ÓKORI EGYIPTOMI ÉS SUMER TÁBLAJÁTÉKOK

(2021 május)

ABSTRACT

A sumer Ur város királyi temetőjében talált játék egy stratégiai versenyjáték, az egyiptomi Senet ,Mehen, Mancala illetve Vadászkutya és a sakál nevű játékok szabályait csak részben ismerjük, megfejtendőek. / ANCIENT EGYPTIAN AND SUMERIAN BOARD GAMES. The game found in the royal cemetery of the Sumerian city of Ur is a strategy racing game. The rules of the Egyptian games Senet ,Mehen, Mancala and Hound and Jackal are only partially known and need to be deciphered.

SUMER UR KIRÁLYI JÁTÉK

Az ókori egyiptomi és sumer táblajátékok bemutatása a Wikipedia oldalai alapján történt, ismeretterjesztési céllal.

Royal Game of Ur, ( 2500BC, https://en.wikipedia.org/wiki/Royal_Game_of_Ur). Az Ur királyi játék i.e. 2500 körüli, más néven a húsz mezős játék, kétjátékos stratégiai versenyjáték, amelyet először az ókori Mezopotámiaban játszottak az i. e. harmadik évezred elején. Ur város játéka népszerű volt az egész Közel-Keleten a játék tábláit megtalálták Iránban, Szíriában, Egyiptomban, Libanonban, Srí Lankán, Cipruson és Krétán. 4 olyan játéktáblát találtak Tutanhamon sírjában is, amelyek nagyon hasonlítanak az Ur királyi játékra. Népszerűségének csúcsán a játék spirituális jelentőségű volt, úgy vélték, hogy a játék eseményei a játékos jövőjét tükrözik, az istenségek vagy más természetfeletti lények üzeneteit közvetítik. Az Ur játéka egészen a késő ókorig népszerű maradt. Az 1980-as évek elején Irving Finkel, a British Museum kurátora lefordított egy agyagtáblát i. e. 177-ből, de egy másik, a szabályokat leíró tábla képeit is felhasználta, amely Uruk városából származik, és rekonstruálta a játék alapvető szabályait.

Ur játék, (Royal geme of Ur, a British Múzeum képe)

Az uri játék nevének eredete: Sir Leonard Woolley angol régész fedezte fel Ur város királyi temetőjében, az 1922 és 1934 között végzett ásatásai során. A játék másolatait azóta megtalálták szerte a Közel-Keleten is. Az uri játék szabályait, ahogyan azt az i. e. második században játszották, egy babilóniai agyagtábla őrizte meg. A backgammonhoz (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ost%C3%A1bla) hasonlóan a játék a stratégia és a szerencse elemeit ötvözi. A táblákhoz kis dobozok tartoztak a kockák és a játékfigurák tárolására, és soknak a hátoldalán szenet táblák voltak, így egy táblát mindkét játékhoz lehetett használni. Az Ur játéktábla homályos jóslatokat tartalmaz a játékosok jövőjére vonatkozóan, ha bizonyos mezőkre érnek, például "Barátot találsz", "Erős leszel, mint egy oroszlán" vagy "Finom sört fogsz inni.". Az emberek összefüggéseket láttak a játékos játékban elért sikerei és a való életben elért sikerei között. A látszólag véletlenszerű eseményeket, mint például egy bizonyos négyzetre való érkezés, istenségektől, elhunyt ősök szellemeitől vagy az ember saját lelkétől származó üzenetként értelmezték. Nem világos, hogy mi vezetett az Ur-játék végső hanyatlásához a késő ókorban. Később a backgammon korai formái talán háttérbe szorították az Ur-játékot népszerűségben, ami miatt a játékosok végül elfelejtették a régebbi játékot.

Az uri játék szabályai:

A játéktáblát ábrázoló ábra a játék irányát jelző nyilakkal

A játék célja, hogy a játékos a hét figuráját végig vigye a pályán, és az ellenfél oldalán levigye a tábláról. További lehetséges pályaváltozat, amelyben a játékosok a középső, közösen használt mezőket oda-vissza megteszik. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi pályán az egyes rozetták pontosan négy mezőre lennének egymástól - négy a maximális dobás. Fehér- fekete oldalú lapos pálcákat dobtak, 4 darab pálcikát:

- 0 fehér felfelé - 4 és egy extra dobás
- 1 fehér felfelé - 1
- 2 fehér felfelé - 2
- 3 fehér felfelé - 3
- 4 fehér felfelé - 4 és egy extra dobás.

