Lesz MI buborék, vagy nem lesz?
(2026 január)
Világszinten 2025 második felében már a népesség 16,3 százaléka használt generatív mesterséges intelligenciát tanulási, munkavégzési vagy problémamegoldási célokra. A gazdasági elemzők és piaci szakértők körében 2026 elején is élénk vita tárgya, hogy az MI-szektor egy buborék lehet-e, mert a technológiai óriások és MI-startupok részvényárfolyamai túlértékeltek, ami a dotkom-lufihoz hasonló spekulatív várakozásokat tükröz. Talán számos cég csak marketing célból használja az MI kifejezést, és valódi technológiai áttörés nincs a cégeknél. A chipek (pl. NVIDIA) és az adatközpontok iránti kereslet folyamatosan nő, de kérdéses, hogy elég gyorsan megtérül-e a befektetés? (Pl.: Az NVIDIA egyik befektetése segít a CoreWeave nevű cégnek felgyorsítani a vállalt 5 gigawattos MI-gyárkapacitás kiépítését 2030-ig. A gigawatt az energiafelhasználás mértékegysége, az AI-adatközpontok kapacitásának megadására használják. Az 5 gigawatt nagyjából 4 millió amerikai háztartás éves áramfogyasztásának felel meg. A CoreWeave bevételeinek jelentős részét olyan adatközpontok építéséből és bérbeadásából szerzi, amelyek az NVIDIA grafikus processzoraival építenek, melyek kulcsfontosságúak a modellek betanításához és a nagy AI-munkaterhelések futtatásához. Az NVIDIA már korábban is jelentős befektetője volt a CoreWeave-nek, 2025 szeptemberben a CoreWeave legalább 6,3 milliárd dollár értékű megrendelést jelentett be az NVIDIA-tól. A megállapodás szerint az NVIDIA 2032 áprilisáig köteles megvásárolni a vállalatnál rendelkezésre álló, el nem adott kapacitást. A CoreWeave márciusban lépett tőzsdére a Nasdaqon, és azóta több milliárd dollárnyi hitelt és tőkét vont be. A vállalat az AI-startupok számítási infrastruktúráért folytatott versenyében intenzív üzletkötésbe kezdett: szeptemberben bejelentette, hogy 14,2 milliárd dollár értékű AI-felhőinfrastruktúrát biztosít a Metának, mindössze néhány nappal azután, hogy az OpenAI-jal kötött szerződését 22,4 milliárd dollárra bővítette. Vagy: a Meta 2030-ig 6 milliárd dollárt fizethet a 175 éves Corning üveggyártónak az adatközpontjaihoz szükséges üvegszálas kábelekért.)
A dotkom buborék egy, és kizárólag az interneten történő üzletágból ismert fogalom, az angol dotcom kifejezés az internetes üzleti oldalak .com végződésére utal. Egy alaptalan gyors tőzsdei emelkedés volt, amelyet az internethez kapcsolódó vállalatok túlzott spekulációja okozott az 1990-es évek végén, az internet használatának gyors növekedésének időszakában [https://hu.wikipedia.org/wiki/Dotkomlufi].
A NASDAQ amerikai tőzsdeindex története
2000. március 10-én érte el története legmagasabb záróértékét, 5048,62 pontot, majd alig több mint két év alatt 1500 pont alá süllyedt. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Dotkomlufi].
1995. és a 2000. márciusi csúcspontja között a Nasdaq Composite tőzsdeindex 400%-kal emelkedett, hogy aztán 2002 októberére 78%-kal csökkenjen a csúcshoz képest, felemésztve a buborék alatt elért összes nyereségét. A dot-com összeomlás során számos online vásárló cég csődbe ment és bezárt. Néhány túlélő cég, mint például az Amazon.com, piaci kapitalizációjának nagy részét elvesztette, a Cisco Systems is elveszítette részvényértékének 80%-át. Az üzleti internetes alkalmazások megjelenésével sokan remélték, hogy gyorsan és kevés befektetéssel mesés vagyonra tesznek szert, a dotkom-lufi kidurranása ezeknek az ábrándoknak gyorsan vége lett. Történelmileg a dot-com fellendülése hasonlónak tekinthető a múlt számos más technológiai ihletésű fellendüléséhez, mint például a vasút az 1840-es években, az autók a 20. század elején, a rádió az 1920-as években, a televízió az 1940-es években, a tranzisztoros elektronika az 1950-es években, a számítógépes időmegosztásos futtatás az 1960-as években, valamint a személyi számítógépek az 1980-as években. (A vasúthoz hozzá lehet tenni, hogy nem a régi szép idők közlekedési eszköze, hanem a jövő: Kínában az elmúlt húsz évben épült, és 50 ezer kilométer fölött jár már a nagy sebességű vasutak hossza, melyek behálózzák a kontinens méretű országot. Olyan, mintha Európában minden fővárost nagy sebességű vonalak kötnének össze. Képesek leszünk Európában valami hasonlóra?)
