A JÉGER jövője
 
(2026 augusztus)
 
 
 
 
 A globális felmelegedéssel a zivatarok intenzitása és a felhőszakadások hevessége Celsius-fokonként körülbelül 7%-kal nő.  A fizikai törvények (az úgynevezett Clausius–Clapeyron-összefüggés) alapján a melegebb levegő fokonként 7%-kal több vízpárát tartalmaz. A több nedvesség több látens hőt és nagyobb konvektív energiát jelent, ami  táplálja a zivatarfelhők feláramlási rendszereit. A lehulló csapadék intenzitása legalább ilyen arányban – vagy lokális hatások miatt akár ennél is nagyobb mértékben – megugrik. Következmények a villámárvizek, gyakoribb villámlás, és nagyobb jégszemek: az erősebb feláramlások hosszabb ideig képesek a magasban tartani a jégszemeket, így azok nagyobbra híznak.
NET-hír: "A hazai agráriumot jelenleg leginkább foglalkoztató kérdések egyike a JÉGER jövője. Bár nyáron több vármegyében a gazdák kérésére lekapcsolták a berendezéseket a csapadékhiánnyal kapcsolatos, tudományosan megalapozatlan félelmek miatt, a miniszter szerint a valódi problémát a rendszer tényleges hatékonysága jelenti. A HungaroMet adatai alapján a jégkármérséklés eredményessége statisztikailag nem igazolható egyértelműen, miközben a fenntartása rendkívül költséges. A végső döntést a Magyar Tudományos Akadémia október végére várható átfogó elemzése alapozza majd meg." (https://www.agrarszektor.hu/noveny/20260901/kemeny-kijelentest-tett-bona-szabolcs-ettol-fugg-a-jegkarmerseklo-rendszer-jovoje-64216)
 
Több állítás pontatlan.
"...több vármegyében a gazdák kérésére lekapcsolták a berendezéseket a csapadékhiánnyal kapcsolatos, tudományosan megalapozatlan félelmek miatt,.." Tudományosan annyira megalapozatlan, hogy a boszorkányokat is felelőssé lehetne tenni a csapadékhiányért: miért pont a JÉGER-t szemelték ki a gazdák?
 
"a valódi problémát a rendszer tényleges hatékonysága jelenti": a rendszer hatékonysága mérhető: mennyivel van kevesebb jégkár JÉGER-rel, mint JÉGER nélkül. A biztosító társaságok pontos számokat tudnak mondani, vagy kéne tudniuk mondani, MFt-okban! 
 
A HungaroMet adatai alapján a jégkármérséklés eredményessége statisztikailag nem igazolható egyértelműen? "Csak annak a statisztikának hiszek, amit én csináltam!" Egyszerűbben: ha valahol évekig eredményesen, közmegelégedésre működött (Tolnában), akkor egyértelműen igazolt. Az MTA következő vizsgálata alá fogja támasztani, hogy x %-al csökkentette a sok MFt-os jégkárt, -persze nem teljesen-, amiből kiderül, hogy a JÉGER beruházási költsége bőven fedezi a jégkárt. A többi az babona.
A JÉGER rendszer elég drága ahhoz, hogy ha egyszer leszerelik, akkor nem fogják visszaszerelni, és a tévhitek (konteók) hatására 2026 nyarán az agrártárca országos szinten felmérte a rendszert, és több aszályos keleti megyében leállította a rendszert a gazdák követelésére, hiba volt.
 
Megj.: Az ezüst-jodid (AgI) a leggyakrabban használt vegyület a mesterséges esőztetés – felhővetés vagy cloud seeding – során. Az eljárás lényege, hogy a meglévő, de csapadékot önmagától le nem adó felhőket esőre vagy hóra késztessék. A hideg felhőkben a vízmolekulák gyakran még 0 °C alatt sem fagynak meg (túltöltött folyékony állapotban maradnak), mert hiányzik egy szilárd mag, ami beindítaná a kristályosodást. Az ezüst-jodid kristályszerkezete rendkívüli módon hasonlít a természetes jégkristályokhoz. Máshol esőt is csinálnak..., persze felhőből, felhő nélkül nehéz.