JULIUS CAESAR ÉS A KONSTANTIN CSÁSZÁR
 
 
GALLIAI VÁROSA: ARLES  
 
 
 
 
 
 
(2024 augusztus) 
 
 
 
 
ABSTRACT
Marseille az etruszkok, a karthágóiak és a kelták fenyegetése miatt a rómaiakkal szövetkezett, ami  fellendítette a kereskedelmét, közvetítő szerepet játszott a római és a gall népek között. Függetlenségét Julius Caesar alatt vesztette el, miután egy polgárháborúban rossz oldalra állt. Így lett Arles városa a rómaiak kapuja É-Európa és Ibéria felé. A Rhone folyón szállították a légiók utánpótlását, Arles fontos raktárkikötő és átkelőhely lett Ibéria felé a neveztes hajóhidja miatt, ami a város jelképe volt. Róma mintájára építették fel a város középületeit. // JULIUS CAESAR AND THE CONSTANTINE EMPERORS CITY OF GALLIA: ARLES: Marseilles, threatened by the Etruscans, the Carthaginians and the Celts, allied itself with the Romans, which boosted its trade, playing a mediating role between the Roman and Gallic peoples. It lost its independence under Julius Caesar, after taking the wrong side in a civil war. Thus Arles became the Roman gateway to northern Europe and Iberia. The Rhone River was used to transport supplies for the legions, and Arles became an important port of warehousing and a crossing point for the so-called "bridge of ships", which was the symbol of the city. The city's public buildings were modelled on those of Rome.
 
 
 

BEVEZETÉS
 
Arles
 
Arles látképe ma, a jó állapotban megmaradt amfiteátrummal (https://hu.wikipedia.org/wiki/Arles)
A település a rómaiak előtt keletkezett, a ligur, görög, kelta és a föníciai hatások (https://en.wikipedia.org/wiki/Arles) erre engednek következtetni. Jelentése 'mocsár melletti".  A rómaiak i. e. 120 körül elfoglalták, és jelentős birodalmi várossá fejlesztették, sok ezer veteránt telepítettek le. Felismerték a föníciai, ma Port-Saint-Louis-du-Rhône-i kikötő jelentőségét, ami a szárazföld belsejébe vezető Rhone folyó torkolatánál feküdt. I. e 100 körül egy 16 km-es csatornát építettek egy mocsár széli kikötő és a későbbi Arles város között, a városban pedig építettek egy nagy folyami kereskedelmi raktárkikötőt. Az ókori Arles jelentős átkelőhely is volt, a város ókori hidja volt a legdélebbi híd a folyón. A vasút és az autóutak kiépítése előtt a Rhône egyedüli belföldi kereskedelmi és szállítási útvonal volt, amely összekötötte Arles, Avignon, Valence és Lyon városait Marseille kikötőjével, a folyó mentén haladt a kereskedelmi- és hadiút É-ra. A Rhône a Lyontól a Port-Saint-Louis-du-Rhône-i tengerig tartó 325 km hosszúságú szakaszon nagy hajók számára is járható volt, három hétig tartott az út. Lyon előtt a Rhône 149 km-es szakaszát Seysselig a kishajók számára csak a középkori mérnökök tették hajózhatóvá. A kutatás módja az internetes keresés volt, célja az ismeretterjesztés.
 
 
Camargue map

                                                                  Arles tengerparti része a Camargue egy mocsaras terület
                                                                                       (https://en.wikipedia.org/wiki/Arles)
 
A rómaiak felépítették a középületeiket: fórum (piac), amfiteátrum (római aréna), diadalív, színház, bírósági csarnok (50x20x15 méteres csarnok, bazilika, 400 körül építették), egy 450x100 méteres cirkusz (lóversenypálya), templomok stb. épültek. 
 
Trier Aula Palatina BAZILIKA
 
Római kori, a Konstantin bazilika (A városi bíróságok épülete, https://hu.wikipedia.org/wiki/Aula_Palatina_(Trier))
 
Arles város Marseille-el versenyzett a Caesar és Pompeius közötti római polgárháborúban: Arles vezetői Julius Caesar oldalára álltak Pompeius ellen i. e. 49-ben, katonai támogatást is nyújtva. Marseille Pompeust támogatta; és amikor Caesar győztesen lett, Marseillet megfosztották birtokaitól, amelyeket jutalomként Arles kapott. Caesar a galliai háborújához utánpótlási bázist alakított ki Arlesban, kikötőiben sok raktár épült. Arles kereskedelmi kikötőként elhódította Marseille kereskedelmi forgalmának nagy részét Ibéria, Gallia, Ibéria felé. Arlesen keresztül történt a légiók utánpótlása Anglia és a germán törzsekkel harcoló légiók felé is. Később a római jogú prefektúra, Birodalom É-i fővárosa lett. 
 