Faragott egyiptomi dobó pálcikák

A pálcákat később tetraéder alakú, két csúcson jelölt kockák váltották fel:

Két csúcson jelölt, (érme esélyű) tetraéder alakú kockák

Egyiptomi figurák gyűjteménye

Az Ur-játékot két, hét darabból álló kör alakú lapka-játékfigurából álló készlettel játsszák. Az egyik készlet fehér, öt fekete ponttal, a másik készlet fekete, öt fehér ponttal. A lépések számát pálcikák vagy bináris kockák dobása határozta meg. Minden kocka négy sarkából kettő jelölt, a másik kettő pedig nem, így minden kockának egyenlő esélye van arra, hogy a jelölt vagy a nem jelölt sarka nézzen felfelé. A kockadobás után a felfelé néző, jelölt végek száma jelzi, hogy a játékos hány mezőt mozoghat az adott lépésben.

A játék kiszámíthatatlan és azonos esélyű. Ha egy bábu a játékos saját mezőinek egyikén áll, biztonságban van a leütéstől, de ha a tábla közepén lévő nyolc mező egyikén áll, az ellenfél bábui leüthetik, amikor ugyanarra a mezőre lépnek és a bábut visszaküldik, újra kezdi a pályát az elejéről. Ez azt jelenti, hogy hat "biztonságos" és nyolc közös mező van. Egy adott időben soha nem lehet egynél több bábu egy jelöletlen mezőn, így ha egyszerre túl sok bábu van a táblán, az akadályozza a játékosok mozgékonyságát.

A játékos dobás után választhat, hogy a táblán lévő valamely figurájával lép, vagy új bábut tesz a táblára. Ha nincs fel nem tett bábúja, dobás után kötelező lépnie. Ha egy bábu a színes rozettával ellátott mezőn található, akkor nem lehet leütni. (Megjegyzés: így a rozettákat közösen használhatták az ellenfelek, a nem rozettás közös mezőkön pedig leütik az ellenfél figuráját.) Ahhoz, hogy egy figura lelépjen a tábláról, a játékosnak eggyel többet kell dobnia, mint ahány mező még hátra van. Ha a játékos a hátra lévő mezők számánál magasabb vagy alacsonyabb számot dob, nem távolíthatja el a bábut a tábláról.

SENET

(Senet, 3500BC, https://hu.wikipedia.org/wiki/Szenet) Az első szenetre hasonlító táblákat predinasztikus és I. dinasztia beli temetkezések feltárásakor találták, azaz kb. 5000 éves játékok, a legrégebbi táblás játékok, melyeket valaha is találtak: i. e. 3500, illetve 3100 környékéről valóak. Több óbirodalmi sírban is ábrázolták a játékot falfestményeken, elsőként Dzsószer fáraó szakkarai írnokai elöljárójának, Heszirének a sírjában (i. e. kb. 2686). Ekkoriban még mindennapi jelenetek közt ábrázolták, a játék eleinte csak szórakozásnak számított, vallási jelentőségre később tett szert. Hatsepszut (i.e. 1400-as években) idején a dekoráció is tovább alakult, az utolsó mezők ábrázolásai változni kezdtek, és végül teljes mértékben vallási jellegűvé váltak. A rossz mezőt víz ábrázolásával jelölték, a 3, 2, 1 számok helyett pedig három madár, két, majd egy férfi jele volt látható. I. Széthi idejére az emberalakokat isteneké váltotta fel. A XX. dinasztia idején már több szenet táblának minden egyes mezőjét vallási jellegű díszítéssel látták el. A játékot leíró vallásos szövegekben a játékos egyes szám első személyben meséli el bábui mozgását a mezőkön keresztül. Újbirodalmi szenet táblákon az első mezőn Thot isten látható, aki a túlvilághit szerint bejelenti az elhunyt érkezését az alvilágba. A 12. mezőn az Orion csillagkép látható, ami Oziriszt, az alvilág urát jelképezte.

gaming board inscribed for amenhotep iii with separate sliding drawer ca 1390 1353 bce4956a b

