Éghajlati billenőpontok, fordulópontok
(2025 december)
Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – fogalmak, amelyekkel többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben. (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20251221/veszjoslo-figyelmeztetes-visszafordithatatlan-folyamatok-indultak-el-a-fold-klimarendszereben-807132). Olyan kritikus küszöbök az éghajlati alrendszerekben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy csökken egy tengeri áramlat intenzitása. Lényeges állítás, hogy globális billenés nem várható.
Tipping elements in the Earth's climate system, 2008 című tanulmány: az egyik első tudományos megközelítés volt arról, hogy a Föld rendszerének egyes alrendszerei átléphetnek egy billenőpontot a globális felmelegedés hatására. Ilyenek a grönlandi jégtakaró, a nyugat-antarktiszi jégtakaró, az atlanti meridionális óceáni áramlat (AMOC), az Amazonas esőerdő, az indiai monszun, az északi boreális erdők vagy az örök fagy (permafrost) olvadásának az éghajlatváltozás hatására történő lehetséges hirtelen megváltozásai.
A globális felmelegedés 1910 és 2025 között: globálisan 1,5 °C fok / 100 év = 0.015 C fok/év. Európában 2.5 C fok, és 2050-re 3 C fok várható,
ami ≈ 20%-os zivatar intenzitás növekedést okoz 2050-ben Európában 1910-hez voszonyítva
Részletesen a zivatarok intenzitásáról: a felmelegedés nem csak hőségnapokat okoz, hanem hevesebb zivatarokat, erősebb szeleket, árvizeket az alacsony légnyomású és labilis területeken. A levegő energiatartalma -entalpiája- megmutatja, mennyi hő- és „rejtett” vízgőz-energia van a levegőben, ami közvetlenül összefügg a páratartalommal, és azzal, hogy mennyire heves a csapadék, és az árvíz. A nedves levegő entalpiája tartalmazza a száraz levegő hőenergiáját (hőmérséklet függvényében), és a vízgőz rejtett hőjét (ami a párolgáshő). Ha meleg és párás a levegő, akkor nagyobb az entalpiája. A páratartalom növekedése több vízgőzt jelent a levegőben, és a vízgőz nagy mennyiségű rejtett hőt tárol. Amikor a levegő felemelkedik és lehűl, a vízgőz kicsapódik, felszabadul a rejtett hő is, ami erősíti a feláramlást, „táplálja” a zivatarfelhőket, intenzívebb csapadékot eredményez. Nagy entalpiájú, párás levegő esetén rövid idő alatt sok csapadék hullhat le, nő a villámárvizek esélye, telítettebb légkörben erősebb felhőképződés, a melegebb levegő több vízgőzt képes befogadni, gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szélsőséges esőzések
Következtetés: már ma is szükség van/lenne az aktív klímabeavatkozásokra. Tudományos elemzések erősítik meg, hogy a Föld már elhagyta a "biztonságos" éghajlati állapotot 2025-ben, amikor a hőmérséklet emelkedése meghaladta az 1.5 °C-ot, az ipari forradalmat megelőző időszakhoz képest. Az értékelés szerint a fordulópontok -pl. az AMOC, GOLF billenésének- valószínűségei jelentősen nőnek, a globálisan 1,5, és Európában 2°C-os felmelegedésnél, a globális 2°C fok pedig még nagyobb kockázattal jár majd, 2050-re jósolják a globális 2 C fokot, Európára 3 fokot. De globális időjárás-billenés nem lesz.
Kiemelt megfigyelés alatt álló területek 2025-ben:
• Grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakarók összeomlása.
• Az atlanti termohalin cirkuláció (AMOC) lassulása.
• Az Amazonas-medence és a permafrost területének ökológiai átalakulása.
• Az atlanti termohalin cirkuláció (AMOC) lassulása.
• Az Amazonas-medence és a permafrost területének ökológiai átalakulása.
