött, összeolvasott agyag mennyiségileg kis része egy dolgozat.Utólag gyakran nem sikerül kideríteni a képek, térképek eredetét.
(5) GULAS, Stefan - LESCINSKY, Dusan: A vitorlás hajók története, Madách Kiadó, Pozsony 1984.