Kék fajansz senet tábla III. Amenhotep (i.e. 1390-1353) sírjából (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/118-az-egyiptomi-kek-fajansz-toertenete.html?layout=blog&Itemid=101)

A ma múzeumokban őrzött több mint 120 szenet tábla három változatban fordul elő: fából, kőből vagy kerámiából készült keskeny lap; más célból készült tárgyakra felvázolt rajz, illetve finom kidolgozású fa-, kő-, fajansz- vagy kerámiadoboz, melynek fiókja is volt a bábuk és a dobópálcák tárolására. A senet játéktábla egy 30 négyzetből álló rács, amely három tízes sorban van elrendezve. A senet játéktáblán két bábucsoport van (mindegyikből legalább öt darab). Bár az eredeti játékszabályok részleteiről csak találgatni lehet. Az Óbirodalmi sírkamrákban talált, i. e. 2686-2160-ra datált jelenetekből kiderül, hogy a senet a pozíció, a stratégia és a szerencse játéka volt. A tábla háromszor tíz négyszögre felosztott téglalap, melyet a bábuknak nyújtott S alakzatban kellett bejárniuk. A legtöbb négyszög üres volt, de némelyikre hieroglifákat írtak, ennek szerepe lehetett a játékban. Kétféle bábu tartozott hozzá, az Óbirodalom idején mindegyikből hét, az Újbirodalomban öt bábú.

SENET Maler der Grabkammer der Nefertari 003

Falikép az i.e. 13. századból Nofertari sírjából (https://hu.wikipedia.org/wiki/Nofertari)

A dobókocka (ismert a 6 hexaéder, de a 4 (tetraéder), 8 (oktaéder), 10 (pentagonális antidipiramis), 12 (dodekaéder), 20 (ikozaéder ) is) elődje a két csúcsán jelölt tetraéder és a dobópálcák (még korábban a dobó csontok*) határozták meg a lépéseket. Dobópálcát több más játékhoz is használtak. A pálcák, melyekből négy kellett egy játékhoz, laposak voltak, egyik oldaluk fehérre festve, a négy pálcát egyszerre dobták.

A senet szabályai:

1. Helyezd a bábukat a tábla felső sorába (1-10. mező), felváltva az orsók és a kúpok között.

2. Először a fiatalabb dobja a pálcikákat (vagy a két csúcsukon jelölt tetraéder kockákat), majd a másik játékos.

3. Dobjátok a pálcikákat vagy dobjatok a kockával, hogy valamelyik bábúval léőni lehessen.

- 0 fehér felfelé - 5 és egy extra dobás
- 1 fehér felfelé - 1
- 2 fehér felfelé - 2
- 3 fehér felfelé - 3
- 4 fehér felfelé - 4 és egy extra dobás

4. Egy mezőn egyszerre csak egy bábu lehet.

Az oroszlán és a gazella senet játékot játszik. Szatírikus falikép a Ramszesszidák idejéből. Deir el-Medina. Photo: British Museum

Tutankhamun senet játéka (https://www.reddit.com/r/ArtefactPorn/comments/lnkmt5/the_senet_game_table_of_king_tutankhamun_made_of/)

Sennedjem playing Senet. Osirisnet 1024x666

Senet játékot ábrázoló falikép a XIX. Dinasztia, a Nagy Ramszesz idejéből. Tomb in Deir el-Medina. Dynasty XIX. Photo: www.osirisnet.net

VADÁSZKUTYA ÉS A SAKÁL

(Hound and Jackal, 1900BC, https://en.wikipedia.org/wiki/Hounds_and_jackals): A Hounds and Jackals, vagy más néven 58 lyukú játék, egy jól ismert bronzkori társasjáték, amelyet az ókori Egyiptomban találtak ki i.e. 2000 körül, a Középső Királyságban volt népszerű. Hounds and Jackals vagy "Shen", ami a játék kevésbé elterjedt neve; néhány megtalált táblán hieroglifák is voltak. A játékot "Pálmafa játéknak" is nevezik, mivel néhány lyukat fa alakokkal helyettesítettek. William Mathew Flinders Petrie fedezte fel a játékot és 1890-ben publikálta. Azóta a játék több mint 40 példányát találták meg Egyiptomban, Szíriában, Iránban, Azerbajdzsánban, a Levante és a Földközi-tenger környékén. A játékot William Mathew Flinders Petrie 58 lyukú játéknak nevezte el, mivel a játéktáblán 58 lyuk található (29 játékosonként). A pálcák drága anyagokból, például elefántcsontból, ezüstből és aranyból készültek a talált leletek alapján. A játéknak Howard Carter brit régész által 1910-ben felfedezett egy teljes készlete a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban látható, IV Amenemhat thébai sírjában, i.e, 1800-ból. A játékot Carter "Kutyák és sakálok"-nak nevezte el a csapok dekoratív formái miatt - az egyik játékos betűző pálcáit kutya, míg a másik játékos pálcáit sakál alakú fejjel faragták ki.

