Technikai reneszánsz a 2030-as években?

 

 

 

(2025 december)

 

 

 

 

 

 

 

 

A korábbi technikai fejlődést alapul véve, a hadiipar, a  járműipar és az energiaipar területein várható technikai reneszánsz, és nem a szolgáltatóiparban, vagy mezőgazdasági gépgyártás területén. Akkor nevezünk egy folyamatot "technikai reneszánsznak”, ha várhatóan néhány év alatt -a megújulási idő külső tényezők függvénye is-  legalább 50%-ban leváltja a saját területén a régi technikai berendezéseket. Egy csodatevő második Rubik-kocka felfedezése lehetséges, de nem megjósolható jelenség, de ne becsüljük le, a játék komoly dolog.

A technikai megújulás-hoz viszonyítva a kreatív megoldások, innovációk csak újításoknak tekintenhetőek. A technika reneszánsza, azaz megújulása minőségi ugrást jelent, pl. a klímatechnika területén a hűtéstechnika, a vízgazdálkodás (meterséges esővel) tervezett megújítását, az albedó csökkentés aktív beavatkozást jelent a melegedő éghajlatunkba (2025-ben 1.5 C fok globálisan, Európában 2.5 fok), ami szembe megy a mainstream klímaelképzelésekkel, és reneszánszt jelentene.

 

AIoT: a hardware területén a digitális korszak technikai elemei: az intelligens eszközök, szenzorok, mikrochipek, főleg az olcsó memória és a vezeték nélküli modulok olcsók lettek, melyekkel az eszközeink „okossá” tehetőek, a digitális reneszánsz eszközei. A software területén az IoT (IoT – Internet of Things, tárgyak internete, az angol elnevezéssel is lehen is lehet tanakodni)és az AI (Artificial Intelligence, MI) egyesítése, az AIoT (magyarul MI és a kütyük interneternete, talán MIKI) lehetővé tesz adat alapú, összetett rendszerekben a döntéseket és az integrált működtetést, az együttes optimumkeresést. (A gazdasági szakembereknek és a matematikusoknak sokat mond, hogy lokális optimumok helyett rendszer szintű optimumokat lehetséges keresni, ha nem is globális optimumot. Megj.: Egy optimális stratégia csak optimális alstratégiákból állhat.) 

Az AIoT az ipari fejlődés egy következő lépcsőfoka: pl. olyan gyártósorokat működtet, ahol hibákat, karbantartásokat beterveznek és javítanak, valós időben szervezik a beszerzést és a logisztikát, és ami a robotok és az ember-munkások együttműködését optimalizálja. Az AI megodásai az automatizálás egy magasabb fokát jelentik, de nem megújulás. A reneszánszhoz fogalmilag az a tárgy, rendszer kötődik, amit automatizálni, optimalizálni lehet. Van egy találmány a láthatáron (amit optimalzálni is kell majd pl. hálóhatokban): a kis nukleáris reaktorok működése hálózatokban. 

Az amerikai nagy felhőszolgáltatók várhatóan több mint 400 milliárd dollárt költenek még 2025-ben mesterséges intelligenciára, hogy kiépítsék a ChatGPT, Copilot és Gemini szolgáltatások támogatásához szükséges adatközpontokat. A növekvő kiadások, a mesterséges intelligencia növekedésére utaló bizonyítékok, a szárnyaló értékelések félelmeket keltettek egy mesterséges intelligencia lufi kialakulása miatt. Az újabb, és újabb alkalmazási területek, a már létezők bővülése is azt mutatják, hogy nem lufi lesz, hanem ma gyors, majd lassuló növekedés, használatának természetes beállása. A mesterséges intelligenciát a 2030 -as években már megszokott eszközként fogjuk használni. Egy magyar statisztika: a felhasználók kb negyede (27%) back office területen alkalmazza a technológiát, 20% a fejlesztés, kódolás területén, olyan területeken, mint a pénzügy, a HR, az IT-támogatás, az adminisztráció, a számlázás és a logisztika. A front office (ügyféloldali) felhasználással szemben back office működése rejtve marad az ügyfelek előtt. A válaszadók 17%-a kreatív feladatokra, 10% -a az ügyfélszolgálatban, és 27% nem használja érdemben.