Jules cesar
 
A Rhone folyóban, Arlesban talált Caesar szobor (https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:Jules_cesar.jpg)
 
ARLES
A római várost a Legio VI római légió veteránjainak kolóniájaként hozták létre, a légiónak Arlesban volt a bázisa is. A várost 1.5 km hosszan 10 m magas fallal vették körbe, tornyos őrkapukat építettek.  260-ban az egyik germán törzs, az alemannok felgyújtották a várost, de a 4. és 5. században élte aranykorát, a római császárok gyakran használták főhadiszállásként az É-Európai hadjárataik során. 395-ben a gall praetoriánus prefektúra székhelye lett, a Nyugati Birodalom nyugati részét irányította: Galliát, valamint Hispaniát (Spanyolország) és Armoricát (Bretagne). Abban az időben a város becslések szerint 75 000–100 000 embernek adott otthont. I. Konstantin császár kedvenc városa lett, aki fürdőket épített, amelyek maradványai ma is állnak. Fia, II. Konstantin Arles-ban született. III. Konstantin (407–411), és 408-ban Arles-t fővárossá tette, újra építette a várost és falait. Az épületeket az i. u. 6. század elején elhagyták, már az 5. században a vizigótok többször megtámadták Arlest és kifosztották.
A fürdőépület központi része három forró medencével rendelkezett. Egy nagy boltíves teremmel és két négyszögletes medencével mindkét oldalon, amelyeket alulról fűtött a hipokauszt rendszer (padló alatti fűtés, és a falak üreges fűtése). A fürdőben könyvtár és üzletek is voltak. 
 
thermes constantin
 
 
 
 
 
 
Arles Obélisque
 
Az arlesi lóversenypálya, a cirkusz közepén, az elválasztó sávban állt egy obeliszk, ma is megtekinthető (https://hu.wikipedia.org/wiki/Arles)
 
 
240 F 527533928 SkHDvjAkctBiV2WC4zSqc5zQ1HVAoCAA
 
A színház ma
 
A rómaiak először a fórumot, az amfiteátrumot és a vízvezetékeit építették fel. A város területe a Rhone folyó felé lejt, a terület helyenként mocsaras, homokos, ahol szükséges volt, cölöpöket vertek le. a 90x54 méters forum épületét erős boltíves alapra építették. A fórumon voltak üzletek, piactér, és a rómaiaknak fontos épületek, a bíróság 15 m magas csarnoképülete (bazilika), templomok, a szenátus épületei vették körbe. Arlesnak még pénzverdéje is volt.
 
AMF 527532309 1ZjNlHmn6dAxHzSt0jKPm0Uomc8VAWne
 
 
Arlesi amphiteatrum
 
AMFITEÁTRUM
 91 -ben épült az amphiteatrum (https://en.wikipedia.org/wiki/Arles_Amphitheatre) ma is álló ovális, 107x135 méteres és 21 méter magas épülete, a római colosseum alig valamivel kisebb másolata. Mészkőből és betonból építették, 11 500 m2 -es, folyosók, 2x60 boltív, támfalak, lépcsők, lelátók, galériák, lépcsőházak rendszere, vízelvezető rendszere is volt.  23 ezer néző befogadására alkalmas.  Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók kötötték össze.
A legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási mozgatható tetősátorral lehetett befedni. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot. Az amfitátrumhoz kiszolgáló épületek is csatlakoztak. Érdekesség, hogy a középületeket a Római Birodalomban magánemberek építették, Arlesban pl. egy Priscus nevű római neve maradt ránk. 
 
 
AM gettyimages 175253050 612x612
                                                                                        Ma is rendeznek játékokat
 
 AM istockphoto 1355290874 612x612
                                                                                          Ma is rendeznek játékokat (https://hu.wikipedia.org/wiki/Arles)
 AM istockphoto 178498424 612x612
                                                                                          Ma is rendeznek játékokat
 
 
AMgettyimages 1166847943 612x612
 
                                                                                        Ma is rendeznek játékokat
AZ ARLESI HÍD
Az ókorban Arles jelképe volt. A városnak volt a Rhône-on a legdélebbi, egyben egy különleges, állandó hajóhidja. A római híd különleges volt, mert állandó, de nem rögzített, hanem egy hajóhíd volt, mindkét végén tornyokkal és felvonóhídakkal a hajózás számára. A csónakokat horgonyok rögzítették a helyükön, a híd előtt pedig a folyóba épült ikertornyokhoz is rögzítették. A szokatlan kialakítás a folyó gyakori és heves árvizei miatt történt. 
 
arles híd
 
                                                                                                                                                      A nevezetes arlesi híd, a város jelképe volt   
 
 
arles híd hajó
 
 
 
 
Chaland gallo romain du MD4A
 
A Rhone folyóból kiemelt kereskedelmi hajó