Miért nem buborék az MI, miért nem előre menekülés az óriás adatközpontok építése? A korábbi buborékokkal ellentétben az MI-t fejlesztő legnagyobb cégek (Microsoft, Google, Meta) nagyon nyereségesek, és a technológiát a cégek folyamatosan integrálják más folyamatokba.
Az MI-eszközök (kódolás, ügyfélszolgálat, tartalomgyártás, energiatermelés) mérhető hatékonyságnövekedést hoztak, ami valódi gazdasági értéket teremtenek. Az elemzők szerint várható valamennyi piaci korrekció a termelékenység javulásának függvényében egyes cégeknél. Pl. amelyik bank folytatja lakossági üzletágának átalakítását, nem építi le a digitalizáció előrehaladtával a fiókhálózatát, és nem vezet be a mesterséges intelligenciára (MI) épülő ügyfélszolgálati megoldást. De az Egyesült Államokban, továbbá az IMF, az OECD is figyelmeztetett már az AI-piaci korrekció lehetőségére. A Bank of England ugyanakkor bejelentette a bankok tőkemegfelelési követelményeinek csökkentését 14 százalékról 13 százalékra, ami a történelmi első ilyen mérséklés 2008 óta, ma a cél a hitelezés élénkítése és a gazdasági növekedés ösztönzése, miközben a bankok továbbra is képesek kezelni egy esetleges válsághelyzetet.
Az USA-ban az MI jelenleg főleg a beruházásokon keresztül járul hozzá az amerikai GDP-hez, de már termelékenységnövekedést is okoz. Kérdés, hogy az többségében az MI alkalmazások munkaerőt kiegészítő vagy munkaerőt kiváltó technológiák lesznek-e? Egyes alkalmazások már ma kiváltanak munkaerőt – például a tanácsadásban vagy a banki szektorban-, ami termelékenységi szempontból jó, de a foglalkoztatás szempontjából rossz, ami társadalmi szinten olyan, mint az egyéni tudás megszerzésében a tehetség és a szorgalom aránya, ami hasonlóan egy folyamat. A kisebb cégek még a harmadik ipari forradalomban élnek, és nem a negyedik, digitális forradalomban. Az MI a digitalizálható, digitalizált szektorokat fogja igazán érinteni. Az MI nyújtotta termelékenységi előnyei szinte teljes egészében a tapasztalt szoftverfejlesztőknél jelentkeznek, míg a kezdők esetében még akkor sem, ha arányaiban gyakrabban használják az MI-t. Az Egyesült Államokban a népszerű Python programozási nyelv függvényeinek közel 30%-át ma már MI-generálja. A digitális képességek és jövedelmek közti különbségek az IT-piacon nőnek.