 

 

Talán lesz tréleren hordozható változata is (https://www.dreamstime.com/illustration/modular-reactor.html)

 

 

 

Az energiaipar területén a mikro-nukleáris reaktorok (small modular reactor, vagyis SMR) kis méretű, 300 MW alatti (gyakran 1-10 MW közötti) atomreaktorok, melyeket majd sorozatban gyártanak, és modulként szállítanak telephelyre. Céljuk távoli helyszínek, bányák, adatközpontok vagy katasztrófa sújtotta területek ellátása. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaigényt elégítenek ki,  a nap- és szélenergia korlátai miatt gyorsan el fog terjedni. Az USA-ban 2026 tavaszán választják ki azt a három típust, amelyeket sorozatban fognak gyártani. Méretük és a moduláris jelleg miatt hatékonyan használhatóak, kisebbek, mint a hagyományos erőművek; a gyártóüzemben készre szerelhetőek, könnyen telepíthetőek lesznek. A három típus várhatóan a Westinghouse, a Mitsubishi Heavy Industries, valamint a Nano Nuclear típusai. A 2030-as években tömeges lesz az alkalmazásuk. Amennyiben az SMR energia számottevően olcsóbb lenne mint a mai (2025) piaci elektromos energiár, lényegesen javíthatna Európa gyenge versenyképességén is, az elektromos autók eladási arányán- Az USA  és Kína gazdsági potenciálját is lényegesen erősíteni fogják. 

Az amerikai kormányzat nukleáris stratégiájának célja, hogy 2050-ig négyszeresére növelje az ország atomerőművi kapacitását. A tengerentúlon kibontakozó „nukleáris forradalom” (https://www.enstrat.hu/hu/blog/a-westinghouse-szerepe-az-uj-amerikai-nuklearis-forradalomban) egyik legdinamikusabban fejlődő terepe a kis moduláris reaktorok piaca, több amerikai szereplő ugyanis célzottan próbál belépni az ilyen fejlesztésekre irányuló európai projektekbe, gyakran közvetlenül az európai vállalatokkal versenyezve. A másik kiemelt terület a fűtőelemellátás, mivel az orosz forrásokról való leválás sürgető feladat az Európai Unió számára. Ezen a téren az amerikai és az európai fejlesztések párhuzamosan zajlanak. A Westinghouse mindkét szegmensben – az SMR-technológiában és a fűtőelemek gyártásában is – aktív szereplőként van jelen, és célja, hogy ezeken az európai nukleáris átmenet szempontjából kulcsfontosságú területeken meghatározó pozíciókat szerezzen magának.

 

 

 

 

Taxi Kaliforniánan (https://waymo.com/media-resources/)

 

 

 

Az önvezető járművek (taxik, drón rajok*, üzemanyag cellás nagy teherjárművek, és a légi–tengeri–szárazföldi drónok integrálása az iparban, a drónok a mérés- és videótechnikában, hadiiparban a jövő járműfejlesztésének fő irányai. Az üzemanyag cellás nagy teherjárművek, a litium-vasfoszfátos elektromos járművek terjedni fognak, de csak lassan tudják leváltani a nagyon sok régi robbanó motoros járművet. A lakósággal nehéz lesz efogadtatni, hogy az önvezető járművek is hibáznak. Az autonóm rendszerek, robotok** a kísérleti eszközökből mindennapi alkalmazásokká válnak a logisztikában, a mezőgazdaságban is a 2030-as években. A Waymo vállalat jelenleg több mint 2500 járműből álló taxiflottát üzemeltet San Franciscóban, Los Angelesben, Phoenixben, Austinban és Atlantában (https://www.portfolio.hu/uzlet/20251227/ez-meg-messze-van-a-tokeletestol-totalis-kaoszt-tudnak-okozni-az-onvezeto-autok-808080).

.

 

 

 

Hangrobbanás nélkül (https://www.nasa.gov/quesst-the-mission/)

Kereskedelmi célú szuperszonikus repülőgépek a tervek szerint 2030-ra repülni fognak, a Boom Supersonic célja, hogy az Overture nevű utasszállítójával hozza vissza a szuperszonikus légiközlekedést. Az első tesztrepülés 2027-ben lesz. A  NASA a Lockheed Martinnal együttműködve fejleszti az X-59 QuessT (Quiet Supersonic Transport) kísérleti repülőgépet, amelynek célja a hangrobbanás zajának "hangos dobbanássá" szelídítése. Technológiai áttörést jelentene, mert lehetővé tenné a szuperszonikus repülést lakott területek felett, ami jelenleg tiltott. Az X-59 első repülése 2025 végén valósult meg. Az interkontinentális járatok nagy része hangsebességnél gyorsabb lesz a 2030-as évek végére.