Az éghajlati rendszer potenciálisan releváns billenőelemeinek térképe
(Forrás: pnas.org, https://www.portfolio.hu/gazdasag/20251221/veszjoslo-figyelmeztetes-visszafordithatatlan-folyamatok-indultak-el-a-fold-klimarendszereben-807132))
A „billenő-pont” fogalma: amelyen a Föld rendszerének azon alrendszereit értik, amelyek legalább szubkontinentális léptékűek, és amelyek – adott körülmények között – hatások (perturbációk) bekövetkezése esetén minőségileg eltérő új állapotba billennek át. A „billenési pont” (tipping point) az a kritikus pont, amely mennyiségi hatásra a rendszer saját tulajdonságából adódóan alakul ki, és amelynél a rendszer jövőbeli állapota minőségileg megváltozik. A közelgő fordulópontoknak a korai előrejelzése a feladat. A billenőelemek azonosítása óta jelentős előrelépés történt a tudományos ismeretekben a megfigyelések és modellalapú vizsgálatok révén. Az elemzések további billenőelemeket is javasoltak (pl. a kelet-antarktiszi jégtakaró egyes részeit), és mások (pl. az északi-sarki nyári tengeri jég) állapotára hívták fel a figyelmet. A megfigyelések kimutatták, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró egyes részei is már átléphették a billenőpontot. A grönlandi jégtakaró, az atlanti meridionális óceáni áramlat (AMOC) és az amazonasi esőerdő destabilizálódásának figyelmeztető jeleit észlelték. A legújabb kutatások szerint akár 15 billenőelem is aktív napjainkban.
A tengeráramlásoknál a más alrendszerekhez való kapcsolódás, a további visszacsatolások és a térbeli heterogenitás elősegítheti az áramlások további kis amplitúdójú, hirtelen átrendeződését, ami a kritikus küszöbnél alacsonyabb, ún. közbenső billenőpontok kialakulásához vezethet, amelyekből dominószerű következményeként juthat el az összetett rendszer a billenőpontig. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy egy globális óceánmodellben az AMOC, és ennek részeként a Golf-áramlás esetleges korai visszafordulása Afrika felé válasz az olvadékvíz lassú és fokozatos növekedésére. A végletekig összekapcsolt, egymástól erősen függő jelenkori emberi társadalom szempontjából még a néhányszor tízéves változás is óriási gazdasági-társadalmi káoszt és népességvándorlást okozhat. Érdemes tudatosítani, hogy ezek a változások nem visszafordíthatóak, és be fognak következni, valódi katasztrófajellegű következményeik lesznek. Kérdés, hogy az AMOC és GOLF gyors változása miért nem következett még be, mi késlelteti? Az óceáni rendszerek nagy tömegűek, nagy területeken eloszlanak, így a változások évtizedek alatt zajlanak le.
Rendelkezünk a tudással a gazdasági/éghajlati billenőpontok átlépésének megakadályozására? A gazdaság is egy összetett, adaptív rendszernek felel meg, amelyet a folyamatot erősítő (pozitív) visszacsatolások és a kiegyenlítő (negatív) visszacsatolások bonyolult, sokváltozós nemlineáris rendszere alakít. Az ún. billenő kaszkádrendszert (közbenső billenőpontok), azaz az okok, okozatok, visszacsatolások láncolatát, a billenési pontok elérését lehet befolyásolni, akár lassítani vagy gyorsítani. Az elmúlt idők gazdaságtörténetéből és a közelmúltból is vannak példák a billenőpontokra, és az akkor kialakult visszacsatolások hatásaira.
Lenne mód, lehetőség pozitív társadalmi-gazdasági billenőelemek aktiválására is, de az aktiválás lassú, és még messze nem elegendő mértékben történik, pedig már szükség van az akítv klímabeavatkozásokra. Több tudományos elemzés erősíti meg, hogy a Föld már elhagyta a "biztonságos" éghajlati állapotot 2025-ben, amikor a hőmérséklet emelkedése meghaladta az 1.5 °C-ot az ipari forradalmat megelőző időszakhoz képest. Az értékelés szerint a fordulópontok valószínűsége jelentősen megnő globálisan 1,5, Európában 2°C-os felmelegedésnél, a globális 2°C fok pedig még nagyobb kockázattal jár, 2050-re jósolják.