A Microsoft, a Meta, az AWS vagy a Google egyre inkább energia-termelő cégeknek tűnnek, a szoftverfejlesztésből eltanult innovációs tempóval újul majd meg az energia termelés is az elkövetkező években. Több milliárd dolláros adatközpontot terveznek Grönland egy távoli pontján. Az adatközpont 2028 végére rekordszintű, 1,5 GW kapacitású lesz. A befektetők célja, hogy a grönlandi adatközpont 2027 közepére 300 megawatt (MW) teljesítménnyel működjön, majd további bővítéssel 2028 végére elérné az 1,5 gigawattot (GW), ami jelenleg a világ bármely aktív adatközpontjának többszöröse. Várhatóan több milliárd dollárba fog kerülni. Nagy az igény az adatközpontokra, a következő két évben több, 1 GW-nál nagyobb létesítmény építését tervezik világszerte, az adatközpont-megállapodások már 2025-ben is rekordot döntöttek, 61 milliárd dollárt értek el. A nagy technológiai cégek, mint például a Meta, az OpenAI, az Oracle, az AWS, a Microsoft és a Google komoly összegeket fektetnek be a fejlesztésekbe világszerte. A grönlandi adatközponthoz egy repülőteret is építenek, de az adatközpont legnagyobb kihívása az energiafogyasztás, a terv első fázisában speciális uszályokat használjanak cseppfolyósított földgáz szállítására, később pedig egy vízerőmű építését tervezik.
Azt szokás mondani, hogy Amerika innovál, Kína termel, Európa pedig szabályoz. Az egyik legfontosabb különbség Amerika és a világ más részei között az idő szerepe: az USA-ban mindent gyorsan akarnak megoldani, a türelmetlenség része az amerikai innovációs hagyománynak. (Több mint 17 ezer német vállalat ment csődbe 2025-ben, ilyen csődhullámra húsz éve nem volt példa, az energiaár megtette a hatását.) A történelmi hagyományok az USA-ban másképp idomították a befektetők, mérnökök, üzletemberek kockázatok iránti toleranciáját. A Google könyörtelenül visszavette a kezdeményezést Sam Altman OpenAI-tól, és Elon Musk is ott mozog az élmezőnyben, mint mindenben, amibe érdemes belekezdeni globális méretekben. A SpaceX nyilvános részvénykibocsátásának az első jelei: gyakorlatilag mindenki, aki mozog, ma (2026 január) venni akar SpaceX részvényeket, újraírva a tőzsde és a gazdaság történelem legújabb fejezetét: a sok tonnányi, az űrbe könnyen és rendszeresen kirakott szerverek, kommunikációs műholdak is alakítják a befektetések dinamikáját.
Elon Musk kedvence, a Body Scan orvosi minőségben ellenőrzi az emberi test működését, minden nap, a legegyszerűbb mérlegre álláshoz hasonlóan egyszerű, pár perces procedúrával az otthoni gép jelzi, ha bármilyen egészséggel kapcsolatos mért szám nem felel meg az elvárásoknak: (https://hirek.prim.hu/cikk/amerika_250_eves_a_jubileumi_ev_elso_unnepi_esemenye_ces_2026#google_vignette), a korai megelőzés mindenki számára elérhető technológiája megérkezett. A "body scan" egy egészségügyi mérőműszer (Withings Body Scan), ami komplex testösszetételt, idegrendszeri egészséget és sok más vitális funkciókat mér, adatokat gyűjt, a technológiai eszközök pontos, otthoni egészségügyi diagnosztikát adnak. Főbb funkciói: testösszetétel-mérés (zsír, izom, víz), idegrendszeri egészség pontszám, szív-érrendszeri és idegrendszeri egészség monitorozása. Javasolható a kézen hordozható, "egészségügyi mérőóra" változat kifejlesztése a másik kezünkre.
Kína minden gépbe beépíti a meglévő MI-t, az USA pragmatikusabb, a fejlesztésbe fektet sokat, az EU pedig gyorsan lemarad a rendeleteivel. Az energia ma már nem műszaki, hanem hatalmi kérdés Európában is, az uniós energiapolitika ideológiai zsákutcába futott, nem vette figyelembe az ellátásbiztonságot. (https://index.hu/gazdasag/2026/01/26/lantos-csaba-kormany-energetika-energiaellatas-nyersanyagpiac-nyersanyagellatas-koolaj-foldgaz-megujulo-energia/). Ma Európában energiahiány van, az uniós energiapolitika nem valódi önállóságot hozott, hanem az orosz kitettséget amerikai és kínai függőség váltotta fel, miközben a kontinens versenyképessége gyorsan romlik. Jogszabályokkal nem, csak gazdaságossággal lehet az elvesztett versenyképességet visszaszerezni, ha lehet még, talán majd Kínában. 2025-ben négyéves csúcsra emelkedtek a német vállalatok kínai beruházásai: január és november között több mint 7 milliárd eurót fektettek be Kínában, ami az IW német gazdaságkutató intézet adatai szerint 55,5 százalékkal haladja meg az előző két év, 2023 és 2024 egyenként mintegy 4,5 milliárd eurós szintjét.