 

 

*Drón rajok (pilóta nélküli légi járművek) szerepe a jövőben jelentősen bővülni fog, mert az egyedi drónok repülésének engedélyezése nehézkes, a rendszeres drónrajok reptetése már gazdaságos. Használják majd a személy- és teherszállításban, egészségügyben (balesetek, sürgős gyógyszerek, vérkészítmények, minták szállítása életmentő). Katasztrófa védelmi alkalmazási területek: határőrizet, tűzvédelem, katasztrófavédelem, események valós idejű felderítése. és gyors reagálás. A mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodásban, a permetezés, tápanyag-kijuttatás, hozamtérképezés esetén, az utóbbinak adóügyi vonzata is van. Infrastruktúra-ellenőrzésnél a vezetékek, hidak, szélerőművek, napelemparkok vizsgálata emberi veszélyeztetés nélkül. Kihívást jelent a szabályozás, a biztonság és az adatvédelem.  A drónok autonóm tervezik a reülési pályát, a váratlan helyzetekhez is alkalmazkodnak. pl. egy drón önállóan veszi fel a csomagot egy mozgó járműről, és kézbesíti egy másik mozgó lárműre. Az autonóm rajok fontosak lesznek: a sok, olcsó drón együttműködve a képesség nem egyszerűen megsokszorozódik, ami tengeri drónok esetén is érvényes. A szórakoztatóipar és látványtechnika kínálja a legtöbb mai példát a drónrajokra. A drónokat fénybemutatókra, légi show-ra használják, a tűzijátékok kísérőiként. "Euronews: Egy kínai technológiai csapat fejlett drónraj-képességeket mutatott be egy nagyszabású fénybemutatón Csungkingban, ahol több ezer drónt egyetlen számítógépes rendszerrel indítottak és irányítottak. A Damoda által üzemeltetett drónok előre programozott koreográfiákat követtek, és az indítási hely közelében összehangolt légi bemutatókat hoztak létre."

 

**

A robotika a mérnöki tudományok és a technológia egyik ága, amely robotok tervezésével, építésével és alkalmazásával foglalkozik. 2025-ben a terület középpontjában már nemcsak az ipari automatizálás, hanem a mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás integrációja áll. A Tesla (Optimus) vagy a Figure, és a kímaiak nolyan emberszabású robotokat fejlesztenek, amelyek képesek az emberi környezetben  munkavégzésre és bonyolult fizikai feladatok ellátására. Az együttműködő robotok (Kobotok) olyan gépek, amelyeket arra terveztek, hogy közvetlenül emberek mellett dolgozzanak a gyártósorokon, biztonsági kerítések nélkül. Szolgáltató robotika:  önvezető szállítórobotok, a precíziós műtéteket végző orvosi robotok és az otthoni segítőeszközök.
Ipar 5.0: A hangsúly a robotok hatékonysága és az emberi kreativitás összehangolásán van, fenntartható és emberközpontú módon. (Egy sajnálatos változat, aminek lehet jó és békés alakalmazása: " Az orosz haderő új taktikát vetett be az ukrán csapatok ellen, a fronton úgynevezett „alvódrón” jelent meg, amely órákon keresztül képes várakozni, mire egy ukrán jármű érkezik, majd lecsap rá. A drónoknak a működési elve egyszerű és hatékony. Hat órán keresztül is alvó állapotban maradhatnak, pilótáik folyamatosan figyelemmel kísérik száloptikával az eszköz közvetítését. Amikor megérkezik az ellenséges jármű,  aktiválják a drónt. A sikeres akciókat az oroszok által használt száloptikás drónok teszik lehetővé. Az eszközök esetleg 30 kilométer hosszú üvegszálas kábellel is kapcsolódnak az irányító pilótához. A rádióvezérléssel irányított drónokkal szemben az „alvódrónok” nagy távolságot tudnak megtenni a talaj közelében, és szükség esetén váratlanul lecsapnak az ellenséges járművekre és katonákra."

Az LG Electronics (LG) a 2026. január 6-9. között Las Vegasban megrendezésre kerülő CES 2026-on mutatja be új otthoni robotját, az LG CLOiD-t. Az LG otthoni robotika terén elért folyamatos fejlődését jelképező CLOiD-t úgy tervezték, hogy a beltéri háztartási feladatok széles körét el tudja végezni: növeli a mindennapok kényelmét és javítja az életminőséget azáltal, hogy az otthon menedzselését hatékonyabbá, intuitívabbá teszi 8https://kkvmagazin.com/v/Jo-hir-az-LG-tol-hamarosan-jon-az-LG-CLOiD-az-otthoni-robot/). Az otthoni asszisztensként pozicionált LG CLOiD az LG „Zero Labor Home, Makes Quality Time” vízióját testesíti meg: azt a jövőt, ahol a technológia jelentősen csökkenti a mindennapi házimunka terheit, így a felhasználók még inkább a számukra fontos emberekre és pillanatokra fókuszálhatnak. A robot fontos mérföldkő a vállalat hosszú távú célja felé vezető úton, hogy a felhasználókat megszabadítsa a házimunkák időigényes feladataitól.

