Az óceánok vízszintje nem emelkedik az elméleti modellek
szerinti mértékben
(2024 október)
Két olyan jégmag lesz az északi féltekén, ahol várhatóan a sokéves jég vastagsága megmarad: a télen sötét sarkvidéken, és K-Grönland magas hegyein. Tudományosan nem megalapozottak azok a jóslatok, amelyek a század végére mindenféle katasztrófát jósolnak úgy, hogy időben állandó növekményekkel számolnak. A szintnövekedés az óceánvízszint esetén is logisztikai görbét követ majd. Sok folyamat logisztikai görbék sorozatával írható le. A csökkenő meredekségű szakaszt döntően majd az Antarktisz-i jég olvadási mértéke határozza meg, itt is csak részben fog elolvadni a jég. (Számos természeti folyamat úgy zajlik le, hogy az időben, egy kezdeti értéktől gyorsulva indul, majd lassulva közeledik a végső állapotig.) // Ocean levels are not rising according to theoretical models: There will be two ice cores in the north where ice thickness is expected to persist for many years: in the Arctic, which is dark in winter, and in the high mountains of K-Greenland. Predictions of all sorts of catastrophes by the end of the century are not scientifically sound, with steady increases over time. In this case, too, the increase in levels will follow a logistic curve, and many processes can be described by a series of logistic curves. The decreasing slope phase will be largely determined by the rate of melting of the Antarctic ice, which will only partially melt. (Many natural processes occur in such a way that they start accelerating in time from an initial value and then slow down to a final state.)
Újsághír: Az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés fenyeget kilenc szigetországot évek óta. Az ENSZ Közgyűlése a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét kérte "az államoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről". Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Tuvalu, Palau, Niue, Vanuatu, Saint Lucia, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigeteket valóban fenyegeti a tengerszint-emelkedés.
Európából nézve a felsorolt szigetek fenyegetettsége "távoli" problámának tűnik, de az itáliai Velence (bejárati lépcsőinek sűllyedése) egy közeli valóság:
Az elmúlt száz évben a tengerek átlagos vízmagassága persze emelkedett, de az elmúlt 2000 évben a tengerszint keveset változott. Az 1900 és 1990 közötti a tanulmányok azt mutatják, hogy a tengerszint átlagosan 1,2 és 1,7 milliméter között emelkedett évente. 2000 körül évi már 3,2 milliméterre nőtt.
A hegyi gleccserek és jégtáblák olvadása felgyorsult: a World Glacier Monitoring Service referenciahálózatában a gleccserek évtizedes átlagos vesztesége az elmúlt néhány évtizedben megötszöröződött. Példa: a vízszint változás 4%-ért egy glecser (https://en.wikipedia.org/wiki/Thwaites_Glacier) a felelős. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
A grönlandi jégtakaró jégvesztesége hétszeresére nőtt, az 1992 és 2001 közötti évi 34 milliárd tonnáról, 2012 és 2016 között évi 247 milliárd tonnára. A több éves jég olvadékvíze igen kedvezőtlenül befolyásolja a nagy áramlatok intenzitását. Az antarktiszi jégveszteség az 1992 és 2001 közötti évi 51 milliárd tonnáról csaknem megnégyszereződött, 2012 és 2016 között évi 199 milliárd tonnára nőtt.
Az 1970-es évektől az elmúlt évtizedig az olvadás és a hőtágulás nagyjából egyenlő mértékben járult hozzá a megfigyelt tengerszint-emelkedéshez. Az olvadás miatti tengerszint-emelkedés mértéke (a talajvíz és más víztározók figyelembe vételével, de ezek relatíve kis mennyiségek, kivéve a légkörben tárolt páramennyiséget, https://nsidc.org/data/soac/water-vapor), 2005–2013 között közel kétszerese volt a hőtágulásból eredő tengerszint-emelkedésnek. A húszas években, a felmelegedéssel arányosan, megháromszorozódik (https://en.wikipedia.org/wiki/Past_sea_level#), tehát a hőtágulás miatti rész csökken. Az olvadás intenzitásának mértéke lehet az Északi-sarki két- vagy többéves jég mennyisége+ :
A két- és sokéves sarki jég olvadása (https://nsidc.org/sea-ice-today/analyses/new-abnormal)
(További részletek az https://www.epa.gov/climate-indicators/climate-change-indicators-arctic-sea-ice, és https://www.mercator-ocean.eu/en/news/arctic-sea-ice-minimum-september-2023/ oldalakon)
Két olyan jégmag van északon, ahol várhatóan a sokéves jég vastagsága megmarad: a télen sötét sarkvidéken és K-Grönland magas hegyein (https://index.hu/kulfold/2024/10/13/jeges-tenger-jeg-tudosok-uveghazhatasu-gazok/). Grönland emelkedik, kisebb-nagyobb földrendések kíséretében. Tudományosan nem megalapozottak azok a jóslatok, amelyek a század végére mindenféle katasztrófát jósolnak úgy, hogy időben állandó növekménnyel számolnak. A szintnövekedés ebben az esetben is logisztikai görbét követ, és a csökkenő meredekségű szakaszt döntően az Antarktisz-i jég olvadásának mértéke határozza majd meg, ami csak részben fog elolvadni (https://nsidc.org/ice-sheets-today). A Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu, Vanuatu... olyan területek, ahol pár deciméteres tengerszint-emelkedés is komoly károkat okoz.