1024px Game of Hounds and Jackals MET DP264105

Vadászkutya és Sakál nevű egyiptomi táblajáték i.e. 2000 körül (https://en.wikipedia.org/wiki/Hounds_and_jackals)

Szabályai: a játékot két játékos játssza. A játéktábla 2 x 29 lyukból áll. A játékfigurák tíz kis pálcika, amelyeken öt sakál-, és öt kutyafej van. A játék célja talán az volt, hogy a játéktábla egy pontján kezdjenek, és minden figurával elérjék a tábla egy másik pontját. A tábla tetején lévő lyuk valamivel nagyobb, mint a többi, és a játékosok számára a végpont.

58 lyukú játéktábla változatok

MEHEN VAGY SZERPENTIN JÁTÉK

The Mehen (2900-2600BC, https://en.wikipedia.org/wiki/Mehen_(game), or Snake or the Serpent Egyptian board game)

mehen1

Mehen táblajáték i.e. 2700 körül

The only multi player ancient Egyptian board game known. Photo Credit

Mehen játéktábla, kettőnél többen is játszhatták, anyaga kék fajansz (https://bencsik.rs3.hu/component/content/category/118-az-egyiptomi-kek-fajansz-toertenete.html?layout=blog&Itemid=101)

mehen2

Mehen guriga kinagyítva

szilikátos fajansz Mehen táblája

Mehen fajansz játéktábla és oroszlános figurái, és a meneh gurigák

"A bal oldalon látható (Peribszen fáraó idejéből, i.e. 2700 körül) szilikátos fajansz játék-táblája, mely Abüdoszi sírjából került elő, több darabban. A játék-szett többi része más korból származik, a középen látható golyók a Nagada II. időszakból, az elefántcsont oroszlánfigurák az 1. dinasztia idejéről. Egy tábla-játék részei, amit mehen-nek, vagy kígyó-, szerpentinjátéknak neveztek. (The Mehen: 2900-2600BC, https://en.wikipedia.org/wiki/Mehen_(game) ). A játékot az egységes egyiptomi birodalom kialakulásának idején játszották. A teljes játék-szett három elefántcsont hím oroszlánból, három nőstény oroszlánból és 6 db színes golyóból állt." (https://maatkara.extra.hu/10tori/archaikus.htm). A régészeti leletek arra utalnak, hogy Egyiptom Peribszen fáraó alatt kettéosztott volt, a fáraó csak a birodalom egy része fölött uralkodott. Sírja tartalmazza az első teljes mondatot, melyet hieroglifákkal írtak. Ennél többet nem is tudunk a fáraóról.

A játéktábla egy feltekeredett kígyót ábrázol, amely téglalap alakú mezőkre van osztva. Több olyan táblát is találtak, amelyeken különböző számú szegmens van, megkülönböztető jelek vagy díszítés nélkül. Cipruson és Levanteban a játékok mélyedésekből álló spirál alakúak, néha a középső vagy a külső mélyedések nagyobb méretükkel megkülönböztetve, itt is változó számú mélyedés található. A változatosság arra utal, hogy a szegmensek száma nem volt fontos a játék szempontjából. A régészeti bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a játékot oroszlán vagy oroszlán alakú játékfigurákkal játszották, három vagy akár hat darabból álló készletekben, valamint néhány kis gömbökkel (golyókkal).