Az MI fejlesztés az USA-ban ma kétértékű: az egyik a nyereséges MI méretnövelés (skálázás), a másik az AGI kutatása. Az AGIang (Artificial General Intelligence) = Általános Mesterséges Intelligencia olyan, az emberi intelligenciához hasonló mesterséges intelligencia lenne, ami képes lenne bármilyen intellektuális feladatot elvégezni, ma még a sci-fi műfajába tartozik, és feltehetően ott is marad, mert intellektuális gondolkodást ne várjunk a géptől. Az AGI-MI algoritmus:
- a keresési tartomány elemeinek a kiválasztása, és a tartomány teljességének bizonyítása,
- az optimális megoldás kiválasztása a tartományból, véletlen kereséssel (pl. Monte Carlo módszerrel), összehasonlító módszerekkel,
- az intellektuális fejlettség nem gépi probléma, összetevői a figyelem összpontosítása, a logikai érvelés és az absztrakt gondolkodás, az információk forrásának ellenőrzése, az érvek elemzése és a tényeken alapuló következtetések levonása, stratégiák, taktikák alkotása az ismeretlen helyzetek megoldására, a tanultak alkalmazása, ellenőrzése a gyakorlatban. A gondolatok pontos és árnyalt kifejezése. Képesség a folyamatos, szorgalmas tanulásra, az új technológiákhoz való alkalmazkodásra. A kíváncsiság, a humorérzék, a félelem és annak legyőzése, a zene átélése, a művészetek értékelése...Az intellektus egy részét talán gépre fogják vinni, és ráfogják, hogy megoldották. Az AGI helyett a gazdaság alapműködését lefedő, irányító „digitális agyakat” fogják kifejleszteni. Aki az első autonóm munkavégzésre képes nagy ágenst birtokolja majd, azé lesz a világ vezető technológiája.
Indiában a mesterséges intelligencia (MI) 2025-ben már a gazdaság és a mindennapi működés szerves részévé vált. Az ország az egyik globális MI-nagyhatalom lesz, amit az állami támogatások és a nemzetközi technológiai óriások beruházásai hajtanak. (2026 februárjában Új-Delhiben rendezik meg az India–AI Impact Summit csúcstalálkozót.). Az indiai MI-piac értéke 2026-ban eléri a 7,27 milliárd dollárt. Hosszabb távon, 2030-ra a piac mérete akár a 126 milliárd dollárra várják. Az IndiaAI Mission keretében 38 000 GPU-z telepítenek a számítási kapacitás növelésére. Elindult a BharatGen projekt is, amely indiai adatkészletekre épülő, a helyi kulturális sajátosságokat figyelembe vevő nyelvi modelleket fejleszt. A fókusz a generatív MI-ről az ágensi MI-re (Agentic AI) helyeződött át. Az indiai vállalatok közel fele már több éles MI-alkalmazást futtat, és 10%-uk teljes üzleti folyamatait ezen rendszerek mentén bővíti. Olyan nagyvállalatok, mint az NVIDIA és a Microsoft, hatalmas összegeket fektetnek be indiai adatközpontokba és helyi chipgyártási együttműködésekbe, mivel az országot az MI-export egyik legfontosabb forrásának tekintik. India víziója az "AI for All" (MI-t mindenkinek), amely nemcsak a technológiai fejlesztést, hanem a bővítést, beruházásokat és a munkaerő átképzését is prioritásként kezeli.
Az MI méretei (skálázhatósága) és energiaigényei, a működtetéséhez szükséges víz, stb. miatt, az adatközpontok létesítése és üzemeltetése sok kiszolgáló ágazatot hoz kedvező helyzetbe. A hagyományos adatközpontok infrastruktúrája visszaköszön, ekkor a nagy teremben egy gép volt, ma egy egész szerverpark, és sötétben, ahol a számítási, tárolási és hálózati erőforrásokat már az MI használatára tervezték. Európában egy MI park van, a franciaországi Grenoble-ban, a Hewlett Packard Enterprise és az Nvidia közös befektetése. Tehát lesz buborék, vagy nem lesz? Ma egy fejlődési logisztikai görbe (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigmoid_f%C3%BCggv%C3%A9nyek) kozépsö, egyenessel jól közelíthető szakaszán vagyunk, az évtized végére várható a lecsengő, korrigáló szakasz, buborék nélkül.