.5
Az éghajlati billenőelemek elhelyezkedése a krioszférában (kék), a bioszférában (zöld) és az óceánban/légkörben (narancssárga), valamint a globális felmelegedés azon szintjei, amelyeknél a billenőpontok valószínűleg aktiválódnak. A billenőpontok után olyan radikális fordulatok következnek be, ahonnan nincs visszatérés egy korábbi állapotba.(Forrás: Science, https://www.portfolio.hu/gazdasag/20251221/veszjoslo-figyelmeztetes-visszafordithatatlan-
folyamatok-indultak-el-a-fold-klimarendszereben-807132)
A globális kockázatok különböző mértékű hőmérséklet-emelkedés esetén. (Forrás: Global Tipping Points, https://www.portfolio.hu/gazdasag/20251221/veszjoslo-figyelmeztetes-visszafordithatatlan-folyamatok-indultak-el-a-fold-klimarendszereben-807132)
Az Atlanti-óceán fő áramlati rendszere, az AMOC összeomlásának kockázata 2°C felmelegedés alatt is lehetséges. Az elemzés szerint a világ a sarkvidéki jégtakarók visszafordíthatatlan olvadása és kulcsfontosságú óceáni áramlatok összeomlása szélén áll, a Golf vissza fog fordulni Afrika magasságában. Minden tizedfok, amellyel meghaladjuk a 1,5°C-ot, gyorsuló kockázatot jelent.
Hogy lehetne a klímaváltozás billenő pontokat közelítőleg időben, időintervallumokban azonosítani? A Golf-áramlatot a szél hajtja, és a szelek ≈ 10%-ot erősödtek az utolsó 70 évben. A Golf-áramlat 2025-ben a felszíni réteg éves szállítókapacitása alapján 0,13%-kal csökken évente. Az Atlanti-óceán nagy áramlási rendszere (AMOC), amelynek a Golf-áramlat is része, az elmúlt 70 évben 15%-ot gyengült. Nem lehet megjósolni a billenéseket, csak ha túl vagyunk rajta, akkor azonosíthatóak. A legfontosabb azonosítási módszerek (AI válasz):
• Vannak korai figyelmeztető jelek (Early Warning Signals - EWS): A kutatók statisztikai jeleket keresnek az éghajlati adatsorokban. A legfontosabb jelző az úgynevezett kritikus lassulás (critical slowing down): ahogy egy rendszer közeledik a billenőponthoz, egyre lassabban tér vissza az eredeti állapotába kisebb zavarok után.
• Műholdas távérzékelés: a modern műholdak (pl. az ESA Sentinel vagy a NASA missziói) segítségével monitorozzák a jégtakarók stabilitását, az óceáni áramlatok (mint az AMOC) sebességét és a trópusi esőerdők ellenállóképességét.
• Paleoklima adatok: A múltbeli éghajlati adatok (pl. jégfuratok, üledékrétegek) elemzése segít megérteni, hogy a Föld korábban milyen hőmérsékleti szinteken élt át hirtelen átfordulásokat.
• Fejlett számítógépes modellezés és gépi tanulás: 2025-ben már széles körben alkalmaznak mesterséges intelligenciát a nagy dimenziójú klímamodellek elemzésére, hogy megbecsüljék az átmeneti valószínűségeket és azonosítsák azokat a pontokat, ahol a folyamatok öngerjesztővé válnak.
• Műholdas távérzékelés: a modern műholdak (pl. az ESA Sentinel vagy a NASA missziói) segítségével monitorozzák a jégtakarók stabilitását, az óceáni áramlatok (mint az AMOC) sebességét és a trópusi esőerdők ellenállóképességét.
• Paleoklima adatok: A múltbeli éghajlati adatok (pl. jégfuratok, üledékrétegek) elemzése segít megérteni, hogy a Föld korábban milyen hőmérsékleti szinteken élt át hirtelen átfordulásokat.
• Fejlett számítógépes modellezés és gépi tanulás: 2025-ben már széles körben alkalmaznak mesterséges intelligenciát a nagy dimenziójú klímamodellek elemzésére, hogy megbecsüljék az átmeneti valószínűségeket és azonosítsák azokat a pontokat, ahol a folyamatok öngerjesztővé válnak.
Globális jelentés (2025): A legfrissebb kutatási eredményeket a Global Tipping Points Report 2025* összegzi, amely 160 kutató munkája alapján azonosítja a kockázatokat és a lehetséges "pozitív" (társadalmi/gazdasági) billenőpontokat is. A Jelentés 2025 arra figyelmeztet, hogy a világ egy „új valóságba” lépett, eléri az első jelentős éghajlati fordulópontját.
Főbb megállapításai:
• Korallzátonyok: A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a meleg vízi korallzátonyok átlépték a termikus fordulópontjukat. Mivel a globális felmelegedés átlépte az 1,5°C-os küszöböt, széles körű pusztulás van folyamatban, amely a tengeri élővilág negyedét és közel egymilliárd ember megélhetését fenyegeti.