Antarktiszi jégolvadás 1990-től lassan olvad (https://nsidc.org/ice-sheets-today,https://index.hu/tudomany/2024/11/26/globalis-felmelegedes-klimavaltozas-antarktisz-jeg-olvadas/)
Az Australian Antarctic Program Partnership (AAPP) szerint a globális tengerszint az elmúlt 30 évben akár 10,5 centiméterrel is emelkedhetett, aminek egyik fő oka az Antarktisz jegének olvadása. A jeges kontinens jelenleg óránként 17 millió tonna jeget veszít, az olvadás üteme ráadásul a műholdfelvételek alapján gyorsulni látszik. Az AAPP szerint amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátását fokozza az emberiség, Ausztrália part menti régiói 2100-ra pusztító, 80 centiméteres tengerszint-emelkedést tapasztalhatnak.
A nyári meteorológiai (június, július és augusztus) hőmérsékleti anomáliák 1880 óta, évente. (https://earthobservatory.nasa.gov/images/152995/in-the-grip-of-global-heat)
A rómaiak idején is voltak meleg korszakok, amikor kiszáradtak a folyók, és szorgalmasan építették a ciszternákat és a gátakat. Ma pedig ismét szélsőségesebbek a ciklonok*. A mérsékelt égövi napsütéses órák száma a felmelegedéssel nő, tehát a mérsékelt égövön a felhők mennyisége csökken. Az éves napsütéses órák, és a melegedés hatásának mérésére egy használható mérték a honos fenyőfélék területnagyságának csökkenése, a helyükre délvidéki fajták érkeznek majd. A felhők mennyiségének csökkenését a le- és felszálló (ciklonális és anticiklonális*) áramlások arányának megváltozása okozza, a felszálló hosszabb, a ciklonális intenzívebb lett.
Nem nyilvánvaló, hogy a szintemelkedés nem egyenletes (https://www.climate.gov/news-features/understanding-climate/climate-change-global-sea-level)
+Érdekesség: A jégtáblák lebegnek a tenger felszínén, és ha elolvadnak, az úszó jég alig változtatja a tengerszintet. Az É-i poláris jégtakaró is úszó jégtakaró, így az olvadása keveset járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. Mivel a lebegő jégtakaró alacsonyabb sótartalmú, mint a tengervíz, olvadása a tengerszint nagyon csekély emelkedését okozza, amit figyelmen kívül lehet hagyni. Az előrejelzés fontos paramétere lehet az évente megfagyó sarki jég mennyisége. A kifagyó só súlya mozgatja a lesüllyedő Észak-Atlanti áramlatot. A sarki jég mennyiségének története 1979-2023 decemberéig:
A sarki jég mennyiségének története 2023-ig
(Forrás: https://www.arcticdeathspiral.org/, a sarki jég vastagságának becslése: https://psc.apl.washington.edu/research/projects/arctic-sea-
Amennyiben állandósul a sarki jég mennyisége 4000 km3 körül, az áramlatok nem fognak összeomlani. 2024 szeptemberében 4.18 km3 értékű volt. Amikor a sokéves jég elkezd erősen olvadni, akkor lesz baj. Két olyan jégmag van északon, ahol várhatóan a sokéves jég megmarad.
Hőmérséklet bronzkori összeomlás idején, és egy jóslat 2038-ra (https://www.flickr.com/photos/6959/512589663)
*Anticiklon: az áramlás iránya az északi féltekén mindig az óramutató járásával megegyező, ciklon esetén az ellenkező. Az anticiklonnál légnyomás a terület széle felé csökken, azaz a szél a ciklon középpontja körül, de kissé a középponttól távolodva fúj. Leáramlás és a felszín közelében divergens mozgások jellemzik. Az anticiklon belsejében ezért a kifelé távozó levegő helyére a magasból érkezik az utánpótlás, azaz az anticiklon belsejében szárító, ezért felhőoszlató hatású leszálló légmozgások alakulnak ki. Az anticiklon jellemzője általában a szárazabb, naposabb, de télen gyakran a tartósan ködös idő, nyáron viszont nem ritkán több hétig fennálló kánikulai meleget és szárazságot is okozhat. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Anticiklon).
.