A NASDAQ amerikai tőzsdeindex története 2015–2026: a 2000-es csúcs túlszárnyalása (2015): 15 év várakozás után, 2015. április 23-án az index végre megdöntötte a dotkom-lufi idején felállított 5048,62 pontos zárócsúcsát. 2015 januárjában még 4726 ponton állt az index. Lassú emelkedés után elérte a 7000 pontot (2016–2018), majd 2018 végén egy jelentős, több mint 20%-os korrekciót szenvedett el a kamatemelési félelmek miatt. A COVID-19 sokk és a gyors kilábalás (2020–2021) következett: 2020 márciusában a világjárvány hatására az index rövid idő alatt 9000 pontról 6800 pont környékére zuhant. A technológiai papírok (távmunka, digitalizáció) iránti kereslet és a jegybanki stimuláció hatására az index 2021 novemberére elérte a 16 000 pont feletti rekordját. Aztán a megugró infláció és a kamatemelések miatt a NASDAQ 2022-ben értékének közel 33%-át veszítette el, és 11 000 pont alá esett vissza. A mesterséges intelligencia (pl. NVIDIA) körüli lelkesedés újabb bikapiacot indított, 2023-ban az index 43,4%-ot, 2024-ben pedig további 28,6%-ot emelkedett. A történelmi 20 000 pontos határt 2024. december 11-én lépte át az index. 2025-ben az index stabilan emelkedett tovább, több mint 21%-os éves hozamot produkálva.
2026. január 23-i adatok alapján a NASDAQ Composite 23 501 pont körüli értéken tartózkodik, ami közel ötszöröse a 2015-ös szintnek.
A technológiai túlsúlyú NASDAQ-100 index (a 100 legnagyobb nem pénzügyi cég) még látványosabb növekedést mutatott: 2015 eleje és 2026 januárja között értéke több mint hatszorosára, 4230 pontról 25 605 pontra nőtt. Az elmúlt 10 évben az index átlagos éves hozama meghaladta a 18%-ot.
2026. január 23-i adatok alapján a NASDAQ Composite 23 501 pont körüli értéken tartózkodik, ami közel ötszöröse a 2015-ös szintnek.
A technológiai túlsúlyú NASDAQ-100 index (a 100 legnagyobb nem pénzügyi cég) még látványosabb növekedést mutatott: 2015 eleje és 2026 januárja között értéke több mint hatszorosára, 4230 pontról 25 605 pontra nőtt. Az elmúlt 10 évben az index átlagos éves hozama meghaladta a 18%-ot.
A Nasdaq Composite index története a 2020-as években szélsőséges ingadozások után a technológiai fellendülésről szól, amelyet a mesterséges intelligencia (MI) hajtott. Az index értéke a 2020- i 9 000 pont körüli szintről 2026 januárjára 23 500 pont fölé emelkedett.
2020: Pandémia és technológiai boom: A kezdeti sokk után a távmunka és a digitalizáció iránti kereslet hatalmas növekedést hozott. A Nasdaq 100 ETF-ek hozama 2020-ban jelentősen meghaladta az S&P 500-ét. Az index 2021 novemberében átlépte a 16 000 pontos határt.
2022: a nagy korrekció, az infláció és a kamatemelések hatására a Nasdaq jelentős visszaesést szenvedett el, éves szinten -28,4%-os hozamot produkálva. 2023–2024: az MI-korszak és a fellendülés: 2023-ban az index 49,3%-os emelkedéssel tért vissza, ami 1999 óta a legjobb éve volt. A növekedés 2024-ben is folytatódott, novemberre elérve a 19 000, decemberre pedig a 20 000 pontos mérföldkövet.