 

 

***Léteznek óriás drónok is. Pilóta nélküli légi járművek (UAV-ek), amelyek mérete és teherbírása sokkal nagyobb a kereskedelmi drónokénál, első sorban katonai célokra haszálatosak:

MQ-9 Reaper: nagy hatótávú, több méteres fesztávolságú, akár fegyverzetet is hordoz.

RQ-4 Global Hawk: óriási, nagy magasságú felderítő drón, fesztávolsága kb. egy utasszállító gépéhez hasonló.

Teherszállításra néhány cég fejleszt nagy teherbírású, akár több száz kilót vagy tonnát is szállítani képes drónokat.

EHang 216 – kétüléses elektromos „dróntaxi”.

Elroy Air Chaparral – nagy távolságra szállító teherszállító drón.

Mezőgazdasági és ipari célokra léteznek nagy tankkapacitású permetező drónok, 200+ literes rendszerekkel kísérleti fázisban.

Mekkora egy óriásdrón? Több méter fesztávolságúak (5–40 m), több száz kiló vagy tonnás felszállótömeggel rendelkeznek, önálló repülésirányítással, és fejlett navigációs rendszerekkel vannak felszerelve. Léteznek ipari polgári nagyméreű drónok is. A városi légi taxik (eVTOL-ok) gyorsan fejlődnek, és már tesztelik őket.

Nagy katonai teherbírású és felderítő drónok (óriás méretű), Kiemelkedően magasra repülő drón, amit stratégiai felderítésre használnak a légierők: Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk

Fajta: Nagy magasságú, hosszú távú felderítő UAV

Fesztáv: ~40 m (nagy mint egy utasszállító gép)

Felszállótömeg: ~14 600 kg

Hatótáv/Endurance: ~34 órás repülés, több tízezer km-es fedést biztosít. 

Boeing Phantom Eye, 4 napig repülhet folyamatosan

Fesztáv: ~45,7 m

Felszállótömeg: ~4 500 kg

Különleges, hidrogénnel hajtott platform, főként tartós megfigyelésre tervezve.
Kronshtadt Orion/Orion Helios (Orosz nagy UAV)

Fesztáv: kb. 30 m

Felszállótömeg: ~5 t

Endurance: ~30-40 óra
Orosz fejlesztésű nagyméretű UAV hosszú repülési idővel.

Közepesen nagy katonai UAV-k:

General Atomics MQ-9 Reaper

Fesztáv: ~20 m

Payload (hasznos teher): akár ~1700 kg fegyverzettel/szenzorral

Endurance: ~27 óra, nagy távfelügyelet
Az egyik legismertebb „nagy drón” harci és felderítő szerepben.
AeroTime

CASC Rainbow CH-5 (Kína)

Fesztáv: ~21 m

Payload: ~1000 kg

Hatótáv: akár 10 000 km-hez közeli tervekkel
Nagy kínai UAV, amely hasonlóan nagy teherbírású, mint a Reaper.

 Nagy teherbírású, ipari vagy speciális célú drónok:

DJI FlyCart 100 (ipari teherdrón)

Maximum teherhordó képesség:  100 kg

Tartomány: ~12 km-t repül 65 kg teherrel

Ipari rakományokat vagy csomagokat tud szállítani nehéz körülmények között.

Nagy teherdrónok ipari kategóriában: Vannak olyan, kereskedelmi speciális multirotoros drónok, amelyek akár 200-400 kg-os hasznos terhet is képesek vinni,  ezek fesztávban vagy méretben kisebbek, mint a katonai vadászrepülő-szerű UAV-k. Civil ipari drónoknál ~100 kg-os teher már nagynak számít, míg katonai légijárművekhez képest a 20-40 m-es fesztávú UAV-k a nagyok

 

Típus                                        Fesztáv       Felszállótömeg               Teher             Hatótáv                                          
Civil/könnyű heavy-lift drón      ≈2-10 m      20-400 kg                                              rövid (10-100 km)
Közepes katonai UAV              ≈15-25 m    ~1-2 t /                             ~1 000+ kg    20-30+ óra
Nagy stratégiai UAV                 ≈30-45 m+  több t                                                     30+ óra / nagyon nagy hatótáv
Extrém kísérleti/tervezett          ≈45-60 m+  több t                                                     repülő anyahajó extrém hosszú repülések

.