• Amazonas esőerdő: A jelentés arra figyelmeztet, hogy az Amazonast széles körű pusztulás fenyegeti, ha a felmelegedés meghaladja az 1,5°C-ot. A közelmúltbeli szélsőséges aszályok felgyorsították ezt a kockázatot, a fordulópontot a korábban gondoltnál alacsonyabbra becsülik.
• Sarki jégtakarók: Grönland és a nyugat-antarktiszi jégtakarók közelednek a kritikus küszöbértékekhez, amelyek a bolygót több méteres visszafordíthatatlan tengerszint-emelkedésnek tehetik ki.
• Óceáni áramlatok: Az Atlanti-óceán meridionális átfordulási cirkulációját (AMOC) már 2°C alatt összeomlás fenyegeti, ami súlyos időjárási zavarokat okozna Európában és megváltoztatná a globális monszun mintákat.
• Amazonas esőerdő: A jelentés arra figyelmeztet, hogy az Amazonast széles körű pusztulás fenyegeti, ha a felmelegedés meghaladja az 1,5°C-ot. A közelmúltbeli szélsőséges aszályok felgyorsították ezt a kockázatot, a fordulópontot a korábban gondoltnál alacsonyabbra becsülik.
• Sarki jégtakarók: Grönland és a nyugat-antarktiszi jégtakarók közelednek a kritikus küszöbértékekhez, amelyek a bolygót több méteres visszafordíthatatlan tengerszint-emelkedésnek tehetik ki.
• Óceáni áramlatok: Az Atlanti-óceán meridionális átfordulási cirkulációját (AMOC) már 2°C alatt összeomlás fenyegeti, ami súlyos időjárási zavarokat okozna Európában és megváltoztatná a globális monszun mintákat.
Főbb pozitív fordulópontok
A jelentés hangsúlyozza, hogy míg a negatív változások felgyorsulnak, a technológia és a politika pozitív fordulópontjai dekarbonizációt kínálnak:
• Energia és közlekedés: A napelemes fotovoltaikus rendszerek, a szélenergia és az elektromos járművek gyors elterjedése átalakítja a piacokat.
• Természet regenerációja: Az olyan ökoszisztémák helyreállítása, mint a mangroveerdők és a tőzeglápok, öngerjesztő helyreállítást indíthat el, elősegítve a szén-dioxid-megkötést és a biológiai sokféleséget.
• Társadalmi változások: A fokozott klímaperek és a fenntartható fogyasztásban bekövetkező változások társadalmi változásokat is kezdenek létrehozni.
A jelentés hangsúlyozza, hogy míg a negatív változások felgyorsulnak, a technológia és a politika pozitív fordulópontjai dekarbonizációt kínálnak:
• Energia és közlekedés: A napelemes fotovoltaikus rendszerek, a szélenergia és az elektromos járművek gyors elterjedése átalakítja a piacokat.
• Természet regenerációja: Az olyan ökoszisztémák helyreállítása, mint a mangroveerdők és a tőzeglápok, öngerjesztő helyreállítást indíthat el, elősegítve a szén-dioxid-megkötést és a biológiai sokféleséget.
• Társadalmi változások: A fokozott klímaperek és a fenntartható fogyasztásban bekövetkező változások társadalmi változásokat is kezdenek létrehozni.
Ajánlások
• 1,5°C-os felügyelet: Mivel a felmelegedés várhatóan meghaladja az 1,5°C-ot, a vezetőknek minimalizálniuk kell ennek a „túllépésnek” a nagyságát és időtartamát, hogy elkerüljék a további kaszkádok kiváltását.
• 1,5°C-os felügyelet: Mivel a felmelegedés várhatóan meghaladja az 1,5°C-ot, a vezetőknek minimalizálniuk kell ennek a „túllépésnek” a nagyságát és időtartamát, hogy elkerüljék a további kaszkádok kiváltását.
• COP30 fellépés: A szerzők arra ösztönzik a világ vezetőit, hogy a fordulópontokkal kapcsolatos tudományt integrálják a nemzeti kormányzásba és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezésébe, a brazíliai COP30 konferencia anyagába, ami különesebb eredmény nélkül ért véget 2025 novemberében.
• Igazságosság és méltányosság: Az éghajlatvédelmi intézkedéseknek foglalkozniuk kell a rendszerszintű egyenlőtlenségekkel, különösen a globális Dél esetében, amely a rendszerszintű összeomlások legsúlyosabb hatásaival néz szembe.
.