2025–2026: az index 2025 júliusában lépte át a 21 000, majd októberben a 23 000 pontot. 2025. október 29-én érte el eddigi legmagasabb értékét, 23 958,47 ponton. Jelenlegi állás (2026. január): az index 2026. január 23-án 23 501,24 ponton zárt. Az elemzők 2026-ra mérsékelt optimizmussal tekintenek, az index hosszú távú emelkedő trendben marad, csak az a kérdés, hogy az infláció mennyire befolyásolja 2026 végén? A befektetők a növekvő nemzetközi feszültségek miatt már hadiipari részvényekbe és nemesfémekbe menekítik a pénzüket, ahol kialakult a túlárazottság.
2020: Pandémia és technológiai boom: A kezdeti sokk után a távmunka és a digitalizáció iránti kereslet hatalmas növekedést hozott. A Nasdaq 100 ETF-ek hozama 2020-ban jelentősen meghaladta az S&P 500-ét. Az index 2021 novemberében átlépte a 16 000 pontos határt.
2022: a nagy korrekció, az infláció és a kamatemelések hatására a Nasdaq jelentős visszaesést szenvedett el, éves szinten -28,4%-os hozamot produkálva. 2023–2024: az MI-korszak és a fellendülés: 2023-ban az index 49,3%-os emelkedéssel tért vissza, ami 1999 óta a legjobb éve volt. A növekedés 2024-ben is folytatódott, novemberre elérve a 19 000, decemberre pedig a 20 000 pontos mérföldkövet.
2025–2026: az index 2025 júliusában lépte át a 21 000, majd októberben a 23 000 pontot. 2025. október 29-én érte el eddigi legmagasabb értékét, 23 958,47 ponton. Jelenlegi állás (2026. január): az index 2026. január 23-án 23 501,24 ponton zárt. Az elemzők 2026-ra mérsékelt optimizmussal tekintenek, az index hosszú távú emelkedő trendben marad, csak az a kérdés, hogy az infláció mennyire befolyásolja 2026 végén? A befektetők a növekvő nemzetközi feszültségek miatt már hadiipari részvényekbe és nemesfémekbe menekítik a pénzüket, ahol kialakult a túlárazottság.
A technológia irányítása néhány év múlva három tényező között oszlik majd meg:
Néhány év múlva az OpenAI, a Google (DeepMind) és az Anthropic már nem csak szoftvereket, hanem a gazdaság alapműködését lefedő „digitális agyakat” fogják irányítani. Aki az első autonóm munkavégzésre képes nagy ágens-eket birtokolja, az fogja diktálni a tempót a gyártástól a szoftverfejlesztésig.
Néhány év múlva az OpenAI, a Google (DeepMind) és az Anthropic már nem csak szoftvereket, hanem a gazdaság alapműködését lefedő „digitális agyakat” fogják irányítani. Aki az első autonóm munkavégzésre képes nagy ágens-eket birtokolja, az fogja diktálni a tempót a gyártástól a szoftverfejlesztésig.
NVIDIA és TSMC profilja, a chipek gyártása és tervezése továbbra is kritikus szűk keresztmetszet marad, mert az MI fejlődése fizikai korlátokba ütközik, és a hatalom azok kezében van már ma is, akik az infrastruktúrát biztosítják, ilyenek az energiaszolgáltatók is. Az adatközpontok óriási étvágya miatt azok a cégek (vagy országok), amelyek olcsó és tiszta energiát (pl. moduláris nukleáris reaktorokat) tudnak biztosítani a számítási kapacitáshoz, meghatározó szerephez jutnak.
A „technológiai vadnyugat” korszakának vége lesz. A '30-as évekre Európai Unió (az AI Act-hez hasonló szigorú szabályozásokkal), az Egyesült Államok és Kína állami szinten fogják korlátozni a technológiai óriásokat. A technológia irányítása geopolitikai kérdéssé válik, mint a digitális szuverenitás. A nagyvállalati dominancia ellenpontjaként a nyílt forráskódú MI modellek (a Meta Llama utódai) hozzáférhetővé teszik valamennyire a technológiát, lehetővé téve, hogy a kisebb szereplők és fejlesztők ne függjenek teljesen a tech-óriásoktól. De a technológiát a szuperszámítógépes kapacitás, az energetikai erőforrások és a kormányzati szabályozás hármasa fogja uralni.