A mehen játékra vonatkozó bizonyítékokat a predinasztikus korszakból, i. e. 3000-től egészen az Óbirodalom végéig i. e. 2300 körülig találtak. Az Egyiptomi Középső Birodalomból vagy az Egyiptomi Új Birodalom idejéből nem találtak falifestményeket vagy játéktáblákat, úgy tűnik, hogy a játékot az Óbirodalom után már nem játszották. A 700 körüli sírokban azonban ábrázolják, mivel a sírdíszek az Óbirodalmi eredetiről másoltak.
A mehen-t Egyiptomon kívül is játszották: Cipruson más, a senet játékot ábrázoló táblákkal együtt jelenik meg, Cipruson néha ugyanannak a kőnek az ellenkező oldalán, mint a senet, és a Sotira Kaminoudhiából származó, körülbelül i. e. 2250-ből származó táblák a legrégebbi fennmaradt kétoldalas táblák. A mehen hosszabb ideig maradt fenn Cipruson, mint Egyiptomban, ami azt mutatja, hogy a játék ott meghonosodott. A Mehen szabályai és játékmenete teljesen ismeretlenek.

Mehen tábla ma

MANCALA

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Mancala) " Kellékei: A mancala táblákon általában 2 vagy 4 sor lyuk van. Egyes mancala játékokat földbevájt gödrökkel vagy kőbe vésett mélyedésekkel játszanak inkább. A lyukakat illetve gödröket hívják házaknak is. Néha a tábla két végén nagyobb gödrök találhatók, melyeket a játékosok a foglyul ejtett kövek tárolására használnak. Köveken kívül babszemeket vagy egyéb magvakat is használnak a játékhoz. A kövek kezdeti elhelyezése csakúgy, mint a tábla méretei játékonként változnak. Az endodoit nevű változatot 2 x 6 méretű táblától a 2 x 10 méretű tábláig játsszák. A mancala kétjátékos stratégiai játék, amelyet Ázsiában és Afrikában már több mint 7000 éve játszanak. A mancala-játékok korai változatai kezdetleges, fából vagy agyagból készült táblák voltak, a játéktáblkat kőbe is vésték. Eredete az ókori Egyiptomban gyökerezik. Memphisben, Thébában és Luxorban a kurnai templomok tetejébe vésve találtak i.e. 1400-ból származó kőből készült mancala táblákat. A játék Egyiptomból Afrikában, majd a Közel-Keleten is elterjedt. Bizonyítékot találtak a szíriai Palmürában. Izmir agoráján egy mancala táblát találtak, ami azt bizonyítja, hogy a rómaiak és az ókori görögök is játszották ezt a játékot.

Egyiptomi mancala tábla

A játék célja: a mancala játékok célja több követ foglyul ejteni, mint az ellenfél; néha azonban az a cél, hogy az ellenfél ne tudjon lépni vagy az, hogy a játékos saját oldala üres legyen. Minden játéklépés úgy kezdődik, hogy a játékos kiválaszt egy magokat tartalmazó lyukat, amelyből vetni fog. A választási lehetőség gyakran a játékos oldalán lévő lyukakra korlátozódik. Egyes játékoknál csak egy bizonyos minimális magszámot meghaladó lyukat lehet választani. A vetés során a táblán körbe haladva minden lyukba elhelyez a játékos egy-egy magot: ezért nevezik vetésnek, mert minden lyukba pontosan egy mag kerül, ami a vetés folyamatára hasonlít.

Játék:lényege az elfogás: játékosok elfoghatnak magokat attól függően, hogy melyik lyukban végződik a vetés. Az elfogás feltételei, és hogy mi történik az elfogott magokkal, nagyon változó. Jellemzően egy adott számú magot tartalmazó lyukban vagy egy adott konfigurációval átellenben lévő lyukban kell befejezni a vetést. Egy másik gyakori elfogási szabály az, hogy akkor fogja el egy játékos valamely lyuk tartalmát, ha az abban lévő magok száma meghalad egy korlátot. Egyes mancala játékokban lyukakat is el lehet fogni. Ekkor a játék végén a lyukat elfogott játékos kapja annak tartalmát."

A Kalaha, Mancala, Boa, Oware, németül babjáték vagy kavicsjáték néven is ismert stratégiai játék két személyre, a Mancala típusú játékok családjába tartozik. Az egyiptomiak és az asszírok is játszották, később az arabok, kirgízek, és sok helyen Afrikában hasonló formákban. A régészek által felfedezett legrégebbi játékokat i.e. 1000 előtt készítették. A játék nagyon egyszerű szabályai ellenére - babot vagy gyöngyszerű köveket raknak üregekbe, és onnan szállítják őket - a Kalaha számos taktikai lehetőséget kínál.