A TIBERIS FOLYÓ SZIGETE RÓMÁBAN

 

 

 

(2024 március)

 

ABSTRACT

Tiberis szigete, a Tiberis folyó szigete Róma belvárosában i. e. 291-ben kezd az építkezések leírásaiban szerepelni, a Cestius és a Fabricius hidak kötik össze Rómával. A Cestius híd és a Fabricius híd hosszú életű volt, más római hidakat is bemutatunk. Bár a Fabricius teljesen épségben megmaradt, a Ponte Cestio-t a 12. századtól kezdve többször restaurálták, majd a 19. században teljesen lebontották és újjáépítették, és az ókori szerkezetnek csak egy része maradt meg.

 

BEVEZETÉS

 

 

                                 Tiberis szigete Róma makettjén (https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_R%C3%B3ma)

 

 

Tiberis szigete (olaszul Isola Tiberina, https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiberis-sziget) a mai Tevere folyó, a régi Tiberis folyó szigete Róma belvárosában. I. e. 291-ben kezd az építkezések leírásaiban szerepelni, ekkor épült rajta a görög Aszklépiosz temploma, hódoló követséget küldtek a rómaiak az eredeti szentélyhez Epidauroszba. Később az egész hajó alakú szigetet fehér mészkővel körül falazták és egy obeliszket állítottak fel és amikor leégett, már lakóházakat is építettek a szigetre.

 

 

(https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/19/2012-05-15_Roma_ponte_Cestio_da_ponte_Garibaldi_1.jpg)

 

 

 

Tiberis szigete (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiberis-sziget)

 

 

 

Marcellus színháza felé egy hidat építettek, a Pons Fabricius-t (ma Ponte Quatrocampi), a másik oldalon a Pons Cestius (Gratiani) kötötte össze a parttal a szigetet. Aesculapius temploma körül további római istenségeknek szentélyeket emeltek: Jupiternek, Vénusznak, Tiberinusnak (a Tiberis folyó megszemélyesítője) és másoknak. Miután leégett, a középkorban igen sűrűn lakott területe volt a városnak.

 

 

Az áradó Tiberis (https://en.wikipedia.org/wiki/Tiber_Island)

 

TIBERIS SZIGET HÍDJAI

A római ívelt hidak félkör ívűek voltak, csak néhány szegmens íves római híd ismeretes. A szegmens ív laposabb ívű, nem teljes félköríves ívekkel épített híd. A szegmens íves hídak előnyei közé tartozott, hogy nagy mennyiségű árvíz is át tudott folyni alatta a nagyobb nyílás miatt, ami megakadályozta, hogy árvíz idején a hidat elsodorja a víz. A híd könnyebb volt, kevesebb anyag volt szükséges az építéséhez. A római hidak általában ék alakú, azonos méretű és alakú ívköveket alkalmaztak. Építettek egy nyílású és hosszú, több íves vízvezetékeket, például a Pont du Gard és Segovia vízvezetékeket. Hídjaik rendelkeztek a pillérekben lévő árvízi nyílásokkal.

A Pons Fabricius híd Rómában i.e. 62 -ben épült, a világ egyik legrégebbi, ma is álló nagy hídja. A római mérnökök voltak az elsők és az ipari forradalomig az egyetlenek, akik betonhidakat építettek (Opus caementicium). A híd felszinét általában téglával vagy kövekkel fedték, mint az Alcántara-híd esetében.

 

 

 

Fabricius híd, Róma  (https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pons_Fabricius.jpg)

 

A sziget másik oldalát a Cestus híd köti össze Rómával (https://en.wikipedia.org/wiki/Pons_Cestius). A Pons Cestius  ókori római híd, amely a Tiberis jobb partját kötötte össze a Tiberis-sziget nyugati partjával. A hidat a késő ókorban lecserélték és átnevezték Pons Gratiani hídnak. Ponte San Bartolomeo, olaszul "Szent Bertalan hídja" néven is ismert. A jelenlegi kőhídnak legfeljebb egyharmada származik ókori anyagból, mivel számos korábbi felújítás után a 19. században teljesen átépítették és kibővítették. Az eredeti i. e. 1. század körül (valamikor i. e. 62 és i. e. 27 között) épült, a Pons Fabricius után, amely a sziget másik oldalát köti össze a folyó bal partjával. A híd nevében említett Cestius kiléte ismeretlen. 

 

 

Cestius  ókori római híd

 

 

 

 

 

Cestius római híd újjá építve (https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/19/2012-05-15_Roma_ponte_Cestio_da_ponte_Garibaldi_1.jpg)

 

 

 

Cestius római híd újjá építve (https://www.prolocoroma.it/ponte-cestio/ponte-cestio-di-notte/)

 

 

 

A Pons Cestius volt az első híd, amely a Tiberis-szigetről elérte a Tiberis jobb partját. Míg a sziget már a Pons Fabricius építése előtt is régóta kapcsolatban állt a Tiberis bal partjával és az ókori Róma szívével, addig a jobb part (Transtiber) a Pons Cestius megépítéséig nem volt összeköttetésben. Antoninus Pius császár (138-161) uralkodása alatt a Pons Cestius-templomot helyreállították; az újjáépítés emlékére feliratot helyeztek el az építményen. A 4. században a Pons Cestius helyébe új szerkezetet építettek.  370-ben Pons Gratiani néven szentelték újra. A hidat vulkáni tufakőből és márványból építették újjá, a burkolat pedig fehér mészkőből készült. Az újjáépítés anyagának egy része a közeli Marcellus színház lebontott oszlopcsarnokából származott.

A hídra és a korlátra márványtáblákra írt feliratokat helyeztek el a munkálatok emlékére és a császárok neveivel. A 19. századi átépítés előtt a híd 48 méter hosszú volt, a középső ív 23,65 métert tett ki, amelyet két, egyenként 5,8 métert átfogó ív szegélyezett.  A híd 8,2 méter széles volt.

 

JUPITER TEMPLOM

Iuppiter, Jupiter volt az ókori rómaiak főistene, mint a görögöknél Zeus. A villámlás, mennydörgés istene volt (https://hu.wikipedia.org/wiki/Iuppiter). A legnagyobb (60x60 m) ismert temploma a Capitoliumon volt, a Tiberis szigetre egy kisebbet építettek. A korai templomokat az etruszkok fából építették, a faépületek leégtek. 

 

 

 

Jupiter templom a Capitoliumon, makett (https://apaixonadosporhistoria.com.br/artigo/281/templo-de-jupiter-otimo-maximo-o-templo-mais-importante-da-roma-antiga)

 

 

Relief Marcus Aurelius diadalívén: a Jupiter templom felszentelése (https://en.wikipedia.org/wiki/Arch_of_Marcus_Aurelius_(Rome)#/media/File:Bas_relief_from_Arch_of_Marcus_Aurelius_showing_sacrifice.jpg)