A megújult Citadella 2026. április 5-én nyílt meg
(2026 április)
A Citadella 1904-ben
Citadella 1894-ben
A Gellért-hegy fejlesztési koncepciójának részeként elkészült a Citadella korábban leromlott állapotú erődjének rekonstrukciója.
Az eredeti állapot
A felújított állapot
A rondellát a magyarság szabadságküzdelmeire emlékező múzeummá, a Citadella belső, jelenleg nem hasznosított területét parkká alakították át. A több mint 1700 négyzetméteres ágyútoronyban kapott helyet a Szabadság Bástyája című állandó kiállítás, amely a magyar szabadságküzdelmek történetét mutatja be. Újdonság, hogy a kerek bástyát, a rondellát megbontották, széles lépcsősor vezet a belső udvarra, ahol feszített tükrű tó várja majd a látogatókat. A Taraczky Dániel által jegyzett koncepció egyik kulcseleme az erődfalak „megnyitása”, amely új átjárókat és belépési pontokat hozott létre, összekötve a Gellért-hegy két oldalát. Az udvarban kialakított víztükör és az örökláng az emlékezés és a szabadság szimbólumaként szolgál.
Felújított állapot
A Citadella 1987 óta világörökségi terület. A zárt, korábban romos erőd elválasztja a Gellért-hegy két oldalát, így a nyugati rondella és a bástyák közötti kurtina (összekötő gát) fal megbontásával átjárót nyitottak a rondella és az épületek között, mintegy 4,5-4,7 méter szélességben. Az északi és déli irányú tengely meghosszabbításával a Gellért-hegy parkjával is szerves egységet alkot az erőd. A Tabán irányába épített majdani sikló fogadóállomásával, addig a déli lépcsősor az erőd szoknyarészére tervezett szőlőskerthez vezet. A keleti rondella falának részleges elbontásával egy meredek falak közé ékelődő, 240 négyzetméter alapterületű lépcsősor létesült, ahol le lehet menni a Szabadság-szoborhoz.
Az erőd és a város kapcsolatának erősítésére új kilátóteraszok alakulnak a gyilokjáró nagyobb terein. Az északi bástyáról rálátunk majd az Erzsébet hídra és a pesti oldalra, a keleti teraszról a Szabadság hídra, a déli bástyáról Kelenföldre, míg a múzeum épületének tetőteraszáról a Margit-szigetre, a Budavári Palotára és a Széna térre. A lődombról három égtáj irányába nyílik kilátás, nyugatra a Széchenyi-hegy, északra a Budavári Palota és a Gellért-hegy déli oldalára.
A nyugati rondella 1760 négyzetméteres kiállítótér, a déli épület étterem. Az északi épületben a létesítmény fenntartásához szükséges helyiségeket alakítottak ki. Újjáépítették a várfalakat 3000 négyzetméteren, kertet 13 770 négyzetméter burkolt és 13 390 négyzetméternyi zöldfelülettel. Van egy másfél méter mély, 400 négyzetméter felületű tó és egy 200 négyzetméteres udvari medence, vízgépészettel (https://index.hu/kultur/2026/04/03/citadella-husvet-vasarnap-megnyilik-orban-viktor-beszed-kultbudapest/)
Felújított állapot
Felújított állapot
A felújított rondella
Légi fotó a felújított Citadelláról
A Gellért-hegy tetején 1813 és 1815 között épült fel az egyetemi csillagvizsgáló, a Csillagda*. A világszínvonalú obszervatórium azonban az 1848–49-es szabadságharc budavári ostroma során, a kölcsönös ágyúzások következtében romba dőlt. A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején épült erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A Citadella helyén a Csillagda és a virág- és szőlőskertek voltak. A 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Az 1867-es osztrák-magyar Kiegyezéssel a Citadella elvesztette a hadi célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki a falai mögül. A gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a II. világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált. A Gellért-hegy a Citadellával együtt 1987 óta a Világörökség része.