A „technológiai vadnyugat” korszakának vége lesz. A '30-as évekre Európai Unió (az AI Act-hez hasonló szigorú szabályozásokkal), az Egyesült Államok és Kína állami szinten fogják korlátozni a technológiai óriásokat. A technológia irányítása geopolitikai kérdéssé válik, mint a digitális szuverenitás. A nagyvállalati dominancia ellenpontjaként a nyílt forráskódú MI modellek (a Meta Llama utódai) hozzáférhetővé teszik valamennyire a technológiát, lehetővé téve, hogy a kisebb szereplők és fejlesztők ne függjenek teljesen a tech-óriásoktól. De a technológiát a szuperszámítógépes kapacitás, az energetikai erőforrások és a kormányzati szabályozás hármasa fogja uralni.
Az erőművek nagysága meghatározó
A 2025-ős gazdasági előrejelzések alapján az MI növeli az USA és az EU gazdasági teljesítményét 2030-ra, de az arányok a becslés forrásától függően eltérnek (MI válasz): A PwC és a World Economic Forum elemzései szerint az MI az USA-ban a GDP 14,5%-át is adhatja 2030-ra. Konzervatívabb becslések kevesebbet jósolnak, az EU esetében a várakozások mérsékeltebbek. Globális szinten az MI-nek köszönhető növekedés kb. 9,9%-ra tehető Észak-Európában és 11,5%-ra Dél-Európában. A növekedés okai a munkaerő-termelékenység javulása, a rutinfeladatok automatizálása, valamint az új, MI-vel támogatott termékek iránti megnövekedett fogyasztói kereslet lesznek.
Régió MI hozzájárulása a GDP-hez (becslés) Forrás
USA (Észak-Amerika) ~14,5% PwC / WEF
Európai Unió ~9,9% – 11,5% PwC "Sizing the Prize"
Globális átlag ~3,5% – 14% IDC / PwC
A magyarországi terjedést segíti a magyar nyelv magas szintű AI-támogatottsága, amely lehetővé teszi a mindennapi munkában is használható kereső típusú alkalmazások széles körű elterjedését. Az MI-k több mint 10 milliárd magyar szót és szókapcsolatot tartalmazó adatkészlettel tanítják rendszereiket Magyarországon. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (MMIT) 2025-ös évi alakuló ülése célul tűzte ki az adat infrastruktúra fejlesztését, nagy számítási teljesítményű központok kiépítését, azaz cél már van. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetésével tavaly ősszel létrejött a HunAIFA konzorcium. A HunAIFA projekt a németországi Jülich Szuperszámítógép Központtól bérel gépidőt, ahol 2025 őszén átadták Európa első „exaszintű”, azaz a hagyományos gépek számítási kapacitását meghaladó számítógépét, azaz eszköz is van.
A Microsoft 2025 második féléves jelentése szerint Magyarországon nőtt a generatív mesterséges intelligencia használata: a munkaképes korú lakosság körében az arány 29,8 százalékra emelkedett, amivel hazánk a világ top 20 AI-használó gazdasága között van. A 2025/2026-os tanév tavaszi félévétől minden hazai szakképző intézményben bevezetik a mesterséges intelligencia oktatását. A kezdeményezés előzménye Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos tavaly szeptemberi bejelentése, amely szerint 60 hazai és 3 határon túli szakképző intézményben indulnak MI-kurzusok. A kísérleti szakaszban a tanulók megismerkednek a mesterséges intelligencia történetével, a gépi tanulás alapjaival és az adatok jelentőségével. Elsajátítják a hatékony promptolás technikáját is, vagyis megtanulják, hogyan fogalmazzanak meg megfelelő, pontos kérdéseket és utasításokat az MI-rendszerek számára. A képzés része a szöveg- és képgeneráló eszközök használata, a tartalomfejlesztői és konfliktuskezelési gyakorlatok. Önálló tantárgyként és a meglévő tantárgyakba integrálva is, alkalmazásokkal együtt vezetik be az oktatást. (Az oktatást befolyásolhatja, hogy már több országban 15 éves kor alatt tiltják a kozösségi média használatát.)