*A török kort illeti: Buda török elfoglalását követő idők hozták meg a Gellért-hegy stratégiai fontosságát. A magyar királyok ősi székvárosáta keresztény hadak számtalan alkalommal próbálták felszabadítani. A várfalak törésére alkalmas ágyúkat pedig rendre a hegy oldalára telepítették. Ennek kivédésére aztán a törökök csakhamar egy palánkkal körülvett várat építettek a Gellért-hegy tetejére, nagyjából oda, ahol egykoron a kelták erődje, illetve a Gellért püspök vértanúságára emlékező kápolna állt.
A különleges, két hengeres toronyból és a köztük elhelyezkedő csarnokból álló épület hamarosan a fővárosi rangját fokozatosan visszaszerző Pest-Buda egyik látványosságává vált, amit számos metszeten és egyéb ábrázoláson is megörökítettek. Az immár tapasztalt csillagvizsgáló-tervezőnek számító Pollack egy hasonló épületet tervezett a Batthyány-család számára Bicskén. Sajnos ennek már csak romos részletei maradtak fenn. (https://hirado.hu/blog/cikk/2026/04/06/egy-ujraertelmezett-muemlek-a-citadella-tortenete)
Buda felszabadítása után a hegytető katonai szerepe csökkent, a török vár romjaira 1813 és 1815 között József nádor javaslatára egy csillagvizsgáló épült. Az Uraniae névre hallgató csillagdát I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint III. Frigyes porosz király jelenlétében avatták fel. A koronás fők a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és kifejezetten a csillagda megnyitása miatt érkeztek Budára. A hegy nevét adó Gellért püspöknek pedig a kedvenc időtöltése a csillagok figyelése volt.
A Citadella helyén felpült egyetemi csillagvizsgáló, korabeli nevén Uraniae: a Nagyszombaton működő egyetem 1777-ben költözött az üresen álló budai várba, az oktatáshoz szükséges csillagvizsgálót az e célra megmagasított toronyban helyezték el. A helyszín több szempontból nem volt megfelelő, a felmagasított épületrész szerkezetileg is meggyengült (1829-ben le is kellett bontani), és a már akkor jelentkező fényszennyezés is zavarta a vizsgálatokat. Így 1825-re felépült az új vizsgáló a Gellért-hegy tetején, ami lehetővé tette, hogy az alacsony épületből is jól lehessen kémlelni az égboltot.
A Citadella helyén felpült egyetemi csillagvizsgáló, korabeli nevén Uraniae: a Nagyszombaton működő egyetem 1777-ben költözött az üresen álló budai várba, az oktatáshoz szükséges csillagvizsgálót az e célra megmagasított toronyban helyezték el. A helyszín több szempontból nem volt megfelelő, a felmagasított épületrész szerkezetileg is meggyengült (1829-ben le is kellett bontani), és a már akkor jelentkező fényszennyezés is zavarta a vizsgálatokat. Így 1825-re felépült az új vizsgáló a Gellért-hegy tetején, ami lehetővé tette, hogy az alacsony épületből is jól lehessen kémlelni az égboltot.
A csillagászati berendezések még ritkaságnak számítottak az országban, az egri líceum, valamint a gyulafehérvári Batthyáneum tetején működött még hasonló. Tervezése ezért is bonyolult folyamat volt, amivel egy építészekből, mérnökökből és csillagász szakértőkből álló csapatot bíztak meg. Az építészeti szakterületért Pollack Mihály, műszaki-tudományos kialakításért Pasquich János matematikus-csillagász felelt. A csillagda jelentőségét mutatja, hogy 1815. október 26-i ünnepélyes avatásán az akkor megalakult Szent Szövetség három uralkodója, I. Ferenc magyar király és osztrák császár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár is részt vett.
"Illusztració a "Zwölf Monate in Pesth" c. albumból
A Gellért-hegyi Uraniae Csillagda tervrajza, 1813.ból
A különleges, két hengeres toronyból és a köztük elhelyezkedő csarnokból álló épület hamarosan a fővárosi rangját fokozatosan visszaszerző Pest-Buda egyik látványosságává vált, amit számos metszeten és egyéb ábrázoláson is megörökítettek. Az immár tapasztalt csillagvizsgáló-tervezőnek számító Pollack egy hasonló épületet tervezett a Batthyány-család számára Bicskén. Sajnos ennek már csak romos részletei maradtak fenn. (https://hirado.hu/blog/cikk/2026/04/06/egy-ujraertelmezett-muemlek-a-citadella-tortenete)